21
-
Pares #1 A földi élet is túlélt drasztikus éghajlat változásokat. A marsi élet is túlélhette. -
Mekong Delta #2 Hogy a francba származna már ez a kődarab a Marsról? Ráadásul pont megtalálták? nane.. Attól még hogy ott is fellelhető ez az anyag az még igen csekély bizonyíték...
Másrészt víz csak jég formájában lelhető fel a Marson, ráadásul elég kevés. Arról nem is beszélve hogy -50 foknál nem nagyon szokott melegebb lenni. Bár azt jó lenne tudni, hogy azon a légnyomáson hogyan viselkedik a víz, mert ugye köztudott hogy minél kisebb a légnyomás, annál alacsonyabb a víz forráspontja.. -
#3
Itt a víz fázisdiagramja, és a Marson kb. 600 Pascal a felszíni atmoszférikus nyomás... :) -
#4
Majha alkoholt találnak a Marson, akkor szóljanak!
XD -
halgatyó #5 Ebben a szenzációvadász Mars-sztoriban két dolgot nem értek:
1.) Mi ez az ÁLLÍTÓLAG a Marsról iderepült kődarab? Nem hiszem, hogy azt csak úgy ki lehet jelenteni, hogy ez itt kéremszépen a Marsól jött. Aki nem hiszi, annak mars!
Képzeljük csak el, ahogy megy a Nagy Kőkereső a sivatagban, és egyszercsak felkiált: odanézzetek! Ott (a látóhatár széle felé mutat) egy Marsról iderepült követ látok!
2.) Mi ez a tömegpszihózisba hajló "élet"-keresgélés? Az, hogy a valamikori életszerű valami rég széjjelpusztult nyomait vagy annak is a nyomait keresgélik, annak reménye nélkül, hogy bármit megtudhatnánk arról a valamiről, amire 3 milliárd évvel később ráfogjuk, hogy élt, mi haszna van ennek, hogy ennyire kétségbeesetten lihegve kell keresgélni?
Hogy majd a "marsi élet védők" vagy valami hasonló baromkodó gittegylet betiltsa nekünk az űrutazásokat, arra hivatkozva, hogy szétromboljuk az életet? Ami valószínűleg nem is élet volt, és ha az is volt, már a nyomainak a nyomai sem árulnak el róla semmit? -
Whysper #6 Quintus Pontius Pilatus: Dobjátok a Földre Le de Dulván. Aztán majd Kiderül lesz-e élet !! 8) -
keembo #7 "Ráadásul pont megtalálták?"
A jég tetején illetve kiszáradt tavak medreiben azért feltűnőbb, ha ott van egy hasonló kinézetű kő és persze eltart egy darabig, amíg alaposan kielemzik. -
Pares #8 Nem is olyan rég 6 fokot mértek a marson.
Különben hivatalosan:
Temperature:
The temperature on Mars may reach a high of about 70 degrees Fahrenheit (20 degrees Celsius) at noon, at the equator in the summer, or a low of about -225 degrees Fahrenheit (-153 degrees Celsius) at the poles. Obviously this is very inhospitable for humans, but it is also of some concern for the electronics and mechanical parts of a Mars airplane and its instrumentation. In the mid-latitudes, the average temperature would be about -50 degrees Celsius with a nighttime minimum of -60 degrees Celsius and a summer midday maximum of about 0 degrees Celsius.
Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos időközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat. -
#9
Leszámítva, hogy a légnyomás kiba alacsony, kb 200-ad része a Földi felszíni nyomásnak, ami miatt gyak pillanatokon belül elforr, ha egyáltalán felolvad.
Sőt, mivel zéró a légkör nedvességtartalma ezért a vízjég, a folyadék fázist kihagyva, elszublimál.
A hömérséklet magában nem jelent semmit.
Azonban a vízzel kevert talaj már máshogy viselkedhet. Pl akár mínusz 20 fokig is cseppfolyós maradhat a mikrorepedésekben a víz. A Marson látható talajmegfolyások nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett nagymennyiségű folyékony víz jelenlétének a bizonyítékai, bár közük lehet hozzá. Sokkal inkább talajcsúszásról, egyfajta hideg iszap mozgásáról lehet szó. -
Irasidus #10 1. A cikk is utal rá, hogy elemzésnek veti alá a meteoritokat...
2. Hmm, a tudomány már csak ilyen, vannak területei amit sokan kutatnak, amíg a feltett kérdésekre meg nem találják a választ. Ha ennyire zavar, akkor szerintem ne nézz (olvass) oda. Nem? -
Pityu83 #11 Én csak egy valamit mondok NASA,ki hisz még a NASA nak egy nagy kamu az egész cég. -
Irasidus #12 Te már csak tudod... ;) -
Pityu83 #13 Úgy látom te is olyan birka vagy aki elé kiterítenek valamit és rögtön be is kajálod. -
Vol Jin #14 "Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos időközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat."
Nem, mert a légnyomás egy százaléka a földinek, ami azt jelenti, hogy a forráspont és az olvadáspont azonos. Ez szublimációt jelent. Magyarán, amikor elolvad, nem kezd el csordogálni, hanem huss, rpgtön el is párolog.
Mint a szárazjég. Normál légköri nyomáson a széndioxidnak nincs folyékony halmazállapota. Van szilárd, meg van légnemű. Folyni nem fog, maximum baromi nagy nyomáson. -
Vol Jin #15 Re meg olyan birka vagy, aki mindenre csak bégetni tud. -
halgatyó #16 Értem, hogy elemzésnek vetik alá (nyilvánvaló), de:
-- Azt honnan tudják ilyen biztosan, hogy pont a Marsról jött, és nem mondjuk a Ceresről, vagy (ami sokkal gyakoribb esemény kellett hogy legyen) a Holdról?
-- Pár éve még azt sem tudták, hogy miből áll a Mars felszíne MOST, nemhogy azt, miből állt 3 milliárd évvel ezelőtt
-- Vajon milyen gyakori esemény lehetett, hogy a Marsról idepottyant valami x méretű kő? Mekkora a valószínűsége, hogy pont egy ilyen bekerül egy laborba és kielemzik? Például a mi kertünben egyetlen kő sincs, amit a NASA kielemzett volna:-)))
Komolyra fordítva az utóbbi kérdést: nyilván végeztek valami tudományosabb (mért adatokon alapuló) valószínűség-becslést, hogy mekkora az esély egy ilyen marsi eredetű kő megtalálására. (ha valaki tud erről, azt rólad tételezem fel leginkább) -
Irasidus #17 Több dologból is. A Marson voltak/vannak kutatószondák amik mérnek, elemeznek így van összehasonlítási alap. A Viking szondák óta van adat a Mars felszínének összetételi arányáról (színképelemzéssel meg már száz évnél is régebb óta, igaz ez nem olyan pontos), és az elemek aránya elég árulkodó dolog. Az, hogy 0,X % még milyen vegyületeket, összetett molekulákat tartalmaz arról valóban csak most érkeznek adatok, de nem ez a lényeg. Mint írtam fontosabb az összetétel illetve az elemek aránya, de persze a kőzet geológiai szempontból is árulkodó (pl.: hogy alakul ki az a kőzettípus), aztán a légkörzárványok, az izotóparány ami más a Marson mint mondjuk a Ceresen, a mágneses zárványok is sokat elárulnak - illetve meg lehet állapítani, hogy milyen hatások érték azt a követ az elmúlt x millió vagy milliárd év alatt (például vizes környezetben keletkezett e, vulkáni kőzet vagy sem, stb.)
A gyakoriság az idő kérdése is. Ugyanis volt olyan időszaka a Naprendszernek amikor naponta hullottak a dinókat kipusztító meteorok sokasága (meg ennél nagyobb is) minden bolygóra. Ezt hívják a Nagy Bobázási Időszaknak, illetve volt egy Kései Nagy Bombázás is. Ezek a meteorotok mind ebből az időszakból valók. Statisztikailag a Marsot elhagyó kőzet 5% éri el a Földet.
A meteorokat leginkább sivatagokban és az Antarktiszon gyűjtik, és nem a kertekben ahol minimális esély (vagy még kevesebb) van a megtalálásra. Meg persze, ha valahol látványosan leesik akkor... -
ostoros #18 Tévedés, lehet folyékony. Csak kb. 2 fokon forr. -
ostoros #19 Hopp én is tévedtem, 10 celsius fokig lehet folyékony, de csak a legalacsonyabb területeken.
http://science1.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2000/ast29jun_1m/ -
ostoros #20 Tovább olvasva a cikket az derül ki, hogy a folyékony víz jelenléte a Mars 30 százalékán lehetséges fizikailag. -
Zero 7th #21 Mondja ezt az az ember, aki elé kiokádták, hogy a NASA-t utálni kell, és jó birka módjára béget is kórusban. Szerintem ezt a szempontot hanyagold, mert nem fogsz belőle jól kijönni...