28
-
vakondh #1 "Robert J. Wood, a kutatócsoport egyik tagja immár 12 éve dolgozik a projekten." - vélhetőleg nem csak ezen, vagy ha igen, komolyabb munkát ne bízzanak rá! :-D -
#2
Ahol a kapkodás ott a hiba :P -
nenad #3 ez fake video szerintem... -
prybaby #4 És ez mitől robot? Mikor fog ez tudni függőleges falra vagy plafonra leszállni mint egy rovar? Hogy fogja bírni az esőt és szelet? És utána mire lesz jó? Sok munka van még ezzel mielőtt az egészet kidobják a kukába. -
#5
No offense de esőben és erős szélben a rovarok elég rendeseb szopnak. Özönvíz szerő esőben hullanak a rovarok rendesen... -
csimmasz #6 Megfogják találni a hasznosításánbak mődját.
Mindenki azt hiszi hogy a találmányokat csak leveszik a polcról?
Ne akard tudni hogy nézett ki az első számitógép arra is mondhatták páran hogy micsoda baromság, és nézd a kezedben levő tzelefonra és mond, hogy tényleg baromság volt a ház méretü relés szgép.
Ugyan így ez is kicsit még prototipus, se energia ellátás seelég kicsi elektronika nincs még, de a kutatások mindre párhuzamosan folynak, mejd beérik egymást. -
EnxTheOne #7 Raknak rá kamerát meg mikrofont és a cia-sek uav-eken meg müholdakon kivül már mással is játszhatnak.
Vagy majd megcsipi a gonosz terroristát, és valami high tech mérget juttat a szervezetébe.
-
Whysper #8 Mind1 másnak meg még a cipőfűzőjét is nehéz bekötni nem ,hogy egy bogár típusú repülő tárgyat alkotni! A Wright fivérek gépe se éppen speciális hurok repülést hajtott végre hangsebesség felett 8)felszállt repült pár métert most meg 35 ezer Ft ért röpködök oda vissza Magyarba és Angliába 2 óra alatt 8) -
#9
"A prototípusokhoz még mindig egy nagyon vékony tápkábel csatlakozik, mivel egy ilyen kis robot számára nincs kész megoldás, hogy saját energiaforrást kapjon. A teljes függetlenséget a nagy energiasűrűségű üzemanyag cellák fejlődésétől várják."
Hát akkor csak várjanak. A multkor volt itt valami térszerkezetes Li akkucella prototípusáról egy cikk. Ha az tényleg működőképes, akkor már csak 5-10 év és röpködhet a műszonyog, akár 10 percig is!
-
defiant9 #10 Furi, ha ilyen keveset fogyaszt akkor gombelem is elég lehetne neki.
The bug's overall power consumption is a paltry .019 of a watt -as negligible as a flashlight bulb would not notice.
Egyébként meg az evolúció azért használja ezt az csapkodó szárny megoldást, mert nem "találta fel" a forgó kereket/tengelyt/csapágyat stb-t. Hasonló méretben már van működő rotoros megoldás ami viszi magával az energiaforrását is. Swarm of Nano Quadrotors -
#11
A természet azért használja a csapkodó szárnyak mozgását, mert sokkal hatékonyabb (abban a rendszerben), mint a rotor.
Mostanában fedezték csak fel, hogy a szárnycsapások kihasználják a Kármánféle orvénysort is. ;) -
Dragunow #12 Hogy mire jó ez? Menj el a CIA-hez és kérdezd meg. Elárulom ez már létező technológia hírszerzési szinten. Nano robotok bogár méretben évek óta szolgálatban vannak az amerikai hírszerzésnél. Állítólag rendelkeznek szitakötő méretű kémrobottal aminek önálló tölthető energiaforrása van. Ugye ott 9/11 óta kb meg tízszerezték a hírszerzés, fejlesztői technológiára fordítható pénzt, ami előtte sem volt kevés. Persze eszük ágában sincsen kiadni a technológiát.
Megvan a tölthető energiaforrás és a nano meghajtás. A nano adatrögzítés és küldés technológiája már korábban megvolt neki.
Tehát csak be kell juttatni a kis robotot a megfigyelni kivánt épületbe és máris rendelkezésre áll a korlátlan hatótávolságú akár online adatközvetítésre képes poloska ami ráadásul lenyomozhatatlan mert hagyományos eszközökkel nem találod meg. -
#13
Nagyrészt igazad van. A DARPA, az NSA, a CIA olyan technikát használ, ami messze megelozi a korát. A rovarméretu, repulo felderitoeszkozok már rendszeres alkalmazásban vannak.
Viszont a nanorobot (egy szó), nem bogárméretu. ;) -
Vol Jin #14 "És utána mire lesz jó?"
James Bond filmet láttál már? -
prybaby #15 Továbbra is mire jó valamit kifejleszteni aminek a célközönsége már sokkal jobbat használ évek óta? Vagy ez lesz a féltékeny háziasszonyok kém csomaga mindössze 99 dollárért? :)
-
gombabácsi #16 tévedsz, a természet is feltalálta a forgó tengelyt... -
Irasidus #17 Az interenet korában a tudatlanság választás!
Mérnökbázis
"Kevin Ma és csapatának találmánya egészen új rálátást nyújthat a rovarok repülésének működésére. ... Az aprócska műrovar már eddig is rengeteg kihívás elég állította fejlesztőit, mivel csak különleges anyagok képesek a szükséges teljesítményt nyújtani a fellépő terhelés mellett. Így a kutatók például olyan anyagból hozták létre az icipici szárnymozgató izmokat, amelyek piezoelektromos tulajdonságokkal bírnak, azaz elektromos feszültség hatására megváltoztatják az alakjukat.
... A légy az egyik legügyesebb levegőakrobata: villámgyorsan képes elkerülni a veszélyt, sőt, képes egy szélben mozgó virágon landolni. Ezért nemcsak megfigyelés szempontjából érdekes, de jó alap a miniatűr, repülő robotok létrehozásához is – vélik a kutatók." -
defiant9 #18 "a csapkodó szárnyak mozgását, mert sokkal hatékonyabb (abban a rendszerben), mint a rotor"
Alapvetően a dugattyús motor is egy egyenes vonal mentén leírható erőhatást hozott létre, mégis első dolog volt egy repülőben(vagy utóban) hogy körmozgássá alakítsuk. A kerék egy alapvető rendkívül sikeres találmány ami hiányzik a természet eszköztárából, csak rá kell nézni egy kerékpárosra hogy mennyivel nagyobb sebességre képes ugyanannyi energia befektetéssel mint egy gyalogos. De ezekhez csapágygolyó kell, az evolúció által alkotott rostos/inas megoldás erre nem alkalmas. Amit a természet nagyon jól csinált az a mitokondrium, vagyis az energia előállítása nano szinten, a mi erőforrásaink erősen méretkorlátosak (nagyban persze hatékonyabbak a gépi megoldások). -
defiant9 #19 Bakteriális csillók szintjén folyadékban lebegve valóban van körmozgás, de itt jelentős erőátvitelre alkalmas tengely a követelmény. Sok problémával kell egyidőben megküzdeni hogy működőképes legyen a megoldás, nem igazán működik az evolúció lépésről-lépésre módszere, ehhez egy nagy ugrás kellene. Félig működő kerék nem tud létrejönni, a meglévő lábszerkezet csiszolgatásával. -
Irasidus #20 Ühm, persze kivéve persze a baktériumok flagellumát ami forgómozgással működik...
link
video -
Irasidus #21 A flagellum kialakulása illetve [URL=http://criticalbiomass.blog.hu/2010/03/31/nem_ertik_7_re_re_csokkenthetetlen_komplexitas]"Közbülső" ostor (félig működő cucc)[/URL] ;)
Úgy tűnik működik lépésről lépésre is. -
defiant9 #22 Ezt írtam én is, hogy baktérium ostornál működik.
Tudnál esetleg egy szárazföldi vagy légi verziót mutatni esetleg mikroszkopikus méreten felüli nagyobb teljesítmény tartományban?
Ugye hogy nem... A lábunkból soha nem lesz kerék, alapvetően más struktúra nem menne lépésről lépésre az átalakulás. -
#23
Ha csak bizonyos szempontbol nezed, akkor lehet, hogy egy specializalodott eszkoz hatekonyabb pusztan energetikailag, de osszesegeben az ember altal krealt mechanika nem versenyezhet a termeszettel, csak a kulon parameterekkel.
Vagyis ha epitesz egy helikoptert barmely meretben, az esetleg gyorsabb vagy pontosabb vagy kisebb energiaju stb., de az az eszkoz nem lenne jo a madarnak, a hatranyai miatt.
Ha a lábunkat csak haladásra használnánk, akkor esetleg elonyosebb lenne helyette a kerék, de mivel nem csak arra használjuk és foleg nem csak arra használtuk az evolúciós fejlodésunk során, így belátható, hogy durva evólúciós zsákutca lett volna, már a kialakulása kezdetén.
A természet ill. egy-egy elolény annyira osszetett, ezek részei is annyira osszetett szerepet kapnak, hogy nem lehet kvázi gépi-alkatrészként tekinteni rájuk. -
defiant9 #24 "A természet ill. egy-egy elolény annyira osszetett, ezek részei is annyira osszetett szerepet kapnak, hogy nem lehet kvázi gépi-alkatrészként tekinteni rájuk."
Ezzel kb. azt mondod hogy egy cyborg (gyk. gép-ember hibrid) mindenképp fejletlenebb mint a tisztán organikus ember. Szerintem pedig szintetikus alkatrészekkel jobb paraméterekkel rendelkező egyed jöhet létre. Lehet hogy nem kerék lesz a lába helyén, csak elkophatatlan a csípő protézise, de jobb paraméterekkel fog rendelkezni. Egyébként a kerék sem annyira extrém, a behúzható macskakarom mintájára lehetne kétfunkciós láb is pl. behúzható görgőkkel. Ma is van akinek a szíve helyén már egy forgótengelyes gép a pumpa, 100 éven belül elég valószínű hogy ebből is jobbat fognak tudni csinálni. -
Vol Jin #25 A biológia a forgószárnyat, egy kerék végtagot nem képes integrálni a keringési rendszerbe, ezért nem találod meg a természetben, nem azért, mert más megoldás hatékonyabb lenne. -
#26
Azért, mert a keringési rendszer biztosítja a lehetoséget az állandó javítomechanizmusnak, a feluleti és a mélyebb erzékelésnek stb. mivel ezekre szukeg van egy élolény esetében. Hogy oldanád meg azt egy gép vagy egy cyborg implant-szárny esetén, hogy rotoros legyen, de kisebb sérulesek gyógyuljanak és érzékeljen a feluletén minden apróságot (pl. ho, nyomás), hogy reagálhasson rá, mint egy normális élolény? Sehogy.
A híres Dél-afrikai futó, aki lelotte barátnojét vagy mi, az ugyes fejlesztessel gyorsabban rajtol, mintha egészséges lenne, de higgyétek el, hogy van annak a mulábnak elég hátránya. ;)
-
Inquisitor #27 A 12 év nem is olyan sok. Azért attól is függ mennyi pénz és ember volt erre?
Az ASIMO robot tervezése valamikor 80-as évek első felében kezdődött és az első 20 év(!) csak a futómű kifejlesztésére ment el. Volt is vagy 20 verzió belőle. Most már elég jól áll a robot, de 3 évtized kellett hozzá! A TwendyOne nevű ápoló robot meg 10-12 éve készül és még pár év mire 50%-os lesz a projekt.
Amúgy kedvenc röpképes robotjaim:
Bionic Opter Mimics Dragonfly - FESTO
Smart Bird - FESTO
-
Vol Jin #28 Most valami olyasmit kérsz rajtam számon, amiről nem beszéltem. Bár az is lehet, hogy csak tovább vittél egy gondolatot...