12
  • bvalek
    #1
    Nemrég a Higgs részecskéröl bizonyosodott be, hogy az elvárt módon viselkedik, most pedig kiderül, hogy extrém körülmények között sem sérülnek a Standard Model alapvetö szimmetriái. Azt hiszem most van a fizikában az aratás idöszaka, a fáradságos munkával kidolgozott elméletek remekül teljesítenek.
  • NEXUS6
    #2
    Csak éppen ha nincs anomália, akkor nem letszik az út a továbblépésre sem.
  • NEXUS6
    #3
    A relativitáselmélet szerint a tehetelenség/tömeg és a téridő egyfajta egységet képez.

    A kvantumgravitáció elméletei egy olyan kvantumot próbálnak levadászni, ami "csak" a részecske tömege és mást töltései között teremt egyfajta kapcsolatot. Azonban a téridő ezen a szinten valahogy kimarad ebből a rendszerből. A részecskék ha már megkapták a tömeget, akkor kezdenek valahogy mozogni és ezáltal felépítik a téridőt.

    Namost mi van, ha minden fordítva van. Nem graviton van, hanem spacetimeion, ami kapcsolatba lép a virtuális és nem virtuális részecskékkel, majd a kölcsönhatás eredményeképp jön létre a téridő és benne az anyag (nem virtuális részecskék összessége). He ez így van, akkor pusztán anyagi részcskékkel soha nem, vagy csak nehezen leszünk képesek olyan körülményeket teremteni, ami a téridőt, a részecskék tömegét, vagy bármi ehhez kapcsolódó tulajdonságot érzékelhetően befolyásol. Mindíg csak olyan kvantumokat érzékelünk, ami nem lóg ki sehogy, mert a téridő és a részecskék valahogy mindíg együtt változnak.

    Másrészt ez az egy fajta téridő részecske, ha megváltozik, tegyük fel más lesz a "frekvenciája", "energiája", "töltése", akkor ebből a téridőből egy másfajta "világot" hoz elő, ami akár a mi általunk tapasztatlttal párhuzamosan létezhet.
  • Irasidus
    #4
    Látszik, hogy sokat olvastál a témában de amit írsz az ennek ellenére - elnézést de - handzsa. Egyrészt a relativitás elmélet nem szól semmiféle gravitonról, éppen ellenkezőleg a relem szerint nem egy erő vagy vonzás a gravitáció, hanem téridő görbülete. Ráadásul a gravitáció (Einstein óta) nem csak a tömegtől függ, legalább 10 metrikus tenzortól függ. Ez kísérletileg igazolt. Éppen ezért a részecskéknek önmagukban is van tömegük, a Higgs-bozon az elemi részecskéknek ad tömeget, de ha összeadod, egy nagyon kicsi számot kapsz, és nem proton, neutron, stb. teljes tömegét. A graviton egy tetszetős - ámde - alternatív részecskefizikai elmélet. Ami szerint a graviton egy bozon. A kvantumgravitációnak meg egyelőre nincs elmélete, éppen ezen dolgoznak, de az nem relativitás alternatívája, hanem a relem és a kvantumfizika házasítása lenne.
  • NEXUS6
    #5
    "handzsa"
    Gondolom úgy érted halandzsa!?

    "Egyrészt a relativitás elmélet nem szól semmiféle gravitonról, éppen ellenkezőleg a relem szerint nem egy erő vagy vonzás a gravitáció, hanem téridő görbülete."
    Őööö, hol is írtam, hogy a relativitás elmélet foglalkozna a gravitonnal?

    "Ráadásul a gravitáció (Einstein óta) nem csak a tömegtől függ, legalább 10 metrikus tenzortól függ. Ez kísérletileg igazolt. Éppen ezért a részecskéknek önmagukban is van tömegük, a Higgs-bozon az elemi részecskéknek ad tömeget, de ha összeadod, egy nagyon kicsi számot kapsz, és nem proton, neutron, stb. teljes tömegét."
    Én is ezt írtam kb: "A kvantumgravitáció elméletei egy olyan kvantumot próbálnak levadászni, ami "csak" a részecske tömege és mást töltései között teremt egyfajta kapcsolatot."
    Másrészt a proton/neutron nem elemi részecske, a standard modell szerint, mint ahogy a vas atom sem az. A fotonnak meg pl. nincs is nyugalmi tömege. Csak ha már a pongyolaságon kötekedünk.

    "A graviton egy tetszetős - ámde - alternatív részecskefizikai elmélet. Ami szerint a graviton egy bozon."
    Sok fajta graviton modell létezik, a különböző standard kvantumechanikai modellt kiszélesítő elméletek, kicsit mind máshogy képzelik, jellemzik.

    "A kvantumgravitációnak meg egyelőre nincs elmélete, éppen ezen dolgoznak, de az nem relativitás alternatívája, hanem a relem és a kvantumfizika házasítása lenne."
    A kvantumgravitáció a relelmből csak a gravitációs hatásra, a tömegre koncentrál, a téridő tulajdonságait adottnak veszi, pedig nem biztos hogy az. Pl ha nem olyan flexibilis, mint az arel elmből extrapolálható, akkor akár fekete lyukak, szingularitások sem léteznek.
  • Irasidus
    #6
    Egymásra hánytál egy csomó mondott, nem tudom, melyik mondat milyen viszonyban van a másikkal. Meg sem próbáltam kibogozni mire gondolhattál, ez - bevallom - az én hibám. Ehelyett leírtam tisztán, mi a valóság. És most lássuk a válaszaidat:

    "Sok fajta graviton modell létezik, a különböző standard kvantumechanikai modellt kiszélesítő elméletek, kicsit mind máshogy képzelik, jellemzik."

    Egy Stadard-modell van, ami eddig jól működik. A gravitont nem szokás másként jellemezni mint stabil, 0 tömegű és töltésű, 2 spinű részecskének. Ha szerinted van más elképzelés róla, akkor írj még legalább egyet, köszi!

    "A kvantumgravitáció a relelmből csak a gravitációs hatásra, a tömegre koncentrál, a téridő tulajdonságait adottnak veszi, pedig nem biztos hogy az. Pl ha nem olyan flexibilis, mint az arel elmből extrapolálható, akkor akár fekete lyukak, szingularitások sem léteznek."

    A kvantumgravitációra több kezdeti modell létezik. Most azt nem tudom ez melyik amit itt leírsz, de van egy gyanúm, hogy ezt most találtad ki, és (helyesen) ez halandzsa. Ha nem az, szépen kérlek, írd le a nevét, vagy egy linket ahol ezt olvastad, és visszavonom! Köszi!
  • blessyou
    #7
    "Namost mi van, ha minden fordítva van. Nem graviton van, hanem spacetimeion, ami kapcsolatba lép a virtuális és nem virtuális részecskékkel, majd a kölcsönhatás eredményeképp jön létre a téridő és benne az anyag (nem virtuális részecskék összessége)."

    Hogyan is? Hogy lehet egy kölcsönhatás eredménye a tér és az idő? Akkor maga a kölcsönhatás leírása tér és idő nélkül történik, aminek nem sok értelmét látom. Tér- és időbeli viszonyok nélkül nincs értelme a kölcsönhatásnak.

    "He ez így van, akkor pusztán anyagi részcskékkel soha nem, vagy csak nehezen leszünk képesek olyan körülményeket teremteni, ami a téridőt, a részecskék tömegét, vagy bármi ehhez kapcsolódó tulajdonságot érzékelhetően befolyásol. Mindíg csak olyan kvantumokat érzékelünk, ami nem lóg ki sehogy, mert a téridő és a részecskék valahogy mindíg együtt változnak."

    Vagyis igazából kimutathatatlan, mivel minden éppen úgy változik, hogy előlünk mindig elbújjon. Ez így aligha lehet működőképes elmélet.
  • Katalizátor
    #8
    "Hogy lehet egy kölcsönhatás eredménye a tér és az idő?"

    Gravitáció.
  • bvalek
    #9
    Pont fordítva van
  • Katalizátor
    #10
    Ezt csak a sötét energia határozza meg.
  • bvalek
    #11
    ?
  • errorista
    #12
    ,,akkor akár fekete lyukak, szingularitások sem léteznek."

    sőt, tovább mehetsz, nem csak hogy fekete lyukak nem léteznek, de a kétréses kísérlet sem azt adja amit állítanak, az elektronyos jelenségek sem hatnak kölcsön a mágnesesekkel, nincs gravitáció etc

    utóvégre minden csak attól függ, hogy mit dob ki az elmélet