59
  • xyl
    #1
    Azért ez vicces!

    "Feltevését az Atacama-sivatag talajával bizonyította, a köztudottan szerves anyagokat tartalmazó mintából a Viking kísérletet megismételve ugyanis neki sem sikerült semmilyen jelét találni a szerves anyagoknak."

    Elküldenek egy szondát a világ végére, iszonyatos pénzért, aztán azt sem tudná bizonyítani, hogy a Földön van szerves anyag, nemhogy élet. (Most csak persze erről az egy kísérletről beszélek.)
  • Balu0
    #2
    Persze azt ne felejtsd el hogy a Viking 30 éve volt, semmit nem tudtak még a Marsról és jóval elmaradottabb volt az elektronika mint ma.
  • ProgServ
    #3
    Mi van akkor, ha minden bolygón van élet, vagy volt élet? És a Föd, nem kivételes bolygó?
    Hatalmas felfedezés lenne!
  • ProgServ
    #4
    És ma se tudnak semmit.
    Mars...azt se tudják milyen élőlények élnek körülöttünk, nemhogy a Marson.
  • globint
    #5
    Az, hogy a NASA szerint valamit talál a Curiosity, az nagyo talányos. Viszont Grotzinger nyilatkozata, miszerit: "Kezdettől fogva tisztában voltunk annak a kockázatával, hogy némi levegőt hoztunk Floridából. Ezt el kellet tüntetnünk és újra elvégezni a mérést" mégis nagyon egyértelmüsítik a kérdst. Levegőt mond, de mikroorganizmus kell érteni. Ha ugyanis eleve mikroorganizmust mondana, mindenki rögtön tudná, miről van szó. Visont Grötzinger sem gondolja komolyan, hogy a Flordai levegő miatt aggódik! Kijelentését egyértelműen a hosszú, Floridától Marsig vezető utat átvészelő, és az elhamarkodott bejelentést nevetségessé tevő földi mikroorganizmusok Curiosity általi megtalálása miatti aggodalmának kell tulajdonítani. Ez a Gilbert Levin is ezért hozta szóba megint a 30 éves véleményét, mert ő is ezt olvasta ki a sorok közül.
  • globint
    #6
    Na, és még ez: "az, hogy szerves anyagokat találnak egy bolygó felszínén még nem tekinthető az élet bizonyítékának," szintén mutatja, hogy nem holmi szerves molekulát talát a Curiosity, ami lehet akár egy meteorral érekezett trutyi éppúgy, mint döglött baci, viszont ahhoz, hogy az úgynevezett "történelmi" felfedezést merjék kijeleteni, mindenképpen ma is a Marson élő mikroorganzmust kellett megtalálni!
  • xyl
    #7
    Nem biztos. Egy élőlény mészvázas héja szintén lehet "történelmi" felfedezés.
  • Omega
    #8
    A végén még olajat találtak.
  • vumbi
    #9
    Ha nem tudnak (kik?) MINDENT az azt jelenti, hogy SEMMIT sem tudnak? Komolyan igy gondolod? Ha nincs tele a pohar, akkor ures? Ha engeded a poharba a vizet, de az meg nincs tele, akkor semmi sincs poharban?
    Ne viccelj mar!
  • mr9
    #10
    A vicc az lesz, ha most nem találunk semmit, de majd 10 év múlva megtaláljuk annak a leszármazottját, amit mi hordtunk fel :D

    Amúgy szerintem sokkal érdekesebb a fenti képen látható 3 ujjas lábnyom, meg az, hogy annak a valaminek a másik lába miért annyival kisebb és azon miért csak két lábujja van? Meg hogy hová ment?
    Egyébként biztos láthatatlan és épp ott állt meg és ezért nincs a haladási irányában további lábnyom.
    Persze tévedhetek... :)
  • vumbi
    #11
    Ha a Merkuron eletet mutatsz ki ki, vagy a Venuszon, akkor le a kalappal elotted!
    Az egyik forro es nincs legkore (szamottevo - legalabbis), a masiknak van ugyan, de az forro es szendioxidbol all, gyakorlatilag csontszaraz, amiben kensav legkorozik.

    Hehe, ha szerinted egy 500 fokos legkori homersekletu, vagy atmoszfera nelkuli sziklan elet alakulhat ki, akkor tellleg fogalmad sincs mirol beszelsz.

    Szoval te jelented ki, hogy semmit sem tudnak? Talan azert gondolod igy mert te nem tudsz semmit! Tanulj olvass, tanusits onmersekletet! Ha rajtad mulna, nem hogy nem talalnank eletet a Marson, de meg villanyaramot sem talaltuk volna fel!
  • mr9
    #12
    "Ha nem tudnak (kik?) MINDENT az azt jelenti, hogy SEMMIT sem tudnak?"

    Ebben van egy olyan dilemma szerintem, hogy minden amit eddig tudunk lehet, hogy csak egyfajta 'tévedés'.
    Például nincs még eldöntve mi is a Valóság pontosan. Szimuláció akár vagy sem?
    Persze ez messze visz innen:
    http://www.metaelmelet.hu/pdfek/Hejjas_Tudatossag_es_ertelem_2.pdf
  • Tetsuo
    #13
    Pedig a foldonkivuli elet keresesenek egyik alapveto eleme az, hogy elvonatkoztatsz a szokasos foldi elettol. (A masik pedig, hogy a hasonlot keresed.:)
    Vannak bakteriumok amik a legerosebb savat is tulelik, a gyomorsavat, vannak amelyek nuklearis hulladekban elnek, vannak amelyek kenes kozegben elnek stb.. a foldon elo bakteriumok jo nagy reszet nem is ismerjuk, nem is tudjuk megfigywelni, mert laboratoriumban nem tenyesztheto... tehat ProgServ valoszinuleg erre ertette, hogy nem olyan nagy a tudasunk ahhoz, hogy biztosan kijelentsunk dolgokat. Pl. hogy a Venuszon nem letezhet elet.
  • vumbi
    #14
    Nem visz ez innen sehova.
    1. Karosszekben orakat lehet filozofalni azon hogy hany fok van odakint, szamba veve amit csak akarsz. Ez a filozofia, meg a vallas
    2. Kimegy a szabadba akkor azonnal erzed a homersekletet. Ez a tapasztalat
    3. Kiteszel egy homerot es 1000x pontosabban tudod hany fok van kint. ez a tudomanyos ertekeles.

    A valosagtol elvonatkoztatott, sosem tesztelt gondolkodas parttalan, lenyegeben ertekelhetetlen, de kellemesen megnyugtato hogy sosem cafolhatsz magadra, mert meg sem probalod.

    A tapasztalotan alapulo tudast mindannyian ismerjuk, erre az ismeretre tamaszkodunk nap mint nap, miota ember jar a foldon, de meg azelott is. es arra eleg jo volt hogy lehozzon minket a farol, ellojon minket a kozepkorig.

    A tudomanyos kutatas, erzekeny muszereket es technikakat hasznal, olyan dolgok erzekelesere, ertekelesere amiket biologiai erzekszereveink mar nem, vagy pontatlanul erzekelnek.

    A valosagrol meg elegge ismert, hogy mindenki szamara mas es mas. A szinek, egy helyzet erzelmi toltete, stb...
    Pont ezert jon kepbe a tudomanyban a matematika es a bonyolult tesztek, hogy a szubjektiv elmek altal erzekelt muszeradatokat, egy objektiv matematikai ertekelesse alakitsa, ami mindenki szamra ugyazat jelenti. mert a 4 az mindenki szamara 1+1+1+1.

    te meg azert foglalkozol ilyen dolgokkal, mert nem talalod e helyed ebben a vilagban, es azt gondolod valahol mahol, valahogyan maskeppen jobb lenne.

    A helyzet az hoy erre abolygora szulettel, ez a tested van, ez a vilagod amiben elsz, elni fogsz, mindaddig amig meg nem halsz. U h, jobb hamegbaratkozol, onmagaddal a korntyezeteddel, es abrandozas heleyett elkezdessz elni tapasztalni, tanulni, mielott meg nem oregedsz...


  • gombabácsi
    #15
    Nekem az a furcsa, hogy ez a marsjáró kb olyan adatokat szolgáltat, amit egy keringő műhold is tudna, ha azt számításba vesszük, hogy több száz fényévre lévő bolygókról is miket megállapítanak...
  • vumbi
    #16
    "Pedig a foldonkivuli elet keresesenek egyik alapveto eleme az, hogy elvonatkoztatsz a szokasos foldi elettol. (A masik pedig, hogy a hasonlot keresed.:)"

    A biologiat eleg erosen behatarolja a kemia, mint ahogy a kemiat behatarolja a fizika. Tehat ha a biologiai eletet keresunk akkor valamilyen kemiat kell feltetelezni mogotte. Ez az egyik megkotes. Van errol egy hosszu cikk a wikipedian ,erdemes elolvasni.

    A lenyeg az, hogy bar emeberi szemmel igen extrem helyeken talalunk eletet, de ha az univerzumban fellelheto korulmenyeket vesszuk figyelembe akkor szinte alig akad hely ahol megtalalhatoak ezek a minimalis feltetelek.

    A masik, hogy amit keresunk az egy szerves molekulakon alapulo, onreprodukalo, orokitoanyaggal es anyagcserevel rendelkozo Valami. Lehet definialni az eletet sok felekeppen, axiomakat keresn stb. de a lenyeg hog cask azt vehetjuk eszre amit az erzekszereveink vagy a muszerek erzekelni tudnak, es azt azonosithatunk eletnek ami evolucios adottsagaink alapjan annak erzekelhetunk.

    Es jeleneleg nem az Eletet (Az univerzumban lehetsegesen elofordulo osszes eletformat) keressuk, hanem szerves anyagokat, onreprodukalo, anyagcseret folytato formakat. A Foldon ehhez DNS, RNS, feherjek tarsulnak, hogy mas bolygokon, akar hasonlo kornyezteben hogy epul fel, azt nem lehet teljesen tudni. Valszeg meg lehet majd kulonboztetni egy nagy adag kotol.

    Ha ilyet nem talaunk a Marsion akkor lehet mashol, vag masmilyet keresni. de kezenfekvo hoy elosozr a legeghyuszerubb lehetoseget probalod, plane ha korlatozottak az anayagiak.
  • noland
    #17
    Ez a cikk meglehetősen homályos és következtetésiben nem releváns. Ettől függetlenül lehet helye ilyen felvetésnek, ami hajlik a megválaszolhatatlanság felé. Hogy szimuláció lenne-e a világ, kétlem. Személy szerint a teremtő erőben hiszek, ami nem magasabb intelligencia, és nem is szimuláció. Csak a kultúránk az..
  • xyl
    #18
    Biiip Biiip Biiip ! Veszély! Veszély! Veszély!
    Egyelőre maradjunk földhözragadtak, különben itt is kezdődik az anyázás, mint a másik cikkhez kapcsolódóan: http://www.sg.hu/cikkek/93561/valamit_talalt_a_curiosity
  • fszrtkvltzttni
    #19
    Igyál egy kis kénsavat, és egyből rájössz, hogy nem úgy van az.
  • vumbi
    #20
    Ez igaz. Nem kellene elvinni a tarsalgas vonalat.
  • SimonTower
    #21
    Azért álljon már meg a menet. A cikkben szereplő kivágott képre ráömlött valami piros retek?
  • xyl
    #22
    Na jó, hát filozófálgatni tényleg lehet, hogy hol, miféle élet létezhet és miféle nem. Én a magam részéről abban maradnék, hogy azt keresem, ami itt a Földön is létezik. Elég sok extremofil létezik, úgyhogy a keresés még így is eléggé tág.
  • fszrtkvltzttni
    #23
    Mik azok a kb olyan adatok? Hogy számok! Hátpersze Móricka...
  • fszrtkvltzttni
    #24
    Ha belemegyünk a részletekbe, a hőmérséklet mérésével elég sok baj van. Hőmérséklet mérése megkívánja a termodinamikai egyensúlyt, ami soha nem teljesül. Sokszor pedig nagyon távol vagyunk tőle. Extrém eseta világűrben van, ahol elvétve van néhánybolyongó részecske kis energiával, és a napból száguld egy csomó rohadt nagy energiával. Ez annyira távol van az termodinamikai egyensúlytól, hogy értelmetlen a világűr hőmérsékletéről beszélni. Kidughatod a hőmérőt, de azon hülyeség lesz.
  • vumbi
    #25
    Ez mind igaz. Viszont nem irtam abszolut meresrol. Osszehasonlitottam a pontossagot 3 kulonbozo modszer kozott.

    Masreszt nem ertem, miert az extrem dolgokon lovagol mindenki? Tele van az eletunk jol megbecsulheto, atlagos dolgokkal. Nem meglepo modon az embersieg ott telepszik meg ahol a korulmenyek es a valtozas egy jol elviselheto atlagot ad.
    A mindennapi eletben a jol bevalt dolgokat hasznaljuk. Ha valamit fel akakrsz fedezni akkor szembesulsz az extrem, varatlan korulmenyekkel.

    Hulyeseg azon lovagolni, hogy "de egyszer, valahol valahogyan teljesen mashogy, bla bla". Ezzel a fajta gondolkodassal nem lehet messzire jutni az eletben. Ahhoz hogy tervezhess tudni kell mire szmithatsz altalaban, az extrem, vagy varatlan dolgokra meg kesznek kell lenni, de nem visszaretteni mar jo elore.
  • fszrtkvltzttni
    #26
    Előre haladni úgy lehet ahogy írtad, de mindig szem előtt kell tartani a szubjektivitást is. A mérés egy objektív dolog, de a kiértékelés már nem az. Mi pedig mindig a kiértékelésen keresztül látjuk a valóságot, ezért szubjektív lesz. Inkább vagyunk vakok, és csak tapogatózunk.
  • fszrtkvltzttni
    #27
    Biztos hallottad már a magyarázatát, de vagy hülye vagy, hogy felfogd, vagy direkt idegesítő.
  • vumbi
    #28
    hat minden embernek maga fele hajlik ahogy mondani szoktak. Ennel szerintem nem bonyolultabb a dolog. Hajlasz olyan velemenyt alkotni ami alatamasztja elozo donteseidet, vagy tamogatja a terveidet. de csak olyan mertekben teheted meg ami rovid es kozeptavon sem karos. Valahol az a szubjektivitas pont jo. Ellensulyozza az allando ovatoskodasbol fakado egyhelyben toporgast. Valami biznod kell, ami vezeti a tetteidet, akkor amikor az ismeretlenben tapogatsz. Ahogy te is irtad..

    Olyan emberbol nem lesz kutato aki csak biztosra megy. az olyanbol laborans lesz.

    Masreszt en egyaltalannem gondolom hogy sotetben tapogatodzas menne, minden szinten (a hozzaszolasod ezt sejteti). Eleg kiforrott alapokon nyugszana a mai tudomanyos ismeretek. Az hogy egy egy reszlet meginog, altalaban a gyakorlati alkalmazasban nem is erzodik. Mire a tudomanyos kozosseg megrag es kikop egy temat addigra az keszre forrt. KIvetelek vannak, de ezen ne akadjunk fel.

    A kiserlettervezeskor, meg nyilvan tapasztalatra, neha csak sejtesre alapova indulsz meg egye egy iranyba, de enelkul nem talalhatsz ujat, csak ezerszer megragott csontokat. Es ha messzire akarsz jutni akkor a kiertekeleskor nem nagyon lehetesz szubjaktiv. Ha kollegeaidal megbeszelsz egy egy problemat, besamolot tartasz, beadsz egy publikaciot akkor azonnal kiutnek ezek a problemak. EGy szeruen mert akollegait, referee-k mas erdekeltseggel rendelkeznek, igy megnyesik az almaidat, es megtartjak a megbizhato dolgokat. Es ha eleg sok kulonbozo erdekeltsegen megy at a kutatasi anyag akkor a vegere eleg nyugodt szivvel lehet bizonyitottnak tekinteni.
  • keembo
    #29
    Az előző, Curiosityvel kapcsolatos cikk alá semmi mást nem írtál, csak azt, hogy: itt mennyi hülye van. Látom itt is csak ez megy (néhol kissé burkoltan). Te ilyen online megmondó ember lehetsz. Bárcsak mi is olyanok lehetnénk, mint te.
  • globint
    #30
    A mészvázas héjat nem igazán egy ilyen minilapátolás után gondolom megtalálni, inkább a megtalált "folyómederből" kilógó bordacsontként képzelném el.
    Minden más mészváz túl kicsi, hogy ettől beizguljon a NASA, nem is beszélve arról, hogy azt nem is nagyon tudják ellenőrző kisérletekkel újra-ellenőrizni. Az ellenőrzésre csupán olyan esetben van lehetőség, amit egy újabb lapátolással vett mintában újra megtalálhatnak! A fosszíliák nem ilyenek! A mini fosszília az egyik lapátolásban megvan, a másikban nem feltétlenűl.
  • xyl
    #31
    Egyébként pedig:

    1. A mars felszínén, ott, ahol a Curiosity leszállt lehetséges a folyékony víz.
    Ellenőríztem a nyomás-hőmérséklet adatokat, valamint a víz fázisdiagramját. Utána akartam keresni, hogy belinkelhessem, de most nem találom. Szóval kb. +10 C-ig a víz folyékony maradhat azon a pár Pa nyomáson. A napi hőmérséklet meg átmegy azon az intervallumon, ahol a víz folyékony.

    2. Lehetőségek:

    A - A Marson most is van élet.
    B1 - A Marson nincs élet, de volt.
    B2 - A Marson nincs élet és soha nem is volt.

    A B2-t bebizonyítani gyakorlatilag lehetetlen. Az, hogy valahol nem találnak semmit nem jelenti azt, hogy máshol nincs, vagy nem volt.

    Szerencsés esetben az A-t vagy a B1-et lehet bizonyítani.
  • fszrtkvltzttni
    #32
    Eltaláltad!
    Ott azt írtam, hogy "Azt a betyár mindenit, ti betegek vagytok..." Ugyanis már csak arról folyt a beszélgetés, hogy ki mit mondott és mit nem... Ez nem normális!
    Itt meg SimonTower elkezdte a marsi képek hitelességét kétségbevonó fejtegetés első lépését, hogy mikor miért olyanok a színek amilyenek. Ez egy régi téma, ami szerte a neten el van magyarázva, de mindig van valaki aki elkezdi, hogy fake vörösek a színek a képen...
    Ilyen jellegű kommentekre ilyen jellegű válaszok adhatóak.
  • fszrtkvltzttni
    #33
    Persze az alapok rendben vannak, a földön mindent le tudunk írni. Elvileg. Gyakorlatilag viszont amikor felteszünk egy kérdést, akkor meghal a jól megalapozott elmélet, és elkezdődik a sötét mágia, hogy hogyan lehet az jól megalapozott elméletekkel az adott problémákat mégis megoldani. Aztán ahány ember elkezdi, kb annyi megoldást/értelmezést lehet találni. Ami a mérnöki részbe bekerül, az valamennyire megalapozott, ami viszont kutatás, az boszorkányság.
    Egy matematikus a fejét szokta fogni, mikor megtudja mit csinálnak a fizikusok/kémikusok/biológusok.
  • fszrtkvltzttni
    #34
    De azon a nyomáson csak egy szűk, pár fokos intervallumban marad cseppfolyós a víz. Alatta megfagy fölötte forr, a kettő között pedig erőteljesen párolog, hiszen közel van a forráspont, ettől viszont gyorsan lehűl és megfagy. (Olyan ez mint a 90-100°-os víz. Az is erőteljesen párolog a közeli forráspont miatt, és gyorsan lehűl a nagy párolgáshő miatt...)
  • fszrtkvltzttni
    #35
    Az a baj, hogy közel van a hármaspont, ami alatt nincs folyékony halmazállapot.
    A hármasponthoz tartozó nyomás: 611,7 Pa -> folyékony víz már gyakorlatilag nincs
    A Marson lévő nyomás: 700-900 Pa -> pár fokos intervallumban van folyékony víz
    A földön lévő nyomás: 100000 Pa -> 100°-os intervallumban van folyékony víz
  • Déta
    #36
    Én remélem, hogy a Pirate Bay új szerverét találták meg...
  • vumbi
    #37
    Most szerintem kette kell valasztani amit egykent targyaltunk.

    Amikor a "tudast" alkalmazod, pl. mernoki munka, akkor nyilvan nem talalgathatsz tulzott mertekeben. Pont

    Amikor kutatsz, akkor az ismeretlenre keresel magyarazatot. Ha tudnad a biztos modjat a megoldasnak akkor nem lenne ertelme a kutatasodnak. Viszont: az ismeretlenre ismert techikak, ismert korulmenyek kozotti felhasznalasaval igyekszel valaszt adni. Es ez a valasz alt egyegyszer igen-nem.

    Igy mukodik (legalabbis molbiban)
    1. Hiptezis: ez meg ez a molekula szerintem kolcsonhat egymassal
    2. Kiserlet: reprodukalom a fiziologiai korulmenyeket egy egyszerusitett rendszerben, poztiv es negativ kontrollokkal bizonyosodok meg modell josagarol.
    3. kiolvasom a valaszt: lattam a kolcsonhatast, vagy sem. .Pont

    A magia amit irtal ott jon ahogyan a reprodukalod a fiziologia korulmenyeket. Ott kezd el vert izzadni es p*salni az ember.

    Az, hogy mindnenkinek mas es mas elmelete van, termeszetes es szukseges. A bioogiaban a valtozatossag egeszeseges populaciot sejtet, mert sok kulonbozo behatas eseten is valszeg lesz eleg egyede ami megfeleloen tud alkalmazkodni. Kutatasban ugyanez van. Sok ember sokfele otlete dob be, velhetoen lesz egy jo. A PI feladata tapasztalat alapjan szukiteni a kort.
  • Lollerka
    #38
    bejelentik h a marson is talaltak maja naptart ami szerint deember 22en lesz vilagvege:D
  • NEXUS6
    #39
    Ja ezt én is hallottam!
    De újabb elemzésnek vetették alá, és kiderült, hogy nem dec 22-én, hanem dec 31-én. És nem világvége, hanem évvége.
  • csimmasz
    #40
    Sajna én már tudom mit talált
    Láttam a marsi adón, vandálokat akik az előző szondát megrongálták, most megy a kiadatás, de amíg nincs meg a végzés addíg hírzárlat.!