121
-
teddybear #1 Na, igen. Ez a hajtómű az, amivel igazi űrrepülőgépet lehet építeni.
Nem azért, mert úgy száll fel, mint egy közönséges repülőgép , hanem azért, mert kompakt egészként repül. Az amerikai űrsiklók állandóan szerteszét szórták a darabjaikat. -
#2
Számomra továbbra sem világos, hogy hogyan mászik fel 20 km tájára, ahol beindulat a hiprszonikus repülés...
Ha meg 1000 fokos a hajtóműba az elsősürítés miatt a levegő, akkor a gép orránál a torlópontnál mennyi? -
endrev #3 Hátööö... Ez még mindig nem az. :) -
joghurt3 #4 Na, azért kíváncsi leszek a gyakorlati megvalósításra. Mert elméletben ugye az űrsiklók is nagyrészt újra felhasználhatók lettek volna, aztán a gyakorlatban a hőszigetelésüket és a hajtóművüket is lényegében minden fellövés után cserélni kellett.
A másik kérdés a polgári használatnál nem a sebesség, hanem az annak eléréséhez szükséges gyorsulás. Egy űrhajóst nyugodtan lehet perceken át több g-vel az ülésbe préselni, de egy kőgazdag turista (aki mondjuk Pekingből ugrana át Párizsba egy új ruciért) nem hiszem, hogy lelkesedne érte. Az ötszörös hangsebesség az kb. 1700 m/s. Egy kisrepülő felszálláskor kb. 1 m/s2 gyorsulással indul, ezzel fél óra lenne elérni az utazósebességet. Meg kb. ennyi a fékezés is.
A folyékony hidrogén kezelése is elég barátságos dolog... (Hogy ilyen hőmérsékleten mi lesz a légköri oxigén felhasználásánál óhatatlanul keletkező nitrogén-oxidokkal, azt már ne is firtassuk!) -
#5
Mell-hát irányban az áltagember is simán kíbir több G-t. -
mcganyol #6 kibirni kibirja a több g-t, csak nem szereti. De egy 3-5 közötti m/s2-es gyorsulás sima ügy. azzal meg már "csak" 7perc a gyorsítás meg a fékezés. egyébként 5mach-al london-melbourne nem 45perc, hanem majdnem 3 óra, a cikk végén az már egész másról szólt.
a 1-2-3órás menetidőbe meg szerintem nyugodtan belefér 2*10 perc gyorsítás és fékezés. (azért mondjuk valószínű több lenne a gyakorlatban, mert alacsony magasságon nem fognak 5mach-al menni, emelkedni meg nem lehet túl meredeken, mert azt nem fogja szeretni a nagyérdemű) -
MacropusRufus #7 hát ebben nem vagyok biztos. Ui. nem csak a vázszerkezetre hat pl. 6g hanem az emberke szívére is. Én 70kg vagyok, de nem hinném, hogy sokáig bírnám ha átmenetileg 420kg-os lennék. Egy átlag jenki simán hozza a százat... 600kg? Mennyi ideig bírná a váz szerkezete? Vagy a szíve, vagy az én szívem? -
#8
Egy átlagember 2G-t még fej-láb irányban is kibírja jó sokáig. 2G-s víszintes gyorsulát összehozni szinte lehetetlen üzemi körülmények között. -
#9
Nem a váz szerkezet a gond, hanem ha pl. leiden mutációd van, akkor sima repülés előtt sem árt clexan, vagy fraxiparine injekció, hogy tuti élve szállj le a gépről. (főleg ha repülés meghaladja a 6 órát) -
kamov #10 "Számomra továbbra sem világos, hogy hogyan mászik fel 20 km tájára, ahol beindulat a hiprszonikus repülés..."
Forgó kompresszorral sűríti be a levegőt és ezt táplálja a rakétahajtóműbe oxidálóanyagnak. Ezzel megy 0-tól 5,2 Mach-ig, ekkor átvált rakéta módba és folyékony oxigén betáplálással áll pályára.
"Ha meg 1000 fokos a hajtóműba az elsősürítés miatt a levegő, akkor a gép orránál a torlópontnál mennyi?"
A lökéshullám előtt környezeti hőmérsékleten van. A sűrítés során melegszik fel.
Bővebb info az egészről itt:
http://www.reactionengines.co.uk/sabre_howworks.html -
Deus Ex #11 #2: Hátt, rakétaként. A Sabre hajtómű lényegében egy rakétahajtómű, közös házba szerelve egy olyan egységgel, ami lehetővé teszi a levegő égéstérbe táplálását, valamint a tüzaszívattyúk meghajtásában hasznosítja a levegő lehűtésekor elvont hőenergiát. Érdemes elolvasgatni a publikus anyagokat mind a hajtóműről, mind a Skylonról, szép elképzelés, csak tartok tőle, hogy rendszer szinte az is marad, esetleg a Sabre-ból lehet életképes hiperszónikus hajtómű. (Talán Kvp vagy Kamov úr írta egy SpaceX-es cikknél, hogy a Falcon9 fejlesztése eddig került annyiba, mint amennyit most a precooler reszelgetésére költenek..) Szóval továbbra is fenntartom, hogy az SSTO rendszerhez anyagtechnológiai forradalom szükséges, hogy szabadon idézzek egy korábbi beteljesült próféciát, Nanotechnology changes everything.
Álló helyzetből induláskor az oxidálóanyag szükségletet a tankból fedezik, a sebesség növekedésével nő a beszívott levegőből származó rész aránya, aztán ez majd alakul valahogyan a sebesség-magasság-szükséglet függvényében.
Az emelkedési-gyorsulási ösvény létezését és annak optimális profiljait meg gondolom kiszámolgatták, mintha láttam volna ilyet a Skylon anyagai között.
A gyorsuláshoz: azt azért nem hiszem, hogy az átlagember kategóriájába beletartozó hatvanhét éves kicsit szívbeteg, kicsit fulladós bácsikám is kibírna 2 g-t tíz percekig röhögés nélkül.
De nem is érdekes ez a kérdés, mert a vitát kiváltó hat perc a világűrig c. rész a Sabre Skylonban történő alkalmazására vonatkozik, és ott is csak hunyorítva igaz, mert a precooler nem a világűrig működik, csak kb. 24 km magasságig, felette már nincs érdemi mennyiségű oxigén és hőenergia a beszívott gázban, a felszállás további része tankból fedeződik.
Az Anglia-Ausztrála 45 perc alatt c. ötlet menedzserlogika mentén született, ignorálható.
Egyébként jó cikk. -
Deus Ex #12 "Forgó kompresszorral sűríti be a levegőt és ezt táplálja a rakétahajtóműbe oxidálóanyagnak. Ezzel megy 0-tól 5,2 Mach-ig,"
Valóban, valamiért úgy emlékeztem, tisztán rakétaként indul.
Legyetek kedvesek lepontozni a postomat..:D -
#13
Én, mint egy mezei átlaguser el nem tudom képzelni, hogyan tud egy pillanat alatt több mint 1000 fokot hűteni ekkora légtömegen 
-
Deus Ex #14 Így.
1 mm átmérőjű csövek sűrű átfedésben, bennük hélium. Az elrendezés teljesítménye 1 GW/ köbméter.
A szükséges gyártástechnológia és élettartam más lapra tartozik.. -
#15
Kedves utasaink, a gép technikai problémája miatt kérjük, csatolják fel a mennyezetről lecsapódó ejtőernyő-kapszulákat, és nyugodt tempóban araszoljanak az időközben kinyílt vészkijárathoz - ne felejtsék el a rögzítő karabinereket a sínre kattintani, különben kirepülnek az űrbe -, majd adott jelre ugorjanak ki a zuhanó gépből.
Ne felejtsék, aktuális magasságunk 31300 méter, és másodpercről másodpercre csökken...
-
#16
Legyen a magasság 91300 méter:) -
whisper #17 De ha eléred , hogy föld fele zuhanhass a géppel és csak motor hiba feltudsz gyorsulni úgy ,hogy landolhass és könnyen eljuthatsz az óceánig van időd manőverezni 8))) -
Caro #18 Szép dolog (ha működik), de:
- Ha tartósan el lehet érni 5+ mach-ot ezzel a technológiával, akkor kizártnak tartom hogy először a polgári repülésben használnák.
- Arról nem ír hogy mennyire üzemanyagigényes. Magasabban persze ritkább a levegő, de a sebesség is jóval nagyobb. Attól még hogy a Skylon (papíron) 100x olcsóbb az űrrepülőgépnél, még mindig megfizethetetlen a sima emberek számára.
- Az utolsó képen az egy SR71? :) -
sanyicks #19 az -
#20
Rakéta hajtómű teljesen felejtős. Vagy a gépeknek építhetsz külön repteret... -
teddybear #21 1.Na, igen, persze. De az űrsiklót sem csak az egyik célra használták, bár az eredeti tervekben még külön polgári és külön katonai gépek építéséről volt szó. De a megépített gépeket már vegyesen használták katonai és polgári célokra. Ha elkészül valaha ebből is pár, szinte bizonyos, hogy itt is ez lesz a helyzet.
2. Nagyon üzemanyag igényes. Az ilyen extrém sebesség eléréséhez és tartásához nagy tolóerőre van szükség, mert nagy a légellenállás. A Concorde is sokkal többet evett, mint egy normál utasszállító, és nem csak a korszerűtlen hajtóművei miatt.
Ahhoz is sok energia kell, hogy egy tárgy keringési pályára kerüljön. Ráadásul ez a gép elég nagy méretekkel fog rendelkezni, ami nagy tolóerőt követel meg.
3. Igen az. -
teddybear #22 Nem egészen. A felszállás módjától függ a reptér kialakítása, nem a hajtómű fajtájától. A németek is egész jól elboldogultak a füves reptérről fel és leszálló rakéta-vadászaikkal. A problémát az üzemanyag kezelési nehézségei okozták. -
#23
Én arról beszélek, hogy egy rakétás gép egyszer próbálhat meg leszállni a hajtóműve miatt. ---> Kereskedlemi reptéren halál. Senki nem fogja csak úgy maga elé engedni.
Elmúltak azok az idők, amikor az szovjetek olyan koppra húzottan jártak NY-ba, hogy 15 perccel érkezés előtt beszóltak, hogy elsőnek szálhassanak le, mert annyira centizve volt csak üzemanyag. Mert a presztízs mindenek felett, hogy közvetlen járat legyen, az akkor nagy volt...
Az egyéb bizonsági és zajporblémákról meg aztán végképp ne is beszéljünk... -
teddybear #24 Hajtóműleállás elő szokott fordulni normál gépekkel is. Bejelentik a vészhelyzetet, és minden normál, működő hajtóműves gép szépen megvárja a leszállást. És többnyire az összes levegőben lévő gépszemélyzet szorít a sikeres leszállásért.
Ami pedig az oroszokat illeti, nem nagyon csináltak ilyet. Mi magyarok sem, mert az üzemanyag valutába került, amit nem volt szabad pocsékolni. Az otthoni tankolás meg forintba/rubelbe fájt, ráadásul sokkal kevesebbe került.
A szokásos eljárás az volt, hogy teli tankkal, utántöltés nélkül repülték meg az útvonalat, utántöltés nélkül, hacsak a táv megengedte.
Szóval ez is legenda a javából.
Ha meg nem megy a hajtómű, akkor nincs zaj sem. Felszállásnál meg lehet zajcsökkentő eljárásokat bevezetni, meg a hajtóművek sem olyan ötvenes évekbeli primitívek, hogy nagyobb hangteljesítmény adjanak le, mint tolóerőt. -
Bannedusermail #25 Egy átlagos autó 10 másodperc alatt 100-on van. Az úgy 3 m/s gyorsulás, tehát 0,3 g. Ilyen gyorsulás mellett 10 percen belül 5 Mach sebességen vagy. Szerintem még élvezné is az ember... -
Bannedusermail #26 "A gyorsuláshoz: azt azért nem hiszem, hogy az átlagember kategóriájába beletartozó hatvanhét éves kicsit szívbeteg, kicsit fulladós bácsikám is kibírna 2 g-t tíz percekig röhögés nélkül."
Számolj utána. Két g-vel 15 másodperc alatt éred el a hangsebességet. Kerekítve a könnyebb számolhatóság kedvéért: 300 m/s osztva 20 m/s2. 10 perc alatt már 40 Mach-on lennél. Ilyen esetekben, ahol nagyon eltérünk a hétköznapi tapasztalatainktól, nem szabad minden számnál hasra ütni, hanem érdemes fejben számolni. Vagy nem kell, de akkor ne is alkossunk véleményt. -
Bannedusermail #27 Az SR-71-nek az volt az újdonsága, hogy hagyományos sugárhajtóműve volt, és nagy sebességnél leállították a sűrítőturbinákat, lezárták a beömlést, és mellette szabadon áramlott be a levegő, és onnantól kezdve scramjetként működött. Ezt is meglehetne oldani, csak most nem folyékony üzemanyaggal, hanem hidrogénnel üzemelne.
Tényleg, szénporral nem próbálkoztak? Az is égne. :-)
Elképzelem, ahogyan szenet lapátolnak a gépbe, egy egy berendezés meg menet közben finom porrá zúzza. :-)
Egyébként miért gond az 1000 fokos levegő? Hát ami hátul kijön, az is forróbb ennél. -
Bannedusermail #28 De szép szemből a feketerigó.... -
Sir Ny #29 +1 ma ülök az gépnél, csapatom az esgét, és leül az ablakba egy feketerigó, és bebámul. ( köszöntem neki, hogy szia holló, de most hogy mondod, rigó volt, rákerestem a gúgelben ) -
#30
Csak ez nem konstans esemény. Egy ilyen gép esetén ez lenne a rutin... -
Zoliz #31 A cikk 5 csillagos -
teddybear #32 Nem tudom, hogy minek zavar. Ha álló hajtóművel szállnának le a gépek rutinszerűen, akkor úgy kell megszervezni a megközelítést, meg a leszállást, hogy simán menjen a dolog. Az űrsiklónak sem volt második dobása, mégsem volt egyetlen esemény sem a landolási fázisban.
Ennél a hajtóműnél viszont a leszállási fázisban van tolóerő, mert kis sebességen is működik, mint a közönséges sugárhajtómű. -
#33
Az SR-71 hajtóműve nem volt scramjet, csak max ramjet bizonyos üzemmódokban.
A hajtóművön belül nem volt szuperszonikus az áramlás, és szerintem nem kapcsolták le a "sűrítőturbinákat". A hagyományos jet hajtóműve ment tovább (különben honnan lett volna pl áram a gépen!?).
Az 1840-es évektől volt Angliában egy légitársaság, gözgépes repülőket tervezett. Pontosan nem tudom milyen hajtóműveket gondoltak, de érdemes lenne utána nézni.
Wiki
-
Deus Ex #34 Általánosságban mondtam, lévén nem mindenki egészséges.
Ha ebből, vagy ilyen jellegű gépből valaha lesz valami, inkább a #25 szerinti gyorsulást tartom valószínűbbnek. -
Bannedusermail #35 Hát engem is meglepett a névválasztásuk. -
Bannedusermail #36 A scramjet és a ramjet között nem igazán egyértelmű nekem a különbség.
De elvileg nincs súrítőlapát nagy sebességgel. Lehet, hogy még hajtja a menetszél, de ez csak valami segédhajtóművet mozgathat, a kiömlő levegő nem jut az égéstérbe.
Bár lehet, hogy rosszul tudom. -
#37
Csak az űrsikló az nem olyan repteret közelített meg, ahol mondjuk percenként 2-3 gép is landolhat. Ma iszonyat pénzt kérnének el azért, hogy egy 15 perces ablakban tisztára gyulják neked a megközelítést és a kifiutót. Ha amúgy is nagy késésel halmozódtak fel, akkor meg végképp. A SS meg rohadtul nem áltagos gép és jé, saját különbejáratú reptérre szállt le majdnem mindig. (Florida). Ha meg nem, akkor az Edwards (?) sem éppen az a hely, ahol a fenti gond előjöhet. Felszálláskor meg a zajterhelés akkora lenne, hogy 100%, hogy semmilyen reptér be nem engedi. Ha hidrogén az üzemanyaga, akkor minden reptér kapálózni fog az ellen, hogy ott tárolják, a kerozinnal összevetve brutálisan veszélyes anyag. -
#38
Csak az űrsikló maga választja meg, hogy mikor tér vissza és a keleti / nyugati parti leszállóhely váltás elég nagy távolság, hogy ne legyen mindkettőnél szar idő. Az egyik ráadásul egy olyan hely, ahol az év 365 napjából 90-95%-ban verőfényes napsütés van. Ez a gép, meg ha nem bír elegendő tolóerővel alacsonyan és közben beüt a szar idő, mert éppen van egy 20 perces jégeső meg 100 km szél, akkor fejvakaráson kívül mit tud csinálni...? -
Caro #39 Amennyire én tudom, a H-O hajtóművek újraindíthatóságával nincs baj, az RP-1-es szokott gondot okozni, ha jól tudom az üzemanyagban lévő szennyeződések miatt. Már a J-2 is újraindítható volt.
A hangzavar meg nyilván a teljesítmény függvénye is, és egy repülőgéphez azért nagyon nem kell akkora mint egy űrhajóhoz. De gondolom megfelelő tervezéssel ezt is lehet csökkenteni. -
hunwhite #40 Sejtettem, hogy ehhez a cikkhez sok hozzászólás lesz az SGokostojás körben :D