98
  • Zero 7th
    #18
    A kvantummechanika nem egy olyan dolog, aminek a közepébe beleolvasva lesz fogalmad a témáról. Fogj egy kvantummechanikával foglalkozó fizikakönyvet, és az _elejéről_ kezdd el olvasni!

    A kvantummechanikában minden elemi részecske kettős természetű, részecske is meg hullám is. A spin egy olyan változó a hullámfüggvényben, ami matematikailag szükséges a modellben, de a fizikai szemléltetése igencsak nehézkes.

    A lényeg az, hogy ez egy olyan tulajdonsága a részecskének, aminek vannak fizikai következményei, ezek matematikailag kiszámolhatóak és aztán kísérletileg ellenőrizhetőek, de analógiát találni rá igen nehéz.
  • nextman
    #17
    Amennyire en tudom, bar most nem neztem utana, igy lehet mellelovok :) - de igen, igazad van, a tengely koruli forgashoz hasonlithato.
    Csak mig te 360 fok alatt korbefordulsz, addig egy elektron csak 720 alatt.
  • Rotcsa
    #16
    Magyarázza már el valaki legyen szíves, hogy mi az a spin?
    A wiki ezt írja: "A kvantummechanikában a spin a részecskék saját, belső impulzusmomentuma (vagyis, a pályamenti impulzusmomentummal ellentétben, független a részecske mozgásától)."

    Ebből arra gondolok, hogy ez akkor a saját tengely körüli forgása, azaz úgy forog, mint a föld a tengelye körül...
    Azonban tovább olvasva már le is vagyok lőve, merthogy:

    "A spin és a perdület nevek is félrevezetőek, mert arra utalnak, mintha a részecske forogna a saját tengelye körül, ahogy egy bolygó teszi" Most akkor mi van? Gondolam akkor majd érhetően leírják:
    "De próbáljuk meg elképzelni, ahogy egy pontszerű részecske forog." -Mi a franc az a pontszerű részecske? Mi az, h pont? Hány dimenziós? Síkbeli, vagy miféle? Ha síkbeli, akkor hogy lehet részecske, ami térbeli, nem?
    Nem baj, tovább olvastam:

    "A forgáshoz legalább két ponttal kellene rendelkeznie".- Ezt még el is tudom képzelni, ok...
    "A spin valójában a részecske tulajdonságait leíró hullámfüggvény "-Micsoda? Hullámfüggvény?!-Hogy jönnek ide a hullámok?? A részecske egy anyagi tulajdonságokkal bír, nem?
    "(vagy állapotfüggvény) térbeli forgatásokkal szembeni transzformációs tulajdonságait írja le."-Na jó, kössz..... ez már nekem sok... transzformáció, meg hullámot forgatok a térben....
  • asgh
    #15
    Az érvelés fárasztó, a degradáló jelzők osztogatása meg élvezetes ugye.
  • NEXUS6
    #14
    Lord Kelvin mondott ilyesmit, olyan 1895 tájékán. Annyival árnyaltabb azért a kép, hogy ő inkább a repülés gyakorlati értelmét kérdőjelezte meg, mint sem magát a repülést. Kvázi azt mondta, hogy nem lehet üzletileg kifizetődő vállalkozást repülőgépekre építeni. Mondjuk ilyen vállakozás, vagy vállakozások már vagy 50-éve voltak addigra, akik gőzhajtású gépeket terveztek és pl. egzotikus utazásokat ajánlottak az embereknek Egyiptomba, meg más helyekre már 1843-ban! Pl Ariel

    A gond az volt inkább, hogy nem volt még olyan motor, aminek a tömeg/teljesítmény aránya lehetővé tette volna ezt. Az aerodinamika legalapvetőbb részeivel már nagyjából tisztában voltak. A beszámolók szerint már akkor produkáltak rövid, pár 10 m-es repüléseket ilyen gőzös modelekkel.

    Kb az volt a helyzet az 1800-as évek második felében a reüléssel kapcsolatban, mint manapság a kereskedelmi űrrepüléssel. Van, de az eszközök sem olyanok egyelőre, meg jó kérdés, hogy egyáltalán életben maradnának ezek a vállalkozások. Ma is csak az állami megrendelések, gazdag mecénástól jövő támogatások tartják ezeket életben.
    Persze valszeg kinövik magukat, de az még idő. A polgári repülésnek is kellett vagy 80 év mire a kezdetektől számítva igazán beindult.
  • csimmasz
    #13
    Jaja, mindjárt jön a barátunk a szöveggel hogy ezek kóklerek meg semmit sem tudnak csak találgatnak.

    De azért biztos gyerekjáték az űreszközök eljuttatása a célba, hisz ahhoz semmilyen tudás sem kell mert az megy magától, csak meg kell lökni. :)
    A neve most nem ugrik be.
  • immovable
    #12
    Nem értem, benne van a kvantum szó, de a helyi tudományellenes brigád vezetője még sehol, bár a hívek már gyülekeznek. :)
  • Molnibalage
    #11
    Azok nem voltak "tudósok". Kicsit kezd unalmas lenni ennek a balfasz példának az emlegetése...
  • globint
    #10
    Igazad van, mint azoknak a tudósoknak, akik szerint a levegőnél nehezebb repülő tárgy nem készíthető!
    Szerintük a madarak csak egy isteni fluidum miatt tudnak repülni.
    "Így van, és punk-tum!" Mondták ezek a tudósok! A beteg megnyugszik! Jó?
  • Sir Ny
    #9
    ebben töb logikai hiba van, mint ide Makó. A fantáziád szegényes, az állításaid szûk körûek.
  • Bannedusermail
    #8
    Ezt a büdös életben nem fogjuk tudni reprodukálni, ugyanis ez egy kvantummechanikai szimuláció következtetése csupán. A következtetés pedig az, hogy megváltozik a kémia az extrém mágneses térben. Márpedig bármi amit előállítunk az a kémián alapul. Ha mi odamennénk, akkor ha borul a kémia, akkor minden eszközünk működése is borul. Állítsuk elő itt? Hát akkor is borul a mi kémiánk, tehát meghalunk, és az eszközeink is működésképtelenné vállnak. Ez örökké meg fog maradni egy elméleti felvetésnek, szimulációknak, alkalmazni soha nem fogjuk tudni. Olyan fiktív, mint az újra hasznosítható atombomba.
  • globint
    #7
    Igen.
  • Tau Tang Wou
    #6
    Nem tudom olvastad e az idézetet?

    Jelenleg is használnak az emberek nagyon erős mágneses tereket, pl NMR spektroszkópia.
    Valószínűsítem, hogy ezek térerőssége a kanyarban sincs ahhoz, amire szükség lenne az "új kötéshez".
    Olyan ez, mintha fénysebességgel szeretnénk utazni, de még csak 20km/s-mal tudunk.
  • globint
    #5
    Ugyan, ne légy ilyen, már sokszor volt, hogy amit egy elegáns matematikával levezettek, de nem tudták megvalósítani, néha 50, vagy még több év múlva mégis meg tudták csinálni. Albert Einstein-nek is van néhány ilyen levezetett "dolga", amit még nem tudtak, csak áttételesen ellenőrizni, néhányat meg még úgy sem.
  • Tau Tang Wou
    #4
    "Bár a szerzők szerint az új kötés reprodukálása a Földön nem lehetséges,..."

    Eddig csak elméletben és szimulációban sikerült kimutatni.

    Nem túl acélos... :)
  • globint
    #3
    http://www.mn.uio.no/kjemi/personer/vit/eriktel/
  • Sir Ny
    #2
    A fickó Tellgren, vagy Teller?
  • Sir Ny
    #1
    Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön ez is.