98
-
Sir Ny #1 Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön ez is. -
Sir Ny #2 A fickó Tellgren, vagy Teller? -
#3
http://www.mn.uio.no/kjemi/personer/vit/eriktel/ -
Tau Tang Wou #4 "Bár a szerzők szerint az új kötés reprodukálása a Földön nem lehetséges,..."
Eddig csak elméletben és szimulációban sikerült kimutatni.
Nem túl acélos... :) -
#5
Ugyan, ne légy ilyen, már sokszor volt, hogy amit egy elegáns matematikával levezettek, de nem tudták megvalósítani, néha 50, vagy még több év múlva mégis meg tudták csinálni. Albert Einstein-nek is van néhány ilyen levezetett "dolga", amit még nem tudtak, csak áttételesen ellenőrizni, néhányat meg még úgy sem.
-
Tau Tang Wou #6 Nem tudom olvastad e az idézetet?
Jelenleg is használnak az emberek nagyon erős mágneses tereket, pl NMR spektroszkópia.
Valószínűsítem, hogy ezek térerőssége a kanyarban sincs ahhoz, amire szükség lenne az "új kötéshez".
Olyan ez, mintha fénysebességgel szeretnénk utazni, de még csak 20km/s-mal tudunk. -
#7
Igen. -
Bannedusermail #8 Ezt a büdös életben nem fogjuk tudni reprodukálni, ugyanis ez egy kvantummechanikai szimuláció következtetése csupán. A következtetés pedig az, hogy megváltozik a kémia az extrém mágneses térben. Márpedig bármi amit előállítunk az a kémián alapul. Ha mi odamennénk, akkor ha borul a kémia, akkor minden eszközünk működése is borul. Állítsuk elő itt? Hát akkor is borul a mi kémiánk, tehát meghalunk, és az eszközeink is működésképtelenné vállnak. Ez örökké meg fog maradni egy elméleti felvetésnek, szimulációknak, alkalmazni soha nem fogjuk tudni. Olyan fiktív, mint az újra hasznosítható atombomba. -
Sir Ny #9 ebben töb logikai hiba van, mint ide Makó. A fantáziád szegényes, az állításaid szûk körûek. -
#10
Igazad van, mint azoknak a tudósoknak, akik szerint a levegőnél nehezebb repülő tárgy nem készíthető!
Szerintük a madarak csak egy isteni fluidum miatt tudnak repülni.
"Így van, és punk-tum!" Mondták ezek a tudósok!
A beteg megnyugszik! Jó? 
-
#11
Azok nem voltak "tudósok". Kicsit kezd unalmas lenni ennek a balfasz példának az emlegetése... -
#12
Nem értem, benne van a kvantum szó, de a helyi tudományellenes brigád vezetője még sehol, bár a hívek már gyülekeznek. :) -
csimmasz #13 Jaja, mindjárt jön a barátunk a szöveggel hogy ezek kóklerek meg semmit sem tudnak csak találgatnak.
De azért biztos gyerekjáték az űreszközök eljuttatása a célba, hisz ahhoz semmilyen tudás sem kell mert az megy magától, csak meg kell lökni. :)
A neve most nem ugrik be.
-
#14
Lord Kelvin mondott ilyesmit, olyan 1895 tájékán. Annyival árnyaltabb azért a kép, hogy ő inkább a repülés gyakorlati értelmét kérdőjelezte meg, mint sem magát a repülést. Kvázi azt mondta, hogy nem lehet üzletileg kifizetődő vállalkozást repülőgépekre építeni. Mondjuk ilyen vállakozás, vagy vállakozások már vagy 50-éve voltak addigra, akik gőzhajtású gépeket terveztek és pl. egzotikus utazásokat ajánlottak az embereknek Egyiptomba, meg más helyekre már 1843-ban! Pl Ariel
A gond az volt inkább, hogy nem volt még olyan motor, aminek a tömeg/teljesítmény aránya lehetővé tette volna ezt. Az aerodinamika legalapvetőbb részeivel már nagyjából tisztában voltak. A beszámolók szerint már akkor produkáltak rövid, pár 10 m-es repüléseket ilyen gőzös modelekkel.
Kb az volt a helyzet az 1800-as évek második felében a reüléssel kapcsolatban, mint manapság a kereskedelmi űrrepüléssel. Van, de az eszközök sem olyanok egyelőre, meg jó kérdés, hogy egyáltalán életben maradnának ezek a vállalkozások. Ma is csak az állami megrendelések, gazdag mecénástól jövő támogatások tartják ezeket életben.
Persze valszeg kinövik magukat, de az még idő. A polgári repülésnek is kellett vagy 80 év mire a kezdetektől számítva igazán beindult. -
asgh #15 Az érvelés fárasztó, a degradáló jelzők osztogatása meg élvezetes ugye. 
-
Rotcsa #16 Magyarázza már el valaki legyen szíves, hogy mi az a spin?
A wiki ezt írja: "A kvantummechanikában a spin a részecskék saját, belső impulzusmomentuma (vagyis, a pályamenti impulzusmomentummal ellentétben, független a részecske mozgásától)."
Ebből arra gondolok, hogy ez akkor a saját tengely körüli forgása, azaz úgy forog, mint a föld a tengelye körül...
Azonban tovább olvasva már le is vagyok lőve, merthogy:
"A spin és a perdület nevek is félrevezetőek, mert arra utalnak, mintha a részecske forogna a saját tengelye körül, ahogy egy bolygó teszi"
Most akkor mi van? Gondolam akkor majd érhetően leírják:
"De próbáljuk meg elképzelni, ahogy egy pontszerű részecske forog." -Mi a franc az a pontszerű részecske? Mi az, h pont? Hány dimenziós? Síkbeli, vagy miféle? Ha síkbeli, akkor hogy lehet részecske, ami térbeli, nem?
Nem baj, tovább olvastam:
"A forgáshoz legalább két ponttal kellene rendelkeznie".- Ezt még el is tudom képzelni, ok...
"A spin valójában a részecske tulajdonságait leíró hullámfüggvény "-Micsoda? Hullámfüggvény?!-Hogy jönnek ide a hullámok?? A részecske egy anyagi tulajdonságokkal bír, nem?
"(vagy állapotfüggvény) térbeli forgatásokkal szembeni transzformációs tulajdonságait írja le."-Na jó, kössz..... ez már nekem sok... transzformáció, meg hullámot forgatok a térben....
-
nextman #17 Amennyire en tudom, bar most nem neztem utana, igy lehet mellelovok :) - de igen, igazad van, a tengely koruli forgashoz hasonlithato.
Csak mig te 360 fok alatt korbefordulsz, addig egy elektron csak 720 alatt. -
Zero 7th #18 A kvantummechanika nem egy olyan dolog, aminek a közepébe beleolvasva lesz fogalmad a témáról. Fogj egy kvantummechanikával foglalkozó fizikakönyvet, és az _elejéről_ kezdd el olvasni!
A kvantummechanikában minden elemi részecske kettős természetű, részecske is meg hullám is. A spin egy olyan változó a hullámfüggvényben, ami matematikailag szükséges a modellben, de a fizikai szemléltetése igencsak nehézkes.
A lényeg az, hogy ez egy olyan tulajdonsága a részecskének, aminek vannak fizikai következményei, ezek matematikailag kiszámolhatóak és aztán kísérletileg ellenőrizhetőek, de analógiát találni rá igen nehéz. -
Bannedusermail #19 "ebben töb logikai hiba van, mint ide Makó. A fantáziád szegényes, az állításaid szûk körûek."
Na vitassuk meg a benne rejlő logikai hibákat. Viszont ha egyet sem találsz, akkor csak egy kis vagdalkozó retardált pöcs nyomoronc vagy.
Egyébként mit jelent az, hogy egy állítás szűk körű?
Mellesleg nekem legalább van fogalmam arról, hogy mit állít a cikk. -
blessyou #20 Képzelj el egy vektort a háromdimenziós térben; ez még nem nehéz. Ezt a vektort, ha egy adott koordináta-rendszerbe teszed, akkor három számmal szemléltethető. Ezeket hívjuk a vektor reprezentációjának, vagy köznapibb nevén három dimenziós koordinátáknak.
Tegyük fel, hogy tudjuk forgatni a vektort. Ha elforgatjuk a vektort, akkor a koordinátái megváltoznak, mégpedig egyértelműen kiszámolható módon, ami a forgatás szögétől és forgatási tengelytől függ. Ez egy transzformáció. Ha pontosan megadom a transzformációt, az egyértelműen meghatározza, hogy az elforgatott vektornak mik lesznek a koordinátareprezentációi. Például egyértelmű, hogy a 360°-os forgatásnál a koordináták nem változnak, mivel maga a vektor is önmagába fordul.
Namármost, a kvantummechanika szerint az objektumok mérhető fizikai mennyiségeit ún. hullámfüggvény írja le, ami megfeleltethető egy végtelen dimenziós vektornak (végtelen sok szám egymás mellett), a fizikai hatásokat, mint például a mérés, pedig ezekre a vektorokra ható operátorokként lehet értelmezni. Természetesen más fizikai mennyiségek hullámfüggvényei (~vektorai) másképp transzformálódnak a különböző operátorok (~fizikai hatások) hatására. Viszont minden transzformációhoz rendelhető olyan hullámfüggvény, amit az adott operátor önmagához hasonló hullámfüggvénnyé transzformál, ezeket hívjuk az operátor sajátfüggvényeinek. Például a térbeli eltolás sajátfüggvénye az impulzus, az időbeli eltolásé az energia, a térbeli forgatásért az impulzusmomentum, azaz a perdület. Persze ezek definíciós mennyiségek, mert a klasszikus (newtoni) fizikában ezekre a mennyiségekre jellemző az adott eltolásinvariancia, tehát akkor kézenfekvő a kvantummechanikában is így nevezni ezeket. Hogy ezeknek van e valóban közük az általunk makroszkopikusan értelmezett energiához, impulzushoz, vagy perdülethez, az egy külön kérdés.
Nos, amikor a spint felfedezték, akkor ezt fizikai méréseken keresztül tették (Stern-Gerlach kísérlet). Azaz a részecske hullámfüggvényeinek operátorokra való hatásán keresztül. Azt állapították meg, hogy a spinnek nevezett mennyiség a térbeli elforgatásokra éppen úgy transzformálódik, mint a impulzus-momentum sajátfügggvény, vagyis logikus feltételezésnek tűnt, hogy akkor ez is egyfajta impulzus-momentum, amiről eddig nem tudtak: a részecske saját-impulzusmomentuma.
Persze nem pontosan úgy működik, mint a "normál" impulzusmomentum, például a 360°-os forgatásra nem önmagába megy át.
Később persze kiderült, hogy valójában az égvilágon semmi köze a perdülethez, hanem a részecskének éppen olyan jelzője, mint például az elektromos töltés, csak furcsa tulajdonsága, hogy az impulzusmomentumhoz nagyon hasonló módon viselkedik. -
Bannedusermail #21 Fogadjunk, hogy egy kukkot nem értettél az egészből. Mivel a szimulációban megjósolt jelenségeknek a környezeti feltételeiről a legalapvetőbb elképzeléseid sincsenek meg. Egyébként a cikk sem állt elő bármiféle felhasználási területtel azon kívül, hogy a fehér törpék színképelemzéseiből következtethetnénk az azok légkörében végbemenő folyamatokra. -
blessyou #22 Szerintem nem olyan lehetetlen, ugyanis nem kell feltétlen makroszkopikus méretekben előidézni azt az irdatlan mágneses teret. Elég lehet mondjuk néhány atom térfogatával megegyező méretben, hogy az ott tartózkodó egy, vagy néhány molekulán megvizsgálni a jelenséget. Az LHC sem olvad szét, noha több millió kelvines hőmérséklet uralkodik az ütközési zónában, mivel az csak az éppen ütköző részecskékre lokalizálódik. -
Bannedusermail #23 A kvantumfizikát nehéz lefordítani hétköznapi nyelvre.
Ha valaki kérdezi, hogy mi az elektromos töltés, akkor lehet azt mondani, hogy nemtom, de attól világít a villanykörte, most már érted? Aha, mosmá igen. És ennyivel le van tudva. Na de a mi a spinre mit válaszol az ember? Hát tudod vannak az atommagok, azok körül repkednek az elektronok és azért férnek el ketten egynek a helyén, mert az egyiknek ilyen a spinje, a másiknak meg olyan, és ettől vannak a vegyületek érted? Aha, hámég mindig nem. -
blessyou #24 Ez igaz. A kvantummechanika világában olyan jelenségek uralkodnak, amelyről egyszerűen nincsen makroszkopikus tapasztalati képünk, ezért nem tudjuk elképzelni. Ha egymásnak dobunk két követ, akkor nem kezdenek el interferálni egymással, ahogy közel érnek, aztán újra szétválni, mint két ütköző hullám. Nincsenek meg a megfelelő képzeteink, hogy agyunkban valamiféle szemléletes képet alkossunk a kvantumos jelenségről. -
Bannedusermail #25 Tudsz egyáltalán olyan elméleti módot, ami képes egy fehér törpe mágneses mezejét előállítani? -
philcsy #26 Még jó, hogy vannak fehértörpéink az égen és tudjuk őket vizsgálgatni. -
Zero 7th #27 Elméletben elektromágnes. Azt nem tudom, hogy akkora mágneses térerősség előállítása gyakorlatban lehetséges-e, lehet, hogy olyan áramerősség kéne hozzá, hogy az bármilyen tekercset leégetne, vagy mondjuk több méteres átmérőjű kábelt kéne tekercselni... -
blessyou #28 Őszintén, nem, még mikroszkopikus méretekben sem tudok személyesen ilyesmikről. De hát ki tudja, lehet, hogy ha pontosabban kiismerjük a Higgs-mező meg a Kvark-gluon plazma mibenlétét, talán lesz rá már elméleti jóslat. Persze mindez csak spekuláció, dehát például az ALICE kísérletben is atomi mértekben modellezik az ősrobbanásban uralkodó állapotokat, talán akkor egyszer a fehér törpékben uralkodó állapotokat is lehetséges lesz ilyen kis méretekben előállítani. Most ezt nem úgy mondom, hogy biztos lesz, de azért nem tennék még le róla végleg, csak mert most totál lehetetlennek tűnik. -
philcsy #29 Igen, állítólag egy fehér törp képes rá. -
Bannedusermail #30 Valamit félreértettél. Nem mondtam, hogy nincsenek fehér törpék, ha esetleg ezen kattognál. -
Bannedusermail #31 Nagyságrendileg sem járunk a közelébe a szupravezető mágneseinkkel. Lenne még egy külön akadály. Mégpedig az, hogy a nagyobb mágneses terek összeomlasztják a szupravezetést. -
Bannedusermail #32 Na várjál. Nem szaladtak még úgy meg a kommentek, hogy ne lehetne végig olvasni, miket hordtam össze. Így elkerülhető lenne, hogy olyanokért kattogsz, amik meg se történtek. -
#33
OK, nyugi, igazad van. Nyugi mááá. Ne húzd fel magad, árt a szépségednek. 
-
Bannedusermail #34 Oké, semmi probkéma. :-)
Egy ilyen kis pöcsnek, mint te, elnézem a gyökérkedését. :-) -
Bannedusermail #35 Oké, semmi probléma. :-)
Egy ilyen kis pöcsnek, mint te, elnézem a gyökérkedését. :-) -
#36
Kedves tőled, de azért a gyógyszered vedd be, mert már nagyon érződik rajtad a hiánya. Na és a kapanyelet dugd vissza a szádba, mert nagyon kilóg! 
-
Rotcsa #37 "Na de a mi a spinre mit válaszol az ember? Hát tudod vannak az atommagok, azok körül repkednek az elektronok és azért férnek el ketten egynek a helyén, mert az egyiknek ilyen a spinje, a másiknak meg olyan, és ettől vannak a vegyületek érted?"
A Pauli elvre utalsz, igaz? Azt eddig tudtam, csak azt nem értettem, mi az a spin...
Úgy éreztem ez alapvető ahhoz,hogy megértsem, miért anyag az anyag.
Alább Blessyou szépen leírta, de még most sem értem...:D
-
Rotcsa #38 Melyik könyvet tudod ajánlani?
-
Rotcsa #39 Köszönöm szépen a terjedelmes, szemléletes magyarázatot!
Hát, ez bonyolultabb, mint gondoltam....
-
Bannedusermail #40 Mondom, hogy ne aggódjál, semmi probléma! Egy kis pöcsnek, mint te elnézem a gyökérkedését. :-) Egyébként feltűnt neked, hogy én nem sértegettelek, te kezdtél el abnormálisan viselkedni? :-)
Ha esetleg érdemi hozzászólásod is lesz, azt is meghallgatjuk. De addig is köpködjél nyugodtan! :-)