22
Igazszólás
-
#1
A hun törzsszövetség életében a fősámánjaink elregölték a törzsszövetség egészére vonatkozó eseményeket.
Az idők folyamán már 347 rovósámán tett eleget ennek a kötelezettségének. Ebből alakult ki az Arvisurák hatezer évet átívelő krónika - gyűjteménye.
Ennek a hatalmas örökségnek az őrzése, a tudás birtoklása mindig egy-egy törzs kiváltságos feladata volt. A világhónapok váltásakor, tehát nagyjából kétezer évente kellett egy újabb törzs képviselőjének átadni a felhalmozott tudást, meghatározott szertartás keretében. Utoljára a manysiknál őrizték ezt az örökséget.
A halak világhónapjából a vízöntő világhónapjába történő átmenet idején Szalaváré Tura manysi sámán kapta azt a feladatot, hogy a rokon úz törzsnek átadja a hagyatékot. Szalaváré Tura pedig Paál Zoltán palóc (palúz) embernek adta át a \"soros feladatot\" a második világháborúban. Utána Paál Zoltán 30 éven keresztül írta az Arvisurát, 1996-ban pedig kiadták két kötetben.
Ha semmi nem lenne igaz belőle, akkor is csodálattal adózhatnánk Paál Zoltán előtt, mert akkor ő volna a világ legnagyobb mesemondója, rengeteg térkép, konkrét évszámok, tények vannak leírva ebben a műben. -
#2
egy hírtv-s riport az Arvisurákról. -
#3
pár érdekesség, amely az arvisurákban el van magyarázva
ma megyek egy előadásra a témával kapcsolatban -
tttttom #4 Én még csak 20 oldalt olvastam el belőle és nagyon érdekes egy könyv. :) -
#5
jaja tiszta gyűrűk ura, meg is lehetne filmesíteni ezt is -
#6
hát ja, én szkeptikusan álltam a dologhoz, de tény hogy sok információt leírt tolkienhez hasonlóan, ám annyira egységben van az egész hogy hihetetlen.
meg amúgy itt van pár érdekesség, amik talán bizonyíthatják hogy ezek valójában megtörténtek
-Anyahita kultusza, - aki az Arvisurák elindítója volt - megjelenik például Iránban, Kangavárban (ld. angol Wikipedia oldalon 'Temple of Anahita at Kangavar') de Bishapour városában is állt ezen istennő temploma.[2] (Meg kell viszont jegyezni, hogy az Anyahita hagyományát megőrző Avesztában[3] megjelenő Anyahita és a Paál Zoltán-féle Anyahita-alak között nem egyértelmű az összefüggés.)
-A Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet által kivitelezett mérések arra utaltak, hogy a boszniai Nap Piramisának (BPS) irányítottsága pontosan megegyezik a négy fő világtájjal és a piramis belsejében rovásírást találtak, és kb. a jégkor időszakára teszik a becslést.
-Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él.
A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt. Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának nevezte el. Szerinte az őslakók idehordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket. Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át van szőve barlangokkal és járatokkal. -
#7
Még el is tudom képzelni, hogy valami van ebben de amikor a srác elkezdett Ausztrália, Új-Zéland és Polinéziáról dumálni akkor már furán néztem, és akkor mondtam, hogy na ez a része hülyeség amikor azt mondta, hogy ez a sziget együttes a Krisztus előtti 6. évezred elején szétesett, felrobbant stb. Ausztrália év tízmilliókkal ezelőtt jött létre, ahogy Új-Zéland is meg a többi általa említett szigetcsoport is. A kre. 6. évezredben már rég kialakult a Föld mai "arca". -
#8
Az arvisura szerint ataisz szigetén élt ez a 24 törzs, és kr. e. 4000 körül kataklizma miatt elsüllyedt a sziget (mint atlantisz) és emiatt történt meg a "kirajzás". (ugye pl. hikszosz-óm = egyipt-óm civilizációt is kb. innen számítják)
Énis még úgy tanultam hogy Ménész I. e. 3000 körül egyesítetve Alsó- és Felső-Egyiptomot, és így alakult ki ez a civilizáció. Az Arvisurában Ménesnek hívják Ménészt, és csak Ménes birodalmaként hivatkoznak rá. Ehhez hasonló számtalan összefüggés van még benne, amúgy én is az első kötetnél járok, nagyon nehezen emészthető, száraz tényekkel van teleírva, szinte már-már lexikális.
kézzel rajzolt kép paál zoltántól:
![]()
-
Koppixer #9 na, megint egy újabb turbómagyar topik... -_- -
#10
turbómagyar?
Kaza-hun, Széki-hun, Türk, Jász, Lett, Bolgár, Manysi, Kabar, Úz, Mari, Tatár, Mongol, Kun, Manzsu, Suoma, Vót, Baskir, Újgur, Avar, Észt, Komi, Csuvasz, Vepsze, Mordvin
Ezek nem csak magyarok (hunok) tudtommal (A leírt 24 törzsszövetség tagjai)
nem kérünk a flémből, köszönjük :). -
uwu200 #11 Ha még nem is az, ne legyél biztos benne hogy nem lepik el magyarabb magyarok.
Szeretik az ilyesmit. -
#12
jah tudom, de azért én szeretnék a "józan érvek" talaján maradni. nyilván szívesen fogadom az ellentéziseket is ezzel az egésszel kapcsolatban. -
Koppixer #13 ez az egész arvisura egy áltudományos maszlag, kb. olyan mint **Gróf** Spanyol Zoli csodálatos ősmagyar nemzeti találmánya, mellyel elégeti a vizet... 
-
#14
Tehát a könyv nem fantasy regénynek lett írva ha a tudományosba nyitottad? -
Koppixer #15 a 3,14csába! megpróbáltam trollkodni, de nem jött be... :(
bocs tigeroo! -
xlr8r #16 Ekkora baromságot életemben nem hallottam, szörnyülködve látom hogy léteznek emberek akik elhiszik ezt a totál képzavart. -
#17
lehet:) énis fenntartásokkal kezelem, azért van benne 1-2 érdekes szál, mindenesetre elég epikus szösszenet akármi legyen :D -
ManoNegra #18 Hát persze... -
TDantes #19 Ennél zagyvább dolgot még az életben nem olvastam. Senkit nem akarok a hitében megbántani vagy megingatni...de nem tudom hogy sírjak-e vagy nevessek. -
ManoNegra #20 Pedig ez ha jól tudom, alátámasztja a finnugor elméletet. Bár nem mélyedtem bele nagyon, de ezt hallottam. -
TDantes #21 Dehogy támasztja alá...olyanok vannak benne hogy Matyó vezér elfogalja Kínát , meg a Szíriuszról jöttünk űrhajóval...meg béla törzs, Amerikában lakik a barlangokban és őrzik a nemtudommilyen szent izét...
-
ManoNegra #22 Na pont ilyen baromság az is, mint az arvisura! :DD Persze lehet hogy igaz, fogalmam sincs, de a kettő sok ponton kapcsolódik...
Paál Zoltán műve, az Arvisura bizonyos körökben híres és népszerű alkotás, más körökben viszont inkább csak hírhedt, és lenézéssel emlegetett fércmű.
A szélsőséges véleményeket kiváltó írásmű előttem fekvő két kötete majd 1500 oldalnyi. Elolvasásába, tanulmányozásába belekezdeni merész vállalkozás. Az „olvassam – ne olvassam?” döntés megkönnyítése érdekében szeretnék a Rénhírek olvasóinak segítséget nyújtani a mű bemutatásával és a körülötte hullámzó vélemények tárgyalásával, és a lehetséges értelmezési-értékelési irányok felvillantásával.
Az Arvisura egy mitikus hun–magyar őstörténet, jelentős finnugor vonatkozásokkal is. Ily módon magyar őstörténeti szintéziskeresésnek is felfogható. Naiv, de legalább ártatlan szintéziskeresésnek. De ne szaladjunk előre, a mű értékelésére később még lesz alkalom. Először a szerzőről és az Arvisura keletkezéstörténetéről: Paál Zoltán Sajóvárkonyban született, 1913-ban. 1924–28 között a putnoki polgári fiúiskola tanulója volt, majd Ózdon, a vasgyárban kezdett el dolgozni. Pár évvel később elvégezte a Rimamurány–salgótarjáni Vasmű bányászati és kohászati szakiskoláját. Mivel hadiüzemben dolgozott, nem hívták be katonának, a háború vége felé azonban mégis be kellett vonulnia, munkaszolgálatra.
Az élete további folyására döntő hatást gyakorló eseményről ő maga is beszámol az Arvisurában: szovjet partizánok megszöktették, s az osztag egyik tagja, a manysi származású Szalaváré Tura ősi titkok tudójává tette és sámánná avatta. Ezután élete végéig (1982-ben hunyt el) írta művét, melyben továbbadta tudását.
Paál Zoltán életének néhány eseményére még visszatérünk, amennyiben művének tárgyalása azt indokolttá teszi. Most azonban kezdjük meg az ismerkedést az Arvisura 1998-as, legteljesebb kiadásával. A könyvet a Püski Kiadó jelentette meg, számos magánszemély anyagi hozzájárulásával.
Az 5. oldalon a szerző lánya, Paál Éva előszava olvasható. Apjáról őrzött emlékei közül két momentum érdemes különös figyelmünkre. Paál Éva szerint édesapja további életére rendkívüli hatást gyakorolt találkozása a manysi Szalaváré Turával. Attól fogva Paál Zoltán mesélő kedve kiapadhatatlan volt. Meséit először kézzel, majd később géppel írásba is foglalta.
A következő oldalon Faggyas István megemlékezését olvashatjuk, feltehetőleg azt, amely a temetésen is elhangzott. Ezután a szerkesztő, Bolyki János előszava következik, amely az Arvisura összeállításáról szól. Ez nem volt egyszerű feladat, mivel az 1945–1982 közötti időszakból mintegy 9000 oldalnyi kézirat maradt fenn Paál Zoltántól. Ezek szövegváltozatokat, másolatokat és a levelezést is tartalmazták. Bolyki János a szövegen stiláris javításokat csak ott végzett ahol az érthetőség kedvéért szükség volt rá, egyébként pedig a nyelvtani hibákat javította (szórend, félreérthető megfogalmazások). Itt-ott láthatók a mű fejezeteit, az egyes Arvisurákat olvasó és másolva továbbadó „másodlagos szerzők” szerkesztőmunkájának nyomai is, emiatt előfordulnak tartalmi-gondolati átfedések.
Továbblapozva még mindig nem jutunk el a műhöz: a 9. oldalon kezdődik a bevezetés, először Lakatos Zoltán írását olvashatjuk, Paál Zoltán hagyatéka címmel, majd Szili István írása következik, címe: Paál Zoltán és az Arvisurák. Ezen írás is tartalmaz néhány fontos adatot a nagy mű keletkezéséről. Paál Zoltán az általa írottakat folyamatosan úgy értékelte, mintha azok valami ősi hagyományt közvetítenének, mintha Szalaváré Turától származna az egész, amit ő írásba foglalt, s az egy olyan ősi titok lenne, amellyel a tudománynak foglalkoznia kell. Ezért 1955-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetében és az ELTE Finnugor Tanszékén próbálta elérni azt, hogy művét forrásértékűnek tekintsék, és tudományos kutatás tárgyává tegyék. Ez azonban nem történt meg.
Szili István értékelése szerint Paál Zoltán alkotása nem nevezhető olvasmányai egyszerű összefoglalásának, hanem több annál, mert a szerző ismereteit egységes rendszerbe foglalja, s erre csak a legnagyobb elmék képesek. Ugyanakkor idézi Harkai István megállapítását, aki szerint Paál Zoltán megálmodja a múltat, vagyis regéket alkot.
A továbbiakban Paál Zoltán levelezéséből (Molnár Gáborral, Pataky Zoltánnal) olvashatunk, majd Lakatos Zoltán összefoglalója következik, A Tórem-hitű népek mitológiája az Arvisurákban címmel (19–31.). Ez tekinthető a mű kivonatának is, így roppant hasznos: segíthet a döntésben, hogy nekimerészkedjünk-e az olvasásnak. Fel fogom használni, mikor én is összefoglalom az Arvisura–igazszólás tartalmát.
A 31. oldalon egy más jellegű, az Arvisura témái között ugráló, de azért szintén összefoglalásra törekvő írás olvasható Molnár Gábortól (A palócok regevilágának vázlatos ismertetése).
A 37. oldalon végre eljutunk Paál Zoltán 1955-ben írt bevezetőjéhez, amelyből kiderül, hogy a szerzőnek Szalaváré Tura kérésére tíz évet kellett várnia tudománya átadásával. Lám, ezért kezdte csak 1955-ben keresni a kapcsolatokat a tudományos világgal, az akadémiával és az egyetemmel. Ezzel vége is a bevezetésnek.
A II. rész Szalaváré Tura és Paál Zoltán találkozásának történetével kezdődik. E fejezettel feltétlenül foglalkoznunk kell, finnugor vonatkozásai miatt. Korábban már Vándor Anna tárgyalta e találkozást, abból a szempontból, hogy egyáltalán megtörtént-e, s kivel találkozott valójában Paál Zoltán. Írását fogom majd idézni. Ugyanakkor igyekszem azt is kideríteni, honnan származhattak Paál Zoltán finnugrisztikai ismeretei. Minderről legközelebb.
Itt pedig egy nyolc részes elemzés a Rénhírek nevű oldalról, az első rész itt fönt olvasható.
