51
-
gombabácsi #1 A dicső emberiség meghódította az űrt.
:] -
#2
A dicső elvtársak. ;) -
asgh #3 Az űrrepülőgép azért kellett, mert képes volt az űrben a földi irányítástól függetlenül pályát módosítani, ezáltal gyakorlatilag kivédhetetlen csapást mérni bárhova. Ezzel nyerte meg az USA a hidegháborút és pont azért került olyan sokba és azért voltak olyan erőltetettek az elvárások és a határidők, hogy az oroszok gazdaságilag képtelenek legyenek tartani a tempót. -
#4
Totálisan téves. A több ezres ICBM és SLBM is képes volt bárhova kivédhetetlen csapást mérni. Ehhez nem kellett űrsikó. -
Thrawn #5 Felteszem a kezem! Néhány kép a Szojuz orbitális kabinjából.
Katt!
No meg Galambos Tibor: Emberek a világűrben c. 1975-ben megjelent könyvében is van néhány a Szojuz 9-ről. Iszonyú kicsi. Főleg ahhoz képest, hogy a Szojuz 9-en Nyikolajev és Szevasztjanov 17 napot repült 1970-ben.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6
Az űrsikló katonai alkalmazása nem került mélyebben bele a cikksorozatba mert a pontos katonai alkalmazást megbízható források sem fejtették ki kellő mélységbe. Amennyire ezt én meg tudom ítélni, az USAF valóban csak kém-repülésehez, kémműholdak pályára állításához szánta az űrrepülőgépet. Elviekben az űrrepülőgép lett volna az egyetlen hordozóeszköz, emiatt nem lehetett mellőzni, noha a későbbiekben ugye az Titan, majd Delta és Atlas hordozórakéták is katonai műholdakat állítottak pályára.
Az "űrbombázó" elképzelést sok helyen felhozzák, de a legtöbbször érintőlegesen, komolyabb specifikációk nélkül. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy semmilyen komoly előnnyel nem rendelkezett az űrrepülőgép már az 1970-es évektől kezdve a csapásmérés feladatkörében a robotrepülőgépekhez és ballisztikus rakétákhoz képest. Sőt, kifejezetten hátrányos volt, hiszen mindössze két, egyáltalán nem védett indítóállás-helyszíne lett volna (ez később ugye egy lett, hiszen csak a Floridai 39A és 39B működött, a Vandenbergi bázisét pedig elbontották / átalakították), és az indítás előkészülete nagyon sok időt emésztett volna fel. Egy Minuteman (majd később a félkész állapotig jutott MX) rakéta sokkal veszélyesebb volt.
Az, hogy sok konteos oldalon próbálják eladni az űrrepülőgépet katonai harceszközként, inkább megmosolyogtató. Lévén mindig csapásmérő gépnek akarják leírni, holott katonai szempontból a legjelentősebb lehetősége az ellenséges szovjet műholdak megsemmisítése lehetett volna. -
#7
Ok, jelentem ezt "elkúrtam" (elnézést a kissé profán kifejezésért). Kihagytam a számításból, hogy a cikksorozatot olvasók között akad jópár olyan ember, aki mélyebben turkál az űrtechnika-történelem bugyraiban, mint az átlag - sőt, akad olyan is, aki még nálam is mélyebben. :) -
Thrawn #8 Nem kötözködni akartam. 
A cikk, mint mindig, nagyon ott van!
-
#9
Nem tekintettem kötözködésnek. ;) -
Thrawn #10 Ok!
Ha mélyebben is turkálok az átlagnál, az a vénségem miatt van. Elsősként tátott szájjal bámultam Armstrongék holdraszállását - mocskos kapitalizmus vagy sem, nem merték nem közvetíteni - azóta teljesen rá vagyok kattanva az űrkutatásra. A mai internetes bőségszaru mellett megmosolyogtató az akkori források szűkössége. Delta, Föld és Ég, Élet és Tudomámy, Természet Világa, Csillagászati Évkönyv. Nagyjából ennyi volt, nem mindig naprakész, de színvonalas. -
#11
Hát igen, a Föld és Ég, meg a Csillagászati évkönyvek nálam is meghatározó élmények voltak, meg a Kudlik Júliás Delta minden szombaton(?). :) -
#12
+1
Thx Cifu. -
sanyicks #13 ha 5 fokot tudott a pálya dőlésszögén módosítani a teljes oms üzemanyagkészlettel, akkor valószínűleg nagyon túlsaccoltam. úgyhogy ennyire volt képes pályát módosítani :D -
EnxTheOne #14 Rossz korba születtem. De talán egy Mars utazást még meg élek. :D -
#15
Minden viszonyítás kérdése. 100 éve az egyre gyorsuló gőzösökről, tengerjáró hajókról, és az első repülőgépekről szólt minden. Akkor az volt a "csillagos ég", ahogy most az űrhajózás. Én nem éltem az Apollo-11 idejében például, sőt, még Farkas Bertalan űrrepülésénél sem igazán ez volt az érdeklődési köröm. :)
Viszont végignézhettem és élvezhettem az ISS felépülését, a Hubble-korszakot, az internet hőskorszakát.
Mindig volt jobb és jön jobb. Ugyanakkor mindig lesz olyan, aki utólag azt mondja majd, hogy hejj, milyen idők voltak azok. Ahogy olyan is, aki keserűen mondja, hogy no, én ezt már nem élem meg... -
Thrawn #16 Én azt hiszem, nem panaszkodhatom. Egyetlen fájó pont, hogy egyre kevesebb az esély, hogy az ember Marsra lépését még láthassam. Gyerekkoromban Clarke: A Mars titka c. könyve meghatározó élményt nyújtott (a Galaktika újra kiadta, érdemes elolvasni). Bár az akkori ismereteket szinte teljesen átírták a szondák eredményei, most is érdekes olvasmány. Amikor írta, úgy goldolták, néhány tized atmoszférás nyomás, akár gyér növényzet is lehet a Marson, kemény világ, de korántsem olyan kemény, mint amilyennek most ismerjük. Gyerekkoromban folyton a Clarke által leírt Marsra vágytam. -
#17
Én bízom a SpaceX-ben (no persze - mi másban lehet mostanság bízni :D). A Red Dragon űrhajóval szerintem reálisan elképzelhető, hogy a 2020-as években eljutnak a Marsra... -
Thrawn #18 Nem akarom szétoffolni a témát, de Cifu említette Farkas Bertalant, eszembe jutott a bejelentés. Az nyilvános volt, hogy hamarosan sor kerül a magyar-szovjet űrrepülésre, de nagyjából ez volt minden. A kilövés napján a tévé előtt ültem. Adás megszakad, bemondó nagyon komoly képpel közli, hogy rendkívüli közlemény következik. Na, ezen a ponton a sz.r is belém fagyott. Két esetet tudtam elképzelni, amikor így megszakítják az adást: elindult az első magyar űrhajós, vagy kitört a háború a NATO-val. Szerencsére az első volt. Esetleg még harmadikként szóba jöhetett Kádár János halálhíre. -
Thrawn #19 Szerintem is, ha lesz rá hajlandóság. Az az pénz. Sok olyan megoldandó probléma van, aminek orvoslására a megfelelő technika kipróbálása csak a helyszínen lehetséges. Például nagytömegű egységek leszállítása úgy, hogy a leszállási ellipszis 1 kilométer alatt legyen. 40-50 tonnás cuccokat kellene lerakni, próbálkozni pedig csak 26 havonta lehet. Ha optimistán nézzük, akkor viszont van idő a következő lépésre felkészülni. -
Deus Ex #20 Köszönöm, szokás szerint remek cikk volt.
A Red Dragon kapcsán: a tervek szerint a 2020-as évekre csak műszerekkel megrakott Dragon megy a Marsra, mint egyfajta nagyra nőtt felszíni szonda, vagy akkorra a SpaceX már emberes küldetést is tervez? -
#21
A SpaceX csak vázolt egy ilyen tervet. 2018-ban menne egy Dragon-ra épülő szonda a Marsra, mintegy 400 millió dollárért.
Elon Musk azt pedzgette, hogy 10-20 év és embert küldhetnek a Marsra... Szóval én arra számítok, hogy ha sikerül a 2018-as missziót összehozniuk, akkor a 2020-as évekre bizony ott lehet az emberes misszió is...
Forrás
Éééééssss... erről fogok írni a következőkben. :) -
EnxTheOne #22 Én valami olyasmit olvastam hogy emberes mars utazás az évszázad utolso harmadában lesz.
Illetve Jaxa 2020ra terveznek hold bázist robotoknak. :D -
#23
Az utolsó harmad ugye 2066 után... Hát azért merem remélni, hogy ennyire nem vészes a helyzet. ;) -
#24
Arra még én is emléxem. Nekem az első "űremlékem" a Szojúz-Apollo repülés volt.
-
llax #25 Elnézve a jelenlegi hozzáállást és felkészültséget...
Te is említetted már többször a Föld körüli pálya nehézkes elérését, ami emberekkel korántsem rutinfeladat.
Azt kellene egyszer elérni (ami ugye az STS program egyik fő célja lett volna), hogy embereket és nagyobb terheket képesek legyünk relatíve olcsón, nagyon biztonságosan, komolyabb időbeli kötöttségek nélkül LEO-ra feljuttatni. Ha ez teljesülne, akkor nem is lenne olyan távoli cél a Mars... -
gombabácsi #26 Mi értelme lenne egy emberes Mars utazásnak? Szerintem kb. semmi. Önbecsapás. -
EnxTheOne #27 Amikor feltalálték az elsö autot mit gondolhatott egy átlagos ember?
"Szép, szép de gyálog kitszer gyursabban mégyek mint ahogy ez az autósmobil. Meg tiz évnyi fizetisembe kerüne." -
#28
Most le akarjátok lövetni velem a következő cikk tartalmát. Ejnye-bejnye. :)
Elon Musk (szerk.: a SpaceX CEO-ja) egy interjúban kifejtette, hogy a SpaceX az újrafelhasználást szeretné erőltetni. Egy Falcon 9 ára hozzávetőleg 50 millió dollár. Ebből az üzemanyag 200.000 dollár. Ha a videóban látható koncepció valóban működni fog, akkor az a már most is erősen versenyképesnek mondható SpaceX-et úgymond úttörővé teheti. Mondjuk kerüljön a rakéta felkészítése a következő útra 25 millió dollárba (nagyon konzervatívan közelítem meg a témát). Ez akkor is 50%-os költségmegtakarítást jelent hozzávetőleg (összetettebb a kérdés, hiszen a leszállótalpak illetve a leszálláshoz használt üzemanyagmennyiség picit megkavarja a dolgot). Ez esetben a Falcon 9 jelenlegi ~5360 dollár / feljuttatott kg-os ára megfeleződik, vagyis legyen mondjuk 2700 $ / kg. Ez per pillanat jó fele, negyede a jelenlegi áraknak. Azért ezzel már lehet kezdeni valamit, nem? ;)
Igen, most jöhet az a jogos kritika, hogy az Űrsikló is így kezdte... Nos, nincs jobb alternatíva per pillanat a közeljövőben, úgyhogy drukkolhatunk a SpaceX-nek, mert nincs más. -
#29
Stephen Hawking-nak van egy nagyon jó idézete, Rincewind tette be az Űrkutatás topic bannerébe. A lényege: az emberiségnek nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben.
Én hiszek abban, hogy igenis van értelme és jövője az emberes űrkutatásnak, haladni, lépni kell a korral, célokat kitűzni, elérni, új célokat keresni... és így tovább.
Ez nem csak technikai fejlődés, ez az emberiség fejlődése... -
kvp #30 A spacex fele terv jonak tunik, bar szemely szerint en egy kormanyozhato ejtoernyos megoldast uzembiztosabbnak es olcsobban tartok. Tehat a visszateresig nagyjabol ugyanaz mint a videon, de az utolso leszallasi fazis egy paplanernyovel tortenne, mint ahogy a crew return vehicle koncepcioban volt. Kevesebb uzemanyagot kell felvinni es nehezebb vele lezuhanni. (navigacios hiba eseten nem lezuhan hanem csak elveti a leszallasi zonat) -
donatus13 #31 Én akkor szerettem bele végleg a csillagászatba amikor láttam kis gyerekként egy üstököst amíg látható volt kb addig kint néztem nem tudtam bemenni tőle azóta minden ami csillagászattal kapcsolatos az kell :) grat a cikkhez jó lett. -
#32
A SpaceX elképzelés szerint ugyanazok a Draco hajtóművek felelnek a 'mentéésrt', ha az indítóálláson vagy emelkedés közben kell a rakétától gyorsan eltávolítani a Dragon kapszulát. De ezek felelnek minden másért is, a pályaváltoztatásra, a deorbitálási manőverre és a leszállásra is. Kíváncsi lennék, mennyi üzemanyagot visznek ehhez, de mindenhol ezt az elképzelést látni náluk... -
llax #33 Mi lenne ha... (Politika és magánérdek nem szólna bele???)
Mi lenne akkor, ha a NASA kukázná a használt rakéták többségét a gyártókkal kötött szerződésekkel együtt???
Mi lenne akkor, ha a NASA (+ a hadsereg) számára kifejlesztenének mondjuk kétféle (tolóerejű) RP1+LOX hajtóművet, amelyek akár önállóan, akár csokorban is használhatók lennének, ugyanígy kétféle (esetleg 3) LH2+LOX hajtóművet, plusz egy univerzális vezérlőrendszert is???
Ha azt nézzük, hogy a NASA (+ a hadsereg) mennyi indítást végez, akkor ezeket a egységeket lehetne relatíve nagy szériában gyártani, a rakéták többi elemét szintén a modularitás elveit alkalmazni, mindezt úgy, hogy egy egységes kiszolgáló rendszer kelljen hozzájuk. Az újrahasznosítást meg alkalmazzák a gyártás közben keletkező hulladékokra, a gyárban dolgozó emberek által kiürített üdítős PET palackokra stb...
Szerintem valahol itt kezdődne az igazi költségcsökkentés...
Olcsó és olcsón üzemeltethető rakétákkal olcsón elérhető lenne a Föld körüli pálya. Szerintem minden távolabbi célnak ez az alapfeltétele.
Ha olcsón lehet nagy terhet LEO-ra juttatni, akkor nem lenne kérdés, hogy milyen meghajtást alkalmazzanak egy Marsűrhajó-szerelvény esetén. Naná, hogy a jól bevált kémiai hajtás, amivel rengeteg tapasztalatunk van és mára már eléggé megbízható... Hiszen nem az üzemanyag a drága, hanem annak a feljuttatása.
Ez csak egy példa a sok lehetséges közül... -
#34
Nagyon Sci-fis ez, hogy saját hajtóművel szál le, de szerintem is felesleges vagánykodás. Egy ejtőernyő/siklóernyő ennél egyszerűbb, kisebb tömegű megoldásnak tűnik. Sőt akár a hőpajzs helyett is lehet valami felfújódó, nagyfeleületű valami, volt már 1-2 ilyen kísérlet és jó megoldásnak tűnik. Akár ernyű helyett is használható.
Az űrrepülőgépnek szerintem ez volt a legnagyobb tanulsága: minnél egyszerübben! -
Thrawn #35 Őrült nagy pazarlásnak tűnik. Rengeteg üzemanyag a hasznos teher rovására. Az ejtőernyő töege szvsz kisebb, fékezéshez a levegő ingyen van, nem kell magával vinni és üzembiztos is. Elég sok leszállást végeztek így, tudtommal a Szojuz 1 kivételével nem volt komolyabb probléma. A Szojuz 1 meg amúgy is összegányolt csődtömeg volt, miért pont az ejtőernyője ne szorult volna be. -
fonak #36 Viszont a holdkompot leszámítva még nem végeztek ilyen leszállást, nyilván nem véletlenül. A DC-X sem volt egy sikertörténet. Nekem nem tűnik túl reálisnak, hogy egy hordozórakéta megfordul és leereszkedik a "farkára", vagy hogy egy kapszula pusztán rakétákkal fékezve leszáll. Bár gondolom valami számítást csak végeztek, ha tényleg így képzelik. -
Vanek úr #37 Egy ide kapcsolódó hír (hátha valakit érdekel egy kis X-37B):
DailyTech link -
#38
Mostanában olvastam az Aranysasban, hogy egy némileg megnövelt változatával emberes űrrepülés is kivitelezhető lenne. Remélem komolyan gondolják azért.
Cifu cikkei szerint pont valami ilyenre gondoltak a NASA-nál eredetileg, csak a légierő erőltette, hogy platós legyen az űrrepülőgép. Pofátlanság lenne ezek után, ha az űrrepülőgép utódját, pont az ő pénzükből és pont olyanra csinálnák.
-
gforce9 #39 Köszi a folytatást Cifu, élmény, mint mindig. -
kamov #40 A rakétás leszálláshoz a Dragon a vészhelyzetekre fenntartott üzemanyagot használja el, amit vagy vissza kellene hoznia vagy ki kellene engednie egy ejtőernyős leszállás előtt. A Dragon 1290 kg-os üzemanyagkészletből egy ISS repülés csak kb. 500kg-ot igényel. A többi vészhelyzeti tartalék. Az űrhajó visszatéréskor ugyanúgy légköri fékezéssel lassul 200-250m/s sebességig, ekkor ejtőernyő helyett az emberes változat rakétát indít. Ezt a 200-250m/s sebességű esést a normál visszatérés után maradó több mint 700kg hajtóanyag felhasználásával sima leszállássá tudják alakítani az indításkori mentésre tervezett Super Draco hajtóművek. A rakétás leszállásra két fő ok miatt lehet szükség. Az első az hogy az űrhajó így nagyon pontosan képes leszállni akár egy helipadra, ezzel tud versenyben maradni a szárnyas megoldások kifutópályás leszállásával. Ezzel tényleg bárhova le lehet szállni (Orbital Drop), a másik ok hogy így nem kell a tengerből kihalászni a kabint, hanem a hajtóműrendszer leürítése után egyből mehet egy trélerre, így olcsóbb lehet a kiszolgálás.