52
  • Palinko
    #1
    remélem nem adják fel ez valami brutál :D
  • Molnibalage
    #2
    A cikk összevissza vagdalkozik. Ez egy techdemó, nem bombázó. Az ICBM-ek korában semmi értelme egy ilyen fegyvernek.
  • Palinko
    #3
    akkor meg több mint valószínű hogy lefújják? :S
  • Doktor Kotász
    #4
    Amit ionizált plazma vesz körbe, azt nem lehet rádióval irányítani, és GPS jeleket sem tud venni, miközben szépen elég úgy, hogy azt sem tudja merre jár.
    Egy interkontinentális rakéta ugyanezt csinálja, csak nem a légkörben, így elkerüli ezeket a roppant érdekes, tanulmányozandó problémákat. Megküldik, repül, és legalább ott esik le, ahol szeretnék.
  • Alfa Of NS
    #5
    Mi volt az utolsó rádiójel amit a HTV-2 elvesztése előtt fogtak?

    - Dikk má, nemesfím!
  • kvp
    #6
    Ennek a rendszernek egy erteme van, az, hogy valahogy megkeruljek a ballisztikus raketak hasznalatanak tilalmat. Ha az usa ballisztikus raketaval mer csapast valahol, azt a tobbi atomhatalom elso csapasnak nezheti, meg akkor is ha nem nalluk csapodik be. Egy ilyen jarmu kepes lehet az usa folott visszaterni a legkorbe, majd kis magassagban elnavigalni a celterulet fole, tehat egyfajta nagyon gyors robotrepulogepkent mukodne. Ezeket detektalni sem olyan konnyu, tehat a tobbi nagyhatalom megijesztese nelkul lovoldozhetnek vele (akar atommal is). Anno pont ezert alltak le a nuklearis bombazok otletevel, mert fenyegette a masik felet, de annyira nem volt hasznos.

    Az iranyitott visszateres igazabol megoldott problemanak tunik, mivel az ursiklo is ezt hasznalta. A muszaki problema itt a taviranyitas, mivel a plazma kialakulasa utan robotpilotan kellene mennie a jarmunek, amit idaig csak az oroszok tudtak uzemkepesre megepiteni (a buran ilyen volt). A ballisztikus raketak egyszerubbek, mivel a legkorbe visszateres utan mar ballisztikus palyan mozognak, tehat nem kell es lehet oket iranyitani. Pont ez a legnagyobb bajuk, ugyanis igy a jarmu nem tud elmozdulni a szembejovo elfogoraketak utvonalabol. A korabbi megoldas erre a mirv rendszer volt, tehat tobb robbanofej, egyfajta nuklearis soretkent, mivel mindet nem lehet leszedni. A gond az, hogy nem lehet vele precizios csapast merni, marpedig az amerikaiaknak ez kellene. Kerdes, hogy egy ilyen rendszer megletet nem fogjak-e a tobbi nagyhatalmak ugyanolyan fenyegetesnek venni, mint a ballisztikus raketakat? (ha igen, akkor az is lehet, hogy sikeres volt a repules es a telemetria rendesen megerkezett a hiperszonikus fazis utan a becsapodas elott, csak nem akarjak elarulni)
  • philcsy
    #7
    Ha ezzel dobnának atomot azt kb ugyanúgy értékelnék mint ha ballisztikus rakétával tennék.
  • osztmivan
    #8
    bízzák a kínaiakra
    ők majd megcsinálják nekik, aztán jóáron visszabérelhetik
  • philcsy
    #9
    Csak megjegyzem, hogy a földet is plazma veszi körül. Bár zavarja a kommunikációt, de nem teszi lehetetlenné.
  • Molnibalage
    #10
    Mit értesz precíziós csapás alatt? 100 méter alatti elvben a CEP. 200 kt-ás robbanófejnél mit akarsz még? Ha méteres pontosság kell, akkor meg csinálj gravitációs bombád és dobd le B-2-ről. Olcsóbb, biztosabb. Mert úgy áruld már el, hogy egy 20 Mach sebességnél oldott fegyver CEP értéke mitől térne el markánsan egy ballisztikus rakétától? A visszatérés problmékáról nem is beszélve...?
  • Trade
    #11
    remélhetőleg már az oroszok,kínaiak is a környéken hajókáznak és visznek amit tudnak.Hmmmm Tiszta Fekete Sas érzése van.Mekkora remake-t lehetne most ebből csinálni:)))
  • Doktor Kotász
    #12
    Én különbséget tennék a plazma és az ionok között.
  • kvp
    #13
    "Mit értesz precíziós csapás alatt? ... A visszatérés problmékáról nem is beszélve...?"

    Ez nem bombazo, tehat a gepnek kell a celt eltalalnia, mint egy hagyomanyos tomahawk robotrepulogepnel. A precizios csapas pedig az, amikor a celnak kijelolt epulet kijelolt ablakat talaljak el. A gep csak az utazasi fazisban ilyen gyors, tehat inditas utan felemelkedik viszonylag magasra, visszater a legkorbe, kis magassagban nagy sebesseggel eleri a celt, majd lelassulva pontosan becsapodik a celba. A Pentagon szerint az utolso fazis nem mukodik meg tul jol.

    A ballisztikus raketaknak az a bajuk, hogy a visszateresi fazis utan nem lehet oket lelassitani, kormanyozni es celravezetni. A B2-eseknek pedig az a bajuk, hogy lassuak, tehat nem lehet veluk a legifoleny megszerzese nelkul bombazni. Tavolsagi vadaszgepe pedig nincs a legieronek, tehat egy anyahajot is oda kell vinniuk, ami idobe telik. Ez a rendszer viszont lehetove tenne, hogy precizios csapast merjenek a nelkul, hogy katonakat kellene kulfoldre vinnuk. Arrol nem beszelve, hogy ha a radartartomany alatt lep be a gep a celteruletre, akkor jo esellyel eszre sem veszik a becsapodasig. (gyakorlatilag egy precizios, manoverezo, lopakodo, hiperszonikus robotrepulogeprol lenne szo)
  • MacropusRufus
    #14
    réges régen olvastam egy könyben már erről (kb. 20éve)
    már akkor sem értettem, hogy mi értelme van.
    Kifeljesztenek egy gépet ami 21MACH-al megy...
    Nos ezeket a legegyszerübb leszedni, ui a felületükön keletkező legkisebb sérülés is azonnal darabokra tépi őket. Erre épít a THOR rendszer is: lázerrel hevíteni a rakéta felületét, amíg deformálódni kezd a hőtől esetetleg kilugad, a többit a légellenállás elintézi.
    Ami a követéstilleti: a jelnelegi rendszerek alkalmasak arra, hogy ennél sokkal gyorsabb szerkezeteket lekövessenek, a lézer meg alkalmas arra, hogy le is szedje őket. De lehet használni ellenük a szovijetek műholdkicsináló rendszerét is: egy rakat 2-es csapággyolyót lőnek a tárgy felé, elég ha 1 eltalálja, ennél a sebességnél atomjaira esik a gép...

    Periciós támadás: amennyiben egy tényleges háború lenne a világok közt, nem érdekelene senkit a preciziós támadás. Meg egyből megszünne a "humánus" háború kifejezés, gy.k. nem a katonák lesznek az elsődleges célpont akár csak a 2.VH-ban, most is a hátország és a civilek lenne a célpont. Oda meg nem kell preciziós támadás.

    Jó kis játék viszont ez a tudósoknak... :)
  • Cef
    #15
    "Nos ezeket a legegyszerübb leszedni, ui a felületükön keletkező legkisebb sérülés is azonnal darabokra tépi őket."

    Csak előbb el kéne őket találni. Gondolom ez nem túl egyszerű 21 mach-os sebességnél.

    "lézer meg alkalmas arra, hogy le is szedje őket."

    Azokra a kísérleti lézerekre gondolsz, amik még csak fejlesztési stádiumban vannak és csak a leggazdagabb országok engedhetnék meg maguknak?

    "egy rakat 2-es csapággyolyót lőnek a tárgy felé, elég ha 1 eltalálja, ennél a sebességnél atomjaira esik a gép..."

    Az űrben igen, de a légkörben ez már nem egyszerű, mert el is éghet miközben belép a légkörbe. Ezeket műholdak ellen tervezték, nem nagy magasságú repülőgépek ellen.

    "nem a katonák lesznek az elsődleges célpont akár csak a 2.VH-ban, most is a hátország és a civilek lenne a célpont."

    Pontosabban a hátország ipari létesítményei voltak az elsődleges célpont. A katonák is elsődleges célpontok voltak, mivel rajtuk kellett átgázolni, ha meg akartad támadni a hátországot. Minimum meg kellett szerezni a légi fölényt. A civilek támadása nem elsődleges. Egyfelől morálisan megkérdőjelezhető, másfelől nem szükségszerűen töri meg az ellenfél és a lakosság morálját(pl. Anglia, a bombázások pont az ellenkező hatást váltották ki). Egyébként jól jön a precíziós támadás, főleg ha az ellenfél kulcsfontosságú létesítményeit kell gyorsan kiiktatni.
  • Cef
    #16
    Persze egy ilyen gép sem lenne elpusztíthatatlan, de szerintem lenne haszna, nem csak poénból csinálták, mert a tudósok unatkoztak a cigiszünetben.
  • philcsy
    #17
    "Én különbséget tennék a plazma és az ionok között."
    Én is, pl.: ha az ionok poláris folyadékban szolvátburokban vannak, az nem plazma. Ha az ionok rácsba rendeződnek, az sem plazma. De ha az ionok szabadon mozognak és a közegükben található egyéb részecskékkel való elsődleges kölcsönhatásuk a coulomb kölcsönhatás, akkor igen az plazma.
    Szerinted az ionoszféra mi?
  • Willenbrock
    #18
    Lesz értelme annak ha kifejlesztenek egy biztonságosan irányítható hiperszónikus gépet:később a civil szférában is használhatnák,távoli földrészek közti utazásokban árut,embereket szállíthatna és további tapasztalatokat lehetne velük gyűjteni idegen bolygók légkörébe való belépés szempontjából.Újfajta hőpajzsok stb.az űrrepülés számára is hozhat új megoldásokat.
  • Komolytalan
    #19
    Szerinted normális dolog az, hogy mondjuk azért hogy amcsiból Ausztráliába piszok gyorsan ott lehessen 5 láda banán vagy 3 utas elégetnek egy rakétányi üzemanyagot? Lassan vissza kellene térnünk a vitorlásokhoz áruszállítás, meg a léghajókhoz utazás téren, nem ilyen energiazabáló szarokkal kísérletezni. Nameg az se ártana, hogy ha mondjuk usákföld f.sza gyereket akar játszani, akkor nem több 1000 km-ekről lövöldözne célba, hanem odaevezne a GI Joe kommandó, és helyben kezdene lövöldözni. Ugyanis 1-1 nigga csőrmester ha szopóágra kerül az kevesebb kár globálisan.

    Megjegyzem az is szánalmas, hogy míg egy GDP arányos tartozása alapján csődben lévő országnak félelemből 0% kamatra adnak végtelen sok hitelt a pénzügyi befektetők (a mi bankbetétjeinkből), addig az az ország semmi másra nem költ, csak további elrettentő játékszerek fejlesztésére. Na meg a másik, hogy van aki ennek az elnyomó hatalomnak, amely kvázi gyarmatot csinált az egész bolygóból önszántából képes tapsolni.
  • mad mind
    #20
    Gondolom te örülnél ha csak az utazás, mondjuk Japánba, 2 hétig tartana. Én személy szerint örülök, hogy egy banán miatt nem kell hónapokat utaznom Brazíliába.
  • kvp
    #21
    "Lassan vissza kellene térnünk a vitorlásokhoz áruszállítás, meg a léghajókhoz utazás téren, nem ilyen energiazabáló szarokkal kísérletezni."

    A vitorlas jo otlet, viszont egy leghajo tobbet fogyaszt mint egy repulo, ha haladni is akar, ugyanis eleg nagy a legellenallasa. Repulobol igazabol a vitorlazasra kepes ducted fan-es elektromos rendszer a kornyezetbarat. Egyreszt az aksikat fel lehet tolteni felszallas elott kornyezetbarat energiaforrasbol (pl. naperomu), tovabba egyszer kell nagymagassagba emelni, ami tortenhet akar foldi gyorsitassal is, utanna a celig joreszt csak vitorlazna. A fenti robotrepulogep is ezt tenne, csak valamivel nagyobb sebesseggel.

    Kevesbe elrugaszkodott alternativanak pedig ott van a szintetikus benzin/kerozin, amit pl. napenergiabol, vizbol es legkori szendioxidbol allithatnak elo.

    "félelemből 0% kamatra adnak végtelen sok hitelt"

    Az a 0% eleg sok % lett a tartozas leminositese miatt. Egyebkent azert adnak, amiert az eu a gorogoknek, hogy nehogy magaval rantson mindent.

    "Na meg a másik, hogy van aki ennek az elnyomó hatalomnak, amely kvázi gyarmatot csinált az egész bolygóból önszántából képes tapsolni."

    Igen, a hitelert cserebe az usa tapsol kinanak, ugyanis ujabban csak ok terjeszkednek. Az sem lenne meglepo, ha ok vennek at afganisztant is...
  • Molnibalage
    #22
    Nincs olyan aerodinamikai megoldás jelenleg ami lehetővé tenné azt, hogy 20 Mach sebességgel is jó legyél +100 km felett és normál légköri gépként is üzemeljen egy ilyen.

    Továbbra sem vágom, hogy milyen fegyverzettel támadna egy ilyen gép, és mit. B-2-nek meg nem kell vadászkíséret.
  • Komolytalan
    #23
    A repülőgép fogyasztásának jelentős része arra megy el, hogy a levegőben tartsa a levegőnél nehezebb tárgyat. A léghajó a levegővel kb azonos fajsúlyú, így csak arra kell energiát költeni, hogy előre haladjon. Egy léghajó 100-130km/h utazósebességnél 1-2x annyit fogyaszt, mint egy busz, amely ugyanannyi utast szállít. Vagyis 0.5-1L/fő/100km. Egy "takarékos" repülőgép (A380) durván 3.5-4L/fő/100km fogyasztást produkál.

    A FED döntése szerint az USA kamatláb marad a 0-0.25% tartományban. Mindezt több mint 100%-os GDP arányos államadósságnál.
  • NEXUS6
    #24
    Azon filózok, hogy pár éve az oroszok is bejelentették, hogy csináltak egy hasonló kísérletet, sikeresen teszteltek egy ilyen magaslégköri manőverező járművet. Nem sokat lehetett mondjuk róla hallani.

    Mellesleg az a plazmaburok, ami körül veszi megakadályozza, hogy kommunikáljon, gyakorlatilag biztosítja a lopakodó képességet is, szinte minden rádió frekvencián.

    Mellesleg azt nem értem, hogy egyeseknek miért nem esik le az, hogy ennek az az előnye, hogy gyakorlatilag 1 órán belül csapást tud mérni a Földön akárhol.
    Egy B-2 bombázás megtervezése kivitelezése, jó pár nap, azon kívül tartok tőle, hogy a költségei is magasabbak.

    Egy ballisztikus rakétával történt csapásmérés meg nem hiszem hogy preciziósnak lenne tekinthető, több száz méteres szórás van. Ha meg atomot használnak, akkor a köv pillanatban már csak füstölgő romok vannak a saját nagyvárosok helyén, csak mert se a russzkik, se a sárgák sem néznék jó szemmel ezt, vagy csak alig várnák, hogy akármilyen indokkal szórják meg az amcsikat.
  • Molnibalage
    #25
    Ja. Ha nincsen szél. A brutálnagy felülete miatt közepes szél esetén MW-os motorteljesítmény kell a mozgazáshoz, vagy nem megy sehova...
  • Molnibalage
    #26
    <i>Egy B-2 bombázás megtervezése kivitelezése, jó pár nap, azon kívül tartok tőle, hogy a költségei is magasabbak.</i>

    Mitől lenne jópár nap? Ha már a hadműveleti térséghez közelebb van és nem USA-ból repülnek, akor 8-9 óra ut legfeljebb a célig. A parncskiadástól számolva a komoly légierők 24 óra alatt reagálnak békeidően is. Lásd Líbai. Magasabb készültség esetén gyak. 'azonnal' lehet indulni, ha a gépeket erre felkészítik. A '80-as években a 'hotstaros" B-1 bombázok a riasztás követi 2 percen berül már gurultak.

    <i>Egy ballisztikus rakétával történt csapásmérés meg nem hiszem hogy preciziósnak lenne tekinthető, több száz méteres szórás van. </i>

    Végfázis nélküli MIII. CEP értéke állítóleg 100 méter vagy kicsivel alatt van, ~10000 km-es indítási távolságnál. Szó se róla, a Siatagi Vihar alatt a 18 ezer lábról az F-1C gépek 200 lábas CEP értékkel dobátk az Mk-84 tököt. Ez 60 méter.
    Végfázisos vezérlés kivívása a nagy torlónyomás, rezgés- és hőterhelés.

    A baj az, amit számtalanszor leírtam. Az, hogy egy közeledő ballisztikus rakéta orrában atomtöltet van vagy sem, azt nem mondja meg senki.

    Viszont egy ilyen hiperszónikus vacakról alapvetően ezt lehet feltéttelezni, és innentől fogva, ha nem feldírítő, akkor nehéz eldönteni, hogy miként kezeld.

    Külön érdekessége az, hogy ha képes a pályamasságot egyetlen repüléssel dinamikuis változtatni, akkor a műholdaknál rugalmasabb lehet. Ugyanis azok mikor "beszúrnak" és lentebb jönnek, zabálják a hajtóanyagot. Ha ez meg tudja tennni, hogy +200 km-en utazik a cél felé és ott lejön a Kármán volna közelébe, akkor brutáljó felbontással tud fényképezni. Elvben nem számít légtérsértésnek ez, mert nem aerodinamikai elvben repülne, tehát nem repülőgép. Az világűr meg már nem tartozik az adott ország légteréhez. A kéréds az, hogy ki mit fogad el a világűr határának...
  • Komolytalan
    #27
    Ha szélcsendben 130 km/h-val tud menni, akkor ahhoz 130 km/h-s ellenszél kell hogy álljon. A fizika már csak ilyen makacs dolog... 130 km/h-s szél meg messze nem "közepes", pláne ha figyelembe vesszük hogy a repülési magasság is kb 1000m környékén van, ahol túl nagy szelek nem jellemzőek. Ellenben lehet mást is látni az ablakból mint felhőket...

    Az oroszok által gyártott "ufó" alakú cuccról nem is beszélek, mert az szerintem nem 130-at fog tudni, és a szél se nagyon zavarja.
  • remark #28
    A hitel mindig új pénz megjelenését jelenti.
  • BoneHeart
    #29
    "Lesz értelme annak ha kifejlesztenek egy biztonságosan irányítható hiperszónikus gépet:később a civil szférában is használhatnák,távoli földrészek közti utazásokban árut,embereket szállíthatna és további tapasztalatokat lehetne velük gyűjteni idegen bolygók légkörébe való belépés szempontjából.Újfajta hőpajzsok stb.az űrrepülés számára is hozhat új megoldásokat. "
    Igen, később akár.
    Embereket viszont 20machal szállitani sztem már lehetetlen. Egyszerűen meghalnának az erőtől ami keletkezik.
    Ugyanez az egyik problémája a fénysebességnek is. A legénység egyszerűen porrá zúzódna
  • philcsy
    #30
    "Embereket viszont 20machal szállitani sztem már lehetetlen. Egyszerűen meghalnának az erőtől ami keletkezik."
    Attól, hogy 20machal-al száguldasz, még semmilyen erő nem hat rád.
  • Komolytalan
    #31
    Nézd meg mennyivel megy egy űrhajó, vagy űrsikló. Nem a sebesség a lényeg túlélés szempontjából, hanem a gyorsulás.
  • Komolytalan
    #32
    Most jön vagy 3 zeigestes vagy mi a tököm link - hagyjuk már...
  • Molnibalage
    #33
    A légellenállás - állnadó cv esetén - a realtív szélesebbsség négyzetével arányos. Tehát egy +10 km magasan 900 km/h-val repülő gépet nem igazán érint a szélprobléma. Az alcsonyan suhanó léghajót meg kinyírja fogyasztásilag. Nem mindegy, hogy 20-as szembeszélnél 130-cal robog - ami valójában 110 földhöz képest - vagy 60-as szélnél 70-nel. A fajlagos fogyasztás a megtett útra nézve kb. a dupája. És 70 km/h-s cél néhány ezer méteren minden, csak nem ritka tudtommal...

    Ott kezdődik, hogy a léghajók nagy része 10 km/h-s szélnél már régen bajba lenne, a nagy léghajók anno ezt kis sem bírták volna. Persze építheder erősebbre, a teherbírás kárára...

    Ha a tervezett útirány esetén erős oldalszél lenne, akkor ráadásul gyak. elfújná a gépet, tehát olyan jelleggel kellene repülni, mint a hajóknál ellenszél esetén hajózni. Cikkcakkban, még nagyobb fogyasztán, mert nem csak szembeszél miatt kisebb a földhöz képest is sebesség, de geomatrikailag is hosszabb az út...
  • Molnibalage
    #34
    remark megjelenése mindig egy jól ismert konteós megjelensét jelenti... :)
  • endrev
    #35
    Még mindig nem tudnak elszakadni a rakétaelvtől és a ballisztikus koncepcióktól.
  • endrev
    #36
    De a grafika szép! :)
  • BoneHeart
    #37
    bocsi akkor rosszul tudtam.
    viszont ilyen sebességre gyorsulni?
  • Alfa Of NS
    #38
    Az a gond, hogy 130 km/h-val nem érdemes menni léghajóval, mert kétszer-háromszor akkora a fogyasztása, mintha 70-90 km/h-val menne. Ráadásul mivel egy repülőgép tízszer olyan gyors, így személyszállításra teljesen alkalmatlan. Speciális teherszállítási feladatokra lehet alkalmazni: túl nagy teher, infrastruktúra nélküli helyekre stb.
  • Alfa Of NS
    #39
    Azért a szelet sem kell túlmisztifikálni. Ahol egy kisrepülőgép vagy helikopter repülhet,ott mehet a léghajó is. Az meg hogy megnő a fogyasztása az utazás egy darabján az nem vészes, mivel annyival kevesebbet is fogyaszt eleve, hogy belefér.
  • Komolytalan
    #40
    A 900 km/h-val repülő gépet abszolút értékben pontosan ugyanúgy hátráltatja a szélprobléma, mint a léghajót. Ha van egy 100 km/h-s ellenszél, akkor 800 km/h-val fog repülni (a földhöz viszonyítva, mert ugye a fel/leszállás az valami felszínen lévő hely). Igaz, relatív értékben ez kevesebb mint a léghajónál. Ugyanakkor azt sem árt elfelejteni, hogy a szél iránya nem konstans ellenszél, vagyis - ha abszolúte nem optimalizáljuk az útvonalat az uralkodó széljárásokra - akkor amennyit szembe fúj, pontosan annyit fog hátulról is fújni. Az alaki tényező megint csak egy olyan kérdés, hogy elég meredek összehasonlítani egy 350millió USD-s repülőgép és egy 100ezer USD-s léghajóét. Nyilván lehetne léghajóból is jobb alaki tényezőjűt csinálni, amivel el lehetne érni 3-400 km/h-s maximális sebességet, ami utazóban is volna 100-200 között széljárástól függően.

    A többletfogyasztásokról annyit, hogy a legjobb fogyasztási mutatóval rendelkező repülőgépek (pl A380) fogyasztanak egy utasra számítva 3.5-7x annyit, mint egy léghajó, amely fejlesztésébe 1/1000 része pénzt sem öltek (vagyis a repülőgéppel szemben még van hová fejlődnie). Egy 737-hez, vagy kisebb gépekhez, már ne is hasonlítsuk, mert ott már simán kijönne a 10-es szorzó.