46
-
donatus13 #1 Jó cikk, grat -
#2
-
#3
Na azért látom jönnek még az űrsiklós cikkek.
-
philcsy #4 Ez a festék téma azért mókás. :)
-
#5
Jah, mennyivel könnyítették így meg vajh' a cuccot? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6
Ha az STS-1 és STS-2 esetén alkalmazott fehér festékre gondoltok a külső üzemanyagtartályon, akkor 272kg-al. :) -
Cat #7 Ezt azért messze nem szabad így számolni szerintem, hiszen ha nem lenne egyéb szempont, akkor egy repülőgépet se festenének le. A mai speciális festékek jótékony hatással lehetnek a légellenállásra, javíthatják a levegő áramlását, ezáltal nagyon komoly üzemanyagmegtakarítást jelentenek. Ugyan az űrsikló nyilvánvalóan csak rövid időt tölt a légkörben, de azt zömében borzasztó nagy sebességgel teszi, és ilyenkor ez hatványozottan fontos. A szállított üzemanyag tömege hatalmas, és ha ebből csak egy tized százalékot is el lehet hagyni a javított légellenállás miatt, máris több, mint a 272 kilós festék. -
#8
Rossz a megközelítés, és nagyon összetett dolog. Először is az üzemanyag-tartály esetében a festék elsődleges feladata az UV-védelem. Most gyorsan nekiálltam keresni közeli képest az STS-1 / -2 ET-jéről, de nem nagyon találtam, de a lényege az, hogy a felület nem lett símább a festék miatt. Maradt ugyanaz a rücskös habréteg által meghatározott.
Másodszor az űrrepülőgép az indítás utáni első szakaszban közel függőlegesen emelkedik, és ez az, amikor a légkör legsűrűbb régióiban halad. Ahogy gyorsul, az áramlás hamar átmegy szuperszonikusba (hangsebességnél gyorsabb), majd hiperszonikusba (a hangsebesség 5x-nél gyorsabba). Ott pedig már nem a test melletti légáramlás számít, hanem az hogy a lökéshullámok hogy alakulnak ki. Ezért van egy "tüske" a tartály orrán, ez hoz létre egy olyan áramlási állapotot, amely mögött viszonylag kis sebességű légáramlás lesz.
![]()
A festés tényleg fontos egy repülőgépnél, amely az út egészét viszonylag kis sebességgel teszi meg, és vízszintesen, vagyis az út egésze alatt érvényes rá. De ha megnézed az űrrepülőgépről, közelről készült képeket, akkor lehet látni, hogy korántsem éppen ideális ilyen szempontból (hővédő téglák a hason és az orron, tele sok-sok apró kis éllel, illetve viszonylag durva felületű paplan a gép felső oldalán és tetején). -
#9
De a festék jobban megfogta volna a hővédő habot a tartályon, ami által kisebb valószínűséggel sérült volna meg a Columbia. -
#10
A festék nem fogta meg semennyire a hőszigetelő habot, az első két repülés alkalmával is szakadtak le belőle darabok.
The paint also did not prevent foam from popping free of Columbia's fuel tank during its first two launches, Chapman added.
Forrás -
llax #11 Azt már láthattuk, hogy a leszakadó hab mire képes.
Ezek után gondoljunk arra, hogy ha ugyanez a pillekönnyű és törékeny hab el van látva egy több nagyságrenddel nagyobb sűrűségű és keménységű "páncéllal", mire lett volna képes... Akár 2003-nál is jóval korábban... -
teddybear #12 A hab leszakadását már egy vékony alumíniumlemez meg tudta volna akadályozni. Ha láttál már repülőgépet, akkor tudnád, hogy nem hüvelykvastag acélpáncéllemezzel vannak borítva. Viszont egy akárcsak másfél milliméter vastag alumínium borítás is olyan plusz súly, ami után nem marad a rakománynak kapacitás. -
#13
Jól emléxem, hogy a russzkiknál, az Energiánál belül volt a szigetelés? -
llax #14 A páncéllal a festékre céloztam... A hab önmagában is sokszor rongált meg csempéket (főleg a sikló alján), a festékkel ellátott hab még nagyobb pusztításra lett volna képes.
Alu borítás: így is volt, csak a szigetelésen belül.
A Saturn rakétáknál kívül volt (a szigetelés a tartály belső falán volt). -
Rotyoka #15 Azért elfogadnék olyan szigeteléssel ellátott lakást mint ami ezekben a rucikban van :D -
teddybear #16 A folyékony oxigénnél mindenképp kívül kell lennie, mert különben esetleg kigyulladhat és felrobban. -
teddybear #17 Sokra nem mennél vele. A vákuumban nem kell törődni sem s hővezetéssel, sem a hőáramlással. -
#18
Igazi szerepét még itt a légkör legalján tölti ki, vagyis ahol általában építkezni szoktak, szóval igenis fasza lenne hőszigetelésként használni.
"A vákuumban nem kell törődni sem s hővezetéssel, sem a hőáramlással"
Szerencsére törődnek vele, ezért van lassan 5 évtizede űrprogram. Mivel van intenzív hősugárzás (Nap), nem árt foglalkoznod a hővezetés kérdésével, már ha olyan űreszközt szeretnél tervezni, amelyik nem reped ketté a hőtágulástól, és amelyben a felhevült burkolat nem olvasztja meg a fedélzeti elektronikát. Aztán, ha ezt az űrvalamit netán temperálni is szeretnéd, akkor jobb ha elmélyedsz a hőáramlás témakörében is, hogy a hűtés/fűtés is megoldott legyen. -
#19
Azt hittem, hogy én is rosszul látok. Teddy, ezt te komolyan gondoltad? -
teddybear #20 Jártatok egyáltalán fizikaórára?
A vákuumban nincs hővezetés, és nincs hőáramlás, mert nincs közeg ami ezt csinálja. Csak hősugárzással tud terjedni a hő. Viszont a hősugárzással jóval kisebb intenzitással mozog a hő. Elemi fizika, és még ezt sem tudjátok?
Az űrhajókon és az űrállomásokon nem a hőfelvétel a gond, azt a körbeforgatással elintézik, hanem a műszerek, a létfenntartó és a többi gép által termelt hő leadása. Nem véletlen, hogy ha például az űrsikló teherrekeszének a teteje nem nyílik, az egész küldetést abban a pillanatban törlik, és azonnal visszatérnek a földre. A tető belső felén vannak azok a radiátorok, amik a fölös hőt kisugározzák. -
Irasidus #21 Az űrben ugyanúgy terjed hő (mint a fény) - a terjedéshez nem kell közeg! Az űrbe helyezett tárgy melegszik fel nem az űr! (Vákuum meg nincs, a világűr nagyon ritka közeg, de ez mellékes.) -
prybaby #22 Igaza van teddy bearnek, a vákuum a legjobb hőszigetelő 'anyag' -
#23
Ez tévedés, mert például a hősugárzás remekül terjed benne. -
#24
Viszont a hősugárzással jóval kisebb intenzitással mozog a hő.
Ezt légyszi próbáld ki. Tedd ki magad közvetlen napsugárzásnak szkafander nélkül a vákuumban. Akkor fogalmat alkothatsz majd az intenzításáról.
Az űrhajókon és az űrállomásokon nem a hőfelvétel a gond, azt a körbeforgatással elintézik, hanem a műszerek, a létfenntartó és a többi gép által termelt hő leadása.
Már is értelmet nyer a hővezetés, amit pár hozzászólással ezelőtt jelentéktelennek tituláltál. -
#25
Szerintem a bukása kicsit erős inkább kiöregedése, de az annyira nem hangzik tutin :D -
Alfa Of NS #26 Ettől függetlenül igaz, hogy a legjobb hőszigetelő a vákuum. Nem vita tárgya, tény. -
nagylzs #27 Akkor most van egy 10 részes cikksorozat az űrsiklókról. De ezen felül van még "extraként":
"Megkezdődött az űrsikló program lezárása"
"Az űrsikló és a biztonság bizarr kapcsolata"
"Kotov: A mi űrsiklónk biztonságosabb volt"
"Véget ér az űrkorszak" (szintén űrsiklós cikk)
"Az űrrepülőgép sarokpontja, a visszatérés"
Szóval ez már 15 űrsiklós cikk az elmúlt fél évben.
Legyen már elég!!! -
Irasidus #28 Magyarázd már el nekünk légyszíves, hogy a vákuum a SEMMI hogyan tud bármit is leszigetelni??? Sehogy. Ha azt akarod mondani, hogy az elektromágneses hullám, vagyis a fény, a hő stb. nem terjed közel a világűrben akkor dupla-gondolt követsz el! Mert ugye felnézel de nem látod azt a kibaszott Napot az égen! Sőt nem is érzed a melegét! Persze a Nap a légkörben van, mint tudjuk, nem 149 millió km "vákuum hőszigetel" el a Naptól, á dehogy! Tény, talán ki kellene mozdulnod a számítógép elől! -
teddybear #29 Esküszöm, a legtöbben itt megbuknának az alsós környezetvédelmi ismeretekből is.
Tényleg nem látott itt még senki például egy termoszt sem? Pedig az csak két réteg üveg, közte vákuummal, és tükörfoncsorral borítva. Még sem olvad el a fagyi benne!!
-
Irasidus #30 A termosz kettős falú edény, amelynek két fala között vákuum van. Tulajdonképpen palack a palackban úgy, hogy csak a két edény nyílása érintkezik. Mivel a palackok között nincs levegő, a hõ se vezetéssel, se konvekcióval (keveredéssel) nem áramolhat közöttük, csupán hősugárzással juthat át az egyikből a másikba. Miről is volt szó? -
#31
A hőenergia egy kicsit más dolog, mint a mozgási energia. Utóbbi alakulhat át (és alakul is át - entrópia) hőenergiává. Hőenergia légüres térben nem nagyon van.
Pont úgy hőszigetel a vákuum, hogy hő nem tud terjedni, mivel semmi a semminek nem tud hőenergiát átadni.
Persze pl. hősugárzás esetén nincs szükség közvetítő közegre. -
teddybear #32 "Magyarázd már el nekünk légyszíves, hogy a vákuum a SEMMI hogyan tud bármit is leszigetelni??? Sehogy. Ha azt akarod mondani, hogy az elektromágneses hullám, vagyis a fény, a hő stb. nem terjed közel a világűrben akkor dupla-gondolt követsz el! Mert ugye felnézel de nem látod azt a kibaszott Napot az égen! Sőt nem is érzed a melegét! Persze a Nap a légkörben van, mint tudjuk, nem 149 millió km "vákuum hőszigetel" el a Naptól, á dehogy! Tény, talán ki kellene mozdulnod a számítógép elől!"
"A termosz kettős falú edény, amelynek két fala között vákuum van. Tulajdonképpen palack a palackban úgy, hogy csak a két edény nyílása érintkezik. Mivel a palackok között nincs levegő, a hõ se vezetéssel, se konvekcióval (keveredéssel) nem áramolhat közöttük, csupán hősugárzással juthat át az egyikből a másikba. Miről is volt szó?"
Ha nem érzed az ellentmondást, akkor nagyobb a baj mint gondoltam. Pedig a második hozzászólásod agyonveri az előzőt. -
Irasidus #33 Hősugárzás van, nem hőenergia! Én semmiféle hőenergiáról nem beszéltem... -
#34
Ha csak hősugárzásról volt szó, akkor igazad van, annyira nem olvastam vissza, bocs. -
Irasidus #35 Hősugárzást, vagy a hőátadást szigetel a vákuum? Melyiket írtam? Tudod a termoszoddal csak ideig óráig lehet szigetelni, előbb utóbb megolvad a fagyi... :) Azt írtam (de akkor még egyszer) vákuumban a hő-sugárzás terjed, de az terjed. Itt most ugye egyszerűen a hatásfokon vitatkozunk? Ne már. Írd le mit szeretnél mondani, mármint a legeslegelső gondolatodat, ne vesszünk el a részletekben.
-
teddybear #36 Minden szigetelés átmelegedik, vagy átfagy idővel. A hősugárzás sokkal kevesebb hőt szállít mint a hővezetés, és nagyságrendekkel kevesebbet, mint a hőáramlás.
Röhej, hogy ilyen alapvető fizikai ismereteket még meg kell magyarázni, magukat műveltnek mondó alakoknak. -
Irasidus #37 Na ugye, mondom én a hatásfokon vitatkozunk. Nem erről volt szó, mert akkor persze igazad van! Én arról nyilatkoztam hogy vákuumban is terjed hő, hősugárzás formájában. Hogy ebbe miért kötöttél bele nem tudom, meg a hatásfok sem tudom hogy jön ide... Más fórumozó, látom írt hőáramlást, és vitatkozott veled, de én elhatárolódom tőle, ne keverj össze másokkal! Köszönöm. -
Alfa Of NS #38 "Magyarázd már el nekünk légyszíves, hogy a vákuum a SEMMI hogyan tud bármit is leszigetelni???"
A hő nagyrészt a részecskék mozgása. Ha nincs semmi, akkor nem tud a mozgás átterjedni, ezért szigetel a vákuum. -
#39
A hősugárzás sokkal kevesebb hőt szállít mint a hővezetés, és nagyságrendekkel kevesebbet, mint a hőáramlás.
A hővezetés az amikor a hő az anyagban terjed de maga az anyag nem áramlik, hőáramlás pedig az amikor a hőt az anyagáram elszállítja. Szóval akkor szerinted az űrrepülő hőpajzsa (ami csak hővezetésre képes a hőáramlást szilárd volta miatt nem támogatja) és a víz (mindkét esetben számíthatsz rá) között melyik is szállít nagyobb hőt? És már megint alábecsülöd a hősugárzást. Odafent a Föld körül a Nap sugárzása csúnyán megpörkölné a bőröd, ha nem lenne rajtad szkafander.
Röhej, hogy ilyen alapvető fizikai ismereteket még meg kell magyarázni, magukat műveltnek mondó alakoknak.
Látod ebben maximálisan egyetértek veled. -
#40
A hősugárzást nem szigeteli a vákuum. Ezért élhető a Föld.
Az úgy nem teljesen igaz, hogy a hő nagy részét a részecske mozgás közvetíti. Ami meleg az rezeg és sugároz. A termoszban is azért használják a dupla fal közötti vákuum mellé a alumínium bevonatú felületet ami a sugárzás egy részét visszaveri.
