74
Krimikről mindenfelől..
-
#1
Kedvenc krimik, valamiért érdekes krimik, saját krimik, de akár valós bűnügyek később könyvbe öntött formái -
#2
Nézegettem a könyvespolcom és ilyen íroktól van több krimim is, hogy:
http://en.wikipedia.org/wiki/Evan_Hunter
(főleg: http://en.wikipedia.org/wiki/87th_Precinct)
http://en.wikipedia.org/wiki/Agatha_Christie
(főleg: http://en.wikipedia.org/wiki/Hercule_Poirot és http://en.wikipedia.org/wiki/Miss_Jane_Marple )
http://en.wikipedia.org/wiki/Erle_Stanley_Gardner
(főleg: http://en.wikipedia.org/wiki/Perry_Mason )
http://en.wikipedia.org/wiki/Ian_Fleming
(főleg: http://en.wikipedia.org/wiki/James_Bond )
Ezek így persze nem sokat mondanak, de sok önmagában is érdekes sztori akad közöttük.. -
#3
Egy gyorsvonat a való életből: Simek Péter Kitty
http://webshop.animare.hu/kitti_retteges_es_eroszak_otthon+70939.html -
#4
Rex felügyelő:P -
#5
A CSI sorozatok, A Mentalista(The Mentalist), Hazudj, ha tudsz(Lie to me), Dr. Csont( Bones ), valamint még a Castle, ami ugyan nem krimi de hasonló.
-
ldavid #6 a mentalist krimi, a castle meg nem? -
#7
A Port.hu szerint nem, de szerintem is krimi a Castle. -
ldavid #8 a port linkelt már pornó oldalt is egy (nem pornó) film hivatalos oldalának, szóval... :)
imdb-n mindkettő crime, drama, mystery -
#9
:D -
#10
CSI, mint krimi 
-
#11
Ha valamennyire megfog a misztikusabb stílus, akkor ajánlom Leslie L. Lawrence könyveit! -
#12
Köszi, épp a könyvtárlátogató fúziós bombákon elmélkedtem, onnan má a misztikus stílus se lehet messze :) -
#13
Raymond Chandler könyveit tudnám ajánlani (most 100 Ft-ért láttam őket a vaterán),filmek is készültek a műveiből Humphrey Bogart főszereplésével .
Umberto Eco -tól a Rózsa neve és Foucault inga felülmúlhatatlanok, bár ezek kissé nehezebben olvashatóak a rengeteg történelmi adat miatt.
Aztán még tetszettek ezek is:
Fred Vargas: Messzire fuss, soká maradj!
John le Carré: A kém, aki bejött a hidegről
-
vajasfarok #14 Hogy jön a Simek a krimikhez ?? -
#15
"a való életből" -
vajasfarok #16 De ez a Simek Kitti a focista Simekhez hogy kapcsolódik? A Morvai Krisztina meg a Jobbikos M.K.? -
COOLancs #17 Derrick a legjobb, Horst Tappert forever! -
#18
http://www.imdb.com/title/tt0119488/ -
#19
OFF
Úgy tűnik az alábbi információk közérdekűek:
1. Különösebb terveim nincsenek, megelőzve jószándékú embereket, hogy legyen minek alátenniük. Nyilván mindenki tudja mik történtek a közelmúltban is, meg korábban is, tehát érthető miről beszélek.
2. Az ország elhagyása sem szerepel az amúgy se létező terveimben. Mindenféle Gyurcsány féle bátorító "el lehet menni" szövegek kapcsán sem.
3. Momentán tudtommal semmi komolyabb betegségem nincsen, de a kormányzati/hitelezői jóindulat bármelyik nap képes ezen jelentős változtatásokat végezni (rögtön Gyurcsány lemondása utántól lettem "szívbeteg", amit mit tesz isten 2009.8tól javítottak a detoxikálóban), ilyettén fáradozásait ha megspórolná azt vélhetőleg nem veszem rossz néven. (mióta ezt először itt elpostoltam - tegnap, aztán törölték - sikerült kiesnie egy fogtömésemnek)
4. Momentán nem tervezek új szemüveget venni. Biciklit se. Motort se. Autóvásárlási szándékaim sincsenek. Ne is akarjon nekem senki "új biciklit" adni, mert jelenleg úgy vágnám hozzá, hogy a lehető legjobban fájjon neki. Itt jelezném, hogy jövő augusztusig még csak véletlenül se tervezek "váltani". (nyilván nem munkahely értendő ez alatt, köszönhetően az ilyen irányú bátorításoknak felmondással)
5. Aki úgy gondolta, hogy én vagyok az átkosan baloldali, annak azér itt-ott szöget üthetne a fejében néhány dolog, amelyek arra utalnak, hogy a baloldaliság kapcsán hát hogy is mondjam, erős elmaradásaim vannak láthatóan. Gondolok például arra, hogy a szomszéd ház ablakába ha nem teszik ki nagy betűkkel azt a két telefonszámot, akkor lehet, hogy egy sor dolgot a mai napig se látnék, vagy láttam volna.
6. Momentán az öngyilkosság se foglalkoztat. Nyilván néhány újabb betegség (pl. Kunczián módra), hosszabb munkanélküliség és egyéb jóindulatú pofonok ezen tudnak változtatni, de alapvetően nem életcélom az öngyilkosság. Vélhetőleg ezzel nem vagyok egyedül.
7. Azok, akik úgy gondolják, hogy én lennék az országba a baloldali lopásra a minta, azoknak megemlítenék olyan ápróságot, hogy a kamrámat már feltörték, a lakatot is leverve, nem csak bicikliért, de vasalódeszkáért is! Mármint kizárólag egy több évtizedes vasalódeszka volt ott, és azért is betörtek. Olyan csekélységeket má meg se kéne említenem, hogy durván egy nagyobb könyvespolcnyi könyvem van itt-ott közkézen, köztük dedikált is. Meg, hogy a kulcstartómról lelopták a souvenirt, vagy a táskámról a kitűzőt, a szemüvegem két alkalommal összetörték, egyik alkalommal ezzel együtt több tízezer forint értéket is meglovasítva, stb.
8. Azok akik úgy gondolják pedofil vagyok megemlíteném, hogy 20 év alatti lánnyal elvből se tervezek kapcsolatot. (bár momentán amúgy is meglehetősen szűk körbe gondolkodom :) )
9. Akik buzinak gondolnának, azoknak megemlíteném a 2010-11es költségvetést, melyben a magyar állami költségvetést tervezték azon az alapon, hogy a boldogság lehetőleg messzire kerüljön. Ennek kapcsán még meg lehetne említeni olyan filmeket, mint a Szíven szúrt ország, és kapcsolódásait. Ide kapcsolódnak betörések is vélhetően (vasalódeszka, iron (vasaló)-val).
10. Azok akik esetleg nem látták a Gyurcsány elküldésének hátterét, ajánlom figyelmükbe Darwin nick index fórumos hozzászólásait, úgy 2008 augusztus-szeptember környékétől fogják észrevenni, hogy elkezdett magyar politika témában kommentelni. (előtte jött létre ui. épp egy izraeli-palesztin tűzszünet, ami témában előtte kommentelt) És röviddel ezt követően szakadt be a világgazdaság, majd fagyott be a magyar kötvénypiac, márciusban pedig egy moszkvai út után távozott Ferenc. Azért ajánlom ezt figyelmükbe mert esetleg másként ítélik meg majd, hogy miért is távozott GYF.
11. Azok akik úgy gondolják, hogy nem vagyok magyar, jelzem a személyim magyar. Amennyire tudom itt is születtem, itt is nőttem fel. Halottam már olyant is, hogy azért, hogy ne legyek jogosult segélyre se meg kellene vonni tőlem az állampolgárságot. Ez ügyben má láttam is, hogy keresik az ilyesmire való precedenseket. Nos, ehhez a "te nem vagy itthon", "el lehet menni" vonalhoz még megemlíteném, hogy ama bizonyos sokat emlegetett határon túlis népszavazás ügyben egész véletlen még támogattam is a Fideszt.
12. Akik nagyon irigykednének: jelenleg árva vagyok, ez vélhetőleg már nem is fog változni; egyedülálló, meglehetősen masszívan ugye köszönhetően a magyar nemzeti összefogás rendszerének, ami nagyjából ebben ért egyet ahogy nézem akárcsak a tavalyi költségvetést is ; továbbá most már munkanélküli is. Ami az anyagi helyzetemet illeti, az nagyjából olyan, amilyent egy mindenkor átlagbér alatt kereső - csak, hogy erre se kelljene irigykedni közben se - félre tud, tudott tenni magának.
Mindezeket csupán néhány - úgy tűnik igencsak közkeletű - félreértések magyarázat és az ebből eredő kellemetlenségek megelőzéseképpett.
ON -
#20
OFF
I think coming informations are public interest:
1. I don't have "plans". Credit system works that buying my plans (without pay me) and sold to everbody else. So I think everbody knows what happend at this time, and at earlier, that understandable what I say.
2. I don't want/I don't plan to leave Hungary, as I don't plan other things. I know Ferenc Gyurcsány sais "go away", but I don't plan this.
3. As I know now, I don't have serious illness, BUT the government/crediter "kindness" can every day changes this at serious. (one day after that Ferenc Gyurcsány resigned I get a heartattack, which was "repaired" in detoxic center on 2010.8) (and one day after that I wroted these on twitter I've lost one of my tooth cementation)
4. Now I don't want to buy new glasses, or bycicycles, or bike, or car. If somebody nowdays want to give a "new bycicle" I will drop him/her, that makes biggest pain. (so that not means that I not search new work, becouse I sacked; but I don't want "new bycicle", bike and so on.. work yes, but It's another thing)
5. If somebody thought, that I'm the worst leftist, that I suggest some facts, that makes to viewable, that as "leftist" I'm so blind. For example if these two phone number are not on window of neighbour house, that maybe I never see lot's of things.
6. Nowdays I don't want make suicide. I know, that some people like to see, that I make suicide, but I don't like suicide, and I think it's normal. Not egoism if somebody don't want to make suicide, I think.
7. So, lot's of peoples thinks that I'm the main example for the leftist's stoles. To this, I say some facts. My pantry burglared more times. One example, that burglared for an ironing board. Nothing more. Only for an ironing board. Burglar demolished my lock on pantry, and stoled my mothers 20+ years ironing board, which she gave me, when I moved from home. So, this one example. But I have more examples.. A souvenir stoled from my luggage, two times broked my glasses, once money stoled with these event, it's about a full desk books stoled from me, and so on..
8. Lot's of peoples thougth that I'm pedophile. To this I like to say that I'm not planning with girls which are not have at least 20. (and I think 20+ is not pedophile)
9. Lot's of other/same people (ye, lot's of people says same time that I'm pedophile & gay, and some other "good") So, I sais a question, if it's true, that why made Hungary a budget that made on 2010-11. I'm gay, or Hungarian budget (look numbers) - helped with international credits - is fuck every girl's who is - only little - potenial partner? If it not enough, I suggest "Szíven szúrt ország" movie and connectings. Other connections, but connections: burglars. I think not
accidently stoled at first my bycicle or at second my ironing board from my pantry, and demolished to these at least three lock.
10. Peoples who are not knows what behind Ferenc Gyurcsány sacking from PM, I suggest Darwin nick forum talking boxes in 2008-9. They will see, that he started critizsizing on 2008.8, and short after collapsed Hungarian economic, and after on spring sacked Gyurcsány from PM, after a trip to Moscow.
11. Some people says: I'm not Hungarian. They think, that I'm too "leftist". They think, that I'm too "liberal". They think, that I'm not "true Hungarian", I'm not "rightist". (or some day they think I'm "far rightist", if there are not another else) So, I have Hungarian citizenship. I borned in Hungary. I lived in Hungary from my birthday. I heard that they thought that my Hungarian citizenship is bad them. They planned to revoke my citizenship and they searched examples for this. Why? Becouse if I'm Hungarian citizen I have rights for example to dole or other helps from the state. So for this, that "You are not Hungarian, you are leftist" and so on, I wanted to say, that on Hungarian referendum 2004 I supported Political Party Fidesz.
12. Lot's of people thought that "he has everything", and envying. So, nowdays, I'm: orphan (no father, no mother, no grandparents, all died), which can't change; lonely which status has a massive support if we look Hungarian budget 2010-11 (and a lot's of other state support; but it's very viewable, I think), and from 9.30. I'm unemployment. (this had as same support) So, who is envying? Ye-ye, I understand. Money?
So my financial situtation same as a person who earn a little bit few money then average in country, becouse on 1990's when was this question it was the road to turn around envying.
All of these, becouse of that I see a lot's of misunderstandings which could make unpleasant things what nobody want. Or, at least I don't want.
ON -
#21
OFF
I think coming informations are public interest:
1. I don't have "plans". Credit system works that buying my plans (without pay me) and sold to everbody else. So I think everbody knows what happend at this time, and at earlier, that understandable what I say.
2. I don't want/I don't plan to leave Hungary, as I don't plan other things. I know Ferenc Gyurcsány sais "go away", but I don't plan this.
3. As I know now, I don't have serious illness, BUT the government/crediter "kindness" can every day changes this at serious. (one day after that Ferenc Gyurcsány resigned I get a heartattack, which was "repaired" in detoxic center on 2010.8) (and one day after that I wroted these on twitter I've lost one of my tooth cementation)
4. Now I don't want to buy new glasses, or bycicycles, or bike, or car. If somebody nowdays want to give a "new bycicle" I will drop him/her, that makes biggest pain. (so that not means that I not search new work, becouse I sacked; but I don't want "new bycicle", bike and so on.. work yes, but It's another thing)
5. If somebody thought, that I'm the worst leftist, that I suggest some facts, that makes to viewable, that as "leftist" I'm so blind. For example if these two phone number are not on window of neighbour house, that maybe I never see lot's of things.
6. Nowdays I don't want make suicide. I know, that some people like to see, that I make suicide, but I don't like suicide, and I think it's normal. Not egoism if somebody don't want to make suicide, I think.
7. So, lot's of peoples thinks that I'm the main example for the leftist's stoles. To this, I say some facts. My pantry burglared more times. One example, that burglared for an ironing board. Nothing more. Only for an ironing board. Burglar demolished my lock on pantry, and stoled my mothers 20+ years ironing board, which she gave me, when I moved from home. So, this one example. But I have more examples.. A souvenir stoled from my luggage, two times broked my glasses, once money stoled with these event, it's about a full desk books stoled from me, and so on..
8. Lot's of peoples thougth that I'm pedophile. To this I like to say that I'm not planning with girls which are not have at least 20. (and I think 20+ is not pedophile)
9. Lot's of other/same people (ye, lot's of people says same time that I'm pedophile & gay, and some other "good") So, I sais a question, if it's true, that why made Hungary a budget that made on 2010-11. I'm gay, or Hungarian budget (look numbers) - helped with international credits - is fuck every girl's who is - only little - potenial partner? If it not enough, I suggest "Szíven szúrt ország" movie and connectings. Other connections, but connections: burglars. I think not
accidently stoled at first my bycicle or at second my ironing board from my pantry, and demolished to these at least three lock.
10. Peoples who are not knows what behind Ferenc Gyurcsány sacking from PM, I suggest Darwin nick forum talking boxes in 2008-9. (he commented before on a Middle-Eastern cease-fire between Israel and Palestinians) They will see, that he started critizsizing on 2008.8, and short after collapsed Hungarian economic, and after on spring sacked Gyurcsány from PM, after a trip to Moscow.
11. Some people says: I'm not Hungarian. They think, that I'm too "leftist". They think, that I'm too "liberal". They think, that I'm not "true Hungarian", I'm not "rightist". (or some day they think I'm "far rightist", if there are not another else) So, I have Hungarian citizenship. I borned in Hungary. I lived in Hungary from my birthday. I heard that they thought that my Hungarian citizenship is bad them. They planned to revoke my citizenship and they searched examples for this. Why? Becouse if I'm Hungarian citizen I have rights for example to dole or other helps from the state. So for this, that "You are not Hungarian, you are leftist" and so on, I wanted to say, that on Hungarian referendum 2004 I supported Political Party Fidesz.
12. Lot's of people thought that "he has everything", and envying. So, nowdays, I'm: orphan (no father, no mother, no grandparents, all died), which can't change; lonely which status has a massive support if we look Hungarian budget 2010-11 (and a lot's of other state support; but it's very viewable, I think), and from 9.30. I'm unemployment. (this had as same support) So, who is envying? Ye-ye, I understand. Money?
So my financial situtation same as a person who earn a little bit few money then average in country, becouse on 1990's when was this question it was the road to turn around envying.
All of these, becouse of that I see a lot's of misunderstandings which could make unpleasant things what nobody want. Or, at least I don't want.
ON -
#22
http://www.imdb.com/title/tt0071877/ -
#23
http://en.wikipedia.org/wiki/Murder_on_the_Orient_Express -
#24
OFF
Unexpected tales:
http://www.sg.hu/listazas_?msg.?php3%3Fid=1312271640&?no=21
George Black Soros political murdering informations?
JÁK irányítószáma: 1088 10+88=98
http://www.jak.ppke.hu/dok??utar%2Fdoc%2Fschandabalaz?s.htm
(mióta dékán?)
http://www.jak.ppke.hu/dok??utar%2Fdoc%2Ffeketebalazs?.htm
(man in black :) )
http://www.jak.ppke.hu/okt??seg%2Fkonyvtar%2Fdoc%2Fmu?k.htm
(VB 2009.8-ban felvéve)
http://hu.wikipedia.org/wi??ki%2FDzsudzs%C3%A1k_Bal%C?3%A1zs
(DZSB 2010.8-ban Oroszországba igazolt)
--------------
Országos Idegennyelvi Könyvtár; Molnár utca 1462 (14+62=76), a 26os, ill. na, 206os mellék alatt:
Molnár Andrásné (Molnár, akár az utca)
orosz nyelvi referens
+36 (1) 318-3688/206
Szalai G. Erzsébet (http://hu.wikipedia.org/wi??ki%2FSzalai_%C3%81d%C3%A1?m)
francia nyelvi referens
+36 (1) 318-3688/206
és nem Rómeó, hanem:
Sturcz Júlia
feldolgozó könyvtáros
+36 (1) 318-3688/206
------------
Egy kis James Bond:
http://www.youtube.com/wat??ch%3Fv=XzFz-gLoycI
Mr. White phone number:
3926222431
message date:
16:20 2006.8.4.
Mr. White car plate number:
7843 BB
ON -
#25
http://hu.wikipedia.org/wiki/Krimi -
#26
Fodrász Marika (anyám állandó fodrásza míg élt) és Anikó Fodrász (PPKE-JÁK 26-os épület) esete Gere Marikával és Gere Dáviddal a Dávid Király és Gere Richard főszereplője fényében.
Anikó Fodrászhoz csapjuk még hozzá Fekete Balázst, aki szintén minimum egyszer járt oda fodrászhoz, ugyanis egymást váltottuk a székben.
David Cameron, az én külföldi állandó fényképezéseim (Cameron) és a fényképes vonal Sopron felől, mind nő, mind pasi terén.
Egyesek szerint ez a Gere Dávid, ez afféle másológép funkcióban üzemel (egy alkalommal ippúgy Nike táskában láttam, mint ahogy engem is sokan láthatnak így egy ideje), így kerítettek sort a mátrai látogatásra is, ezt is az én édes drága bátyám találta ki, azok után, hogy mondtam neki, hogy ott találkoztam – számomra is meglepő módon – a Mariannal.
Ugyanezen vonalhoz tartozik, hogy:
A, vagy akkor lehet munkám, ha lejár a munkanélküli segély
B, vagy – ha a halálom kívánása forog fennen hitelezőknél – tíz, ebből eltelt két és fél, hónap után – feltételezve, hogy ennyit nem élek túl munka nélkül
Továbbá, a Ferenc név apám „feltámadásából”, a Dávid név a saját „feltámadásomból” fakadhatott. Aztán ehhez a Dávidhoz tartozóan jön elő Beckham (nagyapám hűtőjéréől, aki a 16i születésével amolyan kapocs volt a bátyám és az én F16osom (ehhez dobhatjuk hozzá Január Hatodikát is, meg a 61es Gyurcsány Ferencet is) között, ami mondjuk nálam már nem lekerült a falról és bekerült egy modell formájában egy cipősdobozba), és onnan aztán egy sor további keresztnév: József, Róbert, és már ott is vagyunk Anzi Mahacskalában, Róbert Carlosnál, aki da Silva és brazil. Eme kopasz Roberto Carloshoz dobjuk hozzá a fejem betörését az utóbbi hetekben, ami egyebek mellett arra is célzás volt, hogy kopaszra kellene borotválnom a fejem, a la Roberto Carlos. Na jó, minimális szakáll se lenne tán haszontalan (mivel Szakáll József néven akadt rokonom), szintén visszautalva az említettre Anzi Mahacskala futballista/asszisztens edzőre.
Azt is tudni illik, hogy ezen Robertó, aki Carlos és Robertó, aki Beckham, egyaránt Pepsi reklámokon kapott helyet, a nagyapám hűtőjén. Tehát innen jön a Pepsi vonal.
Az X-men 2ben fellelhető csokistej meg úgy jön a Nesquik vonalból, hogy a „vegyél még egyet és fogd rá a nyuszira” reklámszöveget csapjuk ide és még azt, hogy gyerekkorunkba én mindig tejet, a bátyám mindig kakaót ivott, és a tejből úgy lesz „kakaó”, hogy az általam is evett csokit keverjük az általam is ivott tejjel:csokistej.
A Coca-cola meg abból fakad, hogy bár én gyerekkoromban jellemzően Pepsit ittam, azonban egy általam már nem ismert idős hölgynél, akinél bátyám sose járt, ellenben én többször is a Simon Ilonával, ott mindig ilyen reklámot láttam.
(kiemelendő: palacsintasütő a Marika vonalhoz: ezt ugyanis én találtam még anno nagyszüleim szomszédjánk, aki szintén Marika) ide tartozik még a Vas utcai palacsintázóban nemrég elhunyt emberke is
Marika cukrászda az Árpád utcában, Fekete iskola (ide jártak sokan a család középső, velem egy generációjából) a Kodály Zoltán utcában, és Gösser sör + Péter Gábor a Marika cukrászdában.
(sőt, említsük meg a Móra iskolát is, aminek szintén megvannak az okai: idejárt az Annamária – Mariann tükrözve; és ez onnan fakad, hogy a Móra Kiadó meglehetősen nagy könyvkiadó volt azon időben, mikor odament tanulni: így aki sokat olvas, kötődik Mórához, a kiadón keresztül, eme szép nagy mátrixban ennyit számít minden szaros szó; érdemes megnézni az első könyvem, ami ipp kínaiakkal kapcsolatos egyezett az első filmmel, amit szilveszter éjfélkor láthattam (bátyám ott se volt ott), és a fordító ott is Mariann.
A Fekete vonalhoz érdemes megemlíteni Fekete Lászlót is (Manapság, milyen érdekes egy SZABÓ - aki nem Tímea, mint egy fekete hajú muffja (A Szabó és a Tímea vonalhoz említsük meg a Balatont, és az oda gyakran lejáró Szabó Erzsébetet és a szomszédságba járó (Lukács) Tímeát, aki nagyszüleimnél is szomszédnak számított) országunknak a Kossuth téren - van ugyanezen a vonalon Magyarországról; Az ehhez a vonalhoz tartozó Darázs Ádámhoz dobjuk oda az F/A-18 repülőgépmodellt, mivel az Hornet, LóDarázs), aki sokáig Magyarország legerősebb embere volt és született: 58.1.28. (Az 58-as évhez meg csapjuk oda Liebermann-t is.)
Józsefek esete, a lakótárstól kezdve, aki félt, hogy megcsalja a barátnője velem, a ruhatáros Józsefen át, a nagybátyám Józsefig, továbbá Jozef Ratzinger pápáig és az orosz Josipig, ki családnevén Sztálin.
David Joseph Robert Beckham
BORS Róbert (egyházban lakott velünk évtized(ek)en át) és Lengyelné BORS Erzsébet (munkatársam a Jákon) esete az Oroszországban játszó Robert Carlossal, Anzi Mahacskala, ala Dzsudzsák.
-------------------------------------------------
A „menj a fenébe” tőmondat gyakorlása a könyvtári olvasók körében viszonylag nagy relevanciával bír.
Ehhez a vonalhoz csapjuk még hozzá, hogy:
A nemzetiszocialista élettér (lebensraum) elméletet: Ferenc, Dávid, József és egyebekkel (98%-os adó, etcetera), mint fojtóeszközökkel.
Kis Szilárd 1970 (ez vélhetőleg a János féle 1970ből fakad)
felesége
Annamária 1978
gyermekeik
Viktória
2006.12.25.
Botond
a dolog lényege a következő lesz:
a két gyerek közül (Viktória, Botond) majd csak az egyiknek lehet gyereke, ezért lett a Viktória - már ahogy anyám engem akart lány. Ezt a két gyerek közti gyerekvállalási képességet hitelezik, általában az elsőszülöttet szokták támogatni a hitelezők. a másodszülött jellemzően vakabb szokott lenni, erre jó a szemüveges kép apámmal (amit – szemüveget - bátyám a vele való rossz viszony miatt jellemzően nem hordott, én is csak az utóbbi időben, ez segítette a látásomat, mivel apám szemüveges képe mindig elő volt és én meg már egész kiskoromban is hordtam, igaz nem sokáig, de hordtam). attól függően, hogy az első és másodszülött viszonya milyen, nálunk nem saját okból vitatkozós volt, emiatt a következő generációnak egymást kedvelők lettek kívánva (Viktória és Botond láthatóan kedveli is egymást), tehát attól függően sok múlik a országban, világban lévő közhangulaton. a Viktória azért lett lánynak kívánva a fentebb említett mellett, mert így biztosabb a nemzőképessége (persze első szülött lett, tehát vélhetőleg az plusz biztosíték így most neki, hogy eleve minden arra lett „kitalálva” is), gondolva a mesterséges megtermékenyítésre. De mivel ő az elsőszülött, vélhetőleg ő lesz a támogatott gyerek is. Mondjuk ez serdülőkoruk körül ki fog derülni hamar. (apám öccse se sokáig „húzta” idekint) Tehát a lakosságnak érdemes odafigyelnie arra, hogy mindketten egészséges nemi életet éljenek, sőt ajánlott a korai gyerekvállalásuk is, húsz éves kor erre a lánynak vélhetőleg egészen szerencsés tud lenni, az amúgy is jellemzően olyan szám. Ugyanígy persze a fiúnak is, vélhetőleg ő lesz nagyobb pácban, mivel ő a második.
Kádár János – Vados János
Orbán Viktor – Kiss Viktória
Első szülöttek párhuzama a „pártfőtitkárokéval”.
(és gondoljunk még a Lévai Anikó – Kiss Mária Anikó – Kiss Annamária/Szilárd – Viktória szülője - kapcsolódási vonalra) Ehhez a Kiss vonalhoz pedig dobjuk még hozzá nagyszülőmet Lajost, szintén Kiss.
Célszerű lenne számlát nyitni Botond és Viktória gyerekek számára, ezek számlaszámát pedig Twitteren, Facebookon, meg ahol lehet meghirdetni.
--------------------
Említsünk meg két Spielberg filmet:
A Különvéleményt és a Világok harcát. Mindkettő több utalással bír. Például a Világok harcában megjelenik Nóra és Róbert is, vagy említsük meg a Tim Robbins játszotta karaktert a nyakláncával, trikójával, vagy épp a mogyoróvajas szendvicset, ami megjelenik a Huba sztorikban is.
A Különvéleményben pedig akad egy karóra ami 35:xx:22 időformátumot mutat, továbbá a figura szemműtéte erősen párhuzamba vonható fogorvosi székkel – orvos és asszisztense, és akkor megint ugyanott vagyunk ahol az órával: 35:xx:22nél. (de ugyanígy a vak, aki szemüveget tett a szeme elé, vagy a beszélgetések során előjövő utalások a vakság és a látás kapcsán többször is).
Természetesen említsük meg a „Késő” szó esetét az életembe mint „jogforrást”, ugyanis ezekben a percekben is ez került elő – most a Nóra kapcsán - , és ugyanezen szót használták fel ahhoz is, hogy anyám meghaljon, ugyanis akkor pedig a két hét alatt feldolgozandó papírt hat hét alatt dolgozták fel, és azon idő alatt burjánzott benne el a rák annyira, hogy már menthetetlen lett, holott a megelőző leletei még javulást mutattak. Aztán miután ez a hat hét eltelt és meglett a lelet, másfél hónappal rá halott is volt.
Másik érdekesség, hogy állítólag – ez a fülem hallatára beszélte valaki - egyfajta „szerepcsere” folytán a Nóra az olyan pasikat bírja, akik a testvéremre hajaznak, míg az ő felesége, Éva, meg az olyanokat mint én. (ide dobjuk még az esztergomi Tétényi Évát)
Esztergom kapcsán említsük meg egy érdekességet: Esztergom ÉRSEKi város. A másik ilyen város Magyarországon KALOCSA. (és Magyarországon ez a két érsekség – esztergomi, kalocsai – létezett. És ugye az én főnökömet a JÁK-on KALOCSAI-nak hívták. De ez se áll meg ennyiben. Esztergom feltűnően problémás város. A vezetője Tétényi ÉVA. Az ÉVA könnyen kapcsolható a bátyámhoz, ugyanis így hívják a feleségét.
No meg ugye én egy ESZTER(gom) nevű lány miatt költöztem fel Budapestre cirka öt éve.
Másik dolog. Állítólag úgy működik ez az „ember feldarabolós” nemzetiszocializációs élettérelméletes gazdasági gyilkosságosdi, hogy mondjuk a, esetben keresnek egy erősebb embert b, esetben keresnek egy olyant aki gyorsan olvas c, esetben megint keresnek egy pozitív tulajdonságot és arra hajtanak rá. És így tovább természetesen. Azaz kiemelnek egy-két pozitív tulajdonságot és úgy adják el darabokban az embert másoknak.
Az ugynevezett „világmegváltás” eredetileg – ha minden igaz – dugásba volt elrejtve. De aztán az idők során ahogy alakult minden, ez a kritérium elveszett belőle. Ugyanakkor a cigányságnak nagy szerepe lesz a következő évben, ugyanis az állítólag cigányként lehet csak túlélni (36, 1963). Mivel én alapból nem vagyok cigány, ezért lényeges, hogy erre az időszakra lett félretéve számomra pénz, amiből ezt át lehet hidalni. Nem túl sok, de a jövő évet áthidalni elég lehet.
Ja igen, erre a kritériumok alakulására, példa az is, hogy eredetileg három évet kellett volna túlélni, ugyanakkor, ez is változott, egyrészt négyre, másrészt az is elképzelhető, hogy végtelenre
Na, ma elhangzott egy „Igen ez így lett volna, de már újra a Galié a Nóra, aztán ha ezt is kibírod akkor baszódj meg!” mondat egy szemüveges piros pólós fiatalember szájából, aki vélhetőleg joghallgató, ezt is felvéssük a Józsi féle történetek mellé, bár ez vélhetőleg nagyobb relevanciával bír, mivel vélhetően „jóindulatú” ember közölte.
A között is van vélhetően összefüggés, hogy nagyjából egy időben nálunk Orbán Viktor Mihály, az USA-ban pedig Barack Husszein Obama a miniszterelnök/elnök. Gondolok itt a bőrszín közösségükre, vagy például arra, hogy 61.8.4. az a János (gyurcsány) Ferenc vonalat ipp fedi, ami ugye helyileg lejáratásra lett kerítve.
Van még egy érdekessége ennek, sokszor a harmadik nevek amolyan középútra mutatnak rá. Például Orbán Viktor Mihály esetén Mikhail Gorbachov jöhet elő Oroszországban (aki épp akkor volt ott vezető, mikor Orbán itt pályafutását megkezdte, meglehetősen Régen), vagy például Barack Husszein Obama esetén érdemes az iraki vezető Szaddám Husszeinre gondolni, ahol is az első 17 (-93ig), és második 17 (-2010)re is egyaránt esett háború, tehát amolyan fix pontként lehet jegyezni, mármint nem a háborút, hanem, hogy mindkét időben egyaránt akadt ott.
Ehhez a Régen Mikhail Gorbachov vonalhoz tegyük hozzá, hogy Régen szobrot avattak a Szabadság téren, a Szovjet emlékmű tőszomszédságában. És itt még sok egyéb dolgot érdemes felvenni, az EP6 USA film ewokjaitól, a szintén USA Jaws gázpalackjáig. -
#27
Egy szintén rendre visszatérő mondat: "Jó, de akkor ki haljon meg? A hiteleket nem lehet visszafizetni." Jó ég tudja ki és mire gondol(t?) ezzel (is), elég tág teret kap a továbbgondolásnak akárcsak a hiteleket tekintve is.
Sőt, győri meseolvasók azt is kitalálják vélhetően, hogy miért Sárközy ugyanezen (a fentiekben említett Obamával és Orbánnal párhuzamban) a francia elnök.
Soproni bringások az olasz Monti Bikera is rácsodálkozhatnak
És ha már a Kiss Viktória - Kiss Annamária - Kiss Mária Anikó - Orbán Viktor/Anikó vonalat lezongoráztuk fentebb, dobjuk ide ezt is:
Gyurcsány Ferenc (sz. 1961.6.4.)
Dobrev Klára (sz. 1972.2.2.)
Fehér Klára (1919.5.21. - 1996.9.11.)
Zoltán Dávid Vados És ha már a Kiss Viktória - Kiss Annamária - Kiss Mária Anikó - Orbán Viktor/Anikó vonalat lezongoráztuk fentebb, dobjuk ide ezt is:
Gyurcsány Ferenc (sz. 1961.6.4.)
Dobrev Klára (sz. 1972.2.2.)
Fehér Klára (1919.5.21. - 1996.9.11.)
Fekete Klára
Fekete Balázs (sz. 1980) a PPKE-JäK oktatója
Schanda Balázs (sz. 1968) a PPKE-JÁK vezetője
Vajai Balázs
az Oroszországban játszó Dzsudzsák Balázs (sz. 1986.12.23.) és partnere Zimány Linda (sz. 1986.3.29.)
még ehelyütt egy további Balázst is megemlíthetünk, bizonyos Czigány, Zágorhidi: Oszkó című könyvét, illetve a hasonló nevű Oszkó Péter politikust (sz. 1973. 3. 22.)
Silvio Berlusconi (sz. 1936.9.29.)
George Papaandreu (sz. 1952.6.16.)
ők ketten közel egyidőben mondtak le posztjuk "gazdasági válság" felkiáltássál (Berlusconit Monti, PapaAndreut PapaDemos vàltotta)Bővebben
kimaradt véletlen a felsorolásból:
Bajnai Cordon Bleu Szegedről (1968.3.5.)
Zoltán Dávid Vados Akkor írok három általam hallott beszélgetés zanzásított eredményét, amit esetleg nem mindenki halott:
1. Sonya Peres halála volt azaz ár, amit a világ jelenlegi vezető rosszfiúja
bevállalt azért, hogy én egész életemre egyedül maradjak...
2. A testvérem esküvője azt jelentette, hogy - mivel kettőnk közül csak
egyiknek lehet családja, gyereke, ecetera - nekem kell meghalnom. Nyilván ennek
előzménye volt Sonya Peres halála. (lényegébe itt dőlt el a világnézeti kérdés,
hogy a bátyámnak, vagy nekem van é igazam a világról, és úgy döntöttek a
hitelezők, hogy neki, én "dögöljek meg")
3. A bátyám kocsija és az én motorom közt van verseny a középúton. (ezért
égett le az előző kocsija motorja, mikor én motort vettem és a
rendszáma is árulkodó)
-
(ja és állítólag, mielőtt kinyilhatott volna a szemem, direkt kifizették előre a
halálomat is hitelbe - innen köszön vissza sok előre leegyeztetett esemény mostanában, amik számomra meglehetősen érdekesen köszönnek vissza beszélgetésekből, az édes beszervezett/megvásárolt Family Plot tagok a legtöbb dologra előre készültek -, hogy vakon haljak meg)
Persze aki akarja elhiszi, aki nem nem. Én is csak hallottam. -
#28
Kedves Eszter,
Bár valószínűleg ez a létező lehető legrosszabb válasz: Én vagyok az a srác, aki évek óta szeretne megismerkedni veled. (Bár szerintem nem ez a legfontosabb tulajdonságom, és ha picit jobban ismernél valszeg te se ezt tartanád annak.)
Puszi,
Z.
más: Még mielőtt rámborítanád az asztalt, szeretnék gratulálni, hogy négy nyelvből is jó vagy. Őszintén grat!
---------------------------------------------------------
> amíg meg nem írod bővebben,ki vagy,nem jelöllek biztonsági
> okokból......ez végülis ért7ő talán.kösz az infót előre
> is.Az ua kérdés meg annyi,h a profilodban átírod(szem
> adatlap asszem)
> üdv
>
>
> ---------------------------------------------------------
> > Szia!
> >
> > Megjelőlnél ismidnek?
> > Köszi!
> >
> > Puszi,
> > Z.
> >
> > u.i.: Egy kérdés, ha szabad: Hol tudtad beírni, hogy a
> > születési névhez "ua" -t írjon és ne az évszámot? (én per
> > pill azt se tudom nekem mit ír oda, mert fogalmam sincs
> hol
> > kell azt állítani) Tom, hogy egy nap már sokat kérek
> > Azért a föntebbi kérdés fontosabb;) De megköszönném ezt
> is,
> > ha elárulnád... Cuppos
Kedves Eszter,
Úgy gondolom a napokban lett volna időd válaszolni az előző "üzenet"-emre, ha akartál volna. Legalábbis, az azt megelőzőre azonnal sikerült...
Valamilyen okból kifolyólag te nem szívesen kommunikálsz velem, amit megértenék, ha adtam volna rá okot. Még akkor is megérteném, ha nem adtam volna rá okot, hanem csak zsigerből ellenszenves lennék neked, undodornál tőlem, vagy ilyesmi...
De azt nem értem, hogy, szal... Ez most kicsit hosszú lesz.
Én téged közel öt éve, hogy megismerhettelek. Mondhatni tiszta véletlen, mondhatni más is, de nem ez a lényeg. Az első pillanatban, hogy megláttalak alig bírtam elrejteni a leesett állam, olyan szép voltál. De tényleg, majd bele szédültem. Aztán úgy alakult, hogy ott ültem a közeledben tizenkét napot, és közben teljesen beléd estem. Ez szerintem látszodhatott is rajtam. Ugyanakkor te nem "csak" eszméletlen szép voltál, de szép lassan lejött, hogy okos is vagy és hogy piszok rokonszenves, hogy sok dologban hasonlóan gondolkodsz mint én.
Én akkor ott ezt nem mertem elmondani neked. Egyrészt ritkán voltunk kettesben, és másik 8, számomra alig ismerős ember előtt azt mondani, hogy fülig rajongok érted... Na meg, ahogy már eddig is írtam, minden porcikádat és gondolatodat nagyon sokra tartottam, magamat pedig kevesebbre, így úgy voltam vele, hogy felesleges előhozakodnom, onnantól minden csak rosszabb lenne. Viszont az számomra hihetetlen, de mindeképpen nagyon elkeserítő érzés, hogy számodra az a három hét olyan kínszenvedés volt, hogy azóta aztán minduntalan már-már méla undorral fordulj felém...
Nem akarom ezt sokáig ragozni. Viszont talán életem legnagyobb hibáját követtem akkor el. Ha akkor ott azt mondod, hogy menjek a picsába, valszeg az életem másképp alakul, mint most.
Azóta te is megváltoztál, én is megváltoztam. Valszeg ha találkoznánk nem lennék úgy oda érted már, téged illetően viszont nem tudom mi lenne. Én hiszem, hogy te ott akkor nem utáltál, ugyanakkor...
Szal, nem értem miért volt olyan baj, hogy mindezek után megkerestelek. Miért? Komolyan kérdem. Mikor elsőre édesapád megadta a számod, én - emlékeim szerint - nem voltam veled tiszteletlen. De már akkor se értettem, hogy miért tartasz tőlem ekkora távolságot. Másodszorra már inkább megértettem. Egyrészt mert találkoztam az - akkori? - barátoddal is, Gergővel. Másrészt mert nyilván értetlenségembe követtem el olyan dolgokat (sokat hívtalak, smst írtam, sőt taliztunk is ami azt illeti, csak te elnéztél mellettem), amiket nem kellett volna.
Ugyanakkor, én ma már nem hiszem, hogy köztünk bármi is lehetne. Egyrészt, túl azon, hogy te ebből a hátad közepébe se kérsz, ahogy írtam, mindketten megváltoztunk, te azóta elvégeztél egy főiskolát, jártál pasikkal, ma már másképp gondolkodsz sok mindenről, és egyáltalán, akkor egy középiskolás voltál, ma már egész más világ vesz körül. Ma ha lehet még kevésbé hiszem, hogy járnál velem. Jól tanulsz ahogy láttam, még a csoportodban is a jobbak közé tartozol, sok nyelven beszélsz, egy budai főiskolán végzel, nyilván menő pasasod lesz, én meg nem olyan srác vagyok, akivel menőzni lehet. És ami azt illeti nem is akarok olyan lenni. Nem hiszem, hogy valaha is hajtanék egy kabrió Golfra, meg hasonlókra...
Ezzel együtt szívesen venném, ha ismerősödnek jelölnél. Ha válthatnánk néha üzenetet, ha egyszer majd akár talizhatnánk is. Örülnék ha ismerhetném a mai éned, vagy épp a jövőbenit. Mindazonáltal gyanítom, hogy erre sem akarsz majd válaszolni. Arra kérlek, ha neked terhes az én "társaságom", akkor egyszerűen vedd ki a jelölésem, nem fogom vissza tenni. Mármint itt az -en, megkerestelek, mert nagyon értékes embernek tartalak, és nagyon nagy öröm volt számomra hogy ismerhettelek. De ha számodra ez terhes, akkor egyszerűen jelöld be, hogy "nem ismerem" és én elfogadom azt. Ok?
puszil és úgy tűnik már sose felejt el:Z.
Szia,
Légy szíves, reagálj valamit... írj, vagy jelöld ki magad, vagy jelöld be magad, vagy írj ímélt, vagy akármi... lécci.
köszi
puszi,
Z.
Kedves Eszter,
Kivetted ma jelölésem, én emiatt szomorú vagyok. Szomorú, mert számomra te nagyon sokat jelentel. Sokat jelentel, emiatt gondolatban sokszor vagy velem. Sokszor van, hogy valamit megbeszélnék veled, hogy kikérném a véleményed, sokszor van, hogy eszembe jutsz valamiről. Eszembe jutsz olykor egy házról, olykor egy lakótelepről, olykor egy városról, olykor egy másikról. Eszembe jutsz egy iskoláról, eszembe jutsz egy számról, eszembe jutsz egy névről, és egy másikról és egy harmadikról. Eszembe jutsz egy foglalkozásról, eszembe jutsz egy másikról, eszembe jutsz egy életkorról, egy autóról, egy állomásról. Minden magas nőről eszembe jutsz, de minden alacsonyról is. Minden vékony nőről eszembe jutsz, de minden kövérről is. Eszembe jutsz a szőkékről, és a vörösekről is, a hosszú hajúakról és a rövidekről is. Eszembe jutsz egy szóról, egy nyelvről, egy országról, egy másikról és egy harmadikról is... Én mindig magammal hordalak, és majd mindenhol és mindenben megtalállak. Én neked senki vagyok, egy régi és kellemetlen "ismerős", te nekem mégis annyi mindent jelentel, hogy a világon bárhol megtalálallak... igen, olyan egyszerű dolgokban is, mint a szívárvány, a napsugár, vagy éppen a napraforgó...
Én nem tudom, hogy mikép adhatnám át azt az érzést, amit te adtál és még ma is adsz nekem, hogy miként mutathatnám ki feléd a szeretetem... nem tudom. De szeretném. Isten az égben, hogy folyton azon igyekszem, hogy neked valami módon örömet tudjak szerezni... Kérlek had igyekezhessek ezen a jövőben is, kérlek, ne vedd le a jelölésem...
köszi
és ne haragudj, hogy ilyen "hülye" leveleket írok. nem akarlak ezzel (se) bántani...
puszi,
Z.
u.i:
(azt az egyszavas levelet meg gyorsan töröld ki légyszi és még hamarabb felejtsd el; meglehetősen elkeseredetten írtam, boccs)
igazából, ez a levél nagyon rövid lett, és valahogy visszaolvasva úgy érzem semmit, de legalábbis nem sokat fejez ki abból, amit le akartam írni
Szia Eszter,
Sokszor gondolkodtam már ezen a levélen. És ami azt illeti, sokat is. Csak kb. tudom, hogy mit akarok mondani majd benne, de ez nem azért van mert én nem tudom, hogy mit akarok, hanem mert részedről vagyok teljesen tanácstalan.
De, hogy igazán min is gondolkodtam sokszor? Hát aztán, hogy vajon mit gondolsz te rólam, és, hogy mi indokolja benned azt, hogy ilyen vagy velem. Ami azt illeti, hol úgy érzem teljes rejtély, hol úgy érzem sejtem, aztán megint teljes rejtélynek érzem... szal úgy gondoltam leírok pár dolgot, ami talán a témában fontos lehet, mert nyilván te se vagy gondolatolvasó, meg én se nagyon tudok beszélgetni veled :/
Elsőre leszögezném, hogy nem akarok tőled semmit. Persze, tudom, dehogyisnem. És tényleg. Nagyon szeretném, ha kettőnknek jó lenne együtt, de ez nyilván kétoldalú dolog. Szal, ha bejelölnél, hogy ismersz, azt nem venném úgy, hogy na akkor mi járunk, etcetera, csak, hogy ismersz és akár válthatunk pár szót, ilyesmi. Ha ne adj isten taliznánk azt se értékelnémúgy. Örülnék, hogy látlak, hogy hallak, hogy nem undorral vagy épp gyűlölettel gondolsz rám, hanem fel tudjuk venni egymással a kapcsolatot...
Sokszor szerettem volna ezt, sokszor kerestelek a sulidban, de épp a korábbi otthonodban vagy épp édesapádnál is... de semmit nem akarok a te akaratod ellen, ugyanakkor folyamatosan akarok hozzád legalább közel lenni...
Én nem vagyok egy romantikus alkat, ha épp olyant írok (vagy nyálasat) az nem azért van, mert olyan elvarázsolt fazon vagyok, hanem, mert te ezt hoztad ki belőlem... viszont kevesebbel se akarom azóta beérni, mint amit te váltottál ki belőlem, ami meg egész eszméletlen jó érzés volt.
Szal csak ezt szerettem volna. Nem vagyok nem tudom én milyen haramia, nem zaklatni akarlak, csupán egy olyan ismerettséget szeretnék felújítani, akár az egészen apró lépcsőfokról, akár csak a lépcső előtti szőnyegről, amely számomra valami csodálatos örömet tartalmazott, és amelyet sajnos elég hülye és félénk voltam és hagytam megszakadni, és amit akkor is, azóta is bánok.
Kérlek, tartsunk egymással kapcsolatot
Puszi,
Z.
Nem tudnám megfogalmazni. (pedig elvileg pont ezt tanulom) Elsőre meseszépnek láttalak. Aztán megszólaltál, és a hangodat azóta is a legszebbek közé sorolom. (bármily meglepő is esetleg) Aztán - amennyire - megismerhettelek egy csomó közös pontot fedeztem fel benned. Nagyon sok mindenről hasonlóan gondolkodtunk, és egy idő után teljesen elvarázsolva voltam a társaságodban. Elég volt, hogy megpillantsalak és jól éreztem magam. De tényleg csak megpillantásra gondolj. Onnantól persze folyamatosan... "Persze." Nem olyan általános ez... legalábbis nálam.
Aztán ahogy megismerhettelek egy csomó dolog miatt értékes embernek tartottalak, lásd szorgalom, lásd egypár véleményedből ami lejött, hogy milyen a gondolkodásod dolgokról.
Nem tudom jobban megfogalmazni, és ami azt illeti, nem érzem, hogy sikerült volna :/
Ami meg azt illeti, néha magam is úgy érzem, őrült vagyok ebben az ügyben... De szóval, miben legyen az az ember? Semmiben? Van olyan valaki? Szerintem a szerelem van olyan jó ok az őrültségre, mint bármi más. Sőt, ami azt illeti, úgy tűnik számomra ez az igazán jó ok. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért csináltam ezt, vagy azt, vagy amazt, túl azon, hogy úgy éreztem, hogy szeretnék a közeledben lenni...
Ez egy elég zagyva levél lett, de nem igazán tudtam jobban megfogalmazni :/ (bár ezt így visszanézve már harmadszor írtam le )
Amiket meg kiderítettem rólad, az mind azért volt, mert vagy szerettem volna közelebb kerülni hozzád, s csak így láttam módját (telószám, suli, stb.), vagy érdekelt, hogy mi van veled, milyen lehetsz és a többi... ami azt illeti, érdekel is, a mai napig is. Te most fejezed be a sulid, igaz? Továbbtanulsz? Melózni mész? Tényleg (mert nem tudom, csak sejtem) jól megy a sulid? Örülnék ha írnál magadról...(bármit)
---------------------------------------------------------
> Nem is tudom,hol kezdjem....néha félelemmel tölt el,hod
> ennyi mindent kiderítettél Rólam.De nem undorral gondolok
> Rád.Néha azt hiszem,ilyeneket csak 1 őrült csinálhat
> meg,igazság szerint.Talána a szerelemtől lehet csak ennyire
> megőrülni.....lehet.Szenvedélyszintemből adódóan tudom
> megérteni egyedül,h mit élhettél/hetsz át.Egyébként meg
> csak szimplán nem értem,h ennyi ismeretség után mi
> lehet,ami ennyire leköt Tégedennyi éven át bennem.Mi
> az?Érdekelne.Vagy hogy mi váltotta ki?Igazság szerint még
> soha életemben senki nem írt/mondott ilyen szépeket Nekem.
>
> E
Nem tudom miképp tudnék itt képet küldeni. Van rá mód? Az adatlapod nem látszik, se email címed. Addíg nem látom, míg nem veszel fel ismerősnek. (illetve látom, csak egy csomó infót nem ad így ki) Azt meg, hogy itt üziben hogy lehet ilyet küldeni nem tudom.
Ami azt illeti kép még lenne, bár már majd két éves, és azóta vagy tíz kilót erősödtem... (persze küldhetnék mms-be vadi újat is, de ott megint más jellegű nehézségek vannak )
Hogy velem mi történt? Egy ideig (1 évig) pesten jártam a pénzügyire, de nem igazán ment, aztán most Kaposváron fejezek be egy főiskolát, ami közelebb is áll hozzám, közben még pár hónapot voltam ösztöndíjjal külföldön és egyre jobban kezdtek érdekelni különféle képzőművészetek... de nyilván lenne egy csomó minden még mesélnivaló, amit, ha van időd meg energiád örömmel... ezt most csak így nagyon röviden.
---------------------------------------------------------
> Légyszi küldj képet!Tudnom kell,ki az,akit így
> megmozgattam.És aki elgondolkodtat már jó pár
> éve,azokkal,amiket ír(sz).....Szerintem a szerelemben az
> őrültség az egyik legfontosabb....ha nincs
> szenvedély,minden mindegy.Sokminden történt azóta."Felnőtt"
> nő lettem,bár erről talán informálódhattál.A ZSKF
> abbamaradt,mert naon nem volt az Én világom.Tavaly
> szeptemberben viszont Akadémikus tag lettem,a
> Természetgyógyász Akadémián.Időközben csontkovácsolni is
> megtanultam,és ezen a téren még sok mást is.Olvasd el azért
> az adatlapom,de gondolom nem ez lesz az első
> alkalom...Sokat mászom,imádom a dolgot nagyon.Röviden
> ennyi.Teveled mi történt azóta?
Figy. én éjfélig tudok itt levelezni veled ma. (zárják a helyiséget) De addig viszont örömmel venném. Milyen sulikba jársz? Mármint ez a kettő, amit előhoztál, milyenek? Merrefele laksz Pesten? (nem, nem lakcím , csak mondjuk kerület) Egy időben én a 11., egy másik időben a meg a 14. kerületben laktam.
Ami engem illet, házasszony ugyan nem vagyok (vajon mér? ), de azért elég sokat éltem/élek önállóan és meglehetősen rendezett körülményeket teremtek a környezetembe. (legalábbis más pasikhoz képest)
Tudom, hülye kérdés, eljegyzés, gyerek, család...?
---------------------------------------------------------
> Háááát.....elköltöztem és lett 1 pecóm szerencsésen,viszont
> a munka sajnálatomra jelen esetben nem lehetséges,mert 2
> suliba járok,és nincs az a meló,amit ezek elbírnak,pláne h
> 1folytában vizsgaidőszakom van szinte,2 havonta.Úgyhogy az
> önállóság anyagilag még függő....de minden más téren
> maximális.Állítólag jó háziasszony vagyok.Ezt
> passzolom.Mond6ni szellemileg is egész sokat sikerült érnem
> azóta.Meg persze falat és sziklákat mászom bármikor is,ha
> tehetem.meg hát a szerelemből tüzezés és tűzfújás....
> ---------------------------------------------------------
> > Uh, jelenleg kollégista vagyok. Még úgy 2-3 hónapig. Utána
> > költöznöm kellene, lakást néznem, meg ami ezzel jár...
> > Valami ötlet? Szerintem azt az "agyalás" dolgot felejtsd
> > el. Úgy értem, egyikünk se tudhatja előre mi sül ki egy
> > talin. Sporttal... ahogy írtam, az elmúlt egy évben 10
> > kilót szedtem fel, az edzésnek köszönhetően... szal nem
> > híztam, ha esetleg arra gondoltál volna Időnként futok,
> > olykor még sakkozom is Na jó, ez már csak poén, bár
> > néhanap tényleg szoktam. Na meg szeretem a sportot nézni
> > is, bár aligha erre gondoltál a kérdésedben. És te?
> > Önállósodtál? Külön élsz? Erre céloztál a "felnőtt"
> nő-vel?
> > Sportolsz? Eljársz szórakozni?
> > ---------------------------------------------------------
> > > Megfájdult a fejem,annyit agyaltam már ezzel
> > > kapcsolatban.De gondolhatod!Nem egyszerű döntés,pláne
> ezek
> > > után,h nem voltam kedves.De bevállalom ezt is,mert nem
> > > mondom,hogy nem féltem.Az érzéseim vegyesek,veszélyes
> > > játéknak tűnik ez néha,de ezt megértheted
> talán.Egyébként
> > > hol laksz most,és mi a helyzet sport téren?
> > >
> > >
> > >
> ---------------------------------------------------------
> > > > Fhú, közös pontok... Nehéz elmondani, ugyanazokat az
> > > emberi
> > > > tulajdonságokat utáltad mint én, ugyanolyan dolgokat
> > > > tarottál értékesnek. De ezek a dolgok úgy menetközben
> > > > jöttek, és csak jöttek, és úgy összeségében az jött
> át,
> > > > hogy jé majd mindenben ugyanúgy gondolkodnunk... nem
> > tudom
> > > > érted e. Biztos, hogy sok minden történt velünk, és ha
> > más
> > > > nem egyszer összeülhetnénk megbeszélni, hogy kivel mi
> > > > történt és hogyan, és akkor ott meglátnánk, hogy
> mennyit
> > > > változtunk... Tudom, hogy ez részedről nem biztos,
> hogy
> > > > jónak tűnő ötlet... de, szal, mit gondolsz vmi
> ilyenről?
> > > >
> > ---------------------------------------------------------
> > > > > Mik a közös pontok?Kiváncsi lennék.Belül küzdök
> > > > > csöppet,mert nagyon sok minden történt már velünk
> > úgy,h
> > > > nem
> > > > > is ismerjük egymást....viszont bármennyire küzdök,a
> > > > > leveleid varázsolnak.Ez van. -
#29
Szia Eszter,
(ezek a beceneveid nekem egyenlőre idegenek, ne hari)
Egy csomó mindenről cseréltünk eszmét, csak épp úgy a mindennapi ügyekről nem.
Én most például eszméletlen egy két napon vagyok túl. Elmesélem.
Szerdánként volt egy olyan óránk, amire én jópárszor nem mentem be, és mindenféle beadandóval el voltam maradva. Ez egy fotós óra, és különféle témában kellett fotózni. A három téma, amikkel el voltam maradva: egy riport 5-6 képpel, önmagamról 3 kép, és a "másodosztály" fogalom alá sorolható bármely témában 3 kép. Ez tök egyszerűen hangzik, de! Az elmúlt héten már fotóztam, ám a saját gépemről valami hülye hiba miatt, amire akkor nem jöttem rá, a képeket nem tudtam áttenni számítógépre, és így nagyban megnézni se. Így meg nem akartam odaállítani velük. Viszont bárkitől kértem gépet, vagy nem volt számgéphez kábele, vagy más okból, de, összesen 5 gépről nem tudtam áttenni a képeket, ahogy szerettem volna. Így jött el a tegnap, amikor délután a gépemmel már fotózni se tudtam, oda jutottam, hogy le kellett formázzam a kártyám, rajta a múlt heti fotókkal. Onnantól jól működött a gép, meg lehetett nézni bármelyik gépen. De ez csak a tanárnál derült ki, az volt az első gép ahol láttam őket Szal elég gáz volt, bár szerenécsére volt ami tetszett neki.
Ugyanakkor 2 szakdolgozatot is írok. Az egyikkel elvileg kedden este kész lettem volna, mert ma kellett vigyem köttetni, hogy holnap beadhassam. A másikat pedig ma reggel kellett volna bemutatnom a konzulensnek. Viszont tegnap, amikor nagyban dolgozok, azon amit ma be akartam mutatni, kaptam egy mailt a másik konzulemsemtől, hogy annak a mailnak megfelelően még módosítsam azt, amiről már azt hittem kész van, mivel kedden már rábólintot... Aztán az lett, hogy tegnap folytattam a bemutatásra vivendőt, miután meg azt ma bemutattam módosítottam a másikat a mailban jött kérésnek megfelelően és leadtam köttetni, holnap mehetek is érte, és még így épp időben be is tudom adni. Ráadásul közben volt még egy harmadik házi is, mára, azt is tegnap hoztam össze Három újságcikk, technikai sport kategóriában... Szal jó kis két napom volt Jah, és egyrészt tegnap délután még bankettet kellett szerveznem, másrészt még e mellett este hattól éjfélig ügyeltem a gépteremben Na meg ma is, de most úgy érzem, mint akin semmi teher nincs Szal ha úgy alakul és tudsz írni, biztos még ma válaszolok!
Puszi,
Z.
Szia Eszter,
Korábban mondtad, hogy kiváncsi lennél ki az akit így...
Tettem fel magamról képet, ha megnézed a profilomat, megtalálsz a képek közt.
Puszi,
Z.
Szia Eszter,
Nem zavarni akarlak, csak... beszélgethetnénk valami módon? Akár neten, vagy mailba, vagy valamiképp?
Nézd, tudom, hogy ez a helyzet kettőnk közt minimum fura. Te hogy látod ezt? Mert én tudom, hogy én hogy látom, de fogalmam sincs igazából, hogy te miképp élheted meg. Persze gondolok valamit, de azt végülis megintcsak én gondolom...
Puszi,
Z.a
Kedves Eszter,
Szeretném, ha összetudnánk hozni egy talit. Tudom, hogy már ezerszer kérlek erre... Lécci, ha van egy félóra ráérőidőd, fussunk össze. Lécci. Jó? Köszi!
Puszi,
Z.
Drága Eszter,
Én nagyon egyszerű srác vagyok. És bár amúgy is őszinte, feléd igyekszem magamnak a legbelsőbb énjét megmutatni. (jó tom, ez elég gagyi gyerekes szöveg) Biztos úgy gondolod bizonyos reakcióimból (pl írtam korábban, hogy volt, hogy zokogtam), hogy én egy nyámnyila anyámasszony katonája vagyok. Hát nem... Legalábbis nem tartanak annak. Viszont feléd úgy fordulok, hogy nem védem magam. Van egy kép (elég goth beütésű, nem tudom szereted e a stílust?), amin egy fiú egy lánynak átnyújtja önön szívét, kifejezésül, hogy szereti. Én a szívemet nem tudom fizikailag átnyújtani. Én csak ezzel a "meztelen őszinteséggel" (bocsi a fogalmazásmódomért, nem tom hogy kell ilyen levelet írni) tudom mutatni feléd a szeretetem. Viszont ebben benne van, hogy te egy apró kis szúrással is mélyre bökhetsz. Remélem érted... :/ Nem tom, hogy jól (érthetően) fogalmaztam e meg... Szal én nagyon sokra tartalak, és persze piszok vonzónak is. És persze piszokul szeretnélek szorosan magamhoz ölelni, móhon szeretném csókolni a szád, meg minden... Viszont, én úgy tartom, hogy ez rajtad áll. Én csupán szeretni tudlak, rajtad áll mennyire hagyod... Én tudom, hogy amit előbb írtam, az két ember közt nagyon bensőséges, hogy oda eljutni nagy kegy. És tudom, hogy ahhoz messzi vagyunk egymástól, hogy ez köztünk egyik napról a másikra mehessen. Sőt, talán sose mehet majd. Csak azt kérem, hogy ne csapd ki a szívem a kezemből, ne köpj rá, ne nevess szemközt. Nem kérem, hogy elfogadd, csak azt, hogy nézd meg kicsit közelebbről. Szeretném, ha meg tudnám mutatni neked amit rejt. Hogy türelmes, hűséges, odaadó, figyelmes, kedves, barátságos, bensőségesen közvetlen, határozott ha kell, de veled (akit én törékenynek tartok) mint a hímes tojással bánna... s mindezteket az irántad érzett szeretet köti össze, abból fakad belőlem, irányodba. Nem kérem, hogy fogadd el (bár örülnék ha egyszer majd így tennél), csak azt kérem, hogy nézd meg közelebbről, azt kérem, hogy ne utasítsd el teljesen az ismerősségünket... azt kérem, hogy ismerjük meg egymást jobban... Kérlek!
Puszil:Z.
u.i.: ne haragudj, hogy ilyen levelet írtam neked. nem tudok valami világosan fogalmazni de ennél sokkal többször gondolok rád. sokszor bele is fogok a levélbe, de valahogy se füle se farka lesz. ez is kicsit ilyen lett, dehát nem szoktam én ilyen leveleket írni... csak neked... CUPP
Drága Eszter,
Annyi mindent nem írtam meg még neked... Igazából lehet, hogy hetven évig se tudnám megírni... Mindig eszembe jutnak dolgok, amiket már rég el akarok neked mondani, de sose tudtam. Vagy azért mert épp lehetőségem nem volt rá, vagy azért, mert, ugyan gáz, de meglehetősen szétszórt tudok lenni, és amit azonnal nem csinálok meg vagy mondok el, azt sokszor elfelejtem. Nem végleg, csak úgy rögzül tudat alatt, aztán időnként újra eszembe jut. Ez a hosszú bevezető csak azért, mert most is eszembe jutott egy ilyen dolog. Már évek óta érzem magamon, közel azóta, hogy ismerlek. Szal valami olyasmi, hogy a Te ismerettséged engem arra hajt, hogy mind jobb és jobb legyek. Nem tudom érted e? Hisz végülis normális, hogy az ember idővel mind jobb és jobb szeretne lenni... De itt most nem erről beszélek. Azzal, hogy Te vagy nekem, illetve ez így elég szerencsétlen megfogalmazás, de azzal, hogy Téged megismerhettelek valamikor, azzal bennem megnyitottál valamit. Picit olyan ez, hogy azóta miattad versenyt futnék egy gepárddal (amúgy a kedvenc állatom), vagy épp elmennék háborúba, ha az kellene... Jó tom, ez kicsit morbid De szóval, azt akarom kihozni ebből az egészből, hogy ha Rád gondolok, akkor a dolgaimat sokkal jobbnak akarom. Ha Rád gondolok, akkor élvezettel megyek le edzőterembe, (amit pedig meglehetősen barom dolognak tartok.) Ha Rád gondolok, akkor egy csomó olyan kajáról mondok le szívesen, amit szeretek. Ha Rád gondolok, akkor tudom, hogy nem szabad csokit ennem (nem igazán
veszi be a gyomrom, de szeretem az ízét, és napi egy táblát nem egyszer megeszek)... most ha nem érezném magam is nyálasnak, akkor mondhatnám azt, hogy Te édesebb vagy számomra mint bármilyen csoki. Ha Rád gondolok, akkor nem eszek nagyon-fűszeres ételt (azt se igazán veszi be a gyomrom), (s most pedig mondhatnám, hogy hiszen Te vagy az életem sava-borsa) ha Rád gondolok, akkor nem iszok szénsavast (ami szintén nem tesz jót a gyomromnak, de egyszerűen gyerekkorom óta erre szoktam rá), és ha Rád gondolok, akkor mind több jó dolgot szeretnék csinálni. Ha Rád gondolok, akkor mind több emberen szeretnék segíteni, mind többeknek szeretnék jobb kedvet, mind többeknek még több boldogságot, és legfőképpen: ha Rád gondolok, akkor szembenézek a félelmeimmel. Olyan vagy nekem mint egy doppingszer, csak sokkal édesebb, sokkal szebb, és mindenféle káros mellékhatástól mentesen egyszerűen azzal doppingolsz, hogy ... nem akarom azt írni, hogy szeretlek, nem akarom elcsépelni kettőnk közt ezt a szót, de lényegében arról van szó. Nekem emiatt aztán nagyon sokat jelentesz. Mármint az én életem alakulásában. Tudod ha valami olyanról van szó, ami alapvetően jó dolog, akkor bármennyire is félek tőle esetleg, ha rád gondolok megteszem. Emiatt aztán az életem sok ponton megváltozott. Ugyanakkor, nagyon sokat számít nekem az, hogy Te miképp gondolol rám. Azaz, ha dühös vagy rám, mérges, vagy azt érezteted, hogy zavarlak, az számomra elkeserítőleg hat. Én boldognak szeretnélek látni... de legalább boldognak tudni, ha már nem láthatlak.
A levelem első fele az meglehetős hirtelen felindulásból jött. Hirtelen ugrott be ez az egész mondanivaló. A második fele kevésbé "első szándékból" írom. Bár ez is olyan, amit nagyon szeretnék elmondani, de ez most úgy 24 órája itt járt már a fejembe és rágta a gondolataim. Szóval, tegnap buliban voltam, ilyen suli-buli. Jöttek rég végzett hallgatók is, meg voltak mostani elsősök is. Volt egy kedves pillanat, hárman álltunk egymástól pár méterekre a kerítésnél (pasik, és rádbízom, hogy miért ), és odasétált ugyanilyen távolságban egy negyedik, egy csaj. Picit fura volt, így negyediknek, talán érzed, hogy miért Mondjuk ő csak nézelődni, meg egyedül lenni akart gondolom. Miután végeztem (harmadiknak) odamentem hozzá, mert érdekesnek tűnt, hogy így egyedül álldogáll ott.
Beszélgettünk (méghozzá utóbb kiderült: mindkettőnknek egész jót), és kiderült, hogy ő hat éve végzett itt a suliban, másfél éve már házas, és a kapcsolatuk itt a suliban indult. És aztán
rólad is kérdeztem, persze nem direktbe. Hanem azt kérdeztem, hogy ha van egy lány, akit..., szóval, hogy őt mivel vette rá a férje. És azt mondta, hogy azzal, hogy a tenyerén hordja, hogy nem tudott nemet mondani neki. És tudod, akkor kicsit elszorult a torkom. Én is azt szeretném, hogy egyszer ezt mondhasd rám... És tényleg, nem tudom Nálad ez mennyire látszik, de tényleg igyekszem, hogy elég jó lehessek hozzád. Hogy örömet tudjak Neked szerezni, és, hogy talán egyszer azt mondhasd, hogy azért járunk, mert nem tudtál nemet mondani, mert úgy a tenyerén hordott... Tudom, hogy ettől nagyon messzi vagyok, meg... nem is tudom kell e ilyent mondani, vagy, hogy szabad e... mármint ilyet így leírni...
Nem tom sose ezeket a leveleket jól megírni Megint ilyen se füle se farka levél lett, ráadásul kétszeresen is :/ Azért remélem, hogy van ami érthető bennük, meg, hogy valami átjön abból, amit szerettem volna...
Puszil:Z
u.i.: Hülyeség, meg Számodra biztos jelentéktelen apróság, de mióta az olasz nyelv helyett a katalánt jelölted meg az en, azóta Barcelónáról mindig rád gondolok És hát ugye most BL döntős (a focit meg szeretem), meg rendszeresen vannak ott ilyen világpolitikai események, tárgyalások... szal egy
újabb dolog, ami miatt sokszor eszembe vagy PUSZI
Kedves Eszter,
Ez a levél valószínűelg igen hosszú lesz. (Ilyenkor még én sem tudom igazán, de most azért ennyit sejtek) Sokszor merengtem azon, hogy ritkán írjak hosszú levelet, vagy gyakran rövidet. Igazából nem sok támpontom van... Arra gondolok ugyanis, hogy tolakodni nem akarok. Ugyanakkor azt se akarom, hogy esetleg ne vegyél komolyan. Tudom, hogy Neked ijjesztő lehetek. Hogy itt egy srác, és már évek óta folyton felbukkan és keresi az ismerettséged. Szal, úgy vagyok ezzel, hogy elég szerencsétlenül is csináltam sajnos... Azt hiszem talán ijjesztőbbnek is tűnhettem, mint szerettem volna.
Arra gondolok, mikor még az első megkeresésem után, megkérdeztél, hogy "biztos azér, mer járni akarok" vagy valami hasonló. (asszem, úgy kérdezted, hogy "biztos nem véletlen") És... Biztos ijjesztő volt, amit akkor válaszoltam.
Nem szeretném, ha azt hinnéd... Szal, én úgy gondolom, Te azt hiszed, hogy én mondjuk járni akarok veled, aztán feleségül venni, leélni így az életünket és kanyi.
Nem mondom, hogy ezt elképzelhetetlennek tartom. És innen nézve, meg onnan, hogy valakivel egyszer ezt akarom, akár így is gondolhatod. De nem... Hogy magyarázzam el? ...
Én szeretném felújítani azt a rövid ismerettségünket. Nem tudom mi lesz aztán. Nem tudom azt se, hogy ma ugyanazt az érzést kiváltanád e belőlem, mint annak idején. Vagy, hogy ehhez mennyi idő kellene. Az emberek olyan iszonyú sokat nem változnak... Legalábbis alapvető tulajdonságaikban. Nagyon valószínűnek tartom, hogy jólérezném veled magam, de nem tudom. Emiatt nem akarlak tévhitbe ringatni. Nem akarom, hogy azt hidd, hogy ha mi találkozunk, akkor mi járni fogunk, stb. Én ennél sokkal zárkózottabb férfi vagyok.
Én csak szeretném, ha ismerősök lennénk egymásnak. Ha két olyan ember lennénk, akik tudnak egymásal legalább pár szót váltani, meg ilyesmik...
Legalábbis innen nyitnék. A többi az meg ennek folyománya. A dolgok vagy alakulnak, vagy nem, ez ugyis közben derül ki. Sajnálom, hogy korábban úgy lerohantalak, meggondolatlan voltam, és felelőtlen is.
Igazság szerint két érzés dolgozik bennem. Erről már azt hiszem amúgy írtam. Az egyik felem idealista. Azt mondja, hogy Ő az igazi, hogy jó lesz Vele, stb. Ez a felem minden nap írna neked több levelet is, ez a felem kitépne a ruhádból is.. A másik, az racionalista. Ez a másik felem nagyon kevéssel is beérné. Örülne egy mosolynak, egy pillantásnak...
Írnék erről ide egy idézetet: (hosszú lesz, legalábbis levélhez képest)
"Amikor a lélekfogat hajtója meglátja a kedves arcát, e látvány az egész lelket fölhevíti, csiklandozó és ösztökélő vággyal tölti meg. Az engedelmes lovat, mint mindig, most is visszatartja a szemérem ereje attól, hogy kedvesének ugorjon. A másik ellenben nem törődik a hajtónak sem ösztökélésével, sem ostorával, hanem ugrándozva erőnek erejével tör előre. Kemény munkát ad társának és hajtójának egyaránt, kényszeríti őket, de végül, minthogy nem akar végeszakadni e gyötrelemnek, megindulnak, engedve az unszolásnak, és beletörődve, hogy megteszik, amit parancsol. Odalépnek a kedveshez, és megpillantják sugárzó tekintetét.
Ez a látvány a hajtó emlékezetét a valódi szépséghez viszi, és újra látja őt, amint a mértkéletesség társaságában szent talapzaton áll. Megrendül, magasztos félelem fogja el, visszahőköl, és kénytelen oly hevesen megrántani a gyeplőt, hogy mindkét lova a tomporára rogy; az egyik önként, hiszen nem áll ellen, de a féktelen bizony szándéka ellenére. -
#30
Amikor aztán távolabb kerülnek, az egyik ló szégyenében és döbbent félelemben verejtékkel áztatja az egész lelket; a másik, a zabla és az esés okozta fájdalma szűntével, alighogy lélegzethez jut, máris dühödten szitkozódik, erősen korholva hajtóját és társát amiatt, hogy gyáván és férfiatlanul megfutamodtak és megszegték szavukat. S már unszolja őket - bármennyire is szabódnak - hogy közeledjenek, és csak nagy nehezen nyugszik bele kérésükbe, hogy halasszák későbbre. Ha eljön a megbeszélt idő, azok feledést színlelnek, de emez emlékezteti őket: erőszakoskodva, nyerítve vonszolja a fogatot, hogy közeledjenek a kedveshez ugyanazzal a kéréssel; s ha közelébe jutottak, leszegett fejjel és felcsapott farokkal, a zablát harapdálva szemérmetlenül tör előre. A kocsist pedig még erősebben hatalmába keríti előbbi élménye: mint valami akadály előtt, visszahőköl, féktelen lova szájában erővel még hátrébb húzza a zablát, csúf szavú nyelvét és pofáját felvérzi vele, míg combját és tomporát - fájdalmak közepette - a földre nem rogyasztja. Aztán mindezt többször is végigszenvedve a nehéz természetű ló felhagy féktelenségével, immár megjuhászkodva enged vezetője szándékának, s ha megpillantja a szép ifjút, odavan a félelemtől. Így jutnak odáig, hogy a szerelmes lelke immár szemérmesen és megilletődve követi kedvesét.
Minthogy a kedves mindenféle szolgálatban és gondoskodásban részesül szerelmese részéről, aki őt mint istent szolgálja, s nem alakoskodik, hanem őszintén érez, és minthogy természetétől fogva maga is barátságot érez szolgálója iránt - még ha iskolatársai vagy mások korábban félrevezették is, mondván, hogy csúf dolog a szerelmeséhez közeledni, és emiatt eltaszította is őt magától - az idő múlásával életkora és szükségletei késztetésére társaságába fogadja. Mert nem az a sors rendelése, hogy a hitvány igaz barátja legyen a hitványnak, vagy hogy a jó ne legyen barátja a jónak. S ha egyszer magához engedte, meghallgata őt és elfogadta a társaságát, a szerelmes jóindulata közelről megnyilvánulva megrendíti kedvesét, mert belátja, hogy összes többi barátjának és rokonainak szeretet mind semmi istentől megszállott barátjához képest."
Valami ilyesmit próbáltam elmondani a magam némileg (nemkicsit) kezdetlegesebb módján...
Jah, és ha már korábban említetted, hogy felőled nézve őrültnek tűnök, nos az a "megszállottság" lehet, amiről Platón (Szókrátesz) is beszél.
Ami pedig azt illeti, hogy miért nem köszöntem rád, anno a Zskf-től a HÉV felé jövet, azt a "visszahőköl" szóhoz kötném...
De tom, ezt talán túlmagyarázása dolgoknak...
De vannak más dolgok is, amikről még akarok írni neked.
Egyszer írtad, hogy azok a dolgok amiket én írtam (vagy mondtam) neked, azok hatottak rád. Igazság szerint ezen én nagyon meg vagyok lepődve. Nagyon kiváncsi lennék, hogy ezzel mire gondoltál? Sose gondoltam, hogy ilyen lehet... És ami azt illeti, nem is tudom mi olyant mondhattam, amira aztán Te ezt mondod... Nagyon kiváncsivá tettél. Elmondanád? Vagy legalább részletében?
És a másik dolog, amire már régóta akarok válaszolni, és most ehelyütt ez meg is fog történni, még ha valószínüleg csupán tökéletlen módon is, ez a "hasonlóságaink" kérdésed...
1. Szerintem Te képes vagy (vagy voltál) önálló lenni. Na most aztán jól megaszondtam eztet Arra gondolok ezzel, hogy ha úgy érzed igazságtalanság történik (akár csak szóban), akkor kiállsz magadért és másokért is, ha úgy érzed az igazság azt kívánja, még azon az áron is, ha esetleg emiatt másokkal veszekedned kell.
2.
Bizonyos emberi tulajdonságokat ugyanúgy elítélsz például, ahogy én. pl. Ha valaki csal, az csal, és csalása akkor is elítélendő, ha épp azzal győz, és ezzel degradálja a győzelmét is...
3. Úgy gondolom se rasszista, se különösebben nacionalista nem vagy, és ki is állsz mellettük, ha épp szóba kerül mondjuk a gyalázásuk...és ha így van, akkor ebben is hasonlítunk
4. Úgy gondolom Te is érzékeny ember vagy. Ha megbántanak az neked is tud nagyon fájni. És emiatt esetleg zárkózottabb is vagy az átlagnál? én igen
5. Úgy gondolom Te is elég önfejű és makacs tudsz lenni, akárcsak én
... és van még egy sor egyéb, amit nem tudok megfogalmazni...
Egy másik alkalommal pedig arról írtál, hogy Te gondolkodó vagy... Nos, ez azt hiszem nyugodtan mondhatom közös bennünk. Nekem folyton jár az agyam. És nem csak rajtad Rengeteg minden foglalkoztat, mostanában egyre jobban érzem, hogy még mindig mennyi mindent nem tudok, hogy szeretnék egy csomó filozófiát olvasni, szociolgiát, filozófiát...(érdekel a világpolitika is, környezetvédelem, szegénység elleni harc, különféle békefolyamatok)... és hát, persze szépirodalmat is, nade azt valszeg egész életembe kell majd És a másik dolog, amibe egyszer szeretnék elmerülni, az a biológia. Ebből nagyon hülye vagyok. Sose foglalkoztam vele, sose érdekelt, és azt hiszem nagyon gyorsan (már nagyon kevéssel is sokat) fejlődnék... Téged érdekel a biosz? Esetleg foglalkoztál vele?
Hát így, most ennyi... Bár hosszú lett, de igazán az idézet miatt. És valahogy most se érzem, hogy teljes ez a levél, de egyszerűen... Hogy is mondjam... A fejembe van egy ilyen gondolati káosz, ami időnként rendeződik és akkor azt meg tudom írni neked. A többi viszont továbbra is ott pörög forog, és én ugyan érzem, de nem tudom kifejezni, szavakba önteni. Legalábbis most... aztán van mikor meg igen, de ha nem teszem, akkor elfelejtem, és eszembe se igen jut, egész addig míg valamiképp újra föl nem bukkan. Jó zagyva lett... szal ha eddig őrültnek néztél, akkor most már egy okkal több miatt
Hát most így ennyi, akkor már tényleg. Örülnék ha válaszolnál, tettem fel pár kérdést is, szal ha úgy gondolod, akkor tudsz talán mire...
Puszil:
Zoli
Kedves Eszter,
Kérlek hozzunk össze egy talit... Légy szives
Köszi!
Puszi:
Z.
Kedves Eszter,
Ha totál el vagyok tévedve, akkor ez egy elég hülye levél lesz. (Igen, még a korábbiaknál is hülyébb ) De valamiért az van bennem, hogy a Te születésnapod a névnapodhoz közel esik időben, elé úgy egy héttel, kb. Május 17-18? Tudom, egyszer már ezt így szóba hoztam és akkor mintha márciust mondtál volna, ez esetben, ez esetben bocsi, és ha kitörlöd ezt a levelem, akkor abból tudni fogom, hogy nem volt ez most aktuális.
Minenesetre úgy voltam vele, inkább egy levéllel több, mint eggyel kevesebb, és ha tényleg úgy van, ahogy gondoltam, akkor Boldog Születésnapot!
puszil:z
Kedves Eszter,
Mindenekelőtt ezúton szeretnék Boldog Névnapot kívánni! És még sok-sok továbbit!
Ami a levél továbbiakjait illeti... Ezt nem biztos, hogy el tudom magyarázni... Én elsősorban a névnapodra írtam ezt a levelet. Viszont mivel tudtam, hogy ma írni fogok neked, így most igyekeztem várni a hosszabb levelemmel is máig. És egyben küldeni a "kettőt", hogy kevesebbszer zavarjalak. (legalább egy picit) Ugyanakkor én azt a felső 1,5-2 sort tartom a mai levelemből a legfontosabbnak és a többi mellette eltörpül, még ha terjedelemen fordítva is van... Hát, nem tudom, hogy érthető e, hogy ebből mit akartam kihozni...:/
Szal, amik így most kikívánkoznak belőlem és remélem nem leszek velük terhedre:
1. Tudod ma (is) sokat eszembe voltál. Utaztam buszon (vagy 5 órát) és hát nézegettem ki az ablakon és helyenként láttam állatokat, és így-úgy mindegyikről Te jutottál eszembe. Na még mielőtt sértőnek vennéd kifejtem bővebben is. Szal volt, hogy láttam egy nyulat egy patak partján álldogálni. Meg se moccant, állt egy helyben és mindkét füle rezzenéstelen meredt az égnek. Tök ari volt. És szerintem Te is nagyon aranyos vagy. Máskor meg vadlúdat láttam szállni az égen, és ugye nagyon hosszú nyaka van és a fejéhez képest viszonylag hátrébb van a szárnya és olyan törékenynek tűnik az egész. És én Téged is törékenynek tartalak. Megint máskor fácánt láttam... szal ilyesmikről mindig simán Rád gondolok, ilyenekről minduntalan Te jutsz eszembe.
2. Amúgy, nézegettem az ismerőseid, ha már a profilodat nem láthatom, és mondhatom, így látatlanul-ismeretlenül is sokan tűnnek szimpatikusnak. Mondjuk nekem elsősorban a barátnőid stílusa, illetve a különféle kézműves/buddhista/természetbarát/zsonglőr (nem tudom hogy lehetne ezt mind egyszóban megfogalmazni, pedig valamelyest hasonló embereknek tartom én őket) ismerőseid voltak szimpatikusak. Aztán néztem még, hogy sok zenész és jópár DJ is van az ismerőseid közt. És feltűnően keveset láttam a ZSKF-ről. Igazából ennél többet nem is szeretnék róluk ismeretlenül mondani, mert szerintem az meggondolatlan/felelőtlen/elhamarkodott volna.
3. És végül valami, ami lehet akár nagyon fontos is és teljesen lényegtelen is. Szal, gondolom "sejted", hogy én örömmel találkoznék Veled. Azt szeretném e helyütt elmondani, hogy ha meggondolnád magad, akkor valami előre megbeszélt találkozót gondoljunk ki, pl. egy mekiben, vagy pizzahutban, vagy uzsonnázóban, vagy egy (nem túl) elegáns kocsmában, étteremben, teázóban, kávézóban, büfében, vagy valami hasonlóban, ahol (és amikor) mondjuk legalább egy fél órát (de ha lehet többet, sokkal-sokkal is akár) eltölthetünk együtt. És ha úgy gondolod, hogy szükséges, akkor hozz magaddal mondjuk egy barátnődet. Jah és igen, az holt biztos, hogy ha mi valamikor is talizunk én zavarba leszek, és igazából azt is nehéz lesz leküzdenem, ha négyszemközt (vagy esetleg hatszemközt) ejtjük ezt meg, de ha csak úgy "véletlen" futnánk össze, vagy neked sok ismerősöd van ott, akkor én valszeg sok értelmeset nem tudnék szólni (bár így a leveleimet olvasva ez már aligha meglepő )
Azt hiszem ez a mai ez kivételesen rosszul sikerült levél lett. Nem, sajnos nagyon nem tudom hogyan kell szerelmes levelet írni (jellemző, hogy ami fontos, azt nem tanítják), így próbálom Veled megosztani azt, amit ki-ki váltasz belőlem minduntalan és ma próbáltam olyan dolgokról írni ami esetleg egyszer még fontos lehet kettőnk kapcsolatában. (ez utolsó meglehetősen fellengzős szó ide)
Igazság szerint... Tegnap sok DVD-t néztem, és így-úgy mindegyiket tudom hozzád kötni. Elsőnek a "Száll a kakukk fészkére"-t, illetve csak a legvégét, amit nagyon szeretek. Az a jelenet (talán ismered, a nagy indián megragad egy gépet a fürdőben, kitöri az ablakot és megszabadul a bolondokházából) valahogy engem arra bíztat, hogy az ember merje vállalni magát őrültségestül, és szal ami kettőnk közt zajlik az részemről sokszor ezt kívánja.
Aztán, a Forrest Gump végét néztem meg, amikor Dan hadnagy a titánium lábaival és az újdonsült ázsiai arájával megjelenik Forrestéknél, meg a vége filmzenét. Ha jól emléxem Te nem csak ismered ezt a filmet, de valamikor még szeretted is. Hát szóval, rám nézve elég rossz párhuzam, de sokszor az én és a Te párhuzamodban Forrestnek a Jennyvel való kapcsolatát is látom... Azután meg a Rocky filmeket néztem, és az elsőben van egy jelenet, amikor Rocky randira próbálja hívni Adrient, de ő erre nem számított és bezárkózik a szobájába és Stallone figurája az ajtó elől kérleli, és bentről semmi hang, és folyton bíztatni kell Stallonét, hogy menjen vissza és kérlelje tovább, de bentről semmi hang, és amikor már elmenne, akkor nyílik az ajtó és Adrien csendben átöltözött, és megy a randira. Aztán meg ugye a Rocky filmek ha valamiről akkor mind a kitartásról szólnak... Szal én így ezeket tegnap elnézegettem, és valahogy mind azt mondja nekem, hogy legyek veled türelmes és kitartó, és akkor esetleg, egyszer, kinyílik az az ajtó nálad is és talizunk. Vagy legalább itt levelezünk... Én igyekezni fogok ígérem és kérlek bízz meg bennem... És kérlek talizzunk, levelezzünk... Nagyon hiányoznak a leveleid! Lécci írj...
Puszil:z -
#31
Kedves Eszter,
Vagy egy hete nem írtam neked. Ami talán nem sok, talán épp ellenkezőleg... Ráadásul a két legutóbbi levelem már elküldésükkor se tetszett nekem, gyanítom, mikor megkaptad neked még kevésbé...
Nézd, nem akarom én ezt az egész dolgot túllihegni. Ha leülnénk egymással beszélgetni valahol, ha nem ismeretlenként kezelnél: én valami ilyenben gondolkodom. És Téged is erre kérlek...
Nézd, azért annyi remélem lejön, hogy azért keresem a társaságod évek óta, mert jó véleménnyel vagyok rólad. Némi ugrás, de... Saint-Exupery Kis hercegében van egy rész, mikor a rókával beszélget. Biztos ismered. Szal, ott mondja a róka, hogy "Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat." Három vagy négy és fél-öt év, az már némi idő, végülis nem sok 5 év van az ember életében... és emiatt azt hiszem, mondhatom, hogy fontos vagy nekem, és ami azt illeti, ugyanitt van egy rész, "- A búza színe miatt", szal számomra egy csomó mindent Te jelentesz. De igazából nem is tudom mit akarok kihozni ebből...
Tudom, hogy az elmúlt három évben tettem dolgokat, amiket nem lehet meg nem történné tenni. És igazából elég kínos lesz nekem, ha egyszer esetleg találkoznánk. Pláne, ha nem kettesben... De nem akarom, hogy azért ne találkozz velem, mert úgy gondolod, hogy azzal mi járunk, vagy abból az következik, hogy járni fogunk... vagy bármi ilyen. Egyszerűen annyit kérek, hogy találkozzunk, beszélgessünk...
kérlek
Puszil: z
Kedves Eszter,
Röstellem, hogy vagy tíz napig nem írtam neked. Minden nap eszembe voltál, többször is. Volt, hogy már írtam is neked, valami olyasmit, hogy szeretnék neked írni, de most nem megy, aztán kitöröltem, mert hát... Kissé hullafáradt voltam egyrészről, másrészről féltem a reakciódtól, mert - ciki vagy vérgáz, tök mind1: - a Te negatív reakciód elég könnyen tesz engem depresszióssá. (persze függ a mértékétől, de szal... számomra Te a végletek embere vagy sok tekintetben, ami nem kis mértékben játszik abban szerepet, hogy én ma is, meg korábban is kereslek/kerestelek.) Ami depresszió (egy végletes negatív reakció esetén) most igencsak rosszul jöhetett volna számomra...
Szal, ahogy mondtam, most kicsit kicsavarva érzem magam, és némileg már napok óta, viszont folyton itt jársz a fejembe. Ma is, tegnap is államvizsgáztam, és mivel holnap már nem fogok , így végre, végre-végre eljutottam oda, hogy írok Neked.
Nézd... Így ebben a tíz napban is sokat morfondíroztam. Nagyon, nagyon-nagyon és még annál is jobban gyűlölöm az alakoskodást, a képmutatást, a kerülő utakat. És alapvetően az ilyenen járó emberekben nem bízom meg, kerülöm őket. (szerintem az azért neked is lejön talán ezekből a levelekből, hogy meglehetősen egyenes vagyok... mégha mondjuk sokszor ezzel a fejem verem is véresre a falban:/ ) Ugyanakkor tudom azt is, hogy köztünk lévő "viszony" meglehetősen szokatlan. És ha én igyekeztem rólad megtudni infókat, akkor gyanítom, hogy Te még sokkalta körültekintőbb alapossággal teszed ezt rólam, ha egyáltalán felmerül benned, ha egyáltalán elgondolkozol azon, hogy mi találkozzunk. Valahol, valamikor. Nézd, én ennek nagyon örülnék. Ez gondolom több kevésbé sejthető, még ha esetleg volt is olyan valami - akármi, bármi, stb. -, amit esetleg Te nem értettél, hogy akkor miért ezt teszem és miért nem mást. Nos, lehet, hogy felmerült benned is, hogy milyen frappáns lenne, ha valahol csak úgy hirtelen "véletlen" összefutnánk és elkezdenénk beszélgetni és a többi meg kialakul.
Nagyon hosszú ez az egész felvezetés, és kezdek elkavarodni, szal igyekszem visszatérni és rövidre fogni. Előszöris, én nem járok jelenleg senkivel. (és két hete se, meg két hónapja se) Ha ennek ellentmondó dolgot láttál vagy hallottál, azt felejtsd el. Ugyanakkor, nehéz ezt így mondani, szal... a kettőnk "spontán" megismerkedését is felejtsd el szerintem. Ha úgy érzed, hogy kiváncsi vagy, hogy ki az az őrült, meg milyen élőben, aki ilyen megszállottként kutat, keres (és még nincs diliházban) Téged, akkor egyeztessünk egy időpontot és találkozzunk valahol.
Lehet, hogy ezek a "spontán talik" jó ötletnek tűnnek neked, aki tudod, hogy mikor és hol akarod megejteni. De nekem, aki olykor belecsöppenek, elég kiszolgáltatott érzést hoz. Én aláírom, hogy tudj rólam minél több mindent. Mindegy honnan szeded, ha megbízható infókat szedsz. Nem mondom, hogy jó érzés, hogy nem tőlem kérdezel, de megértem, hogyha esetleg más utakon is gyűjtesz rólam infót. (persze lehet félreértek sokmindent) Viszont... szal, ha nincs ellenedre, hogy mi egyszer leálljunk valahol beszélgetni, akkor azt egyeztessük, hogy hol, mikor. Nem tudom megmagyarázni, igazából még magamnak se, de én nem tudok odamenni csak úgy hozzád. Igazság szerint "kaptam tőled eleget" ahhoz, hogy tudjam azt, hogy én hiába kereslek, én hiába akarok veled talizni, ha Te nem akarod. És igazság szerint, talán hülyén hangzik, de én azt szeretném, hogy ha talizunk, és megismerkedünk és dumálunk, és töltünk együtt időt, akkor azért legyen majd egyszer köztünk valami mert Te szeretnéd... Nem tudom hogyan magyarázzam én ezt el. Valami olyasmi, hogy én azt szeretném, hogy (ha úgy alakul, akkor) elő tudjam belőled hozni azt, hogy aztán Te akarjál már velem kapcsolatot.
Biztos zagyva, nem tudom, igazából ez az egész nagyon zagyva... Csak arra kérlek, hogy kerüljük a spontán talit, az egyetlen (szórakozóhelyen lévő) estén mindent eldöntő beszélgetést. Talizzunk, beszélgessünk, ha úgy érezzük, hogy van értelme csináljunk közös programot, és ha mind a ketten azt szeretnénk, Te tőlem és én Tőled, akkor legyen köztünk valami, de szal kezeljük egymást egyenlőként... És kérlek egyeztessünk és talizzunk
Sokszor PUSZIL:z
u.i.: ne haragudj, ez nagyon vacak levél lett, de már nagyon szerettem volna írni neked, csak egyszerűen ezt az egészet nem tudom megfogalmazni. és tényleg ne vedd rossz néven, még távolról sem volt bennem olyan szándék. egyszerűen, talán van bennem némi gátlás, és azt szeretném, ha ezen túl tudnánk lépni... de tényleg nem tudom elmagyarázni. magamnak se
Boldog legény, istenek párja,
Szemben ki ülhet szép szemeddel,
Édes kacajos közeleddel,
Kacajoddal; mely szíven-vágva
Fogja a mellem.
Hacsak már látlak, elalélok,
Torkomon a szavak elfulnak,
Bőrömre zápor-szikrák hullnak,
Szememben sötét, vad árnyékok
S lárma fülemben.
Hideg verejték veri testem,
Remegően, félve, halóan,
Az őszi fűszálnál fakóbban
Állok és már érzem a vesztem,
Meghalok érted.
Drága Eszter,
Talán egy kicsit ijjesztő lesz ez a levél, de bár nem
szeretném, hogy az legyen, nem tudom másképp megfogalmazni a
következőket. És ne ijjedj meg, kérlek.
Az én életem most válaszút előtt áll. A napokban megkapom a
diplomám, egy héten belül befejezzem itt a még hátrelévő
melómat és munkát keresek. Egyszersmind eldől, hogy hol
folytatom az életem. Én két lehetőséget látok magam előtt:
vagy valahol a közeledben, vagy külföldön. Nyilván valahol a
közeledben csak úgy megy, ha Te is benne vagy. Ami nem
jelenti azt, hogy járunk, de azt igen, hogy ezen az én írok,
Te hallgatsz dologon túllépünk.
Szal, a következő velem a helyzet. A következő cirka
félévben lakást kell keresek és még előtte munkát. (hogy
fenn tudjam tartani) Ez utóbbi, ha itthon teszem, akkor
valami újságírás, pr, marketing jellegű dolgot kéne
jelentsen. Ilyet több eséllyel találok pesten mint vidéken,
tehát ebből a szempontból pest nem lenne hátrány. (de
igazából nem lényeg Pest, a tőled való távolság/közelség a
lényeg) Viszont én Magyaroszágon nem szeretek lenni. (Pesten
pláne) Ugyanakkor Te itt vagy, és Veled még mindig jobban
akarok megismerkedni, mint amennyire nem szeretek itt élni. Azaz, ha benne vagy abban, hogy ismerősként kezeljük egymást,
levelezzünk, vagy szóbaálljunk, ilyesmi (ugyis ennek
fügvénye minden), akkor Pesten keresnék állást és vennék
lakást. Ha viszont azt mondod, hogy "hagyjalak békén",
"menjek a francba" és szinonímái, akkor valszeg
Angliában/Skóciában/Írországban próbálok munkát keresni. Ez
esetben jó eséllyel teljesítem is a kívánalmakat" és
elmegyek "a francba". Nyilván látsz egy harmadik lehetőséget
is: továbbra sem válaszolsz. Ez esetben úgy veszem, hogy
szóra se méltatsz, és ennek megfelelően elmegyek.
Szal, ha esetleg nem értenéd, hogy miért most írom ezt a
levelet: mert az elmúlt években fix volt, hogy hol élek és
miként, és most először állok drasztikus változás előtt. (és ha most nem mennék külföldre, később - itthoni munkából, lakásból, idősebben - már jóval nehezebb lenne) Ami azt illeti, bánt, hogy így kell szóbahozzam ezt a témát (mert írnék én neked leveleket még tengernyit), mert ultimátum jellege van, pedig én aztán ha valamit, akkor időt tudnék Neked adni. Márha igénylnéd... Jó volna, ha a következő egy hétben válaszolnál, hogy annak megfelelően tudjak cselekedni. Én fogok írni még attól függetlenül, és később is meggondolhatod magad, egész míg nem kapok valami melót kint...
Puszil:z
u.i.
irtózatosan fogom sajnálni még évekig, ha úgy érzed, hogy
köztünk áthághatatlan szakadékok vannak. ezt a levelet pedig már most sajnálom, hogy elküldöm, de... jobb ha Te is tiszán látsz, és nekem is irányt kell szabnom az elkövetkezőknek
- Miért a férfi a legjobb szakács?
- ???
- Mert az két tojásból olyan habot ver, hogy 9 hónap múlva megszólal!
Sarah késő este elküldi a boltba a férjét, ám mire Bill odaér, a bolt már bezárt. Bánatában betér a közeli bárba, és szóba elegyedik egy nővel.
Beszélgetnek, jókat nevetnek, aztán mire Bill észbe kap, a nő lakásán találja magát. Éjjel kettőkor felriad.
- Te jó ég, a feleségem ízekre szaggat! - mondja a nőnek. - Van itthon hintőpor? - Aztán uzsgyi, elrohan haza. Az asszony már az ajtóban várja.
- Hol a pokolban voltál? - rivall rá a felesége.
- Tudod, a bolt már zárva volt, úgyhogy bementem a közeli bárba, ott belebotlottam egy nőbe, beszélgettünk, jókat nevettünk, aztán felmentem a lakására.
- Nekem te ne hazudj! - csattan fel a feleség - mutasd a kezed!
Bill engedelmeskedik, mire az asszony:
- Tudtam, hogy már megint tekézni voltál!
Férj éjjel felébreszti az alvó feleségét:
- Itt az algopyrin, vedd be!
- De nem fáj a fejem....
- Akkor dugunk?
Magnum kérdezi anyukájától:
- Anyu, szelsz nekem kenyeret?
Mire az anyukája:
- Persze Tom, szelek!
- Apu, holnap földrajzból felelni fogunk! - mondja a kisfiú az apjának.
- Jól van, akkor kikérdezlek. - válaszol az apa.
- Mi Németország fővárosa? - teszi fel az első kérdést.
- Berlin. - feleli.
- Ügyes vagy, jól van! És Lengyelországé?
- Berlin.
- És Ausztriáé?
- Berlin.
- Jól van Adolfka, most már mehetsz iskolába!
Az országúton 80-nal autózik a házaspár. A férj vezet, a feleség megszólal:
- Tudod, sokat gondolkoztam a dolgon, és rájöttem, hogy nem tudok veled élni. Szeretnék elválni tőled.
A férj nem szól semmit, de egy kicsit jobban kezdi nyomni a gázt. Már 90-nel mennek.
- Találtam egy férfit, aki kedvesebb mint te, jobb az ágyban és a gyerekeket is jobban szereti.
A férj ismét gyorsít, már 110-zel mennek.
- A gyerekek természetesen nálam maradnak, a házra is igényt tartok. A pénz fele az enyém lesz. - folytatja a feleség.
A férj továbbra is csendben van, de már 130-at mutat a kilométeróra.
- Miért vagy ilyen szótlan, neked semmi sem kell? - kérdi a feleség.
- Nekem mindenem megvan, amire szükségem van. - mondja a férj nyugodtan.
- Igen, és mi az a minden?
- A légzsák!!
- Nagymama, miért olyan dülledtek a szemeid?
- Ej, Piroska, baszd meg, legalább a WC-n hagyjál már nyugton!!!
Két gyerek beszélget:
- Pistike mit eszel?
- Pillanatragasztót.
- Mit?
- Hm Hmm Hmmm
Öregasszony megy vissza a dokihoz kontrollvizsgálatra. Kérdezi az orvos:
- Na és szedi rendszeresen a gyógyszereit?
- Hát szedném én, de mindig eldugdossa az a német bácsi, akit állandóan emlegetni tetszik...
- Alzheimer... alzheimer...
Két részeg megy a vasúti sínek között.
- Te, hogy ez a lépcső milyen hosszú!
- Ja! És a korlát is milyen alacsony!
- Nem baj, hallom már, hogy jön a lift!
A Scotland Yard egyik nyomozója odalép a gyanúsítotthoz:
- Uram, két bizonyítékunk van, hogy Ön a tettes Mr. James gyilkossági ügyében:
1. Az Ön ujjlenyomata van a gyilkos fegyveren.
2. Csipkebokor-vessző....
Ha a Boci csoki tehéntejből készül, akkor a Tibi csoki vajon miből.......?
Amit nem szívesen hallanánk az új kollégiumi szobatársunktól:
1. Hát... ez se nagyobb, mint egy cella...
2. Nahát!!! Jó rám az alsógatyád!!!
3. Csináltam egy kis helyet: Összetoltam az ágyakat.
4. Nézd!!! Látom a szobánkat az interneten!!!
Pakson bemegy a csávó a zöldségeshez.
- Mennyi az eper kilója?
- 300. Meglékeljem?
- Kik laknak a falon???
- ???
- Festék!!!!
- Mit mondanak a cigánynak, ha öltönyben ül?
- ???
- Kérem a vádlott álljon fel!
- Mi az abszolút részvét?
- ???
- Özvegy asszonyt fekete gumival megbaszni!
- MI az abszolút illetlenség?
- ???
- Anyádat lelökni a lépcsőn és megkérdezni hova sietsz?
- Mi az? 2 roma behajt a szakadékba egy Zsigulival?
- ???
- Pazarlás. A Zsiguli öt személyes.
- Mi az? A sarokban egy kupac szén, és kormos fémdarabok?
- ???
- Mozgássérült gyerek lakástűz után.
- Mi az? Szőke nő kezében egy köteg szalmaszál?
- ???
- Külső memóriaegység!
-Mivel játszik nyuszika a sínek között?
-???
-Az életével!
- Mi az, piros és árt a fogaknak?
- ???
- Tégla.
Asszisztens az orvosnak:
- Doktor úr mikor lesz vége ennek több mint 5 órája tartó műtétnek?
Az orvos válasza:
- Műtét????? Én azt hittem, hogy boncolunk!
Nőgyógyásznál:
- Nos, asszonyom, van egy jó hírem!
- De én még lány vagyok..
- Hopp, akkor attól tartok, már nem is olyan jó hír.
Az öreg barát dicsekszik a többieknek:
- Képzeljétek! Eddig olyan feledékeny voltam, hogy a saját nevemre sem emlékeztem, de találtam egy jó pszichiátert. Jártam hozzá, és meggyógyultam.
- Hát ez csodálatos! Én is elmennék hozzá! Hogy hívják?
- Na... várjál csak. Na. Itt van a nyelvemen. Te, hogy is hívják azt a növényt, ami lila és tavasszal nyílik?
- Ibolya?
- Igen! - vágja rá az öreg, majd hátraszól a feleségének:
- Te, Ibolya, hogy is hívják a pszichiátert?
Sebész az idős bácsihoz a kórházban:
- Józsi bácsi, babonás maga?
- Én nem, fiam.
- Az jó, mert holnaptól csak bal lábbal kelhet fel.
- Doktor úr, úgy érzem, hogy engem semmibe vesznek - mondja a beteg a pszichiáternek.
- Nagyszerű. Kérem a következőt.
A dadogos elmegy az orvoshoz es mondja neki:
- Ké-ké-ké-rem gyo-gyo-gyít-t-t-so-son ki-ki a
da-da-da-doga-gás-s-somból, me-me-mert
ne-nem ill-l-l-lik ösz-ssze a munk-k-kám-m-mal.
- És megis mivel foglalkozik?
- Tu-tu-dja mi-mi-ko-kor be-be-terelem-m-m a csi-csi-csirke-ke-ket ki-ki jön kett-t-tő. E-e-rre azt mo-mondom, me-menjetek a PI-PI-PIcsába.
E-e-rre ki-ki-jön-mind.
Szülészeten.
- Gratulálok asszonyom, önnek gyönyörű kislánya született.
- Pedig nekem azt mondták, fiam lesz!
- A francba, már megint nem a köldökzsinórt vágtam el.
Két orvostanhallgató sétál az utcán. Megy előttük egy ember, aki nagyon húzza a lábát.
- Szerintem bokasüllyedés. - mondja az egyik.
- Szerintem meg csípőficam.
- Kérdezzük meg! - mondja az egyik és oda megy az emberhez.
- Elnézést! A barátom azt mondja, hogy magának csípőficama van. Én azt mondom, hogy bokasüllyedés. Megmondaná melyikünknek van igaza?
- Hát a barátja téved, ment nincs csípőficamom. De maga is téved, mert bokasüllyedésem sincs. De én tévedtem a legnagyobbat, mert azt hittem, hogy fingani fogok és közben beszartam.
Döcög az öreg székely a lovaskocsijával az országúton. Meglát az út mellett egy csinos, fiatal lányt stoppolni. Megáll, felveszi. Megkérdi:
- Merre mész leányom?
- Csíkszeredára.
Mennek egy fél órát, megkérdi az öreg:
- Oszt mi lesz a neve a kis góbénak, ha megszületik?
- Dehát nem is vagyok terhes, bátyja!
- Nem is vagyunk még Csíkszeredán!
Az öreg székely, meg a fia mennek az erdőben, egyszer csak megszólal a fiú:
- Na Isten vele édesapám!
- Mi van fiam, már mész?
- Nem csak dől magára a fa!
Székely a fiával fekszenek a sátorban.
- Te maszturbálsz édes fiam - kérdi a székely az éjszaka közepén.
- Bevallom édesapám, hogy én.
- Na és jutottál e valamire?
- Bevallom édesapám, hogy nem.
- Na akkor talán próbáld meg a sajátoddal.
- Mi van a macska fején?
- ???
- Cirmos cica haj.
- Mi az, ami holtában is percenként 4-5-öt fordul?
- ???
- Grill csirke...
- Mit mond a hülyegyerek az apjának?
- ???
- Anyu.
- Mi a különbség a román kurva és a pizza között?
- ???
- A pizzát kérheted gomba nélkül is.
- Megy a rendőr fia az erdőben és sír. Miért?
- ???
- Mert a sok tuskó között nem találja az apját.
- Miért nem adnak a királyoknak soha öt almát?
- ???
- Mert a szokás hat alma...
- Mi a Tina magazin férfi megfelelője?
- ???
- Töcs.
- Mi az abszolút lehetetlen?
- ???
- Hímvesszőből kosarat fonni.
- És mi van, ha mégis sikerül?
- ???
- Lesz egy fasza kosarad...
- Mi az kicsi, zöld, és 300-zal veszi a kanyarokat?
- ???
- Leveli béka a turmixgében!
- Mi az? Szőke nő kezében egy köteg szalmaszál?
- ???
- Külső memóriaegység! -
#32
Édes Eszter,
(Tudom, szinte mindig a "Kedves" megszólítással kezdtem eddig, de gondolom az már uncsi.) Más. Ez egy hosszú levél lesz. Nagyon hosszú. Bár pontosan még nem tudom mit is fogok benne írni, de a fejemben van egy csomó gondolat már vagy egy hete gyűlik és most van 12 órám a gép előtt (ügyelnem kell egy gépterembe, most utolján), ráadásul nem tudom, hogy a közeljövőben lesz e hasonlóan sok időm ennyire szabadon...
Mivel majd egy hete írtam Neked egy levelet, amire azóta se válaszoltál, így mostanra már tudom, hogy hol a helyem. Őszintén
szólva sajnálom, hogy így alakult. Sokszor gondolkodtam, hogy talán nem is alakulhatott volna másképp. Anno még az IHH-ban (2
hónap híjján 5 éve, te jó isten) talán Te is benne lettél volna, hogy legyen köztünk valami, csak akkor ezt Te nem jelezted nekem (ill. nekem akkor ott ez nem jött le, ha jelezted is), én meg totál abban voltam, hogy Te ahhoz túl jó vagy (a jó szó sok-sok értelmében), hogy köztünk bármi is lehessen. Mármint hozzám képest jó. Aztán még az év novemberében láttalak a győri pályaudvaron, az induló vonatról. Sajna Te a pályaudvaron voltál, én pedig akkor az aluljáró felől mentem ki a vonathoz. (aztán lehet összekevertelek valakivel, az egész csak egy pillanat volt... lehet, hogy csak Téged szerettelek volna látni ott. passz) Így elkerültük egymást. Hülye dolog. Kiszámíthatatlan, de valahogy mintha a jó isten vagy anyatermészet vagy akármi azt akarta volna, hogy kerüljük el egymást. Aztán ugye elkezdtelek keresni. Valszeg Te ezt (közel) az első naptól tudtad. Nem tudom, de gyanítom, hogy így van. Ezzel a kereséssel aztán lejárattam magam Előtted. Gyanítom, erősen gyanítom, hogy Te ma már lenézel engem. Úgy vagy vele, hogy hát jó jó, de inkább egy olyan srác akiér nekem is tenni kell, aki nem ilyen egyoldalúan van oda értem. Akivel nem ilyen ciki a barátnők előtt, az ismerősök előtt, a barátok előtt. Aki nem nevetette ki magát annyiszor mások előtt. Igaz? Igaz. Lejárattam magam előtted. Bár ez a lejáratódás, ez egy hülye dolog. Élőben, személyesen talán sose járattam magam le előtted, csak... hogy is mondjam: virtuálisan? Valami ilyesmi. Gyanítom minden barátod lebeszél a velem való ismerettségről, és minden barátnőd is. Mondván: lúzer, béna alak, stb. Igen, tudom, hogy Te találnál ide frappánsabb szót is... nade ezér én vagyok a lúzer
Szóval lejárattam magam. Nagyon. Aztán mikor megtaláltalak Te jókat nevethettél rajtam. Meg a barátnőid is, meg az aktuális
pasijaid biztos oda-vissza cikiztek. Hogy is szoktad mondani? "Nem hinném", azt hiszem valahogy így. Szal: Nem hinném, hogy
előtted nekem van bármi respektem. De gyanítom már akkor se volt, mikor bekopogtam Gazdagréten a volt lakásotok ajtaján... Milyen hülye dolog volt az is. Hát nem pont egy hete költöztetek el? Egyszerűen hihetetlen ahogy ott is elkerültük egymást. Gaia (vagy akármelyik isten) biztos jókat derült rajtunk, pláne rajtam. Aztán édesapád, a telószámod, smsek... Szar ügy. Lehet nem úgy kellett volna. (bár akkor úgy tűnt, hogy előre eldöntötted a számcserét, mert pillanatok alatt megszűnt a számod) De már egyszer korábban megírtam, hogy akkor minden voltam épp csak belátó és türelmes nem. Aztán azaz ismerősöd, az új számod, új smsek, még pár szót beszéltünk is...
Megintcsak arra mentél rá, hogy tudsz e hülyét csinálni belőlem. Tudtál. (az a bizonyos hatvanezres kölcsön) Aztán, most itt ez az . Nem szeretném, hogy újfent az legyen, hogy én erőltetek valamit. Nem szeretném ha újfent a hülyérevevés próbájával jönnél. Igen, tudom, innentől kezdve rögtön az van benned, hogy
akkor dehogyisnem. Legalábbis gyanítom. Kicsit ez volt akkor is, mikor jöttél a barátnőddel el a ZSKF-ről. Messziről
még néztél, közelebb értél és tűntetően másfele fordítottad a szemed. Én tényleg nagyon akarom, hogy legyen köztünk valami.
(mégha csak barátság is) TÉNYLEG. ŐSZINTÉN. Ha más nem, remélem valami ilyen lejön abból, hogy hányszor kerestelek, hogy hány
smst írtam, hogy hány ilyen üzenetet írtam, és hogy miket. Tudom, hogy sokszor türelmetlen voltam veled, túlságosan akaratos, önző, sőt bár azért remélem, hogy ritkán, de olykor bunkó is, és talán erőszakos is. Jó, nem talán Ugyanakkor, írtál olyant is, hogy kedves voltam Veled, és azt hiszem, hogy ha ezt az elmúlt pár évet lehet kitartásnak nevezni, akkor az is.
Szal ez a két dolog talán nem szól ellenem. Bár gyanítom, hogy a kedvességet lehet nyálasságnak is felfogni, a kitartó keresést meg zaklatásnak is. Végülis minden nézőpont kérdése, és ugye minden éremnek két oldala van... meg egy éle. Mind1. Gyanítom az is bejátszott olykor, hogy épp jártál valakivel, valakikkel. sőt, megkockáztatom: most is bejátszik. Persze nem tudom. Csak gondolom.
Nade itt jut eszembe a másik dolog. Hogy Te engem... hmm, hogy is mondjam... nem szégyellsz megvezetni olykor. Nem nagyon, csak kurvára. Tipikus esete egy sms, miszerint Neked megvolt az eljegyzésed (gyanítom ki adta erre az ötletet), vagy korábban, hogy nem továbbtanultál, hanem melózol, meg a többi, amiről esetleg fogalmam sincs. Ezzel szemben Te rólam közel naprakész lehetsz... Ezt se tudom, csak gyanítom.
Mindegyis. Tudod kettőnkről egy film jut eszembe. Vasárnap lesz a TV2-n a: Forrest Gump. Azzal bizonyára egyetértesz, hogy a
hülye szerepébe én kerülnék, Te mondjuk Jenny lehetnél De nem tudom ilyenek mér jutnak eszembe. Néha elgondolkodok, hogy
elsőnek vegyünk Téged, szép is vagy, okos is, aranyos is és ... hmm a jó szó a kurvára azt hiszem, szal: ... és kurvára
nőies. Baszottul, ha úgy jobb tetszik. (a mozgásod, a tartásod, a mimikád, a gesztusaid, stb., ugyse tudom felsorolni)
Mielőtt még félreértenéd, szal én szeretem, hogy olykor vulgáris vagy (ettől is vagy Te Te), arra akartam célozni ezekkel a -
baszottul, kurvára - szavakkal. Legalábbis sok lánynál vulgárisabb. Na mind1. És tényleg szeretem. De ez se lényeg.
Visszatérve, sokszor gondolkodok azon, hogy Te mit gondolhatsz rólam. Gyanítom a barátaid is mondanak véleményet ez ügyben.
Így látatlanba olyanokat tippelnék, hogy 1. Te egy olyan kedves aranyos hülyegyereknek tartasz akire kár az időt vesztegetni.
2. a barátaid mondják, hogy csak meg akar dugni. 3. a barátaid is hülyegyereknek tartanak. 4. az éppen aktuális barátoddal
röhögtök rajtam, amikor épp szóbajövök. 5. az éppen aktuális barátod elverne ha szóbakerülök. 6. az édesapád is lebeszélt
rólam. 7. rémisztő ahogy gondolkodok. 8. stb. Most így hirtelen 7, az ugyis nevezetes szám...
Szal mindezek miatt is gondolom, hogy ha mégis meggondolnád magad és benne lennél, hogy összefussunk (aminek örülnék, bár
remélem azért lejön ez amúgy is, anélkül is, hogy mondanám), akkor azt egyeztetni kellene. Mert ha én megyek odahozzád, akkor
- és ennyire már ismerlek - Te zsigerből tudsz olyan formát hozni, hogy nem jutunk két mondatig. (jó Ok, te jutsz 22ig is )
Őszintén szólva, jó volna akkor is találkozni, ha csak egyszeri találkozás lenne. Ahogy már írtam korább, könnyen lehet, hogy
már nem varázsolnál úgy el (francot nem, dehát az egy ezreléknyi esély is esély), és akkor az egyszeri találkozás után
ugyanúgy mehetnék ki csak kicsit nyugodtabban.
Nyugodtabban. Ugyanis, bármilyen fura esetleg, én szégyellem/röstellem magam Veled kapcsolatban. Valahogy úgy érzem, hogy nem tettem meg mindent. (kedvesebbnek kéne legyek, erősebbnek, okosabbnak, gazdagabbnak, menőbbnek (autó, napszemüveg, nyaklánc, lányokkal a nyakamon: na ilyen pl. nagyon nem vagyok) Pedig vicc, a legtöbb kapcsolat (amit/amiket láttam/látok) ennek töredékére épül, dehát én már csak így járok Veled... Szal valahogy úgy érzem, hogy nem tettem meg mindent. Igazság szerint, ha kimegyek, ott is így fogom érezni. Csak ott lesz egy csomó olyan új dolog, amire figyelnem kell, és valamelyest elvonja a figyelmem. (és épp elég lesz magamért megtenni mindent) Ezzel együtt se hiszem, hogy a következő években ne gondolnék Rád minden nap. Ez már csak ilyen hülye dolog. Azt hiszem én egy kicsit Te lettem. Mégha ennek nincs is semmi értelme.
Azért vicc, ha jól számolom mi 13 napot, azokon is úgy 6 órát töltöttünk egymás társaságában. És még öt év után is Téged kereslek... Azért ebbe azt hiszem bejátszanak olyan dolgok, amikre ha rákérdeznék, akkor ugyis az lenne a válasz, hogy hülye
vagyok, hogy miket találok ki. Bár, igazság szerint, van egy olyan gyanúm, hogy sok minden nem véletlen történt úgy, ahogy.
Valszeg nem véletlenül keveredtem én el például a volt barátaimnak köszönhetően a Kultiplexbe (ahova néhány barátod szintén jár), nem véletlenül lett meg a számod a Biatorbágyi ismerősödtől, meg egy sor másik apróság (persze lehet, hogy ez mind véletlen, de akkor "Gaia-val" nagyon csúnya beszédem lesz, hogy mit szivatott halálra évekig ), ami igazság szerint napi
szinten kurva idegesítő, de persze ha ez ahhoz kell, hogy mi egyszer összefussunk, akkor megéri. Akkor sokszorosan megéri.
Csak van egy olyan érzésem, hogy per pillanat megint találtál magadnak valaki mást (vagy épp továbbra is együtt vagy
valakivel, valaki mással)...
Azért tényleg sajnálom, hogy így alakul, ahogy... Igazából, gondolkodtam azon, hogy én milyen is lehetek, vagy milyen akarok
lenni hozzád, neked, számodra (amelyik épp passzol). És az egyetlen szó, ami eszmbe jut az a JÓ. Tényleg. Tudom, hogy ez
esetleg (na ezt a szót is tőled tanultam anno. vagy 2 éves smsből). Szal tudom, hogy esetleg neked ez nem jön le. De én,
magamhoz mérten igyekeztem Veled kedves lenni, türelmes, kitartó, figyelmes, odaadó, hűséges, ilyesmik. Ha Rád gondolok,
akkor jobban igyekszem. Egyszer már talán mondtam, de: ha Rád gondolok, akkor szembenézek a félelmeimmel, mármint azokkal is,
amikkel esetleg amúgy nem. Bár ma már elcsépelt és lopott duma, de: "Jobb ember akarok lenni miattad" ('Lesz ez még így se'-
ben volt). Hmm, na ilyenkor csinálok hülyét magamból, tudom :/
Persze tudom azt is, hogy itt a nyár, nyilván mész ezeregyszáz buliba és ha esetleg per pillanat nincs barátod, és nincs ezeregyszáz srác (csak mondjuk ezerkilencvenkilenc van) aki közül amúgyis válogathatsz minden pillanatban, akkoris hamar
összeismerkedsz valakivel egy buliban vagy akármilyen program keretében. Egy énekessel, egy DJ-vel, egy gitárossal vagy
dobossal vagy épp egy sziklamászóval, tűzfújóval. Én meg nem kimondottan ilyen típusú ember vagyok. Jó ok, dobolni szívesen
megtanulnék egyszer, gitározni is esetleg (bár az én nem létező ütemérzékemmel valószínűleg műfajt teremtenék ), sziklát
még szívesebben másznék (oda például el tudnál csábítani hamar, akár holnap is), a tűzfújást meg szívesen megnézem... jah,
énekelni: azt nem. Illetve én még csak szeretek és olykor (gyakran) szoktam is, de aki hallja az átokba foglal olyankor
Ezzel szemben én:Valszeg unalmasnak tűnök a számodra. Heideggert vagy Platónt olvasni, vagy épp a Bibliát, a Koránt és a Bhagavad Gítát egyszerre (jó aláírom, ezeknél olvasok ponyvábbat is), érdeklődni a Szociológia és a Pszichológia meg a Fizika/Csillagászat felé, meg úgy általában naprakésznek lenni a világ eseményeiből kultúra/politika/gazdaság/technika/elmaradott régiók) az biztos nem hangzik még csak közel hasonlóan izgalmasnak se.
És például ha úgy alakul, hogy ahol élek lesz uszoda, hát az úszás se olyan egzotikus dolog (bár a külföldre költözés az már
talán, csak ugye az meg számunkra: ), mint a sziklamászás vagy a tűzmizzéria. (amúgy megnéztem pl. a Tűzmadár honlapját, és ami azt illeti az "ismerőseid"et is jópárszor átfutottam, hogy pl. hátha találok rólad fotót)... Pl. félek tőle, hogy "Hello Bello" ismerősöd is nekem köszönheted, aki ugye azt írja magáról, hogy "nem is olyan jó dolog, ha mások nézegetnek" (és felteszem itt rám gondolsz), vagy valami ilyesmi.
Hna, hát ez már eddig is nagyon hosszú levél, és bár nem folyamatosan (tévét néztem közben, DVD írtam, ettem, stb.), de vagy 8,5 órája írom, de mégse érzem úgy, hogy befejezett volna, de mégcsak úgyse (és ez az igazi gond), hogy be tudnám fejezni.
Most így visszaolvasva szomorú vagyok. Nem jó ez a levél. Egyrészt hosszú nagyon, aligha olvasol ennyit szívesen tőlem (se), másrészt nagyon összevissza, és még csak nem is kedves... és ezt nagyon sajnálom. Mindenesetre azért küldöm el Neked, mert ez nagyon mélyről jön, és... mit tudom én. Tök mind1 honnan jön, ha szar levél, nem? :/ De mondjuk, azt meg nem tudom, hogy szar
e, azt Neked kell eldöntened. Merthát én csak írtam, Te olvasod. És más az olvasata valaminek, mint az "írata", főleg ha a
kettőt más végzi... legalábbis remélem, mert az iratától a hideg ráz. Őszintén szólva, most hajszál választ el attól, hogy kidobjam a fenébe az egészet amit bepötyögtem eddig...
Szal, még valami: én elég... félénk.. ember vagyok. Legalábbis bizonyos (rendkívűl szűk körű) esetekben. (bár a zárkózottságomhoz is van köze ennek a félénkségnek) Ez úgy jön ide, hogy egyrészt emiatt is félek én ezt a levelet elküldeni
(mert hosszú és Téged lehet egyáltalán nem érdekel, és sajnos mégcsak nem is kedves szerintem), illetve emiatt is szeretném,
hogy a találkozó lebeszélt legyen (mert még úgy is zavarba leszek, ha lesz ilyen. főleg az elmúlt 3-4 év után. és már zavarba is igencsak nehezen fogalmazok meg épkézláb mondatot). Ez a levél meg, ha lesz olyan tali, csak fokozni fogja a zavarom :/
Hát, így, most, ennyi. Nem tudom mi jön le ebből az egészből. Örülnék ha valami jót olvasnál ki úgy összességében...
Ölelel, puszil:z -
#33
A számom: 06/70/315-7189. (Bár aligha hiszem, hogy fel akarnál hívni, de: ) ha nem venném fel, akkor vagy nincs nálam, vagy moziban vagyok és lenémítva van, vagy valami hasonló, viszont amint tudok visszahívlak. (sms detto; bár ha látom, hogy kaptam arra válaszolok pl. moziban is) Mondjuk ritka hogy nincs nálam a telóm, csak mégis, hogy nehogy félreértés legyen. Na mind1, biztos magadtól is erre gondoltál volna. Asszem kicsit szószátyár vok. (Igazság szerint félválról se akartam venni ezt az üzit, meg túlragozni se... azér persze gondolom ez utóbbi sikerült :/ )
És ha már így megemlítetted, hogy elutazol, akkor gondoltam - de csak ha szabad - megkérdem, hogy hova/merre lesz az út? És függetlenül a választól: jó utazást kívánok (meg mindent ami ahhoz kell majd ott)
Puszil:Zoli
---------------------------------------------------------
> Hosszú ugyan,de nem olyan,mint amilyen rossznak
> gondolod.Írd meg a számod,mert úgy egyszerűbb
> lenne.Egyébként félreértesz,mert nem vagyok az a szivatós
> típus,sőt,általában mindig én jártam rosszul eddig,mert az
> emberek nem tudnak ennyi adást befogadni,amennyi belőlem
> jön magától.De nekem mindig ez volt a normális,és nem
> változom ebben.Viszont elutazom szombaton,és nem leszek
> másfél hétig.szóval ennyi,
> üdv:Eszter
Kedves Eszter,
Igazából tudom, hogy válaszoltam már egyszer erre az üzenetedre, de... szal már rögtön fura volt, és ideáig halogattam, hogy elmondjam. Szal fura, hogy Te kérted el az én számom, mert ez fordítva kéne szerintem. Legalábbis azt hiszem, hogy úgy illik, vagy mi... Szal ha megadnád a számod felhívnálak. Igazából ez eddig eszembe se jutott... már, hogy elkérjem, mert nem éreztem, hogy annyira jóba lennénk, hogy odaadnád... Nem tudom hogyan magyarázzam, de ugyanakkor tudom, hogy hülyén érzem magam ettől. És ugyanakkor örülnék is ha felhívnál. Vagy smst írnál. Mert valahol jó, hogy Te is lépnél felém... (márha ugye ez nem az a burkolt lerázás ami: "ad meg a számod, majd felhívlak. csá". és ugye ehhez az elutazás is passzolna... ) Na mind1, csak ez már egy hete itt motoszkált a fejemben. Ráadásul tudom, hogy még nem vagy itthon, és azt is sejtem, hogy az ilyen levelek elveszik a kedved a megismerkedéstől...
Na mind1, remélem jól telik az utazásod, és rajtam is indokolatlanul uralkodott el ez a... nem is tudom mi.
Kívánom a legjobbakat:
Puszil,
Z.
---------------------------------------------------------
> Hosszú ugyan,de nem olyan,mint amilyen rossznak
> gondolod.Írd meg a számod,mert úgy egyszerűbb
> lenne.Egyébként félreértesz,mert nem vagyok az a szivatós
> típus,sőt,általában mindig én jártam rosszul eddig,mert az
> emberek nem tudnak ennyi adást befogadni,amennyi belőlem
> jön magától.De nekem mindig ez volt a normális,és nem
> változom ebben.Viszont elutazom szombaton,és nem leszek
> másfél hétig.szóval ennyi,
> üdv:Eszter
Édes Eszter,
Kedden láttam, hogy hazaérkeztél. Igazság szerint nagyon vártam és megintcsak igazság szerint minden alkalommal ha belépek re (vagy szinte minden alkalommal) a Te lapodra is ránézek.
Két hete ugye elkérted a számom. Én azóta is morfondírozok azon, hogy miért is tehetted. Hülye dolog, ma rémálmom volt. Arról álmodtam, hogy neked már gyereked van és valakivel eljegyezted magad... Szar érzés volt, aztán felriadtam és nem múlt el a szar érzés, mert hisz hát akár igaz is lehet...
Igazából, egy alkalommal írtad, hogy "pécód (ilyen egy szó , korábban a "della" volt a másik, amikhez Te kellettél, hogy halljam senkitől nem hallottam korábban... és az ilyesmi nálam pozitív) van és állítólag jó háziasszony vagyok", amiből arra gondolok, hogy együtt élsz valakivel, nyaralni is gondolom vele lehettél, persze tudom, hogy sokszor a legrosszabbra (mármint számomra a legrosszabb) gondolok...
Nézem a képet is amit feltöltöttél re, és azt sem értem. Hogy miért ilyen képet tettél fel? Hihetetlen talán, de még csak elképzelésem sincs. Max. arról, hogy miért sötétzöld, de hogy maga a kép miért ilyen? Halvány lila dunsztom se. Kiváncsi lennék, de persze Rólad minden érdekel...
Igazából, tudom megint elég zagyva amit írok, de talán kiderül hogy... nem tudom. Nem tudom mi derül ki belőle. Így hirtelen az jut eszembe, hogy Te számomra egy amolyan "fekete lyuk" vagy. Irtózatosan vonzol, ugyanakkor amit tudok rólad az sokszor olyan bizonytalan. (ugye a fekete lyuk is "vonzó" valami, az ismereteink meg csekélyek róla és megkérdőjelezhetőek) Itt van például ez a telefonszám dolog. Piszok örülnék ha hallhatnám újra a hangod. Ember nincs akiét olyan szívesen hallgatnám. Ugyanakkor félek is attól amit mondani fogsz. Mégis szeretném hallani... ill. örülnék ha hallanám. (Valahogy úgy, hogy a hangodat öröm lenne hallani, legfeljebb amit mondana, azt nem, dehát ez kettő.)
És ehhez kapcsolódóan. Félek attól is, hogyha esetleg (megint ez a szó) mégse járnál valakivel, esetleg gyereked sincsen, meg eljegyezve se vagy, házasságba se, stb. ... szal tegyük fel "szingli" (még mindig jobb szó szerintem, mint az "egyedülálló") lennél, akkoris szívesebben ismerkedsz meg valakivel személyesen. Hisz írhatok én bármit és bármennyit, azt valszeg hamar felülmúlja Számodra néhány csók, kézenfogva sétálás, hogy másról már ne is beszéljek...
Annyira szeretnék Neked normális és kedves leveleket írni, és egyszerűen csak ilyenek jönnek ki
Azért remélem az utazásod jól telt, és érdekelne az is, hogy hol-hogyan és mivel, de igazából bármit ha írnál Magadról, meg arról amit gondolsz, átélsz, érzel, bármilyen témában... szal örömmel venném, és sok boldogságot szereznél vele nekem.
Puszil:zoli
u.i.: igyekeztem rövidre fogni, és hogy mégis valamelyest hosszabb lett az a miatt van, hogy megint annyi minden van bennem, annyi szeretetet szeretnék Feléd mutatni, de egyszerűen sose érzem, hogy sikerülne igazán mindent átadni így írásban
Kedves Eszter,
Nap mint nap Te jársz a fejemben. Nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy sürgetlek vagy akármi. Ugyanakkor azt sem akarom, hogy az legyen, hogy nem mondtam vagy nem kerestelek vagy nem tartottalak fontosnak.
Tudom, hogy itt a nyár, hogy bármerre nézel jó pasikat látsz, hogy amelyiknek van egy csöpp sütnivalója annak Te bejössz. És kurvára félek attól, hogy amiatt, hogy köztünk ekkora távolság van... szal valahogy hátrányban érzem magam, ha érted. Tudom, hogy helyenként ijjesztő lehet amit írok, de szeretnék hozzád mihamarabb mind közelebb lenni. Mert úgy kaphatnál rólam teljes képet. Úgy értem örülnék ha beszélgethetnénk telón aztán személyesen... Félek, hogy sokadszor is az lesz, hogy eltűnsz, mielőtt még jobban megismerhetnénk egymást és aztán majd csak ülök itt nézek ki a fejemből bután és kibaszott szomorú leszek...
Tudom, hogy Neked is kell idő, és nem akarlak sürgetni. Nem tudom mi jöt le az eddigi leveleimből Neked. Ezért is jó lenne, ha oda-vissza kommunikálnánk. Mert tényleg, annyira... Jó volna tudni Te mit gondolsz...
Remélem átjön valami abból a szeretetből amit érzek Irántad, de ugyanakkor úgy érzem személyesen sokkal többet tudnék adni és félek attól, hogy valaki ezt meg is teszi vagy meg is fogja tenni, mielőtt én megmutathatnám, hogy hogyan tenném, hogy mennyit tudnék adni...
Írtad, hogy Neked gond volt olykor, hogy sokat adsz és mások nem tudják feldolgozni. Azt hiszem nekem is van hasonló, ugyanakkor sokszor félek Veled, hogy nem adok eleget... Vannak dolgok, amikről meg nem akarok ilyen levelekben írni, mert nem tartom idevalónak, de ettől függetlenül folyton bennem van, hogy jó volna ölelni Téged, simogatni, becézni, ugratni, kedvedbe járni, meg ozni, megviccelni... meg minden ami két ember közt jó...
Puszil:
z.
Első ránézésre ő volt a legvonzóbb lány a tanfolyamon. Nagyon bájosan vidám a pofija, valamiképpen ránézésre jókedvet okoz. Talán az arc berendezkedése miatt. Eszméletlen vonzóan mókás. Az első napokban sokat nevetett, félelmetes átéléssel, úgy totál felszabadultan, mint aki egy fergeteges buliban van éppen. Ahogy gesztikulált-, mosolygott-, nevetett- nagyon-nagyon aranyos látvány volt. Ilyenkor elég volt ránéznem, és boldog voltam. Úgy jött ki, hogy mellette foglalhattam helyt. Vártam az első megszólalását, hogy milyen hang tartozik egy ilyen tündérhez. A hangja elsőre meglepett, egészen másmilyennek vártam volna, de idővel teljesen természetes volt, hogy ilyen az ő hangja. Talán kicsit keveset beszélt. Én pedig, miután láttam egészben, rá kellett jöjjek, hogy milyen magas lány is. Ettől persze még iszonyat vonzott, csak éppen egy lyukas garast nem adtam volna magamnak, hiszen egy olyannyira magas-, vékony-, vonzó- lány, mint ő jó eséllyel simán átnéz a fejem felett. Meg ha még csak ott. Mivel egymás mellett ültünk, így alkalmam nyílt megfigyelni, főleg profilból. Nagyon megmaradt bennem, hogy milyen helyes orra van, nem pisze, hanem másképp, de gyönyörű. Bármikor, ha ránéztem, örültem, hogy ő van ott. És akkor ehhez jött hozzá a mozgása, kicsit talán csetlő-botlóan esetlen, törékeny, de számomra valahogy iszonyatosan nőiesen kecses. Nőies, az egész nemében. Ez a szó nagyon jellemzi a frizuráját, az öltözködését, a mozgását, a mindenét. Szerintem. Még az aranyos, bájos és törékeny szavak jönnek elém, ha ő rá gondolok. Pár szót persze mindig váltottunk is, és bennem ezzel kapcsolatban a hihetetlen bájossága ragadt meg. Egy arcát mindig fel tudom idézni, az utolsó napok egyikén egy kis vicc ő rajta csattant, és valami egészen érdekes módon reagált rá, talán ha úgy írom, hogy kedvesen is és mégis mereven is, az ad belőle vissza a legtöbbet, ha el tudod képzelni. Azt hiszem, hogy akkor egy ritka szép pillanatában láttam. Viszont van egy érzés, amit le tudok írni elég nagy pontossággal: egy idő után, amikor csak láttam öröm fogott el, olyasféle öröm, mint gyermekkoromban karácsonyokkor, és ehhez elég volt csak rápillantanom."
Hja igen, párszor kérdezted, hogy sportolok e valamit. Most vettem bérletet fitness terembe, és úgy tervezem, hogy lejárok edzeni mindennap 2-3 órát, ma már voltam. (pár nap, esetleg 1-2 hét kell most, hogy visszaszokjak, mert rég voltam) Tudom, korábban írtam uszodát Neked, de ilyenkor mindenhol olyan tömeg van az itteni uszodákban, hogy csak lubickolni lehet, úszni nem.
Na és még valami, ami eszembe jutott. Ha Te valóban mondjuk spanyol szakos vagy az Eltén vagy ott tanulsz a TTK-n mondjuk valamilyen szakon, és a ZSKF-en meg végeztél nemzetközi kapcsolatok szakon (ami ahogy nekem lejött némileg gazdasági témájú), akkor valamelyeset hasonlítunk abban, hogy én is előbb gazdasági, majd humán vonalon tanultam... hna, tom nem lényeg, csak valahogy eszembe jutott. Meg az is, hogy a szobám falán több mint tíz évig 1983-as poszter volt, hogy tegnap a 82-es világbajnok és a 84-es európa bajnok csapott össze a vébén (a kettő 83-hoz legközelebbi győztes), meg egy sor dolog még, amiről minduntalan Te jutsz eszembe (ugye, ha jól tudom 83-ban születtél)... Na mind1, ez már megin egy full összevissza levél lett, és utálom magam, hogy ilyeneket tudok csak írni
Cuppos,
zoli
u.i.: remélem átment a levél, azt is, hogy mind a két fele, meg, hogy ez a zűr nem zavart Téged túlságosan. Pussz -
#34
Kedves-Édes Eszter,
Ahogy a tárgyban is írtam ez egy rendhagyó levél lesz. Nem a hossza miatt (így elsőre nem tervezem igazán hosszúnak, de aztán majd kialakul, hogy ténylegesen milyen hosszú is lesz), hanem tartalmában.
Pár hete elkérted a számomat, én akkor megadtam a mobilom számát (06/70/315-7189), aztán azóta volt időnként, hogy leállt a wiw, meg ugye még nem is hívtál, én meg valamelyik fülledt este, mikor nem bírtam aludni elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy mindenféle elérhetőségemet megadom Neked. Nem azért, hogy valamelyiken keress, ha már mobilon nem, hanem mert... Szal félek, hogy hamarosan ugyanott kötünk ki, mint már oly sokszor: Te eltűnsz (vagy épp a wiw mondja be az unalmasat), és én nem tudom, hogy hol keresselek. A mobilszám meg azért időnként változik. Igaz, hogy a Tiéd gyakrabban, de időnként az enyém is. Szóval összeírok Neked ide pár elérhetőségemet, és ha tényleg úgy alakulna minden, ahogy megszoktuk egymás közt (némi iróniával ), a felsoroltak valamelyikén évek múlva is elérhetsz.
e-mail címeim: [email protected], [email protected], [email protected] (az első kis kihagyással úgy 6-8 éve megvan, a másik kettő is több mint két éve)
lakcím: 9022 Győr, Pálffy u. 3. III/11. (itt több-kevésbé vagy 25 éve lakom és ha nem is közvetlenül, de valamelyik családtagomon keresztül jó eséllyel el fogsz érni itt még 10 év múlva is)
ehhez a lakcímhez tartozó telefonszám:06/96/337-043
internetes fórumokban is megtalálsz: a forum.index.hu -n Darwin néven vagyok, jellemzően a Drukkerkocsmában, a http://www.sg.hu -n pedig (a kissé elcseszett) valamit néven láthatsz időnként.
végül még egy chaten is megtalálhatsz http://www.trefort.hu -n. itt aki régebbről ismer az Darwin illetve Darw nickeken hallott rólam, amúgy manapság minden nap más nicken vagyok, mostanában jellemzően a #rockerek szobában szoktam beszélgetni este 8-9-10 után
Tudom elég kétségbeesettnek tűnhet ez a felsorolás. Igazából csak annyit szerettem volna vele, hogy ha - tételezzük fel - újfent eltávolodnánk egymástól valahol, és esetleg technikai okokból kifolyólag ( bemondja az unalmast, én meg elhagyom a telefonom) történne, vagy később szívesen beszélgetnél velem (vagy akármi), csak most nem, per pillanat, akkor valahol elérhess. Igazából azért szeretném ezt mind megadni neked, mert annakidején, 5 éve, mikor nem kértem el a számod, meg mikor nem mentem le szombaton a vizsgádhoz (kibaszottul bánt ma is ez, olyan, mintha most lenne), akkor úgy szakadtunk el egymástól, hogy Te se érhettél utol engem sehol, és én se Téged. (én pl. még megnéztem a címed és a telefonszámod is az osztálynaplóban még annó óraközi szünetben, de az én rossz memóriámmal a "Csiki-hegyek"-ből síkságot és pestet faragtam, a 70-es telefonszámból 20-ast és így mintha meg se néztem volna) És nem akarom, hogy megint ez legyen. Mármint, hogy lehetőségünk se legyen felvenni a kapcsolatot... Biztos túlragoztam ezt is, érzem.
Néha egyébként félek attól is, hogy rosszul közeledem (sorry, lehet szerencsétlen a szóhasználat és nincs semmiféle "közeledés") Hozzád, és többet használna, ha csak annyit mondanék, hogy "kibaszott vonzó nőnek tartalak és szeretnék lefeküdni veled, és holnap is, meg holnap után is, meg azután is, és napont többször is, és többhelyütt is, és mindenütt"... nem tudom, lehet, hogy jobb volna ha csak ennyit mondanék, lehet, hogy túlbonyolítom, vagy túl romantikus vagyok, vagy túl szentimentalista, nem tudom...
A másik amit még szeretnék ide beszúrni, az egy régi levél. Még évekkel ezelőtt írtam valakinek, akivel párszor beszélgettem Rólad... Igazából ez egy négy éves, vagy még régibb levél, és esetleg érdekes lehet (jó, épp ésszel belegondolva persze lehet, hogy egyáltalán nem érdekes)
"Mikor először láttam, a teremben ült, egy pad mögött.
Azt hiszem kettőnk ismerettsége valami hasonló, mint amit ezek történetek elmesélnek. Persze én csak címszavakban írtam le. Ha elolvasnád (amit nyilván nem fogsz, ha én javaslom), akkor azért biztosan jobban értenéd.
Ja, és ha nekem még egyszer az életbe valaki azok után, hogy itt most lerázol, azt meri mondani, hogy nem vagyok kedves meg kitartó a lányokkal, az bekaphatja, tövig szophatja és lenyelheti, aztán után majd esetleg csodálkozhat rajta, de még akkor is elgondolkodom, hogy megengedem e neki.
Ahogy nem szívesem írtam, úgy nem is szívesen fejezem be ezt a levelet. Mert tudom, hogy ha most valami kimaradt, azt lehet, hogy soha nem tudom pótolni. És az én hülye fejem már csak olyan, hogy holnap biztos eszembe jut még valami, amit leírhattam volna. De már az elküldést követő másodpercben is...
Még annyit, hogy én a dolgokat egyszerűen szeretem. Nem bonyolítva. Ha XY érdekel, akkor neki mondom, és nem Z-nek meg Q-nak, hogy tudjon meg mindent róla, hogy milyen. Biztos furcsa, meg lehet, hogy teljesen érthetetlen, meg emiatt biztos faék egyszerű embernek tartasz. De ha esetleg egyszer meggondolnád magad miután most lerázol, akkor kizárólag így próbálj hozzám közeledni.
Puszil: Zoli
Szia Eszter,
Két érzés dolgozik bennem. Az egyik egy érzés, ami azt mondja, hogy Te sem veszed rossz néven, hogy kereslek. Ez arra alapoz, hogy elolvasod, amiket írok, olykor nem is törlöd őket. Arra alapoz, hogy a legutóbbi levelem után sem törölted őket. És arra alapoz, ami itt ott történik az életemben. Szivem szerint azt írnám, hogy ebből nekem az jön le, hogy oda-vissza megvan legalábbis egy rokonszenv. De elég jól tudom, hogy Te az ilyen kijelentéseimből rögtön presztízskérdést csinálsz, és kijelented (stb.), hogy márpedig Téged én nem, stb. Úgyhogy inkább nem is mondom, hogy Neked én rokonszenves lennék. Mondjuk, hogy ha felhívsz telefonon, akkor esetleg elképzelhetőnek tartom. De persze tudom, hogy ott is tudsz majd úgy beszélni, hogy ez majd eszembe se jusson... Mindenesetre megint jól eltértem a tárgytól. Szóval két érzés dolgozik bennem. Az egyik ez a jó érzés, ami miatt írok Neked, és ami miatt írnék jövő héten is, meg jövő hónapban is.
A másik, az egy rossz érzés. Korábban volt, hogy beszélgettünk telefonon, volt, hogy smseztünk is. Minden alkalommal ilyen-olyan
módon hülyére próbáltál venni. Jó, ok, lehet eltúlzom. Lehet, hogy olykor túl erőszakos voltam, máskor épp nem eléggé. Biztos,
hogy én is hibás vagyok benne. Sőt. Azt is tudom, hogy ez az egész szitu merő őrültségnek tűnhet. (És ahogy legutóbb megírtam,
sokan mondják is ezt nekem. De persze, más itt igazából nem számít, csak Te meg én... ami mondat meg elég nyálasra sikerült ) Egyébként ami azt illeti, amiket én látok a Részedről, azok tűnnek a nagyobb őrültségnek. Legalábbis számomra. Ugyanakkor azt is tudom, hogy sok helyzetet nem kezeltem megfelelően. Sokszor megdöbbent (nem rossz értelemben, de szikrát nem kapok) Részedről egy-egy dolog már önmagában is, nemhogy még valamit csináljak is. Én nem vagyok az a típusú ember, aki, szal, hogy mondjam... Te azért elég sok alkalommal tudattad már velem így-úgy, hogy Szerinted "nem vagyok komplett" (ezt nagyon megjegyeztem, mert a tartalmától eltekintve nagyon tetszett, nagyon egyedi), "hagyjalak békén", stb. Ráadásul elég gátlásos ember is vagyok, és nem szoktam leszólítgatni senkit se. És valszeg ha úgy lenne se jutnék egy "Hello"-nál tovább, mert nem vagyok egy szószátyár típus. (Mondjuk ilyeneket tényleg nem tudom mér írok le, mer ettől aligha leszek szimpatikusabb.) Na most mindezek után ha mi valahol "véletlen" összefutunk biztos nem foglak leszólítani. Amit valahol szégyenlek is. Ugyanakkor úgy érzem sokszor így is nagyon tolakadó voltam Veled. (Ráadásul ha jól sejtem Te pont azokra a pasikra buksz, akik különösebben nem ugrálnak körül.)
Másrészről. Én, így az évek során, meg ezekben a levelekben is, eléggé megnyíltam Neked, ha lehet így mondani. Ha valaki ezeket a
leveleket elolvassa valszeg jókat röhöghet rajtam. Talán Te is, de ha olvassa harmadik személy, akkor ő biztosan. Igazából azt is eltudom képzelni, hogy cikinek érzed a velem való megbeszélt találkozást, vagy, hogy felhívjál, írjál. Viszont én így, ezek után, eléggé kiszolgáltatottnak érzem magam Veled szemben. Szóval túl azon, hogy amúgy se tudnék csak úgy odaállni eléd és leszólítani (egyrészt mert gátlásosabb vagyok annál; másrészt mert azt mondtad többször is, hogy nem vennéd jónéven) nem is tartom helyesnek. Nem csak arról van szó, hogy hülyére vehetsz és szarrá alázhatsz egy ilyen helyzetben (mert ugye, ha megbízom benned, meg a legelején említett érzésemben, akkor úgy gondolom, hogy nem fogsz ilyent tenni), hanem a későbbiekről is.
Akárhogy is nézem, ez nagyon egyoldalú "kapcsolat". És ha Te komolyan úgy gondolod, hogy nem akarsz lerázni, és ezért nem törölted ki a leveleimet, és ezért nem tettél kizárt felhasználónak, és ha egyszer szívesen beszélgetnél velem. Szal, akkor írj, vagy hívj fel légy szíves. (Nem mondom, hogy ma, holnap vagy holnapután. Amikor Te úgy érzed.)
Szia Eszti,
(Fura, bennem valamiért az volt, hogy te nem szereted, ha Esztinek szólítanak, hanem csak Eszternek, de most mind1, ez nem lényeg.)
Igazság szerint megleptél picit a leveleddel... Vagyis inkább picit is meg nagyon is, mert több értelemben is megleptél. Eredetileg pénteken vagy szombaton akartam Neked írni, mert láttam, hogy mostanában főleg szombat az, amikor el szoktad olvasni a leveleim és gondoltam ilyenkor érsz rá. Aztán csütörtök este megkaptam, és elgondolkodtatott amit írtál.
Vicc, hogy milyenek a véletlenek, aznap este volt a 'Közönséges bűnözők' című film valamelyik magyar adón. Ugyan én most csak az utolsó fél óráját láttam, de... Na, egyből Te és a leveled jutott eszembe. Nem tudom láttad e Te ezt a filmet? Az egész film arról szól, hogy egy ürgét (Kevin Spacey) kihallgatnak a rendőrségen, aki mesél és mesél és csak a legvégén derül ki, hogy minden légből kapott volt a meséjében.
Most, hogy ez miként jön Hozzád... Hát szóval, elég változatos életet élsz Te. Az egyik első leveledben még otthagytad a ZSKF-et, egy másikban már egyszerre jársz két suliba és szüleid tartanak el, most pedig annyit melózol, hogy semmi időd nincs. Ja és ez így fél éven belül. Na meg a telefonod is most lopják el... (korábban meg kölcsönt kértél, eljegyzésed volt, stb.) Mind1. Igazából isten ments, hogy megkérdőjelezzem bármelyik valóságtartalmát is (mert hisz mi alapján), de azér úgy eszembe jutott, hogy ha mondjuk Te lennél a filmbeli Kayser Soze, hát Te is palira vennéd a fél világot De ez most tényleg nem lényeg. Meg télleg isten ments, hogy megkérdőjelezzem. Biztos így van és csak innen nehéz összeegyeztetni ezeket. Ja és az agyrázkódásodat sajnálom. Jobbulást, meg mit tudom én. Esetleg megírhatnád, hogy miként történt. Érdekelne. (És kurva annyát annak aki miatt esetleg Neked bármi bajod van!) Csak tudom, hogy van ezer más dolgod is... Na mind1, tényleg sajnálom és jobbulást az agyadnak. (ha lehet így mondani... bár kicsit viccesen hangzik )
Ami meg ezt illeti:"Rossz érzés,ha bárki a világon ilyen rosszul van,miattam,ennek nem örülök.", ezen Te ne aggódj. Mondjuk ha két-három hetente írnál pár sort (tom, ébredjek fel ) akkor ez nem lenne. Ami meg azt illet, hogy: "ezt az egészet még mindig nem sikerül eldöntenem.....a mai napig". Szóval én próbáltam ezzel kapcsolatban a Te fejeddel gondolkodni. És igazából ezen már egy ideje agyaltam is, hogy valahogy megírjam, csak ma se kerek bennem valahogy. (és tegnap se, meg csütörtökön se)
Szóval, légy szíves bízz bennem. Hidd el, hogy jó lenne együtt. Nagyon szeretnélek. És nem okoznék Neked csalódást. Bízz bennem, hogy jó lenne együtt. És abban is, hogy nem lennék Veled erőszakos. (ugyanezt mondanám százszor, százféleképp, de valahogy sehogy se kerek)
Nem tudom megfogalmazni , csak szeretném ha tudnád, kételyek nélkül, hogy nem akarok erőszakos lenni Veled, ha közelebb engedsz se, csak szeretnélek. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy Neked is jó lenne... Persze ki vagyok én, hogy ilyet gondolni merek?...
Igazából csütörtökön rögtön válaszolni akartam, nagyjából azt, amit most is írtam, de valahogy akkor se ment és most se tudom leírni csak ilyen szedett-vedett közelítő formában. De ez a levél most valahogy olyan bizonyos értelemben, mind a dartsban ha a tábla külső körét találod el a közepe helyett. Nem tudom kifejezni tökéletesen, amit gondolok, de közelítőleg valami olyasmi, hogy bízz bennem és abban hogy jó lenne együtt. Szóval kérlek bízz bennem és abban hogy jó lenne együtt, hogy jó lenne beszélni, jó lenne találkozni...
Ne haragudj, hogy ilyen zavaros gondolatokkal traktáltalak, de ma már úgy éreztem mindenképpen illendő válaszolni arra amit írtál és sajnos nem tudom jobban megfogalmazni.
PUSZIL,
Z.
Szia Eszti,
Igazság szerint annyi mindenről szerettem volna Veled beszélni ezen a héten, meg annyi tárgyban, hogy az most nem férne ide mind. Mondok egy példát. Van most a tévében egy T-mobile reklám, amiben az egyik csaj belemászik a szökőkútba, a másik meg elkezd egy levelet felolvasni. Valahogy úgy kezdi, hogy "Tisztelt Uram!". Mikor láttam, rögtön befordultam Van egy olyan érzésem, hogy az én leveleim kb. hasonlóan szabatosak, amit meg a világért se szerettem volna... Ki is találtam, hogy a következő levelemet egy "Szivemnek Drága" vagy valami hasonló megszólítással kezdem, de valahogy... Nem én lennék az. Na mind1. (Szerintem Te is befordulnál rajta )
Tudod, hisz múltkor írtam, hogy rossz ez a bizonytalanság. Ugyanakkor nagyon örültem, h írtál aztán választ. Tényleg jólesett. Köszönöm. Puszi. (Bár asszem már ez túl csöpögös Neked )
Én most elég sok időt töltök gép előtt, melót keresek rajta (már 150-nél is több helyen próbálkoztam), meg levelezek ez ügyben. És persze olvasgatok mást is, verseket, dalszövegeket, vallási, filozófia témájú szövegeket is. És időnként vannak dolgok amik megfognak és vannak amikkel kapcsolatban kiváncsi lennék a Te véleményedre is. Van egy weblap, ezen a linken megtalálod: http://www.inf.unideb.hu/~fattila/dokumentumok/ Ha megnyitod a php-ket, akkor azokban találsz érdekeseket szerintem. Pl.: "A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét." Szerintem Te is így lehetsz ezzel... De egy sor más dolog is van még ott, viszont tudom, hogy nem sok időd van.
Szal ami még fontos. Félek, hogy újfent elveszítelek. Tudom, hogy én leszek a hibás benne. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy minél jobban "akarlak a magaménak", annál kevésbé "tehetlek a magamévá". (ne szó szerint értsd) Ezek a vallások amiket így olvasgatok is, mind azt mondják nekem, hogy ne akarjalak, csak szeresselek. És én tényleg ezen igyekszem, illetve igyekeznék, mert így ebben a formában félek nem sok jön le... Tudod Veled kapcsolatban két érzés van bennem, egyrészt piszok jó, hogy Te vagy (bárhogyan is, de Te), másrészt kurva rossz, hogy távol vagy. Sokkal többet szeretnélek hallani, látni, érezni... Nem tudom érted e? Félek, hogy az, hogy olykor nem megyek oda hozzád (ami ráadásul rád nézve sértő is: szégyellem is), Te pedig nem hívsz fel, nem írsz, nem beszélünk le találkozót... Szóval félek, hogy ez végleges akadálya lesz egymás megismerésének. Mondjuk persze nem biztos, hogy Te ezt bánni fogod, meg könnyen lerendezheted majd Magadban azzal, hogy hülyének (stb.) tartasz... Na mind1. Ez ilyen kesze-kusza levél lett. Azér azt tudnod kell, hogy nagyon fogsz hiányozni majd, mikor újfent lerázol...
Sokszor puszil,
Zoli
Szia,
Kicsit félve írok most Neked, mert tudom, hogy tegnap is kaptál tőlem egy levelet és még véletlenül se akarok az "agyadra menni" vagy állandóan nyaggatni. Csak annyit szeretnék, hogy szerintem jó volna jobban megismerni egymást, közelebb lenni egymáshoz... Nem tudom hogy mondjam... Szivem szerint feladnám magam ebben a levélben, hogy aztán mikor megnyitod Nálad ugorhassak ki belőle Vagy csak a fejem kidugni a monitorodból, hogy megcsókoljalak Tudod, hogy őrülten vonző nőnek tartalak, mind megjelenésedre, mind agyilag. (ez az agyilag nem a legjobb szó, de talán kifejezi mit akarok mondani. bár talán a 'személyiséged' szó jobb lett volna) Szal örülnék, ha közelebb lennénk egymáshoz valamiképp... ha felhívnál, vagy ha megadnád a számod felhívnálak, vagy lebeszélnénk egy talit, stb. De asszem már megírtam ezt korábban is, csak valahogy ma nagyon szerettem volna ezt elmondani. És tényleg bízz bennem, meg, hogy jó lenne együtt...
És még annyit, hogy a korábban megadott elérhetőségeim közül chaten mostanában nem találsz meg, viszont van helyette egy MSN címem: [email protected]
Cupp,
Z.
u.i.: és lécci ne hari, h most így egymás után két nap kerestelek, nem akarlak zaklatni vagy az agyadra menni és ebből a Te károdra rendszert csinálni. még egyszer: pussz -
#35
Szia Eszti,
Azzal kezdeném,h ezt a levelet csak akkor töröld ki lécci(a továbbiakban írtaktól függetlenül),ha jársz valakivel jelenleg vagy velem elképzelhetetlennek tartod a sexet az elkövetkezőkben vagy elképzelhetelennek tartod,hogy Te meg Én...viszont akkor töröld ki,ok?
Nézd... Örülnék ha írnál, örülnék ha felhívnál, örülnék ha talizhatnánk. Nem akarlak lerohanni. Nem akarok Veled erőszakos lenni. Szeretni akarlak. Szeretném éreztetni Veled, hogy milyen gyönyörű, okos, aranyos, értékes nőnek tartalak. Semmi többet. Ebből a távolságból ez persze kevésbé megy feltűnés mentesen. Meg talán kevésbé megy sikeresn is. Szeretni akarlak. És persze szeretném ha eljutnánk oda, hogy megbízol bennem... Szeretném ha eljutnánk oda, ha telefonon aztán esetleg személyesen is tudunk beszélni. És igen, őrülten vonzó nőnek tartalak. És igen, szeretnék Veled mind több időt együtt tölteni. De ne érezd úgy, hogy ha közelebb engedsz magadhoz, akkor az már onnan mindent jelent. Szeretném ha megismernénk egymást. És biztos vagyok benne, hogy ha erre gondolsz, akkor vannak ezzel kapcsolatban Benned is félelmek, mert bennem is vannak. De kérlek hidd el, hogy nem írnék és nem keresnélek, ha nem érezném úgy, ha nem látnám esélyét, hogy ezeket a félelmeket feloldhatjuk. Kérlek, engedj közelebb Magadhoz és nem fogsz bennem csalódni. Bennem rengeteg szeretet van irántad és át akarom adni Neked. Másnak ezt nem tudom megmutatni, ez irántad van meg bennem... Kérlek, bízz bennem és engedj közelebb magadhoz...
Puszil sok szeretettel:
Zoli
(az első bekezdésre adott válaszod/reakciód számomra nagyon fontos... ami azt illeti félek is tőle)
Szia Eszti,
Néha olyan tanácstalanul ülök itt, hogy mit is írjak Neked... Annyi mindent kérdeznék, meg úgy annyi mindenről mesélnék. De egyrészt nem hiszem, hogy szívesen vennéd ha magamról mesélnék csak úgy általában, másrészt ebben az "én írok Te nem válaszolsz" formában a kérdéseknek kevésbé látom értelmét. Persze ettől függetlenül örülnék ha bármit is írnál Magadról... De igazság szerint ezt most már remélem, hogy tudod is és nem csak írom. Remélem érted. Szóval... nem tudom hogyan magyarázzam meg... végülis én nem tehetek beléd egy érzést, ha az nem megy beléd. Zaklatni meg nem akarlak. Viszont így, ebből a távolságból meg sajnos fogalmam sincsen, hogy mikor alkalmatlankodok (jó, ok, tudom, mindig , de szal mégis talán mikor kevésbé) és esetleg mikor nem... Csak azt tudom, hogy nagyon szeretnék a közeledben lenni, Veled lenni, együtt lenni (akár a szó átvitt akár a szó szoros értelmében is), ugyanakkor tolakodni nem akarok, de nem tudom, hogy ebből a távolságból hogyan kereshetlek úgy, hogy ne tolakodjak. És ugyanakkor bennem van, hogy minden nap rengeteget gondolok rád, sokszor éjjel is Te jársz a fejemben és egy csomó érzést (vagy mondjuk, hogy rengeteg szeretetet, de asszem ez Neked így túl nyálas is lenne ) örömmel osztanék meg Veled.
Fhú, jó zagyva ez így...
Aztán vannak bennem olyan érzések... Azt hiszem ezt még nem mondtam... Szal tudod általában szokták mondani, hogy a férfiak nők mellét nézik, meg ilyenek. És van itt egy idézet, ami szerintem jól leírja, hogy mit is csinál az emberrel a szerelem: "...tíz nappal azután, hogy rájött, szereti, Levint mélységesen megindította az asszony izzása, bájos alakja, lénye. Milyen tökéletessé tesz a szerelem minden tökéletlent. Ami Pauline, az a szépség. Ha melle is lenne, valószínűleg nem az lenne, akit ő szeret." (Bernard Malamud, Új élet) Szóval én szerintem ezek a dolgok ott belül dölnek el igazán... De most fogalmam nincs ezt miért írtam :/
Tényleg, már sokszor akartalak kérni, hogy: nem küldenél emailban képet Magadról? vagy tennél fel re? Örülnék ha láthatnálak... De persze azt is gyanítom, hogy nem véletlen nincs en fent fotód
Gondolom ismered a kis herceg című könyvet... Tudod, azt hiszem, hogy Te vagy az én rózsám, akit sajnos hülye fejjel ott hagytam azon a kisbolygón és most is olvasok egy részt (eredetileg verset szerettem volna írni, de most valahogy ez kifejezőnek tűnik): "Bizony, nagyon értelmetlen voltam én akkor! A tetteibol kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. Sosem lett volna szabad megszöknöm! Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem a gyöngéd szeretét. Minden virág csupa ellentmondás." És azt hiszem én is ott tartok, mint a kis herceg a kígyónál a végén, mikor meghal azért, hogy a rózsájával lehessen újra a kisbolygóján... Csak kérdés, hogy én megtudom e szelidíteni aztán a kisbolygón a rózsámat... És nagyon félek, hogy nem
... Jézusom miket írók Jónéhányszor azon is elgondolkodtam, hogy vajon ezekből, amiket írok, mi jöhet le Neked... milyennek gondolhatsz, valami rettenetesnek azt hiszem. Rettenetesen egyszerű, rettenetesen nyálas, rettenetesen együggyű... de gyanítom Te jobban megtalálnád ide is a megfelelő szót Azt hiszem jobb is, ha ezt most mára hagyom. Félek, hogy az ilyen leveleimmel megutáltatom magamat
Puszil,
Zoli
Szia Eszti,
Ez most egy rövid levél lesz. Holnap vagy holnapután valószínűleg majd lesz időm és írok egy hosszabbat is, mert van bennem egy csomó minden megint. De azt hiszem ami így, szinte ebben a pillanatban "jött a számra", az esetleg fontosabb mindennél...
Szóval, írtad, hogy bizonytalan vagy, meg minden... és azt hiszem, hogy ez most normális. Arra gondolok, hogy ha talizunk néhányszor, vagy ne adj isten járnánk egy, két, három hónapot, akkor mondhatnál csak biztosat. Szerintem. Úgy értem, hogy akár elutasító, akár elfogadó értelemben is... Persze lehet, hogy sokkal hamarabb is, hogy nyilván kell némi idő, amit személyesen töltünk együtt, hogy biztos lehess magadban... Viszont ehhez találkoznunk kéne. Aminek én nagyon örülnék...
Most csak ennyit szerettem volna. Igazából napok óta szerettem volna már Neked írni, de valahogy sose alakult úgy, aztán ez meg most hirtelen jött és gyorsan bepötyögtem. Remélem nem olvasol ki belőle semmi rosszat...
Puszil,
Zoli
Szia Eszti,
Azzal kezdeném... Pénteken volt délután fél négykor egy telefonhívásom, amit nem vettem fel. Le volt némítva a telefonom, így nem is láttam a hívást csak éjfél körül... Ha Te voltál, akkor nagyon sajnálom, hogy így... Igazság szerint véletlenül volt lenémítva, még előtte nap mentem egy állásinterjúra, és az előtt némítottam le, hogy ne zavarjon, aztán elfelejtettem visszakapcsolni... több, mint egy napig. Szóval, nagyon sajnálom, ha esetleg Te lettél volna és... Persze örülnék ha hívnál... De dühít, hogy esetleg pont egyszer hívtál volna, és akkor meg így... Szóval szerettem volna, hogy tudd, ha Te voltál. Ugyanakkor persze bárki lehetett, nem tudom miért folyton az jár a fejembe, hogy Te lehettél... Na mind1, remélem, hogy ha Te voltál, akkor hívsz még... És ne haragudj, hogy így alakult pénteken. Persze lehet, hogy nem Te voltál, és akkor elég hülyének tarthatsz ezek miatt a sorok miatt... Sajnálom (akár Te hívtál, akár hülyének nézel most)
Szóval, ahogy előző szösszenetemben írtam, ez egy hosszabb valami lesz. Bár, fene tudja... Annyi minden lenne, hogy ha azt mind leírnám halálra unnád magad Így is gyanítom, hogy sokszor feleslegesen hosszú leveleket írok... de próbálom kifejezni magam, csak nehezen megy.
Szóval, a héten többször is néztem a Szomszédokat Hát persze nem is tudom úgy nézni, hogy ne járj közben folyton a fejembe... Sokszor gondolkodtam azon, hogy vajon a film helyszínei valósak lehetnek e (például a bolt, meg ilyenek), és hogy vajon Te megfordultál e ott, akkoriban... Meg így a lépcsőház is a tieteket idézi... (jó, jártam vagy egyszer ott persze) Szóval ilyeneken filóztam. Aztán csütörtökön Pesten voltam állásinterjún, és úgy száz méterre a cégtől láttam egy hirdetőtáblát, azt hiszem Nokia reklám volt és zsonglőrködött rajta egy srác (a tévéreklámába szintén ilyenek vannak), na vajon kire gondoltam egyből? Jójó, gondolom unalmas lehet már, hogy így ennyiszer arról írok, hogy mennyi mindenről jutsz eszembe és mennyit gondolok rád... Jó lenne együtt lenni... Mármint részemről...
Aztán ahogy melót néztem a DVD rendelésem is átvettem Pesten... Három filmet vettem (+1 ), az Esőembert, az Arcnélküli embert és a Good Will Huntingot... Mind a három az emberi kapcsolatokról szól, nem tudom ismered e őket, nem is akarok sok szót vesztegetni rájuk (pedig tudnék, de akkor ez már igazán hosszú levél lenne és ilyent inkább személyesen inkább, ha tudom/látom, hogy érdekel), csak a Good Will Hunting vége... egy srác elmegy New York-ból Los Angelesbe egy lány után, feladva a korábbi életét Úgy van vége, hogy a kocsi megy az autópályán és nem lehet tudni, hogy mit fog szólni hozzá a lány...
Lehetne ez sokkal hosszabb levél, de így írásban nem akarlak azzal untatni, hogy melyik film-ben milyen dolgok ragadtak meg Veled kapcsolatban. Vagy azért mert én is elkövettem azokat a hibákat, vagy azért mert én sem akarom elkövetni azokat a hibákat, vagy, vagy vagy... Nem tudom mi lesz ebből az egészből. Örülnék ha felhívnál. Félek is, hogy ha Te hívtál pénteken, akkor esetleg úgy érzed, hogy direkt nem vettem fel és többet nem hívsz... Tudod valahol örülnék ha Te hívtál volna, ugyanakkor sajnálnám, ha pont a Te hívásodról maradtam volna le... De azt hiszem ezt kicsit túl sokat mondom, pláne ha majd kiderül, hogy nem is Te voltál
Még egy dolog. Ha megnézed en elég sok Eszter ismerősöm van, az elmúlt 3 hátben mindig lett egy újabb, de én sose en, hanem mailjaim közt vettem észre. És minden alkalommal tiszta izgalomban voltam (vagy örültem, ahogy tetszik), hogy hátha visszajelöltél... Jójó, tom, álmodik a nyomor, meg naiv vagyok
Hát, így most ennyi. Csak még annyit, hogy mindig drukkolok Neked, hogy menjenek jól a dolgaid. (Ha balesetről hallok akkor is mindig megijjedek, hogy Téged ért baj... nem tudom elmagyarázni.)
Sok szeretettel puszil/csókol,
Zoli -
#36
Szia Eszti,
(Sokszor gondolkodom, hogy valahogy úgy köszöntelek levélben, hogy: "Hellő hercegnő" vagy "Ciao principessa" vagy "Hello Világszépe", csak félek, hogy te ezt halálos komolyan vennéd és nem tetszene én meg olyan kicsit vicceskedő kedveskedésnek szánnám, ami így írásban nem jön le.)
Ez egy nagyon vacak levél lesz, már tudom előre. Így gondolatban már két napja fogalmazom, de persze leírva mindig más...
Szóval... a pénteki ismeretlen hívomnál kezdeném. Egyre erősebben arra tudok gondolni, hogy Te voltál. Mivel eddig bárkivel beszéltem nem ő volt és hétfőn még a céget is felhívtam, ahol állásinterjún voltam és ők se voltak. Na meg senki nem hívott újra... Szóval egyre inkább úgy tűnik nekem, hogy Te voltál és egyre jobban (kurvára) sajnálom, hogy nem tudtam felvenni amiatt, hogy lenémítva felejtettem... Pedig piszokul örültem volna ha hallhatom a hangod... Például hétfőn megkeresett egy cég, állásajánlattal, és mikor ismeretlen hívott (számkijelzés azért volt) láttam alig kaptam levegőt, ahogy szokták mondani a torkomban dobogott a szívem és még a hangom is megváltozott, ahogy beleszóltam a telefonba... Persze nem Te voltál, de volt egy 4-5 másodperc, amiben úgy reménykedtem, hogy Te vagy... Nem tudom jobban elmagyarázni...
Aztán a hétvégén rakodtam a szobámban és találtam egy papírt. A papírra még két éve írtam össze azokat az smseket amiket nekem küldtél korábban, hogy meg legyenek akkor is, ha pl. telefont cserélek, meg ilyenek...
2003.06.24. 15:40 "...mi ez a sok kérdés? miért érdekellek? a barátom nem örül"
2003.06.24. 15:55 "1 fiú nem keres + "csakugy" 1 lányt ennyi idő után"
2004.07.06. 11:42 "Az lenne a jó, ha nem keresnél többet soha."
2004.07.06. 11:45 "Már egy éve történik. felejtsmarel!"
2004.07.06. 13:59 "Azt akartam KÖZÖLNI TAVALY MULTKOR, MOST ÉS A JÖVŐBEN IS: HAGY BÉKÉN 1 ÉLETRE! ENNYI IDŐ ALATT BÁRKINEK LEESETT VOLNA. NEM VAGY KOMPLETT."
2004.07.06. 14:26 "Azt csinálod folyamatosan. EZAZ utolsó KONTAKT. Nem akarok sms-t, hívást"
Mostanában viszont nem mondasz ilyeneket... (legalábbis a két legutóbbi írásodban) Már amikor persze szóba állsz velem. Meg ha Te hívtál... De persze még ha Te is voltál, nem tudhatom mit mondtál volna Tudod így a napokban elmorfondíroztam ezen. Vajon mi történhetett az elmúlt két évben? Arra játszol, hogy ezt a bizonytalanságot előbb-utóbb megunom és azt mondom, hogy hagyjuk? Ha így próbálsz lerázni (gondolván, hogy ezt a bizonytalanságot nehéz bírni), akkor most megmondom, hogy ez nem fog menni, mivel tudom, hogy azután, hogy én azt mondanám, hogy hagyjuk, az utána következő egy évben mocskosul szarul lennék. Értsd, sokkal rosszabbul, mint most, amikor a sok évi átlagomhoz képest egész jól vagyok, és nagyon örülök, ha olykor írsz, és főleg örülök, hogy írhatok Neked és hogy elolvasod.
Ugyanakkor tény, hogy ez így rossz IS. Pénteken volt az a hívásod és utólag néztem, hogy aztán amit írtam is csak vasárnap olvastad. Tudom semmi jogom féltékenynek lenni, de ilyenkor az jut eszembe, hogy a hétvégét máshol töltötted, esetleg másvalakivel, aztán beindul a fantáziám hogy mit csinálhattál vagy mit csinálhattatok és marha rosszul érzem magam
Másrészről, valamivel józanabbul ha gondolkodom... Szal ott vannak azok a korábbi sms-eid, meg az elmúlt pár hónapban általad írtak, hogy "bizonytalan" vagy, meg azok a dolgok, amiket tettél... És elgondolkodtam, hogy mi miatt változtathattad így meg a véleményedet. Mármint a "HAGY BÉKÉN 1 ÉLETRE"-ből ez a bizonytalanság, vajon hogy alakult ki Benned. Olyanokra tudtam ezzel kapcsolatban gondolni, hogy negatív tapasztalataid voltak másokkal. Esetleg volt barátod többször megcsalt, vagy több kapcsolatodban is csalódnod kellett, ilyenekre. És elképzelhetőnek tartom, hogy ha például valaki megcsalt többször kimagyarázta, és emiatt aztán elég kellemetlen, hogy nem tudtam felvenni a telefont és aztán Neked úgy tűnhetett, hogy magyarázkodok. Szóval jó rossz érzés, hogy éppen Te esetleg úgy gondolod nem lennék hűséges, vagy megbízható...
Aztán meg azon is sokat gondolkodom, hogy kettőnk között már fél éve tart ez. Nem gondolom, hogy egy kapcsolatot a sex-el kell kezdeni. De fontosnak tartom. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a bizalmad megszerzéséhez kell az is, hogy én ne jöjjek össze senkivel, amíg Te nem döntesz... akár így, akár úgy. Márminthogy akár közeledsz vagy elzavarsz (kizársz). Viszont rohadtul hiányzik ez a fajta testiség... Tudom, tudom "hagyj ezzel békén, verd ki, dugd kályhacsőbe, stb." És sokszor elgondolkodom azon, hogy vajon Neked nem is hiányzik vagy esetleg Te ezt megoldod valakivel... Vagy ha ugyanabban a cipőben jársz, mint én... Én, őszintén megmondom, sokszor fantáziállok Veled. Ugyanakkor azt is szeretném ha tudnád, hogy nem akarlak sürgetni. Egész apró dolgok is sokat jelentenének nekem. Ha hallahatnám a hangod, ha láthatnálak, ha tudnánk beszélgetni, vagy írnál, ha látnálak mosolyogni, de ha fintorogni is... meg egy sor dolog, felsorolni képtelenség volna. Én örülnék ha közelebb engednél Magadhoz...
Hát, félek, hogy emiatt a levél miatt (is) a fejemet veszed. Én, ha lehet ilyenről beszélni, akkor magamból lelkileg nagyon sokat feccöltem bele, hogy lehessen köztünk (valamiféle) kapcsolat. Nem tudom, hogy Te ezt mennyire látod, hogy mennyire veszel komolyan, hogy mennyire tartasz értékes ismerősödnek... Illetve hát azt se tudom, hogy oda sorolsz e... Nézd, én ugyanazt mondom most is, mint eddig is. Örülnék ha nyitnál felém, ha lehetne köztünk valami... és ha Te hívtál én annak is nagyon örülök, és nagyon sajnálom, hogy ilyen barom módon alakult, hogy lemaradtam róla. Szóval, örülnék ha újra felhívnál (vagy megadnád a számod és én hívhatnálak), vagy ha nem Te voltál, szal ha felhívnál... Tudom, hogy ez egy nagyon félresikerült levél, ugyanakkor bizonyos dolgokat nem tudtam jobban megfogalmazni. Elsősorban a telefonhívás amit most nagyon sajnálok, mármint hogy ha Rólad maradtam le. Másodsorban próbálom kitalálni, hogy Te miként élheted meg ezt az egészet (beleértve a sexet is) kettőnkel...
Amúgy, szombaton egy spanyolos étteremben ebédeltem, ahol voltak kaják is. És hát egyrészt a helyről is Rád gondoltam, meg kaját is úgy választottam, hogy valami spanyol nemzeti ételt ettem (csirkehús, kolbász, sárgarizs, zöldségek tepsiben sütve) valami Paesa volt a neve, gondolván, hogy biztos Te is ettél ilyent már odakint és kiváncsi voltam... Meg kedden elvoltam Nagykanizsán és nagyon tetszett, és eszembe jutott, hogy ha lehetne köztünk valami, akkor Magyarországon is jópár helyre szívesen elmennék Veled, jópár helyet szívesen megmutatnék Neked... Szeged, Tata, Nagykanizsa, Keszthely, Pécs, veszprém, Badacsony, Eger, Balatonfüred, Siófok, Sopron, Debrecen... stb. Hja, azt hiszem túl szentimentális vagyok... Ne haragudj, már be is fejezem:
Sok-sok puszi, csók
Zoli
Szia Eszti,
Nézd, félek, hogy elrontottam. Félek, hogy túl sokat kerestelek. Félek, hogy nem tetszik amiket írtam. Félek, hogy több levelem el sem olvasod. Jó rossz érzés, hogy félek, hogy elrontottam. Nem akartalak lerohanni. Nem akartam az agyadra menni. Nem akartalak bántani. Látom, hogy az utolsó két levelem még mindig nem olvastad el... Lehet, hogy rosszul közeledtem... Nem tudom... Igyekeztem tapintatos lenni... persze nem tudom mennyire sikerült. Én nagyon sajnálom, ha elrontottam...
Igazság szerint, tudom, hogy rég írtam Neked. Majd másfél, két hete. De ez pont amiatt van, hogy úgy érzem, hogy elrontottam, hogy úgy érzem, hogy leráztál vagy épp lerázol. Látom, hogy még mindig van levelem, amit nem olvastál, és gondoltam várok, amíg elolvasod... ugyanakkor... Nem szeretném, ha azt hinnéd, akárcsak véletlenül is, hogy nem gondolok Rád. Nem szeretném, ha abból, hogy nem írok, azt hinnéd, hogy ezért van. Egyszerűen úgy éreztem, hogy sok vagyok Neked picit és nem akartam, hogy sok legyek Neked. Ugyanakkor nem szeretnélek újra teljesen elveszíteni.
Sokat morfondírozok azon, hogyan csinálhatnám jobban. Igazából mindent jobban szeretnék csinálni az életemben annál, mint ahogy most megy, de valahogy mindennek csak a küszöbén állok, ha érted. Veled kapcsolatban is, meg a munkával kapcsolatban is... Jó szar érzés... Sokkal jobb szeretnék lenni... és tényleg, annyira kevésen múlik, ha lenne egy melóm fent Pesten... (ahogy sejtem neked van, szóval emiatt is vérciki már, hogy nekem nincs) már néztem albérleteket, aztán ha már van ott munkám kereshetnék lakást... és talán hozzád is közelebb lennék... ha nem is emberileg, de helyileg... és talán átléphetnék ezen a szakadékon, ami kettőnk között ott van Részedről... talán kevésbé zárkóznál el akkor már tőlem. Látod nem tudom. Annyira remélem, hogy így lenne, tényleg... És persze ugyanakkor minden sikertelen nap után félek, hogy csak távoldok és távoldok Tőled...
Ne haragudj rám, ok? Kérlek. Ugye nem rontottam el? Ugye még nem rontottam el?
Milliószor puszil,
Zoli
Szia Eszti,
Remélem nem haragszol meg, hogy írok, meg, hogy így az ímél címedre
és nem iwiwbe... Az a helyzet, hogy kedden próbáltam Neked írni már,
még iwiwben. Aztán vmi olyant írt ki, hogy "sikertelen küldés" és
mégegyszer próbáltam és újfent azt írta ki. Elsőre arra gondoltam,
hogy na itt a vég számomra, aztán picit utánanéztem és valszeg arról
van szó, hogy betelt az iwiwes postafiókod. Ami könnyen lehet, hisz
csak tőlem van vagy 80 leveled :) Szóval ezért vettem ki a jelölésem,
meg tettem vissza, hogy azért lásd valamiből, hogy gondolok Rád...
Ugyse tudom igazán elmagyarázni...
Aztán szerdán jól megleptél, ahogy visszaigazoltad az ismerősséget,
meg elolvastad a még olvasatlan leveleim. Na mostanra már tényleg
jópárszor elolvastam az adatlapod, ahogy egy korábbi leveledben
írtad :) Meg megnéztem neten, hogy mit takar "Köböl", a "Petőfi" meg a
többi dolog :) Ráadásul aznap jött egy másik hír is, miszerint felvettek
volna az RTL-hez, kemény 50 ezer forintos fizetéssel, ami sajnos kurva
kevés :( Na mind1, nem akarlak untatni, még beszúrom ide azt a
levelet, ami kedden nem ment át:
"Téma: levélrészlet: "sokmillió puszi", a többi igazából kevésbé fontos
CUPP
Szia Eszti,
Jó rég írtam Neked... Nem szeretném ha félreértenéd. Írnék én Neked
minden nap is. De látom nem olvasod mostanában azt a keveset se.
Agyadra menni meg nem akarok... viszont azt azért szeretném ha
tudnád, hogy messze nem vagy elfelejtve. Minden nap gondolok Rád,
ami azt illeti elég sokat is... ugyanakkor félek is írni, félek, hogy minden
betű amolyan koporsószög a saját síromba Nálad. Talán érthető mit
próbáltam ezzel mondani... Néha nekem magamnak is furcsák az ilyen
képeim
Aztán van más is. Valami eszembe jutott így a napokban. Picit fura
dolog, nehezen is tudom megfogalmazni. Valami olyasmi, hogy én
amiatt, hogy Te sokszor... hm, hogy is mondtad?... "nem voltam
kedves"... szal, amiatt, hogy előfordult már olyan, hogy Te nem voltál
velem kedves, amiatt én jobban megbízok benned, mint mondjuk más
lányokban. Emiatt a Te jó véleményed sokkal értékesebb a számomra.
Már amennyiben persze valaha is létezni fog ilyen... Talán fura, nem
tudom, de tényleg így érzem. Persze sejtem, hogy elég hülye dolognak
tartod. Na mind1 ... nem akarlak nagyon untatni... nem tudom hány
levelet írhatok még Neked, félek minden alkalommal, hogy ez az utolsó,
vagy az utolsó utáni... úgyhogy:
sokmillió puszi"
Hát szóval sokat nem vesztettél, hogy nem olvastad :) Nah, ennyi, így
is asszem túl szószátyár voltam. A két kép meg csak poén, remélem
tetszett/ik.
Pussz,
Z.
u.i.: még 1* ne hari, ez ilyen kicsit összevissza levél lett -
#37
Szia Eszter,
Az első mondatot kedd reggel óta egyfolytában szeretném már leírni,
miszerint is: nagyon szép vagy. Ezt most csak így tömören, mert erről
külön két oldalas értekezést is tudnék írni :)
Igazság szerint félve írom ezt a levelet, félve mert olyan őrültségnek
tűnik ez az egész így kettőnkel. Vagy inkább őrültségek
tömkelegének :) Nem is tudom, hogy szabad e ilyent írnom,
hogy "kettőnkel", nem is tudom, hogy szabad e annyira az érzéseire
hagyatkoznia az embernek, mint ahogy Veled teszem. Valahogy úgy
érzem, hogy ha kimondatlanul is, de van valami közöttünk. Ugyanakkor
félek, hogy ezt esetleg csak én érzem, félek, hogy esetleg túlságosan
rámenős vagyok Veled, félek, hogy félreértek dolgokat a Részedről, és
attól is félek, hogy nem vagyok elég rámenős Veled és hogy esetleg
nem élek a lehetőséggel amit Te adsz... Hülye dolog... ez meg egy
hülye levél... Szóval, valami olyanról próbálok írni, hogy bennem
sokszor bennem van, hogy talán többet kéne keresselek, talán egyszer
elkéne mennem a munkahelyedhez és megvárni és megszólítani, vagy
épp egy olyan szórakozóhelyre, amilyeneket az iwiwen bejelöltél és ott
megszólítani...és attól is félek, hogy ha én nem vagyok ott, akkor más
megteszi... szóval ilyenek mind eszembe jutnak, de aztán az is, hogy
Te sosem örültél, ha kerestelek és arra gondolok, hogy örüljek annak,
hogy még nem zavartál el, és arra gondolok, hogy az a helyes, ha
kivárom, hogy válaszolj levélben vagy felhívj, vagy megadd a számod,
vagy ilyesmi... Nem tudom, hogy jól gondolom e, és ha Te úgy érzed,
hogy nincs is semmi kettőnk közt, akkor úgy van és nem szeretném ha
emiatt amit most írtam kellemetlenül éreznéd magad, vagy bármi
ilyesmi...
:( Sajnos nem tudom ezt az egészet megfogalmazni. Valami olyasmi,
hogy: Én úgy érzem, hogy van valami közöttünk, még ha mondjuk csak
valami nagyon halvány dolog is, ugyanakkor nem akarom erőltetni, és
ráderőszakolni se, hogy van vagy legyen ilyen és nem
akarlak "letamádni" munkahelyedről eljövet vagy szórakozóhelyen,
mondván, hogy hátha akkor lesz vagy akkor Te is azt mondod... és
ugyanakkor meg félek, hogy pont amiatt, hogy ezeket nem teszem,
szal, hogy pont emiatt elfoglak veszíteni... Tényleg nem tudom
megfogalmazni :( Ne hari, se ezért a levélért, se az én hülye
gondolkodásomért... :(
Puszil:
Zoli
Szia Eszti,
Mostanában nagyon bizonytalan vagyok abban, hogy szabad e, hogy
írjak Neked, hogy túl sűrűn vagy túl ritkán írok e... Most is napokat
vívodtam ezzel. Olyankor mikor írok, olyankor attól félek, hogy nem
kellene, vagy, hogy nem AZT kellene írni, amit írok. Olyankor meg mikor
nem írok, olyankor meg mindig attól félek, hogy kellene, hogy írjak,
hogy talán így azt hiszed, hogy nem gondolok esetleg Rád. Hisz végülis
Te csupán ezekből látod talán, hogy gondolok Rád, holott ezeken a
leveleken kívül is rengetegszer... Aztán meg ezek a levelek is olyanok,
hogy hát wááá :) Szörnyű, hogy mennyit szenvedek azzal ezekben,
hogy megpróbáljak kifejezni valamit, amit aztán az esetek
többségében mégcsak igazán nem is sikerül :(
Egyébként mióta olvashattam iwiwen az adatlapod, azóta úgy
gondolom, hogy mi ketten nagyon sokszor félreértettük egymást
korábban. (de legalább is én Téged) Olyanokra gondolok, hogy mikor
régen Te nekem azt írtad sms-be, hogy zsonglőrködsz én azt hittem,
hogy az hasbaakasztás. Mármint érted, hogy direkt mondtál csak
valami abszurdat. (merthát nem egy tipikus válasz) Vagy amikor pl.
kölcsön kértél pénzt, meg amikor a természetgyógyászatról beszéltél,
akkor is felmerült bennem, hogy ez valamiféle teszt. Én tényleg sokszor
féltem, hogy ezekkel mind azt akarod mutatni, hogy ahol érsz hülyére
veszel és hogy hagyjalak békén. És azt hiszem tartozom egy
bocsánatkéréssel emiatt. Másrészt meg nagyon örülök, hogy ezekben
így tévedtem és, hogy nagyobb volt a félelmem az indokoltnál ez
ügyben.
Másrészt, pont azért, mert mindezek után úgy átértékeltelek, mármint
arra gondoltam, hogy talán mégsem akarsz egyszerűen hülyére venni
(pl. vissza is jelöltél), így elgondolkodtam más dolgokon is, amiket írtál.
Egyrészt, hogy a ZSKF-et félbehagytad mondván, hogy "naon nem volt
a Te világod", másrészt (na most puskáznom kell) ilyent is írtál, hogy "s
aki elgondolkodtat már jó pár éve,azokkal,amiket ír(sz)". Na most ezek
után már nagyon-nagyon kiváncsi lennék, hogy itt te mire is
gondolhattál... Én Téged elgondolkodtattalak? Mivel? Miképp? Szal
egyre kíváncsibb vagyok ez ügyben (is)..
Egyébként, ezek a levelek, ha másra esetleg nem is, de arra talán jók
voltak, hogy Te is jobban megismerhettél és elmondhattam olyan
dolgokat, amiket azt hittem talán soha nem mondhatok el Neked. És
talán Neked is voltak dolgok amiket esetleg az én részemről korábban
félreértettél és most másképp látod... Persze nem tudom...
Hülye dolog talán, de... szombaton a családdal tüzelni voltunk a
kertünkbe, 6 többségében már évek óta kivágott egész méretes fákat
égettünk el - képzelheted mekkora tűz volt: sok, sok sok-sok tűz :)
talán tetszett volna Neked is - és egy csomót gondoltam Rád közben.
Persze ez talán hülyeség, hisz Te egészen más tüzet kedvelsz. De
mégis, nekem eszembe jutsz. De olyan dolgokról is, hogy pl. az egyik
kedvenc futball klubbom a Liverpool és a címerében fáklyák vannak,
meg maga az egész címer is tiszta piros... szal arról is sokszor eszembe
jutsz... Nah, nem akarlak tovább untatni, remélem nem mentem az
agyadra:
sokszor puszil,
Zoli
u.i.: nagyon félek, hogy túl sok belőlem ennyi levél, vagy túl tolakodó
vagyok meg ilyesmi, és ha így van, akkor légyszives írd meg, hogy Te
miképp tudnál elviselni, csak légyszi ne az legyen, hogy szó nélkül
eltűnsz az életemből... nem tudom igazán leírni, csak nagyon félek,
hogy hirtelen újra eltűnsz :( Pussz
Szia Eszti,
Ne haragudj, hogy csak ilyen sokára írtam most. Tudod bármit teszel,
pl. iwiwen ha lecseréled az infóid én azon rágódom, hogy az most
rámnézve jó vagy rossz, stb. Meg aztán tudom, hogy valahol véletlen
összefutnánk úgy illene, hogy odamenjek hozzád, leszólítsalak, stb. És
utólag mindig úgy gondolom, hogy ha ezt elmulasztottam, akkor Te
nyilván haragudni fogsz rám és nem vagy rám kiváncsi, stb-stb. Szóval
sokat rágódok ezen az egészen, félek, hogy elrontom vagy elrontottam
és próbálom kitalálni a gondolataidat... És most néztem iwiwen, hogy
levetted a munkahelyed például, és elgondolkodtam, hogy most akkor
már nincs munkád vagy csupán nem akarod, hogy ott keresselek,
ahogy előző levelemben felvetettem. Aztán látom, hogy
megváltoztattad az ímél címed és arra gondoltam, hogy talán azt
szeretnéd, hogy inkább oda írjak? Ezért is küldtem erre a címre. Aztán
néztem, hogy töröltél leveleket, meg erősen él az emlékezetemben
még a szemed, mikor legutóbb láttalak, és arra gondolok, hogy talán
nem kellene annyira tartanom Tőled, mint ahogyan teszem? Valami
csodaszép szemed van... Örülnék ha láthatnám és... És ugyanakkor
félek is, folyton bennem van, hogy elrontom... Tudod, mikor még először
keretelek meg, akkor nem éreztem ezt, másodszor már igen, most
pedig még hatványozottabban. Nézd... lehet, hogy nem szerencsés
amit írni fogok, de... örülnék, ha megadnád a számod és aztán
felhívhatnálak (és nagyon apró betűvel: mondjuk azon akár
lebeszélhetnénk egy randit...) Azt hiszem úgy illene, hogy én hívjalak,
és amikor meg személyesen futunk össze azt meg én mindig elrontom,
ideges leszek, félek, hogy tolakodásnak veszed, félek, hogy
zaklatásnak veszed... Szóval ha megadnád a számod, abból látnám,
hogy nincs ellenedre, hogy felhívjalak és örülnék ha beszélhetnénk, ha
hallhatnám a hangod... Szóval ilyesmik pörögnek mostanában az
agyamban... Remélem nem zavartalak velük túlságosan...
Puszil,
Zoli
Szia Eszti,
Faszom :( annyira bánt ez az egész :( Tudom, hogy én rontom el.. most
is négy napja írom már Neked ezt a levelet, de... Tudod, sokszor
szeretnék sokszor bennem van, hogy szeretnék Neked valami
ellenálhatatlan levelet írni, amire azt mondod, hogy "ok, én ezzel
randizni akarok azonnal", vagy valami ilyesmi. Ami persze marhaság,
mert aztán persze mikor már írom a levelet, és ilyeneket hozok össze,
mint ezt is, akkor végül örülök, ha annyira jó lesz, hogy a fenébe ne
küldj el :( Szóval ahogy írtam fentebb, már péntek óta minden nap
írtam Neked. Pénteken valami szörnyű füle-farka nem volt levél volt,
inkább nem küldtem el, szombaton meg láttam, hogy szomorú/dühös
lehetsz, hogy ellopták a telód, így gondoltam van nagyobb gondod is,
nem még az én levelem olvasni... Tegnap meg elkakukkolt (romlott) a
gép itthon úgy 5-6 órára :( Szóval így... de most már mindenképp el
fogom küldeni.
Amúgy hülye dolog, egyrészt nagyon sajnálom, hogy ellopták a telód.
Másrészt olyan aranyos volt, amiket beírtál iwiwen, pl. "Puszkó
Mindenkinek", "pusznyusz"... szóval, bár ezért asszem meg fogsz
kövezni, de szinte nem sajnáltam onnantól, hogy ellopták. Valahogy
olyan jó látni mikor ilyen vagy... Tudod, nézegettem iwiwen most is,
hogy az újabb leveleim közül sokat kitöröltél és szinte biztos vagyok
benne, hogy haragszol rám, hogy csalódtál bennem, ami jó szar érzés,
és főleg az amikor látom, hogy ilyen kedves, jófej, aranyos vagy...
Amiről ugyan tudom, hogy az vagy csak tartok tőle, hogy nekem ez nem
jár (vagy nekem nem ez jár, vagy hogy) Tőled. Ugyanakkor meg tudom,
hogy voltak alkalmak, amikor Te közeledtél volna és én nem tudtam
kezelni. Amit szégyenlek is, meg sajnálok is... :( Rohadt rossz ilyeneket
írni :(
Hülye dolog, de valószínűleg amiatt, hogy sokat gondolok Rád, álmodok
is Veled. Péntek éjjel-szombat hajnalban például azt álmodtam, hogy
telefonon beszélünk, vasárnapra virradóra meg azt, hogy látom, ahogy
összejössz egy buliban valami sráccal... Azt hiszem amiatt lehet, hogy
ilyeneket álmodok, mert nagyon szeretném ha megadnád a számod,
vagy felhívnál, illetve a másikat meg mert nagyon félek attól, hogy
elrontottam :( Igazából most megint annyi mindent tudnék írni, például,
hogy van egy csomó zene, dalszöveg, amiket ha hallok vagy olvasok,
akkor Te jutsz eszembe, vagy könyvben, filmben szereplő (még akár
olyanban is, mint például a Barátok közt) és akkor is minduntalan Rád
gondolok... Igazából pénteken olyan levelet kezdtem írni, amiben
ezeket szedtem össze, ha nem is mindet, de néhányat legalább. De én
nem tudom az ilyent szépen megfogalmazni... Aztán meg persze élő
személyekről, személyes ismerősökről is, utcai járókelőkről is
minduntalan eszembe jutsz... ráadásul mióta legutóbb láttalak azóta
ha lehetséges, akkor még gyakrabban...
Mostanában egyébként időként besegítek a bátyám cégében, így
kevesebbet vagyok itthon, meg persze folyamatosan keresek munkát,
múlt szerdán is voltam ezügyben Pesten, meg most is megyek, marha
vacak érzés, hogy ennyire nem kellek sehol :( Hogyha esetleg... szal
szerdán Pesten leszek, ha gondolod összefuthatnánk... mondjuk
persze ez nem ilyen dolog, mert ha úgy gondolnád, hát én ingáznék is
Miattad... Egy szónak is száz a vége, ez esetben legyen százmillió:
Puszi
Zoli
Szia Eszti,
Rég írtam Neked, tudom és holnapig vártam is volna, ha... ha
édesanyám nem vesz fel este hatkor egy néma telefont :) Nem arról
van szó, hogy amúgy eszembe se jutsz, hanem arról, hogy szerettem
volna valami tartalmasat írni, és lehet, hogy holnap olyan visszajelzést
kapok, ami szerint is kezdhetek egy munkában 1-3 héten belül
Budapesten. Eredetileg úgy volt, hogy már ma tudni fogom, de aztán
csak holnap. Emiatt akartam várni holnapig a levéllel... És télleg ne
hogy azt hidd, hogy nem jutsz eszembe, mert kurva sokat eszembe
vagy és tudom, hogy most már rég írtam, és mindig szeretnék hetente
legalább két levelet írni, de most tényleg abban bíztam, hogy már ma
írhatok Neked egy ilyen jó hírt. Mármint mit tudom én, remélem, hogy
örülnél neki Te is... És télleg sokat eszembe vagy, és péntek óta
minden nap gondoltam hogy írhatnék, szombaton is, vasárnap is,
tegnap is, ma is. Tegnap már nagyon írhatnékom volt, aztán
gondoltam, hogy ma estig már csak kibírom... Ne haragudj! Ok? Ari vagy
egyébként, hogy gondolsz rám... bár rém ciki lesz, ha az a téves hívás
igazából nem is Te voltál... és ha esetleg amúgy a valóságban az
agyadra megyek... Amúgy remélem minden OK Veled és... szal, mikor
így Pesten járok, mindenhol kereslek és ugyanakkor mindig félek, hogy
valahol felbukkansz... hülye dolog... meg tök jó... egyébként, most így
valami fura érzés jött rám, így egy pillanatra kezdtem elhinni, hogy
kedvelsz vagy hogy mondjam és úgy a bőrőmön éreztem, ha érted.
Persze gyorsan ki is vertem a fejemből, mégmielőtt kikérnéd
Magadnak...
Igazából egész más levelet terveztem írni az előző napokban, de most
mindenképpen hamar szerettem volna válaszolni, a telefon miatt...
Remélem nem lesz gond... ha viszont félreértés történt, a telefonnal
kapcsolatban, és nem Te voltál, stb., akkor stornó a levél, és hülye
vagyok és a többi és a többi...
sok-sok CUPPOS,
Z. -
#38
Szia Eszti,
Tudod, ma mindenképpen akartam Neked írni. Persze, hogy
egyszerű legyen tegnap lekapcsolták itt a netet
számlaelmaradás miatt. Így aztán most majd valahonnan
máshonnan kell elküldjem Neked. Jellemző, hogy ha valamit
akarok, akkor még véletlenül se megy egyszerűen... Ezt a
levelet már szerda óta fogalmaztam gondolatban... na mind1.
Most éjjel nagyon sokat rágódtam ezen a levélen. Gyakran
van, hogy amit megírok Neked, azt hosszasan rágom magamban,
hogy azért mégis bírjon valami tartalommal is... még ha
esetleg ez igazán nem is látszik aztán... Szóval most is fél
éjszaka ébren voltam, de legalábbis amolyan félálomban és
ennek a levélnek a sorait fogalmaztam. Egyébként nem
ajánlom, hogy valaha is így fogalmazz levelet, mert reggelre
nagyrészét mindig elfelejtem és az éjjel még tök jól hangzó
összefüggő dolgokból megmarad egy-két szó, vagy mondat,
aztán abból lesznek az ilyesfajta se füle se farka levelek...
Az egyik dolog amire még emlékszem, az az ünnepekkel
kapcsolatos volt. Hülye dolog, de úgy érzem rossz lesz
külön. Úgy értem jön a karácsony, a szilveszter, Te ott, én
meg itt és... Tudod félek, hogy rossz, hogy külön leszünk.
Egyrészt persze féltékenység, másrészt meg valami olyan
dolog, hogy úgy érzem, hogy azzal, hogy nem leszek Veled,
nem adok Neked semmit karácsonyra, meg ilyenek, szóval, hogy
ez Téged bánthat... Meg eleve, örülnék ha Veled lehetnék...
Aztán a másik dolog, hogy szeretném, ha megadnád a számod,
hogy felhívhassalak. Nem zaklatnálak.
Tudod, félek, hogy elrontom. Szeretném jól csinálni, mármint
Neked jól...
Valami eszembe jutott még abból, amin este gondolkodtam.
Kedden voltam fent Pesten állásügyben (úgy néz ki felvettek,
sajnos csak január 1-el kezdek majd) és hazafele
összefutottam egy sráccal, középiskolai osztálytársammal.
Végig beszélgettük az utat és azt mondta, hogy ha kívülről
valaki nem is érti, az embernek akkor is az a jó valamiért
ahogy csinálja a dolgait. És persze én megint Rád gondoltam.
Én nem gondolom, hogy így van. Van, hogy az ember nincs
tisztában bizonyos dolgokkal és hibázik. Ha tudna dolgokat,
akkor másképp cselekedne, ahogy jobb lenne neki is. Tudod,
van egy dolog, amit én a mai napig nem tudok... Még anno, öt
éve, egy alkalommal talán megcsókolhattalak volna... hülye
érzés ilyenről beszélni... lehet, hogy Te nem is emlékszel,
meg egyáltalán szó se volt ilyenről... Mindenesetre most már
néhány éve, úgy négy, négy és fél éve pontosabban, sokszor
elgondolkodtam már azon, hogy vajon azért néztél e olyan
furán akkor. Ez az utolsó napok egyikén volt, és egy
pillanatra mintha ott maradt volna az arcod az arcom előtt,
egy kis tréfa után... Nem tudom a mai napig se, hogy azért
történt e, hogy azért történt e, meg lehet belemagyarázom.
Viszont... Viszont az biztos, hogy nekem erről akkor
fogalmam se volt. Nem szeretném, ha azt gondolnád, hogy én
egyszeris, úgymond, visszautasítottalak. Például arra nagyon
jól emlékszem, hogy egyetlen egyszer értem Hozzád, akkor is
egész finoman csak, az állad bal feléhez... Hülye dolog, de
arra is emlékszem, hogy csak azért olyan finoman, mert olyan
törékenynek tartottalak, meg féltettem a sminked :) És azóta
is volt, amikor esetleg rossz néven vehetted, amit tettem...
Tudod nagyon szeretném, hogy legyen köztünk valami. És mikor
legutóbb "összefutottunk", meg ha Te voltál az a telefon
kedden... tudod baromi jó érzés volt. De aztán. Nem hagyom,
hogy eluralkodjon rajtam... Ha akarsz nekem adni egy esélyt,
akkor kérlek, add meg a telefonszámod...
Egyébként, ez most teljesen más, de, időnként olyanok jutnak
eszembe, hogy pl. édesapám 83 februárjában hunyt el, Te
pedig az év márciusában születtél; meg, hogy ha hátralévő
életemet egy lakatlan szigeten kettesben kéne töltenem
valakivel, akkor Téged választanálak. Bár lehet, hogy ez
csak a kiszúrás lenne Veled... :)
Hát így, nagyjából ilyenek jártak az agyamban az éjjel, meg
az elmúlt napokban. Helyenként azt hiszem túlságosan
romantikus vagyok, máskor meg bátortalan, aztán van mikor
meg értetlen... Azért remélem mindezek mellett is tudod,
érzed, hogy mit gondolok Rólad... És komolyan, kérlek, ha
akarsz nekem adni egy esélyt, akkor kérlek, add meg a
telefonszámod... Igazából éjjel eljátszottam a gondolattal,
hogy mai levélbe csak ezt írom le százszor vagy akár
ezerszer, de aztán rájöttem, hogy az kissé hülye levél
lenne, így inkább mégse:)
Puszil,
Z.
Szia Eszti,
Tudod, sokszor nem tudom, hogy mi van, merre, hogyan és
meddig, csak azt tudom, hogy amíg írhatok, hát írok, írok...
Van egy téma, amit eddig szinte mindig elkerültem... Nem
azért, mintha sose jutna eszembe, (sőt ami azt illeti nem
igen van nap, hogy ne lenne eszembe) hanem mert a saját
szavaimmal ha fogalmaznám, hát tartok tőle, hogy kissé...
khm... pórias volna... Úgyhogy most is inkább egy Ady verset
és egy Johnny Cash dalt másolnék inkább ide, azok mégiscsak
valamifajta kulturális értékek elvileg. Egyébként ehhez
tartozóan még csak annyit, hogy Ady költészetét meglehetősen
szeretem, Johnny Cashről pedig készült tavaly egy (szerintem
jó) film ~A nyughatatlan~ címmel, amit a hétvégén újfent
megnéztem és hát a film happy endjétől eltekintve, picit úgy
éreztem, mintha rólunk is forgathatták volna...
Amúgy remélem minden OK Veled, meg, hogy nem megyek az
agyadra nagyon, meg ilyesmi...
És akkor a versek:
Ady: Léda a hajón
Hurráh, jön az Öröm hajója
És hozza Lédát már felém.
Virágos, pompás szönyegen,
Én asszonyom, már látlak, látlak:
Hajadban a vérvörös rózsa
Ugye kívánsz? Én is kívánlak.
Hurráh, mi rég nem láttuk egymást.
Óh, jaj, szédülök itt a parton,
Óh, jaj, most mindjárt itt leszel,
Kérdezlek majd és kérdezel
És összecsap két szomju-lélek
És fejemet kebledre hajtom.
Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást.
Johnny Cash/June Carter: Time's a wastin'
Male: Now I've got arms
Female: And I've got arms
Together: Lets get together and use those arms
Female: Lets go
Together: Times a wastin'
M: I've got lips
F: And I've got lips
T: Lets get together and use those lips
F: Lets go
T: Times a wastin
F: A cakes no good if you don't mix the batter and bake it
M: And loves just a bubble if you don't take the trouble to
make it
T: So if you're free to go with me
T: I'll take you quicker than 1-2-3
F: Lets go
T: Times a wastin
M: Now I've got blues
F: And I've got blues
T: Lets get acquainted and lose those blues
F: Lets go
T: Time's a wastin
M: Now Ive got feet
F: And Ive got feet
T: Lets start to walk with a lovers beat
F: Lets go
T: Times a wastin
F: You've got me feelin love like I never have felt it
M: You're full of sugar and Im think I'm the burner to melt it
M: Now I've got schemes
F: And I've got schemes
T: Lets get together and dream some dreams
F: Lets go
T: Times a wastin
Millió PUSSZ,
Z.
u.i.: (ez ilyen apróbetű vagyhogy) holnap megint Pesten
járok (munkaügyben, papírokat elintézni) -
#39
Szia Eszti,
Tudom, soká írtam... :( Nagyon sajnálom... Hülye dolog ez a
mentegetőzés, de mióta legutóbb írtam, múlt szerdán, tegnap és ma is
egész kora délutánig Pesten voltam és nem volt lehetőségem, hogy
írhassak Neked. Ezekben a napokban mutattak be körbe mindenkinek a
leendő munkahelyemen és ezekben rendeztem le a leendő
albérletemet is. Ami amúgy a XI. kerületben lesz a Vásárcsarnokkal
szemben (Baranyai u. 2.). Túl azon, hogy a munkahelyemhez is közel
esik és viszonylag olcsó, abban is bíztam, mikor ezt a helyet
választottam, hogy Hozzád is közel esik, bár ezt csak remélhetem.
(Gazdagrét vagy a Budacash nem esik nagyon messzire) Mindenesetre
ha csak nem valahol észak Budán-, Pesten-, vagy Pest keleti
csücskében élsz, akkor azért helyileg valószínűleg így lényegesen
közelebb lehetek majd Hozzád... Mondjuk persze nem tudom, hogy ez
Számodra számít e valamit is...
Amúgy remélem nem haragszol meg (és kérlek is, hogy ne haragudj
meg), de ma, útban hazaféle a Déli pályaudvarról Kelenföldre épp a
Ménesi úton keresztül vezetett az utam... Kiváncsi voltam milyen helyen
meg milyen cég az a Budacash... De tényleg ne haragudj meg érte, légy
szives. Csak arra jártam, semmi több.
Amúgy múlt éjjel sokat gondoltam Rád. Tudod, az elmúlt hetekben én
azt hiszem kicsit türelmetelen voltam Veled. És aztán úgy alakult, hogy
összefutottam néhány lánnyal, akik csalódtak a partnereikben és újra
átgondoltam, hogy mit is szeretnék én Tőled, meg, hogy Te mit is tudsz
rólam, és arra jöttem rá, hogy az is kész csoda, hogy egyáltalán
egyetlen levelem is elolvastad, hát még, hogy felvettél az ismerőseid
közé, meg a többi... És tényleg szeretnék türelmesebb lenni, bár azt
hiszem az eléggé tipikus nő-férfi kapcsolatában, hogy az utóbbi a
türelmetlenebb... Ugye? Mindenesetre sokszor éreztem azt
mostanában, hogy rossz ez a távolság, és, hogy szavakban, így
ezekben a levelekben nem tudlak úgy szeretni, ahogy szeretném, mert
néha egy pillantás, egy érintés, stb.... szal úgy érzem sokal többet
érhetne. De aztán, ahogy múlt este beszélgettem pár emberrel
megértettem, hogy valahol az a jó, hogy ilyen vagy, ilyen tartózkodó
vagy hogy mondjam, mert így nem álhat fenn, hogy
kétségbeesésedben menekülj egy kapcsolatba, vagy másnapra
megbánd, ilyesmi... szal azt akarom kihozni az egészből, hogy múlt éjjel
jött le nekem az, hogy ez amiatt lehet, hogy nem vagy egy naiv, éretlen
fruska, hanem átgondoltabban csinálod a dolgaid, szal, hogy egy
felnőtt nő vagy... Na ezt se tudtam kifejezni igazán :( Mindenesetre
még egyszer kérlek ne haragudj, hogy ilyen soká írtam, és hülye dolog,
de ha lehet így mondani az elmúlt hónapokban többet és többet
kezdesz nekem jelenteni, már csak maguk a hónapok miatt is, ha
érted... És talán jó ha tudod, szal... hogy én még mindig nagyon félek,
hogy nem lehet kettőnk közt semmi, és igazából félek elhinni, hogy
esetleg mégis lehet, mert már így is nagyon fog fájni, de ha komolyan
beleélném magam és úgy nem lenne semmi, akkor baromi szarul
lennék, ha érted. Ahogy már korábban írtam Neked, mostanában volt
már néhány alkalom, hogy pillanatokra elhittem, de... Nem szeretném
beleélni magam olyanba, amiből aztán nem lesz semmi. És azt hiszem,
hogy ha akarod, hogy legyen köztünk valami, akkor vagy megadod a
számod, vagy felhívsz vagy írsz vagy lebeszélünk egy talit, ilyesmi. Én
nem vagyok az a szófosó gyerek (legfeljebb így írásban), hogy ha
egyszer valahol hirtelen összefutunk, akkor levegyelek a lábadról. Még
ha a számod adod meg, akkor is zavarba leszek, hogy vajon mikor nem
zavarlak azzal, ha felhívlak...
És tudod ilyenkor utálom magam, hogy ilyen leveleket írok. Mert ha már
csak leveleket tudok írni Neked, akkor szeretnék kedveseket, amiből
baromi sok szeretet jön ki... és akkor csak ilyeneket tudok :( Néha
annyira szeretnélek átölelni, meg megcsókolni, puszilni, meg ilyenek.
Olyan apró dolgokat, amikből lejön, hogy egyik ember szereti a
másikat. És szeretném ezt mind levélbe, meg szavakba oltani, de...
félek, hogy nem sikerül :(
Puszil,
Z.
u.i.: Ezt levelet nagyon fáradtam írtam, az elmúlt két éjjel mindkétszer
3-4 órákat aludtam csak, és most is még baromi álmos vagyok, viszont
mindenképpen írni akartam Neked ma, egyszerűen mert úgy éreztem,
hogy már túl rég írtam Neked. Szóval egyszerűen, akartam Neked ma
írni, de a gondolatok, amiket az elmúlt hétben szedegettem össze,
valahogy nem jöttek elém. Szóval ne haragudj, ha valami esetleg
bántó, az egész levélnek csak egy célja volt, hogy szerettem volna
Feléd valamiféle (ehetőleg minél nagyobb) szeretet mutatni, ennyi,
semmi más. CUPP
Szia Eszti,
Jó nehéz ezt a levelet írnom... Tudom, hogy ritkábban írok mostanában.
Igazából nehezen írok is mostanság. Nehezen, mert egyrészt
állandóan ismételni se akarom magam, másrészt azt se akarom
mondani, hogy dönts A vagy B... Mármint A, hogy megadod a számod,
lebeszélünk egy talit, levelezünk, stb. vagy B, kampó, vége... Sokszor
azon gondolkodom, hogy nem azt kéne e írjam Neked, hogy "ez az
utolsó levelem, ha úgy gondolod, hogy igényt tartasz a társaságomra
tudod hol érsz el, telefonszámom megvan, ha kiváncsi vagy rám hívj fel,
tudod, hogy örülnék neki" vagy valami hasonlót...
Aztán ehhez kapcsolódóan az is sokszor eszembe jut, hogy én Téged
talán csak akkor érdekellek, ha nem kereslek... Talán innen nézve is
jobb lenne, ha azt írnám, hogy "OK, akkor most addig nem írok és nem
ismerjük egymást, amíg meg nem adod a számod", vagy valami
hasonlót... Nem tudom. Tényleg nem tudom. Sokszor olyan dolgokat is
megcsinálsz, amin ledöbbenek, aztán meg sokszor olyan dolgokat meg
nem, ami nekem tök triviálisnak tűnik... és nem értem miért. Persze
lehet, hogy Te is hasonlókat gondolsz rólam... Látom előszeretettel
használsz idegen szavakat, hát én spanyolból nem vagyok valami jó,
de van két szó ami azért olvasmányélményeimből megragadt "corti
y derecho", ami azt hiszem "röviden és egyenesen"-t jelent, na én
valahogy így szeretem intézni a dolgaimat... Ezzel szemben Veled
kapcsolatban minden bonyolultnak és szövevényesnek tűnik... Hülye
dolog, mikor elkezdtem írni ezt a levelet meglehetős kedvtelen voltam,
de most, hogy így kiírom, picit jobb lett a kedvem. Ugyanakkor félek,
hogy nem fog tetszeni ez a levél, pláne, hogy esetleg rossznéven
veszed, pedig megbántani nem akarlak vele, csak egyszerűen baromira
nehezen viselem ezt távolságot :( Aztán persze sokszor azon
gondolkodom, hogy mit tehetnék, hogy ez csökkenjen, hogy pl.
februártól beiratkozzam e arra a Creative táncsuliba, vagy járjak a
Szociál klubba, vagy... vagy... vagy... De valahogy mindig az van
bennem, hogy ha Te nem akarod, akkor én úgyis akármit csinálhatok,
ha meg akarod, akkor a számod megadásában mi lenne az akadály?
Nem bízol bennem? Vagy ha igen talán Te azt szeretnéd, hogy
kezdeményezzek? De ez a rengeteg levél, meg korábban is mikor
másképp kerestelek, ez szerintem kezdeményezés... Vagy Nálad csak
az számít annak, ha valaki személyesen kéri el a telefonszámod? Kb.
eddig jutottam gondolatilag... Mármint itt akadtam el, hogy talán Te
csak onnantól vennél komolyan, ha személyesen kezdeményeznék
feléd. (ezért is gondoltam a Szociál klubra meg a tánciskolára) Persze
nem tudom... Ebben meg az a hülye dolog, hogy amikor én kerestelek
személyesen, akkor elzárkóztál (asszem, mert Nálad biztosra én
semmit nem mondanék), mikor meg Te keresel az egyrészt mindig
baromi meglepő, ledöbbentő, készületlenül ér, másrészt mindig ott van
mögötte egy kavarás jelleg, amit meg baromira utálok és idegesít...
Tudom, hogy ez egy baromira negatív levél, és félek tőle, hogy
megfogsz sértődni miatta vagy rossznéven veszed, vagy nevezd ahogy
akarod (igazságtalan vagyok, meg akármi), de tényleg nem szeretném,
hogy ez legyen belőle. Csak egyszerűen utálom, hogy időnként azt
hiszem, azt érzem, hogy mindketten szeretnénk, hogy legyen köztünk
valami, máskor meg ott van ez a hülye távolság és még csak a hangod
se hallhatom, nem látlak, nem is írsz és ezekbe a betükbe kéne olyan
érzést oltanom, ami amúgy talán csak a testiségben van, ha érted... :(
Ne haragudj, hogy most ilyen negatív voltam :( Talán az ünnepek miatt,
nem tudom, de valahogy pár napja már ilyen levert, elkeseredett
vagyok :(
Sok-sok CUPP-os,
Z.
Szia Eszti,
Fhu, nem is tudom hol kezdjem, mert egyszerre hárommal is
kezdenem... Szóval, előszöris a múlt heti levelem. Ne haragudj miatta,
ok? Egyszerűen bennem vannak olyan félelmek is, mint amiket ott
írtam. Viszont már a rákövetkező este szerettem volna írni újabb
levelet, amiben arról akartam írni, hogy ne haragudj és tényleg ne légy
rám dühös, meg örülök, hogy írhatok Neked, meg... stb. Láttam iwiwen
is, hogy után megint töröltél ki a leveleimből és tartok tőle, hogy dühös
lehettél rám... És tényleg, sokszor félek, hogy csalódást okozok Neked,
és azzal megbántalak és baromira nem akarok ilyet tenni, de tartok
tőle, hogy akaratomon kívül is előfordul ilyen, és azt nagyon sajnálom.
Hna, kb. tömören ezt szerettem volna az előző levelemhez írni. Igazság
szerint írhatnék sokkal többet is, de ahogy már az elején írtam ezt a
levelet egyszerre három témában is kezdtem volna és gyorsan jöjjön a
következő. Ami meg arról szól, hogy mostanában miért hetente és
miért kedden szoktam írni. Ehhez idézek egyet A kis hercegből: "- Jobb
lett volna, ha ugyanabban az idoben jössz - mondta a róka. - Ha
például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek
örülni. Minél elorébb halad az ido, annál boldogabb leszek. Négykor már
tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága
kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom
tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van
bizonyos szertartásokra is." Szal így megfogadva a róka tanácsát (jójó,
tudom, nagyon nyálas dolog amit most írok), így most keddenként írok
Neked. Tudom hülyeség, de hátha számít valami keveset.... Jó, jó, tom
hülyeség :( Mindenesetre csak azért akartam ezt elmondani, hogy
nehogy azt hidd, hogy ritkábban gondolok Rád. Ezt a levelet már múlt
szerda este, csütörtök reggel nagyon szerettem volna megírni, de
aztán úgy döntöttem inkább várok keddig, egyrészt, hogy talán ha
ritkábban írok, agyadra is kevésbé megyek, meg amit fentebb írtam a
rókával kapcsolatban. Hna ez volt a szokásos hülyeségem, és akkor a
harmadik dolog, amit szerettem volna megírni, hát ezt a legnehezebb
megfogalmazni... Tudod, én úgy szoktam gondolkodni, hogy ha vissza-
vissza nézek egy-egy évemre, akkor vannak jó és vannak rossz éveim.
Aztán persze vannak felemások is... Például 2005 nekem egy elég
vacak évem volt, legalábbis 2006-hoz képest mindenképpen, és
persze, igaz, hogy 2006-ban nyelvvizsgám lett, meg diplomám, meg
úgynéz ki, hogy munkám is, de, nem tudom mennyire fogod érteni...
szal az igazi különbséget Te jelentetted ebben a két évben és Miattad
ez egy tök jó év, és... Nem tudom elmagyarázni. És tudom, hogy az
előző levelemben mit írtam, és azzal együtt is, már szerdán este azt
szerettem volna írni, hogy "Tudom, hogy haragszol a tegnapi levelem
miatt, de lécci ne tedd... és ha el akarsz zavarni a fenébe, lécci csak
már januárba, mert szeretném, ha erre az évemre azt mondhatnám,
hogy szép volt, jó volt, és Miattad volt jó, Miattad jó." Szóval valami
ilyent, bár nem tudom igazán megfogalmazni... Hna, remélem azért úgy
összetudod rakni ezeket és érthető lesz... :(
Millió Cuppos,
Z.
Hello Világszépe,
Hülye dolog, de nem telik el nap a nélkül, hogy ne gondolnék Rád... és
akaratlanul is. Múltkor nézegettem neten: Bin Laden március 10-én
született... Esetleg Te vagy álnéven? ;) Aztán meg ma mentünk
kórházba egy szülés miatt látogatóba, mit ad isten pont masszőrök
jöttek elő ott meg :) Tegnap meg a Ben Hur-t néztem DVD-n, na abban
Esther-nek hívják a főhős szerelmét... Aztán múlt héten meg volt egy
emlékezetes álmom, végig Téged kerestelek benne, iskolában,
munkahelyen, szórakozóhelyeken, aztán mikor megtaláltam, hogy hol
laksz (mármint álmomban, és ott azt hiszem az első vagy a második
emeletre kellett volna mennem egy körfolyosós házban), szal a
álmomban a házban fel féluton (vagy az elsőn vagy a félemeleten)
mikor már-már láttalak: megfulladtam és felébredtem :) Nehogy
véletlen is megtalálhassalak... :( Aztán kiderült, hogy a paplant
tekertem a nyakam köré, de sajna mikor visszaaludtam már nem
folytatódott :(
Amúgy szombaton költözöm fel Pestre, most így van is bennem egy
drukk... Hja, és ne haragudj, hogy vasárnap írtam azt a fél sort, végülis
karácsony volt, remélem nem zavartalak vele nagyon, de mivel ma is
karácsony van és mivel könnyen lehet, hogy elsejéig nem tudok már
majd írni Neked, így itt szeretnék Boldog Új Évet kívánni, meg persze
Boldog Karit, amíg még tart... Azért, hiányzott, hogy nem írtál
karácsonyra, meg a születésnapom is most volt... :(
CUPP,
Z.
Szia Eszti,
Hát most már Pestről írok Neked... illetve Budáról, de egy magamfajta
vidéki embernek a kettő szinte ugyanaz... Kiváncsi lennék hogy telt az
elmúlt hét Neked, különösen az ünnepek és olyan nap, mint a
szilveszter. Nekem elég vacak volt a szilveszter egész estig. Tudod úgy
éreztem, szal, hogy Veled kéne lennem. Ami persze baromság, hisz ha
Te is úgy akartad volna, akkor nyilván együtt lettünk volna, ha meg Te
nem akarod, hogy Veled legyek, akkor meg nyilván nem kéne... Tudod,
abban a reményben jöttem fel Pestre, hogy így közelebb leszek
Hozzád, erre rögtön első nap itt a szilveszter és a helyett, hogy
közelebb éreztem volna magam Hozzád sokkal inkább távolabb... Szal
vacak volt a szilveszter, picit be is fordultam, de aztán végül egy
hozzám hasonlóan befordult csajjal elmentünk az Oktogonra,
megünnepeltük az Új Évet, aztán siettünk haza, én már csak azért is,
hogy Neked mielőbb boldog új évet kívánhassak, legalább levélben, ha
máshogy nem lehet... :( Ez is olyan hülye dolog, még szombat délután
(4-6 között) elugrottam gyalog a West Endbe (oda vissza innen - Móricz
környéke - az jópár kilóméter), hogy aztán legyen itt net és azon
Neked 1-én minél hamarabb Boldog Új Évet kívánhassak... Tudom,
hogy ezek hülye dolgok és fenét nem érdekelnek és szívesebben
kérdeznélek, hogy Te hol és hogy töltötted a szilvesztert, a karácsonyt,
de... Szal, hülye dolog volt, mielőtt beköltöztem volna ide, tesóm
barátnője megkérdezte tőlem, hogy írtál e nekem mostanában. Én meg
nem tudtam mit válaszoljak. Mert hát tényszerűen ugye nem írtál,
ugyanakkor meg... szal valahol azt hiszem, bár nagyon félek, hogy
tévedek... szal, hogy azért... azt hiszem jobb ha inkább nem mondok
semmit, hisz Te tudhatod a legjobban...
Ami meg engem illet, a telefonszámom nem változott (70-315-7189), az
iwiwen is megtalálsz, MSN-en is, ímélen is és örülnék ha megadnád a
számod és felhívhatnálak... Hülye dolog, 31-én éjfélkor örültem, hogy
végre itt vagyok és ugyanakkor mióta itt vagyok... szal részemről ez
egy eldöntött dolog, minden megtakarított pénzem ráment, hogy
feljöhessek és baromira tartok tőle, hogy nagyon nagy őrültséget
csináltam... Mondjuk ilyeneken főleg szilveszter este járt az eszem, szal
ne hogy azt gondolod, hogy naphosszat ezen rágom magam. A másik
amin ugyanakkor járt az eszem, hogy ezek a levelek nem elég
kifejezőek. Sokszor azon veszem észre magam, hogy a szavak amiket
leírok a tört részét se adják vissza annak, amit szeretnék mutani
Feléd...
Tudod, mióta így keddenként írok Neked, azóta sokkal könnyebben írok
és mindig van amit kifelejtek. Most is tudom, hogy van, ami nem jut
eszembe, pedig a héten szerettem volna elmondani. És persze mindig
itt van, hogy örülnék, ha magádnád a számod és felhívhatnálak vagy
meghívhatnálak valahol leülni...
Hát ez talán picit szomorú levél lett, az akkor a szilveszter miatt van.
Remélem azért nem lett túlságosan nyomasztó... :(
Sok-sok PUSZI,
Z. -
#40
Hello Eszti,
Hülye dolog, múlt hét második felében még tudtam mit írjak. Aztán ma
picit tanácstalan voltam. Tudod baromira bánt, hogy nem írsz vissza a
leveleimre, nem adod meg a számod, nem hívsz fel, stb. Mármint nem
mind egyszerre, hanem, hogy egyik se, véletlen se. Időnként nagyon
befordulok ezen. Persze tudom, semmi jogom, hisz sose mondtad, h
örülsz, h írok Neked, sose bíztattál semmivel, szal... Ill. én néha az
hittem, h bíztatsz, de az ilyen dolgok... szal olyan bizonytalan. Időnként
úgy érzem, hogy nagyon nagy marhaságot csináltam, mikor feljöttem
Pestre. Sok baromságot csináltam életemben, de azér eddig ez lesz a
legnagyobb, ahogy kinéz nekem... :/ Pedig újévkor még tök boldog
voltam, hogy feljöttem, gondoltam megadod a számod, dumálunk, ha
úgy alakul esetleg össze is futunk... ehhez képest...
Én szeretek csak úgy csavarogni a városban. Ma is elmentem pár órát
kolbászoltam, direkt olyan helyeken ahol 2000-2002 körül laktam és azt
néztem, hogy alig változott valami. A házak, a feliratok ugyanazok, a
fák, a bokrok és az árnyékok is, ugyanazokon a helyeken van tömeg,
ugyanott nincs senki. Ugyanazok a boltok vannak ugyanott, ugyanazok
a vállalkozások. Egyik másikba benézve belül se sok minden változott,
max. itt-ott egy pultot kicseréltek, a hirdetéseket lecserélték. De
ugyanott vannak a hirdetőtáblák is, ugyanaz a metro és ugyanaz a
villamos jár ugyanott és még a kollégiumban is ugyanazok a függönyök
lógnak. Talán ki se mosták őket azóta... Leszáltam a Pillangó utcában a
metróról elsétáltam a Nagy Lajos király útjára, majd kimentem a Mexikói
útra... Ezeken a helyeken, főleg így együtt 2001-ben jártam utoljára. És
alig változott valami. A felszínen itt-ott kis változások, ahogy az
embernek is több az ősz hajszála, meg a ránca, de semmi lényegi. És
arra gondoltam, hogy szerintem mi ketten is így lehetnénk, ha
találkoznánk. Persze marhaságokat írok most is, mint mindig...
Aztán jöttem haza és persze befordultam megint. Egész addig, míg a
Váci utcában az aluljáróban meg nem hallottam egy énekest. Először
csak egy sort hallottam, ami valami olyanról szólt, hogy "csináld végig
amit elkezdtél" vagy valami ilyen. Aztán meg egy általam is ismert
Tankcsapdát énekelt, miszerint "Ha nem hiszed el hogy az eleted
ajandek..." stb. És tudod az jutott eszembe erről, hogy én is végig
akarom ezt csinálni. Ha megadod a számod, akkor felhívlak. Ha nem,
akkor előbb-utóbb el fogsz megint zavarni. Ja igen, most így a neten
megnéztem mi az a Tankcsapda szám tulajdonképpen: Neha mindenki
elkovet nehany hibat/ De ha magadba nezel es azt latod hogy/ A
szived tiszta akkor/ Jo az ut amin jarsz as tobbe/ Ne is fordulj vissza.
Vicces, tök véletelen hallottam is, néztem is meg, és tök passzol :)
Most megint annyi mindent írnék, talán ötször ennyit is, de ez már így is
nagyon hosszú levél és a megszokottnál is vacakabb és nem akarlak
tratálni csupa unalmas hülyeséggel...
Puszil,
Z.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kedves Eszter,
Leveled olvastán pár órára padlót fogtam. K.O. volt, tényleg. (Nyilván az is az lesz, amikor a baráti köröd elver, de más értelemben ez is az volt.) Ugyanakkor azt is megkérdőjeleztem, hogy ezt a levelet te írtad. Nem sok összefüggést mutat a négy megelőzővel. Persze ettől fügettlenül írhattad akár te is... majd még leírom erről is a véleményem.
Úgy összességében röviden a véleményem: Szerintem hülyeséget csinálsz.
Hogy miért mondom?
Itt van egy srác, aki négy és fél éve (nem három, hanem négy és fél, csak az első másfél ráment arra, hogy megtaláljon), ahogy tudja, próbálja veled felvenni a kapcsolatot. Megkeresi a Livit, az Alexandrát, az Andit, a Beát, csak azért, hogy téged megtaláljon. Elkéri a címed a nyelvtanfolyam szervezőktől. Ellátogat a Csiki-hegyek utcába, becsönget, hogy téged lásson. Odaállít édesapádhoz azért, hogy elkérje a számod. Amint valaki azt mondja, hogy tud rólad infó, órákat vonatozik. Miattad. Négy, valamikor barátjaként számon tartott emberrel, nem haverként, barátként számontartottal!, összeveszik, miattad. Az 5 valaha volt barátom közül 4-el vesztem össze 2002-2004 közt. Sokszor, és így-úgy, mindig miattad. Mára már úgy tűnik: végleg. Az elmúlt négy évben a bátyámmal és az édesanyámmal is rengeteg esetben veszekedtem. Miattad. Ma egy csomó ember utál, miattad. De nekem ennyit megérsz. Többet is. (Ugyanakkor ha úgy alakulna, miattad ki is békülnék velük)
Azt hiszed zaklatni akarlak? Hát kurvára nem! Eszem ágában nem lenne keresni, ha... Ha ebben a három évben már egyszer taliztál volna velem. Három év, azt mondod hosszú idő? Az. Van mikor az. Van helyzet, amiben az. Négy és fél méginkább. De van, amikor nem tűnik soknak. És bennem még mindig nagyon élénken él az a kép, amikor ott ültél mellettem... hetekig. Amikor láttalak mosolyogni, nevetni, szomorkodni, durcázni, dühösnek, félénknek és mindig szépnek.
Mert minden arcod tetszik. Minden pillantásod. Minden szaros mozdulatod. És minduntalan eszembe jutsz. Tudod milyen kurva jó volna nekem is, ha nem így lenne? Tudod milyen jó lenne, ha egy-egy lány társaságában nem mindig az lenne a fejemben, hogy ebben hasonlít rád, meg abban hasonlít rád, de ebben meg ebben sokkal kevesebb nálad... Sokkal-sokkal egyszerűbb lenne az életem. De te is tehetsz erről a három évről! Az első másfél az csak az én saram, azt vállalom. De az elmúlt három évben rengeteg alkalmad lett volna találkoznod velem. Tudom, hogy elfoglalt vagy, de Te is tudod, hogy nehezen mondanál olyan időpontot, amikor nekem ne lenne jó. És rég túl lehetnél rajtam, meg ezen a huzavonán, ha talizunk egyetlen alkalommal.
Hogy miért mondom ezt?
Mert nem hinném, hogy te ma úgy el tudnál varázsolni, mint annak idején, ott. Írtad, hogy "Felnőtt" nő lettél, hát én is változtam.
Te akkor ott, azért jártál Győrben, mert miközben a Toldyban épp végeztél a harmadikkal, készültél az angol nyelvvizsgádra és a Horváth Rolanddal jártál. Az volt a "Rolandos korszakod", ahogy édesapád mondta...
Akkor ott gyönyörű szépnek láttalak, és már akkor is szorgalmasnak. Hihetetlen kisugárzásod volt (és van), és hasonló emberi értékeket vallottál, mint én. Zeneileg, egyedül zeneileg volt számomra nagyon más (nem elfogadhatatlanul, csupán számomra ismeretleneket szerettél) az ízlésed, amúgy a világról alkotott véleményünk megdöbbentően egyezett! Legalábbis számomra megdöbbentően.
Aztán, te következő évben megcsináltad a nyelvvizsgát, úgy tippelem úgy 2001 november környékén szakítottál a Rolanddal, majd leérettségiztél. Bár elsőnek a Közgázt jelölted meg, mégis a ZsKF-re vettek fel, második helyen. Mivel nyelvet szerettél volna még tanulni, talán igazán nem is bántad. Felvetted az olaszt, amit már rég akartál tanulni.
A magánéletedről ebből az időből semmit nem tudok. De biztos volt kivel járj. Jött a második, amikorra végre megtaláltalak. Ekkor költöztetek el Gazdagrétről, és úgy gondolom ekkor költöztél külön a szüleidtől, talán albérletbe, talán kaptál egy kérót... Ezt passzolom, hogy melyik.
Úgy tippelem 2003 nyarán is jártál valakivel, de őszre szakítottál és úgy november körül jöttél össze a Gergővel. 2004 nyarán spanyolban nyaraltál, addigra már kezdtél ismerkedni a spanyol nyelvvel is. Talán épp az Eltén tanultad/tanulod, a Ferenciek terén. Ezt se tudom, ez is csak tipp.
Manapság pedig végzős vagy a ZsKF-en, a nemzetközi kapcsolatok szakon. Tudom, hogy nagyon szorgalmas vagy, hogy a csoportodban a legjobbak közé tartozik a tanulmányi eredményed, és egyébként is, nyilvánvaló, hogy hajtasz. (4 nyelv, főiskola, önálló élet, ezekből nyilvánvaló, hogy talpraesett vagy, és szorgalmas is, és nyilván elég jó eszű is) Azt is láttam, hogy édesapád vállalkozást vezet, nyilván nem megy rosszul, ha külön tudtál költözni, és a többi...
Tudom azt is, hogy a ZsKF-en főleg olyanok tanulnak, akik tandíjat fizetnek, és azt is, hogy te nem ilyen vagy. Tudom, hogy sok milliomos csemete jár oda, tudom, hogy pesten mások az anyagi viszonyok mint vidéken.
És akkor rólam.
Én akkor azért jártam az IHH-ban, mert nyelvvizsgára készültem. A következő félévem aztán nem sikerült a Pénzügyin, és kicsaptak. Albérletben laktam, úgy gondolom nem is megfelelő társaságban, de persze rajtam is múlt, meghát szerencsém se volt...
Nem is nyelvvizsgáztam akkoriban. Utána fél évig melóztam mint az állat, volt, hogy három különféle munkahelyen dolgoztam egy időben. Reggel fél ötkor keltem, mentem újságot kihordani, kilenctől könyvelőként a múzeumnál, délután négy-öttől pedig újságot szerkesztettem. Szó se róla, jól is kerestem... Eközben megcsináltam még a jogsit is. De anyagilag simán megengedhettem. Közben rád gondoltam. Reggel hatkor tekertem a biciklit és egy idő (egy hónap) után máj fájt a gerincem, éreztem minden csigolyát, ahogy nyomja a hátam, de végig ott jártál a fejembe. Napközben és éjjel is.
De persze nem sok mindent tehettem. Időm se volt és hát ötletem se, hogy hol keresselek. Aztán 2002-ben, miközben melóztam mint állat, jogsit csináltam, sikerült a felvételem ide, ahol most is tanulok. A kaposvári egyetemre, Büfé-ruhatár szakon, ha akarod. De akkor ez nekem eszméletlen csodának tűnt. 15 éves koromtól szerettem volna újságíró lenni, és felvettek kommunikáció-informatikus könyvtárosnak. Az utóbbi nem lényeg, de komm. szakon tanulhattam újságírást.
Az első évet végignyomtam mint az ökör, nem akartam még egyszer úgy járni, mint a Pénzügyin. A csoport élmezőnyébe kerültem. Sokan utáltak is emiatt. Mivel én volt a csoportfelelős is, intéztem egy csomó dolgát a csoportnak. A koliban újságot írtam, video vetítéseket szerveztem, megismerkedtem egy lánnyal. Sokat jártunk össze, több mint fél évig, de nekem te jártál a fejembe, bár szakított a barátjával is miattam, nekem te jártál a fejembe, azóta persze haragszik rám. De ekkor már volt időm arra, hogy megkeresselek.
Az Alexandrát láttam tablón, akkor érettségizett. Tudtam, hogy megvolt neki a számod. Megkerestem. Nem tudott segíteni. Emlékeztem, hogy az Andi melyik faluban lakott és, hogy ment ki angolba. Ez alapján megtaláltam, nem tudott segíteni, de megadta a Livi számát. Felhívtam, nem tudott segíteni. Tudtam, hogy a Bea az Szifen tanul, egy barátom ismerte, megszerezte a nevét, bementem a Szifre, így-úgy, de megtaláltam. Nem tudott segíteni.
Ezek után vettem a bátorságot és bementem az IHH-ba. Fél óra volt, nem kevés könyörgés, de tudtak segíteni! Szakmáry Eszter, Csiki-hegyek utca, ill. egy telószám, ami azóta is megvan... Oks. De hol lehet ilyen utca? Nem találtam. Hónapokig. Aztán végre neten egy térképben egy kereső kidobta. Gazdagrét. Elmentem. Pár hete költöztetek el. A hölgy nem akart semmi adatot megadni. Tök reménytelen ügy, úgy éreztem újra elvesztelek. De a postaládátokon ott volt édesapád munkahelye. Féltem. Eszméletlenül. Odaállítani valaki elé, hogy a lánya telefonszámát elkérjem... Vacogtam.
De semmi más módját nem láttam, hogy megtaláljalak. Órákat kellett várnom édesapádra. Ideges voltam, nagyon. Vacakul voltam öltözve, minden bajom volt és láttam, hogy jól megy neki az üzlet, hogy milyen menő telója van...
Megadta a számod. Nem sokat beszélhettünk akkor, hamar megszüntetted... Megint elvesztettelek... Kurva szar érzés volt. Aztán neten találtam infot: Szakmáry Eszter, nk, olasz... Ráadásul anno emlékeztem, hogy az Alexandra is városi széli főiskolát említett. Nem mintha erről akkor tudtam volna, hogy melyik lehet...
Persze közben végig kaposváron tanultam. És figyeltem az átlagom. Szerencsém volt, összejött két félévben egymás után a 3,5 feletti átlag (azóta már többször is, négy feletti, sőt legutóbb 4,5 is), és kimehettem ösztöndíjjal Hollandiába, Rotterdamba, az Inholland Egyetemre tanulni. Csodálatos három hónapot töltöttem kint. Megismerkedtem egy portugál lánnyal, aki megmutatta nekem, hogyan lehetek valakihez kedves, miként szerethetem bensőségesen...
Nagyon sokat tanultam tőle. Azóta tudok szeretni igazán. Úgy értem, azóta tudom átadni ezt a másiknak. Sokkal jobban tudom azóta átadni, mint korábban. ÉS itt most ne a szexre gondolj. (Azon a téren is léptem előre, de most másról beszélek)
Jártam Brüsszelben, láttam az Európa Parlamentet, az Atomiumot, jártam Párizsban, az Eifel tornyon, a Louvre-ban, a Mousse D'Orsayban, a Modern művészetek múzeumában, álltam a Ile d'cité és az Ile'd Saint Louis között. Jártam a Notre Dameban. Jártam Londonban: Notting Hill (innen hoztam is neked ot), Hyde Park, Panoptikum, British Múzeum, Nemzeti Galéria. Jártam Amszterdamban, Van Gogh múzeum, Anna Frank ház, és egy sor, más helyen. Csak Rotterdamban 14 múzeumot néztem meg. Jártam Hágában, Utrechtben. Hága csodálatos hely. Láttam a Nemzetközi bíróságot, az északi tengert, a Csalaguton közlekdtem. És mindenhol velem voltál. Mindenütt rád gondoltam. Mindenütt arra, hogy szeretném ha egyszer veled lehetnék ezeken a helyeken. Minden városból hoztam neked képeslapot. Ha már el nem tudtam neked küldni...
Mindenütt arra gondoltam, hogy szeretném ha te is látnád azt amit én. Arra, hogy ezt megosszam veled. Hogy beszéljünk róla egymással. Odakint az egyetemen is rengeteg olyat tanultam, amit itthon sose. (de itthon is sokat fejlődtem:a képzőművészetek, főként a festészet, aztán filozófia terén, illetve szociológia és pszichológia terén) De az emberek közt még sokkal többet és a városokat járva...
Sok olyan képet őrzök, mint ezek: Állok az északi tenger partján, hátam mögött egy gyönyörű szálloda, dübörög a tenger, naplemente van, és rád gondolok. Állok az Eifel torony közepén, alattam száz méter mélység, körben a nap és ahogy az ég kékből átmegy vörösbe, és rád gondolok...
Ugyanakkor... Ugyanakkor mielőtt kimentem iszonyú rosszul éreztem magam. Akkor már tudtam hol tanulsz. Tudtam, hogy hol találhatlak meg. Megvolt az órarended. Minden csütörtökön ott vártalak a ZsKF-en. Amúgy csak két és három hetente járok haza, de akkor minden héten mentem, hogy ott lehessek.
Minden alkalommal lógnom kellett órákról, különben nem lehettem volna ott. De ezt fontosabbnak tartottam.
Ugyanakkor tudtam már, hogy mehetek Hollandiába, három hónapra és még egy kicsire. És tudtam, ha most megkereslek, és megint el kell váljunk... Szal, hogy a legrosszabbkor találtalak meg. Nem akartam azzal odaállítani, szia, hé, de jó, hogy látlak, bocs megyek el három hónapra.
Iszonyú rossz érzés volt, hogy tudtam azzal, hogy kimegyek lehet, hogy újfent elveszítelek. Visszajöttem, itthon is vizsgáznom kellet. Meg kellet csináljak mindent amire a többieknek volt már három hónapja. De akkor már nem akartam tovább várni. Megkerestelek. Felhívtalak, és smst írtam és írtam, és vizsgáztam és kerestelek. És nem akartam várni, már vártam annyit, nem akartam... Szerettelek volna látni, ...
A vizsgáim sikerültek, a nyaram gyakorlaton telt és jól. A te számod megszűnt október elejével. Mocskosul szarul éreztem magam. Ez másfél éve volt. Novemberben.
27 éves voltam. Előtte 10 éve volt, hogy utolján sírtam, ill. inkább: zokogtam. Nem volt otthon senki, és hat héttel arra, hogy megszűnt a számod tört ki belőlem. A földön feküdtem, mint egy kutya, és zokogtam, nagyon hosszan... aztán pár percel később újra. Rettenetesen éreztem magam. Aztán... a karácsony, a szilveszter, az tél és a tavasz eltelt... én nem tudtam, csak utólag mondták, csoportárs lány, hogy egész tavasszal nagyon rosszul néztem ki. (amúgy pedig bejövök neki) Aztán jött a nyár, az ősz, a tél, és most újra a tavasz. Közben is sokszor gondoltam-gondolok rád, nagyon sokszor...
Manapság azon gondolkodom, hogy, ijjesztő, de... Szal, ha nem lehet köztünk semmi külföldre szeretnék menni. (már akkor is szívesen maradtam volna, de veled mindenképpen szerettem volna találkozni és akkor még nem tudtam, hogy ez ennyire rossz ötlet) Nem tudom még mi lesz belőle, de ott jól éreztem magam. Persze közben más is jár a fejembe, ott van az is, hogy... Ha itthon maradnék megvan a lakásra a pénzem. Hülye dolog, de olyanok járnak a fejemben, hogy veled keresni lakást... Abban a városban ahol te szeretnéd, vagy épp ahol te laksz. Munkát keresnék ott. Összeismerkednénk. És meglátnánk mi lenne... Nem tudom. Tudom, hogy nem lehet semmi.
Az eszem tudja, hogy te az ország másik végén töltöttél négy évet, miller gyerekek közt budán. Én meg a vidék egy eldugott szegletében. Láttam milyen barátaid voltak. (Roland, Gergő) Nyilván nincsen bennünk semmi közös ma már. Ezért is szeretnék veled találkozni, hogy lezárjam ezt a dolgot magamban. Lehet, hogy akkor találok magamnak itthon is valakit... Van lány, aki. Akivel esetleg kezdenék valamit, ha tudnám, hogy a mai éned milyen, ha találkozhatnék veled személyesen és kiábrándulhatnék. Úgy gondolom ennek van a legnagyobb esélye. Persze lehet, hogy mégsem. Lehet, hogy jó lenne együtt.
Nyilván szeretné, a szivem szeretné, de az eszem tudja, hogy nem lenne... csak az, itt és most kevés.
Ma ha bármilyen lánynak a társaságában vagyok úgy érzem rossz helyen járok. Úgy érzem megcsalok valakit. Úgy érzem, hogy az illető és köztem ott állsz te, és rosszalón tekintesz ránk. Ez csak úgy múlna el mostanában, ha találkozhatnánk. Számomra már, a portugál lány óta (és egyáltalán mióta kint volta,), egész más értékek fontosak, mint amit egy ZsKF-en oktathatnak, pláne az ottani diákság nagyrészét hallgatva... :/
Én az elmúlt időben (egyre inkább) egyébként afféle jó dolgokban látom az élete értelmét. Jó dolgokon értsd: tenni másokért, segíteni másokon, egy szebb és jobban élhetőbb Magyarországban, egyenlőbb emberek közt, egy jobb és egészségesebb világban, egy kevésbé környezetszennyező világban, egy olyan világban ahol az érték a valódi érték, és nem az álságos mondvacsinált dolgok.
Ami azt illeti, úgy érzem, hogy az elmúlt két évben nagyon sok embernek segítettem is ebben az irányban. Mondhatni, millióknak, sőt megkockáztatom még sokkal többeknek... de ezt nehéz lenne elmagyarázni. Egy olyan világról beszélek ahol az emberek nem vesztik el az álmaikat, hanem mernek álmodni és megvalósítani...
Erről meg az jut eszembe, hogy ma is zokogtam, igaz csak pillanatokat. (de azért páran megnéztek miatta) Egy buszon ültem, és arról volt szó, hogy Talmácsi megvalósította egy álmát, találkozott valakivel, akivel szeretett volna... Erről nekem te jutottál eszembe. Látod, én nem tudom megvalósítani ezt az álmom... Ugyanakkor, sokszor úgy érzem, azzal, ha lemondanék rólad, több lennék. Igazából már annyi mindenről lemondtam miattad (lásd pl. barátaim), ha rólad is, és főleg ha még külföldre is költöznék, nem nagyon maradna, semmi... de így belül, azt hiszem, sokkal több lennék.
Ezért szeretnék veled találkozni. Akár lenne köztünk valami, akár belátnám, hogy jobb is, ha nincs... Értesz? Nagyon hosszú ez a levél, és még annyi mindenről nem beszéltem benne, egy csomó mindent nem meséltem el, és egy csomó mindent úgy érzem nem tudok átadni benne... Holnap úgy fogok felkelni, hogy nem így kellett volna megírjam.
Ha meg a barátaid elvernek lehet... nem, mindig bánnám, ha nem tennék meg mindent, hogy keresselek. Szégyellném, ha hagynám, hogy befolyásoljanak.
Én az elmúlt években sokat változtam. Sokkal önállóbb vagyok. Köszönhetően újfent Hollandiának és persze az 5 év kolesz, fél év albérletnek is... Nemi értelemben is sokkal érettebb vagyok. Sokkal szélesebben látom a világot. Ma már nem látok, hanem érzek. Bár ezt a különbséget nehéz így elmagyarázni. De a lényeg, hogy az a világ amit megfohatsz az nagyon kicsiny ahhoz képest, mint amit érezhetsz...
Ezt a levelet évekig írnám neked, minden nap, újra és újra ennyit...
Puszil:
Z.
Kedves Eszter,
Nap mint nap gondolok Rád. Jár az agyam, hogy vajon miért nem beszélhetünk, miért nem találkozhatunk, miért, miért, miért...
Egyrészről gondolok arra, hogy van valakid. Jársz valakivel, stb... Már volt szerencsém hasonlóhoz, amikor egy lány hónapokig se mondta meg, hogy ő jár valakivel, egész addig, míg beléjük nem botlottam és az illető akivel járt el nem árulta, hogy tud mindenről amit én ővele... Nagy élmény volt, sejtheted...
Ráadásul én el se tudom képzelni, hogy Neked hónapokig ne lenne valakid. Ebben mondjuk nagy szerepe van annak, ahogyan én látlak Téged, de nyilván még nagyon sokan hasonlóan láthatnak...
Aztán gondoltam arra is, hogy lehet, hogy te pár hónapja szakítottál valakivel, hosszú idő után esetleg és nem akarsz semmit elkapkodni. Hogy is mondjam... Én jobban örülnék ennek a (vagy valami ilyesféle) lehetőségnek. (egy egészen "picikét" ) De ezt a lehetőséget elég mondvacsináltnak érzem, igazából csak egy kapaszkodó ahhoz, hogy hátha mégse a fentebbi dolog...
Aztán így félek is meglehetősen. Mármint, itt ez a levél például. Fogalmam sincs, hogy ez nem már az utolsó utáni levél, vagy épp az utolsó vagy esetleg már hónapokkal az utolsó utáni... Úgy értem: utolsó utáni levél, mert esetleg már az előzőt követően egyet se fogsz elolvasni. Utolsó levél, mert esetleg ezt még elolvasod, de többet nem. Vagy hónapokkal utolsó utáni levél, mert ugyan elolvasod, de már hónapok óta jársz valakivel...
Szal ilyenek vannak bennem...
Aztán ott volt a legutolsó levelem, ami után félek büdös bunkónak tartasz, vagy valami egész hasonlónak egy mondat miatt, amit igaz, hogy feltételes módban írtam, meg kérdőjelesen, meg, meg, meg... de, hogy is mondjam, talán szerencsétlen megfogalmazás. Ráadásul félek, mert szal: úgy érzem, hogy ez az ismerősségünk Nálad gyenge lábakon áll. (már ugye ha valamin is ) És lehet, hogy azzal a mondattal be is tettem neki
Ugyanakkor... Én igazán... nem is tudom hogy mondjam... ha lehet így mondani, akkor: a legjobb szándékokkal közeledek irántad. De persze egyrészt nem tudom, hogy ez lejön e azokból amiket írtam. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a legtöbb lány az ilyeneken jót nevet... Mármint amiket írok... Nem is tudom hogy mondjam. Tényleg becsülettel, meg szeretettel, meg jó szándékokkal próbálok közeledni, de ugyanakkor tudom, hogy ez levélben esetleg merő naivitásnak, gyerekességnek tűnhet... Holott a legkevésbé se gyerekes dolog amit Veled akarok és mégcsak engem se tartanak gyerekesnek...
Szóval, ha azon múlik valami, akkor kérlek bíz bennem, legalábbis annyira, hogy megbeszélünk egy találkozót (direkt nem randit írtam), vagy beszélünk telefonon, vagy ilyesmi. Tudom, hogy fontos a bizalom, és nyilván ilyen távolságból, ilyen ritkán látva engem (egyébként hétfőn megyek munkamegbeszélésre budára, szal lehet, hogy az egész közeli - egy-két hetes - jövőben ez a távolság csökkeni fog) ez nehezebben teremtődik meg Benned...
Igazából nem tudom leírni, valahogy belekeveredtem. A fejembe tiszta sor. Valami olyasmi, hogy: Ha Benned vannak kérdőjelek velem és ezzel "kapcsolattal" (vagy ismerettséggel) kapcsolatosan, azokat én mind szeretném megválaszolni. És Számodra a lehető legkedvezőbben. Mégha nem is szavakkal megválaszolhatóak esetleg. Nem tudom, hogy így mennyivel világosabb, hogy mit akartam írni...
Azért remélem, hogy... szal, hogy azért valami szeretet érződik ezeken a leveleken, és konkrétan ezen is... a félelmeim meg, hát, azok ebből a szeretetből fakadnak talán, ha lehet ilyent mondani. Attól félek, hogy sokadszorra is elveszítelek (vagy már elveszítettelek), de amíg esetleg nem, addig szeretném ha éreznéd a szeretetem. Ennek megint se füle se farka, tudom, de nem tudom én ezeket levélben kifejezni, erősebb érzések vannak bennem annál, ha lehet így mondani...
Puszil, ölel és csókol,
Zoli