56
-
Hugo Chavez #1 Most aztán jó sokat megtudtunk az anyagtúlsúly rejtélyről.
Megfigyelték, oszt jó napot.
-
ancsil #2 már megint az sg- től jól megszokott felületesség.
" Ezt kell elérniük az amerikai kutatóknak, hogy kijelenthessék, megoldották az anyag-antianyag rejtélyt."
egy frászt oldották meg, még akkor sem, ha valóban sikerül bebizonyítani az eredendő asszimetriát, mivel akkor is csak magát a jelenséget detektálják, de nem annak az okát... -
Mat666 #3 
-
NullZ3r0 #4 Nade mikor lesz ebből már hiperhajtómű meg tértorzító? -
gombabácsi #5 ez nem az sg hibája, szerintem a tudósoktól jön ki az ilyesmi bulvártudományos megfogalmazás
persze az újságírók még fokozzák, az tény -
gombabácsi #6 év végére kb.
jövő év elején pedig az emberiség meghódiccsa a világűrt -
#7
kb. valamikor 2012 decemberében 
-
morden #8 A világért se akarom elvinni a témát, de én még a gravitációt se értem, mármint azt, hogy mégis mi a fene közvetíti a gravitációt ( jó tudom elméletileg a graviton) de ha jól tudom, akkor senki nem tudja pontosan, hogy mi történik akkor amikor a fejemre esik az alma :D -
#9
Ha fejedre esik egy alma, púp nő a fejeden. -
Amergin #10 A fizika leíró tudomány, a miértekre nem tud válaszolni. Arra ott van a filozófia vagy a vallás.
Az "anyag" vagy az "energia" és a természeti törvények a fizika számára axiómák, amiknek a létét nem hivatott megmagyarázni, pusztán a megnyilvánulásaik leírására szorítkozik. -
#11
Nanana. Ezzel mindíg lehet takarózni, de ugye a miért kérdést nem azért teszi fel az ember, mert nem nőtt ki a dedós korból, amikor minden mondata ez volt.
A miértre adott válasz, ha van gyakorlatilag egy olyan rendszert fog nekünk leírni, ami predikciókra, a világ jövőbeli állapotának előrejelzésére alkalmas, és ez a fizika feladata is. Nem pusztán leírjon, ahhoz ott vannak a tájképfetők, hanem hogy egy rendszert egy modellt adjon, amit fejben, vagy bonyolultsága esetén számítógépen működtetve a paraméterek, pl az idő vátoztatásával eltérő állapotokat kapunk.
Az hogy nem tud a fizika jelenleg bizonyos kérdésekre válaszolni, az bizony a tudás, a modell hiányosságát tükrözi és nem azért van így mert ez kiba jó mndenkinek, hogy így legyen és mindenki lesz szives befogni a száját. -
Doktor Kotász #12 Pedig de.
Két jelenségből következő harmadikat megtud magyarázni a tudomány, ha felfedi a jelenségek összefüggéseit, de mélységében az indokokat megnevezni nem tudja. Nem csak a tudomány, hanem a vallás és a filozófia sem. Így van és kész. A hogyan van így az megválaszolható bizonyos keretek között, de a miért az nem, ha nagyon a dolgok mélyére ásunk. -
#13
Mondom: rendszer, algoritmus, akármi. Egy törvény gyakorlatilag egy program, egy algoritmus.
Mi a kérdés?
Miért ilyen az anyag/antianyag aránya? Ez időben hogy változik, és mik a fő paraméterek, amelyek ezt eredményezik?
Ez van benne a miért kérdésben. Akkor ha ezekre mind lesz egy kielégítő modell, egy törvényszerűség matematikai formában kifejezve, akkor tudunk majd ancsil kérdésére válaszolni.
A miértre az lesz a válasz pl, hogy a CP szimmetria sérül mondjuk amiatt, mert a gravitáció mellett nincs antigravitációs hatás is. Az hogy miért nincs atigravitációs hatás, arra meg majd akkor tudunk válaszolni, ha lesz a gravitációnak hiteles kvantummechanikai leírása.
Amit írsz az kb annyi, hogy:Most komolyan megkérdezted? De hülye vagy!
Miért?
Miért? Mert mindenki tudja, hogy ilyet nem kérdezünk!
-
Zolivok #14 nanana .p.p.p -
Doktor Kotász #15 Akkor te most úgy csinálsz, mintha nem értted volna, amit mondok vagy tényleg nem. -
lmisi #16 Úgy látom ez az egész modern fizikai modellezés elég műkedvelő szinten zajlik. Amikor találnak az istenített einsteini modelleknek ellentmondó mérési eredményt, akkor addig paszírozzák az egyenleteiket amíg meg nem tudják magyarázni a jelenséget. Fel sem merül bennük, talán az egésszel baj van.
Kitalálnak olyanokat hogy "sötét anyag", ahelyett hogy új más koncepciókat állítanának fel.
Vagy felvetnék esetleg azt, hogy a nagybecsben tartott fizikai állandók az univerzum más részeiben más értéket mutatnak. Azaz semmi sem lenne állandó a valós fizikai világban, csak bizonyon térszegmensekbe. Ja menne a tér üres valami szemlélet a lecsóba, az állandó fénysebesség doktrínával együtt.
Végre felfognák a passzátszelet képző tudósaink is, hogy a valóságban semmi se állandó. Érdekes talán Newton képes volt rá.
Anyag-Antianyag problémán is nyűglődnek jóideje. Mi van ha az őskeletkezéskor a "kétféle" anyagtipus autómatikusan elszeparálódik, mintegy külön univerzumokat hozva létre. Azaz a mi univerzumunkba nincs is mit keresni, megmagyarázni. -
#17
Ha fagyasztott volt. -
gforce9 #18 Nem értem, miért nem dolgozol a tudomány területén, ha 1 rövid hozzászólással lényegében az összesük munkáját elküldöd a fenébe? :) -
JMáté #19 "Vagy felvetnék esetleg azt, hogy a nagybecsben tartott fizikai állandók az univerzum más részeiben más értéket mutatnak"
Ez a lehetőség a tudósok figyelmét sem kerülte el. Csak jelenleg tudományosan nem igazán vizsgálható a kérdés. -
Artyy #20 Általános relativitás elméletről hallottál már? Iskolai tananyag. -
Artyy #21 A sötét anyagot nem kitalálták hanem megfigyelésekből következtettek rá. -
bvalek2 #22 A fizika leíró tudomány, modelleket alkot a megfigyelések alapján, és a modellek belső mechanizmusait felhasználva tesz megállapításokat. Ez nem azt jelenti, hogy "miért"-re kezdődő kérdésekkel nem törődnek, hanem csak azt, hogy azokat nem a fizika keretében teszik fel, hanem például a filozófia területén. És azt sem jelenti, hogy ilyen kérdéseknek ne lenne értelmük, épp ellenkezőleg, fontosak és értelmesek, ezek is válaszokat találnak a világ működésére. Csak egy más területen, ennyi az egész. -
bvalek2 #23 "Einsteini modellekről" még nem hallottam. Ha az általános relativitáselméletre gondolsz, akkor annak ellentmondó megfigyelést még nem tettek, ezért nem is passzíroztak semmit, legföljebb paradicsomot befőttnek.
Ha a standard modellre gondolsz (amihez Einsteinnek nincs semmi köze), az valójában modellek gyűjteménye, amik folyamatosan épülnek ki, meg finomodnak, kicsit olyan mint a foltokból varrt takaró. Nem olyan szép és egységes mint az általános relativitáselmélet, de működik a gyakorlatban.
A sötét anyag egy becenév arra az anyagra, amit nem látunk ugyan, de okozója a galaxisok forgásgörbéjének, ami a csillagok keringési sebessége a galaxisközponttól való távolságuk függvényében. Ugyanis az anyag amit látunk, önmagában nem tudja megmagyarázni a görbét. Ennek két oka lehet, láthatatlan anyag vagy rossz képletek (én az utóbbira tippelek, szerintem indokolatlan a newtoni gravitációt használni, ezen a szinten már csak Einstein képletei működnek).
Van bárki rajtad kívül, aki teret üresnek tartja? Képzeld, az ötletelésedben nincsen semmi újdonság. Folyamatosan téma ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata, és rendszeresen végeznek megfigyeléseket és kísérleteket hogy eldöntsék ezeket a problémákat. -
Bhalage #24 szerencsere anti-anyag puska már van (barrett stukkercsalad)
;d
-
#25
""Einsteini modellekről" még nem hallottam. Ha az általános relativitáselméletre gondolsz, akkor annak ellentmondó megfigyelést még nem tettek, ezért nem is passzíroztak semmit, legföljebb paradicsomot befőttnek."
Hacsak a forgásstabilizált űrszondák pályájának anomáliáit nem tekintjük annak, pl, meg a galaxisok mozgásának anomáliáit, az univerzum gyorsulva tágulását (ilyen nincs a rel elm-ben, max az energia megmaradás megsértésével).
"Ha a standard modellre gondolsz (amihez Einsteinnek nincs semmi köze), az valójában modellek gyűjteménye, amik folyamatosan épülnek ki, meg finomodnak, kicsit olyan mint a foltokból varrt takaró. Nem olyan szép és egységes mint az általános relativitáselmélet, de működik a gyakorlatban."
Hát a kvantummechanikai standard modellhez csak annyi apró köze van Einsteinnek, hogy a kvantumosság bizonyos szempontból az ő nevéhez fűződik, a fotoelektromos jelenség korrekt leírása lévén, amiért aztán Nobel-díjat is kapott. Pontosabban ezért kapta a Nóbel-díját nem másért, és élete végéig próbálkozott ő is a gravitáció kvantummechanikai leírásával, a nagy egyesítéssel. Azon kívül a standard modellhez tényleg nem sok köze van.
"A sötét anyag egy becenév arra az anyagra, amit nem látunk ugyan, de okozója a galaxisok forgásgörbéjének, ami a csillagok keringési sebessége a galaxisközponttól való távolságuk függvényében. Ugyanis az anyag amit látunk, önmagában nem tudja megmagyarázni a görbét. Ennek két oka lehet, láthatatlan anyag vagy rossz képletek (én az utóbbira tippelek, szerintem indokolatlan a newtoni gravitációt használni, ezen a szinten már csak Einstein képletei működnek)."
A sötét anyag, olyan mint a szingularitás, az az egy jelkenés, egy csoda, a megkísértés a középkori gondolkodást tekintve. Gyakorlatilag a tudósok ugyan úgy szómágiával védekeznek az ismeretlenként megkísértő gonosz ellen, mint a középkori emberek, és még régebben a pogányok. Ha tudod a nevét, már ura vagy.
Egyébként persze halvány lila fogalma sincs senkinek ezekről a jelenségekről, nem is biztos, hogy egyetlen fogalommal, dologgal magyarázhatóak.
"Van bárki rajtad kívül, aki teret üresnek tartja? Képzeld, az ötletelésedben nincsen semmi újdonság. Folyamatosan téma ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata, és rendszeresen végeznek megfigyeléseket és kísérleteket hogy eldöntsék ezeket a problémákat."
Na az un tér a másik ellentmondásos cuccos. A makrofizikai tér, amiben a gravitáció terjed, nagyjából ugye szintén filozófiai mélységig meghatározott fogalom. PL Ugye semmi nem terjed gyorsabban mint a fény, kivéve a tér. A tér úgy tágul gyorsulva, hogy ehhez gyak nem kell energiát nyernie sehonnan, gyak önmagát többszörözi.
Húúú misztikus!
Csak azt akarom mondani, hogy a tudománynak, a tudományos rendszereknek, modelleknek, igen is vannak korlátai. Nem kell a parasztvakítás, hogy a dolgok 99%-át ismerjük, vagy sejtjük, hogy mi van mögötte, csak még kis finomítás hiányzik.
Nem értem mitől félnek egyesek kimondani, hogy bizonyos jelenségekre nincsenek 99%-os pontosságú, korrekt matematikai háttérrel rendelkező modellek, sőt még közelítő elméleteink is komoly hibákkal rendelkeznek a valóság modellezése tekintetében. Pontosan az a hozzáállás, hogy jobban fényezik a tudományt, mint salamon tökét visz egyesek az un. másik oldalra, a misztikához, a tudományellenességhez, csupán csak mert egy 6 éves gyerek bármilyen témával kapcsolatban tud olyat csinálni, hogy a harmadik kérdésére már egy nagyonnóbeldíjas nagyon okos szaktekintély sem tud korrekt választ adni.
Nem kell a rizsa! -
#26
"A július utolsó napján megjelent új tanulmányuk arról tanúskodik, hogy a tavalyi megállapítás részecskefizikus szemmel nézve is viszonylag szilárd alapokkal rendelkeznek."
Július első napján jelent meg a tanulmány. -
nenad #27 ezt jegyezzétek meg: Szerintem kamu az egész. Olyan nincsen, hogy változik a tömege és nem látható és másik dimenzióban van meg hasonló marhaságok... Az anyagot tanulmányozni kell és nem szabad nagyon hülye elnevezéséket adni neki mint pl antianyag, mert piszkosul be tud ködösíteni. Szerintem a tudomány is hiába szigorú egyszerüen "vallásos" és találgató emberek viszik előre. Ezért tart ilyen sokáig felfedezni mindent. Kis gógyival és müszerekkel már régen meg lett volna az ami kell... -
Sir Ny #28 Be lehet bizonyítani filozófiailag, hogy soha nem fogjuk megtudni, hogy honnan van az anyag meg a lét? -
JMáté #29 Örülök hogy amíg nem figyeltem megint minden fórumozótársam részecskefizikus lett. -
#30
Ja, rajtad kjvül!
-
Shiny Copperpot #31 http://arxiv.org/abs/1106.6308
Június 30. Megint szaporodnak az okosok... :/ -
bvalek2 #32 Hacsak a forgásstabilizált űrszondák pályájának anomáliáit nem tekintjük annak
Egyetlen anomália volt, a Pioneer űrszondáké, melyek NEM forgás-stabilizáltak. Azóta a hősugárzásukból származó rakétahatás pontos szimulációjával sikerült kimutatni, hogy pontosan ez okozza az eltérést.
meg a galaxisok mozgásának anomáliáit
A galaxisok mozgásában nincs anomália. Távolodnak tőlünk. Amennyiben megint a fránya magyar nyelv fogott ki rajtad, és a forgásgörbére gondolsz, a kérdés messze nincs lezárva. Még nem térképeztük fel az összes lehetséges anyagfajtát, ami egy galaxist alkot, szóval itt nagyon messze vagyunk még attól, hogy bármit mondhatnánk Einstein elméletéről.
az univerzum gyorsulva tágulását (ilyen nincs a rel elm-ben, max az energia megmaradás megsértésével).
Természetesen benne van az általános relativitáselméletben, a kozmológiai állandó írja le. Az energiamegmaradás elve sem sérül.
(honnan fantáziáltad össze ezeket a sületlenségeket?)
Hát a kvantummechanikai standard modellhez csak annyi apró köze van Einsteinnek
Nem létezik olyan, hogy "kvantummechanikai standard modell". A kvantummechanika 1926-tól kezdődően nem-relativisztikus, kevés-részecskés rendszerek részterülete. Az alkotói Heisenberg és Schrödinger, Einstein nem vett részt a megalkotásában (persze sokat foglalkozott vele, de attól még nem tőle származik). A standard modell a ma ismert elemi részecskéket leíró modellek gyűjtőneve, valamennyien a kvantumtérelmélet területére tartoznak, ami relativisztikus sokrészecske-rendszerekkel foglalkozik. a 40-es években kezdődött a kidolgozása, először az kvantum-elektrodinamikával, aztán a színdinamikával, ezek az eseményeket Einstein már végképp nem követte (különben is meghalt 1955-ben).
Ami a "sötét anyagot" illeti, a szótárral kötekedsz. A sötét anyag egyszerűen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Már Ádám óta profik vagyunk két dologban, a kertészkedésben és a névadásban.
Ami a "misztikus" teret illeti, megint csak hadoválsz. Az általános relativitáselméletben a tér mérőrudakkal mérjük fel, az időt pedig órákkal. NINCS semmilyen más elképzelés mögötte.
Nem kell a rizsa!
Legkevésbé a te rizsád
-
bvalek2 #33 Olyan nincsen, hogy változik a tömege és nem látható és másik dimenzióban van meg hasonló marhaságok...
Ezek tényleg marhaságok, nem fog veled senki sem vitába szállni miattuk.
nem szabad nagyon hülye elnevezéséket adni
Miért ne? Mi lesz a következő, betiltod a kertészkedést? :)
Szerintem a tudomány is hiába szigorú egyszerüen "vallásos" és találgató emberek viszik előre. Ezért tart ilyen sokáig felfedezni mindent. Kis gógyival és müszerekkel már régen meg lett volna az ami kell...
Akkor fogd a gyógyidat meg a műszereidet, és legyen meg ami kell. Ja, te nem fogod, mert fogalmad sincs miről hadoválsz. -
bvalek2 #34 A tudománnyal ellentétben az a baj a filozófiával, hogy egy ilyen kérdésre úgy kell válaszolni, hogy X.Y. szerint igen, N.M. szerint nem. Szóval nem tudom komolyan venni az ilyen szubjektív fejtegetéseket.
A tudomány természetesen abból indul ki, hogy a világ megismerhető és minden kérdésre előbb utóbb választ kapunk, ezért aztán törekednek is a megválaszolásukra. -
#35
Azért tőled magasabb szintű precizitást, alaposságot szoktam meg. Meg kell mondanom, hogy most kicsit csalódtam benned. Másrészt az a helyzet, hogy pont erről beszélek.
Úgy tűnt a hozzászólásomból, ami a magam szintjéhez ilelszkedően elég ponygolára sikeredett, ám ettől még nagyjából igazak a megállapításai, hogy tudomány ellenes vagyok, és erre mint balin a kiskukacra ráraboltál, és gyak olyan szinten próbáltad meghazudtolni, amivel már a saját áláspontodnak ártasz, csak mert amiket írsz nem igazak!
1. Pioneer anomália.
Gondolom azóta már utána néztél, hogy a Pioneer szondák igen is forgás stabilizáltak! Szorri. És hogy nem csak ezeknél volt ilyen difi, hanem pl a Gallileo és az Ulysses szondáknál is. A Cassininél is volt eltérés de ott nagyjából magyarázható volt az általad is említett, hősugárzásból származó effektussal. Az előző példáknál azonban nem kielegítően.
2 Galaxisok mozgása
Akár a forgást nézzük, akár a távolodást az általunk ismert, érzékelt és ez alapján becsült anyag és erők nem adnak magyarázatot a valós/mért jelenségekre.
Igen feltételezzük a sötét anyagot/energiát, de ezek és ebben te is egyetértesz ma még valós tartalom nélküli szavak. Vannak elméletek de ezeket a dolgokat mérni, észlelni nem tudjuk, csak a hatásukat látjuk, ami alapvetően garvitációs, antigravitációs, legalább is annak tűnik, arra meg ugye nincs kvantummechanikai model, csak a rel elm. Ami ugye azért gáz, mert ha azt mondjuk, hogy ilyen meg ilyen erők és ehhez kapcsolódó kvantumok okozzák, akkor a dolog bizonyíthattalan, pont az előbbi hiányosság miatt.
És akkor ha itt tartunk kozmikus állandó.
Honnan is jött?
Amikor Einstein kitalálta a rel. elm-t egy akkor elfogadott statikus univerzumra kellett vonatkoztatni. Márpedig a rel elm szerint a tér nem lehet statikus. Így aztán be kellett vezetni egy u.n. állandót, ami egyfajta antigravitációs hatással ellensúlyozza a gravitáció hatását nagy léptékben. Csak ugye kiderült, hogy a világegyetem nem statikus, ráadásul bazinagy. És erre mondta ugye Einstein, hogy az állandó bevezetése, feltételezése élete legnagyobb tévedése volt. Olyan paramétert próbált a rendszerhez adni, ami szükségtelen, márpedig a paraméterezés elég otromba módon belenyúlás egy szép elméletbe.
Sokszor csinálják és utóbb ki is derül, hogy mi a valós fizikai tartalma, vagy ugye mint ebben az esetben, hogy nem is kell, mert nincs összhangban a mérésekkel.
Na de ugye pár éve meg az jött ki, hogy a világegyetem, nem csak hogy tágul de, gyorsulva tágul is. A kozmikus állandó nélküli Rel. elm szerint ilyen nincs, hacsak nem fektetünk be valami energiát. Na most akkor bevezették, hogy ez az energia, az un sötét energia legyen az a kozmikus állandó, amit Einstein egyszer bevezetett, majd kivett. Mondhatni, mert tiszteljük az öreget. De ugye minekután ő már meghalt, és tök másmiatt vezette be és nála sem volt konkrét fizikai tartalma, akár kitalálhattak volna mást is. Azonban a rá való hivatkozás erkölcsileg legitimált egy ilyen trükköt, amivel a képletek összhangba hozhatók a mérésekkel.
Ettől még persze egyelőre nincs konkrét fizikai tartalom mögötte, csak egy leírása a mozgásnak, egyelőre paraméterezés.
És itt is igaz, ha találunk egy részecskét, kölcsönhatást azt nem fogjuk tudni beilleszteni a rel. elm.-be közvetlenül, mert az nem kvantummechanikai alapú.
"Ami a "sötét anyagot" illeti, a szótárral kötekedsz. A sötét anyag egyszerűen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Már Ádám óta profik vagyunk két dologban, a kertészkedésben és a névadásban."
Annyira egyetértek ezzel!
De mégegyszer írom, nem kötexem, csak nevezzük nevén a dolgokat, pl a nemtudást nevezzük nemtudásnak és ha megkérdezi a laikus, hogy mi a lambda, akkor ne kezdjünk rizsázni.
3. standard modell
Kicsit érthetőbb leszek, szal, annyi köze van hozzá, hogy bizonyította, leírta a kvantumosság egyik fizikai megnyilvánulását, elötte a kvantum csak egy matematikai segédfogalom volt, Planck nem adott neki fizikai jelentést. Ha nincs Planck, nincs Einstein, akkor nincs standard modell sem. És mégegyszer: egész életében próbálkozott a rel. elm. a gravitáció "kvantumosításával" és ezzel az aktuális standard modellbe illesztésével, sajna ő is sikertelenül.
4 Tér
"Ami a "misztikus" teret illeti, megint csak hadoválsz. Az általános relativitáselméletben a tér mérőrudakkal mérjük fel, az időt pedig órákkal. NINCS semmilyen más elképzelés mögötte."
Jogos, de inkább csak pongyola voltam. Mert ugye sokfajta tér/mező van. Gravitációs, elektrmágneses, erős kölcsönhatást közvetítő stb.
Kérdem pl az erős kölcsönhatást közvetítő marha kicsi és rős mezőt, és az általa kialakuló egyfajta teret, a jelenségeit hogy méred órával és mérőrúddal?
Pláne, hogy legjobb tudásom szerint ez az erő a távolsággal nem négyzetesen gyöngül, hanem erősödik. Hmm... érdekes! Gyakorlatilag az a tér/erő egy másik valami, mint a mi általunk ismert gravitációs/elektromágneses mezőket közvetítő. Bizonyos elméletekben ugye extra dimenziókként jelennek meg ezek. Milyen is pl egy 11 dimenziós mérőrúd?
És újracsak: a tér (rel. elmélet által leírt) pl tágulhat fénysebességet meghaladó sebességgel, ugyan úgy ahogy pl a kvantummechanikai hatások is terjedhetnek így. A kettőt mégsem sukerült összekapcsolni teljesen, hiába végezték el pl az EPR kísérleteket.
Vannak lyukak, hatalmas lyukak a tudásunkban.
Én csak annyit mondok mégegyszer, hogy nem kéne ezeket elfedni, letagadni, rizsázni, mert az emberek nem hülyék.
Tisztelni kéne egymást és azt a tudást, amit már elértünk, annyira, hogy korrekt formában adjuk át azt. Nem ilyedünk meg ha valaki jön egy a miénkbe be nem illeszthető modellel, világnézettel. Nem mi a karjuk bebizonyítani isten nem létét. Először írja le ő pl kvantummechanikai módon, valós matematikai háttérrel és kísérletekkel. A kvantummechanikának, a modern fizikának isten pl nem része, de csak mert eddig nem építettük bele!
Ennyit mondhatunk pl erről és nem többet. -
bvalek2 #36 Tudományellenes vagy, de nem csak ezért "szeretünk", hanem mert gyengeelméjű is. Bár a kettő nyilván összefügg. Nem reagálok a továbbiakban az UFO-magazinból összeollózott marhaságaidra, további szép napot. -
bvalek2 #37 - Azok kedvéért, akiknél a CT agyműködést mutatna olvasás közben, a Pioneer-anomália a nevét onnan kapta, hogy csak a Pioneer-szondáknál következett be, és azóta azt is megnyugtatóan tisztázták. Itt egy jó kis összefoglaló cikk róla.
- A kozmikus állandó egy egyszerű (lambdával jelölt) konstans szorzó abban a egyenletrendszerben, ami a metrikus tenzort, illetve az első és második deriváltjait tartalmazza első fokon:
![]()
Mivel az Einstein-egyenlet baloldalán van, ezért a térgeometria része (természetesen nem szükségtelen, hanem nagyon is fontos része az egyenletnek, ahogy Hilbert bebizonyította). Az általános relativitáselmélet szemszögéből nem is indokolt (sötét) "energiának" nevezni, mert ez a név anyagi minőségre utal, viszont a térgörbületet okozó anyag tulajdonságai az egyenlet jobboldalára vannak csoportosítva.
Az hogy más fizikai modellnek nincs ezekről a jelenségekről mondanivalója, az nem meglepő. Mivel nem tudunk olyan kísérleteket végezni, ami a részecskék közti gravitációt vizsgálná, a tudósok egyelőre csak ötletelnek. A szép hipotézisekből Dunát lehetne rekeszteni, de amíg nem építenek olyan kísérleti berendezéseket amik tesztelni is tudják őket, addig ez nem tudás csak fantázia.
- Még egyszer, a sötét anyag egyszerűen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Talán nem meglepő, hogy alig száz évvel az extragalaxisok felfedezése után, még mindig nem tudunk mindent az összes égitestről és futkosó részecskéről, ami alkothatja őket.
Ez a csillagászati probléma egyébként abszolút nem ide tartozik (csak van aki olyan sötét, hogy ráharap mindenre, aminek a neve "sötét"). Arról, hogy a galaxisok alkotóelemei közti gravitáció megfelel-e az einsteini képleteknek, nyilván csak akkor tudunk majd beszélni, ha megismerjük ezeket az alkotóelemeket.
- A kvantumosság nem kvantummechanika, hanem az a gondolat, hogy az energia adagos lehet. Teljes egészében Max Planck-tól származik, ebben vett részt Einstein is. Ez a munka inspirálta a kvantummechanikát, de mivel az energiasajátértékek folytonosak is lehetnek (pl. szabad részecske), a megnevezés inkább csak tudománytörténeti érdekesség. 100 éve így hívjuk, már nem fogjuk átkeresztelni (nem is ez a nagy durranás benne, hanem az állapotjelző mennyiségek és a mérhető mennyiségek megkülönböztetése).
- Einstein meggyőződéses determinista volt, és miután (helyesen) felismerte, hogy Heisenbergék és Schrödingerék kvantummechanikája nem determinisztikus világot ír le, egész életében küszködött ellene, és vesztett. Ez az érdekes cikk jól összefoglalja ezt a folyamatot. Természetesen nem próbálta meg az általános relativitáselméletet kvantumosítani, épp hogy az ellenkezőjével próbálkozott.
- A kölcsönhatások mezői nem keverendők össze a térrel, amiben mozgunk illetve távolságokat mérünk. Ez általános iskola 6. osztály, az egyik legelső fizikaóra anyaga, az emberek 99%-ának nem okozhat gondot, csak a teljesség kedvéért említem meg. -
Irasidus #38 "Még egyszer, a sötét anyag egyszerűen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint."
Üdv!
Azért ennél több helyen is kimutatták, nem ez az egyetlen bizonyíték. A galaxisok forgását, és így a számított görbét a galaxis _tömege_ okozza... Pontosabb lenne a megfogalmazás, hogy a galaxis központjától kis távolságra a rotációs sebesség lineárisan nő, de adott távolságon túl már a tömeg lineárisan nő a radiális távolságkoordinátával. És ez az eltérés az amit jelen esetben sötét anyagnak hívnak. További sok sikert, és csak gratulálni tudok az ismeretterjesztő tevékenységedhez!:
- A csillagok sebességeloszlása galaxisokban (a galaxisok forgási görbéje)
- Törpegalaxisok megléte galaxishalmazok központi vidékén: itt a sötét anyag közreműködése nélkül már szétestek volna a nagyobb galaxisok árapályerőinek köszönhetően.
- A galaxisok sebességeloszlása galaxishalmazokban
- A csillagközi gáz sűrűség-, hőmérséklet- és nyomáseloszlása galaxishalmazokban
- A galaxishalmazok által a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs lencsehatás
- stb. -
#39
Tudom, hogy csak azért csinálod, hogy felbosszants és akkor talán elkezdek hibázni.
De sajna ma túl jó napom van, nem fog sikerülni!
-
JMáté #40 Röviden le tudnád írni hogy az egyenletben melyik szimbólum pontosan mit jelent? Mert mindig érdekelt hogy mi is ez tulajdonképpen, most meg is próbáltam utánajárni, de mindenhol más alakban, más jelölésekkel van felírva az egyenlet. Ahogy olvasgatok egyre inkább összezavarodom...
Végül is melyik az Einstein-tenzor? És miért van hogy egyszer meg van indexelve az R egyszer meg nincs?
