65
  • alfa00red
    #1
    Na majd jönnek a szubtér-hajtóművek...
  • Caro
    #2
    Eszméletlen miket tudnak. 16 percig semleges atomokat csapdázni az nagyon szép munka.
    Kíváncsian várom, hogy végül is milyen gravitációs viselkedést mutatnak ki. Sok elméletet megdöntene, ha az antianyag ellentétesen gravitálna, de vannak problémák, amiket viszont meg is oldana.
  • bvalek2
    #3
    Az antianyag nem negatív energiájú anyag, minden elmélet amit ismerek normális gravitációt jósol neki. Mondjuk ahhoz, hogy megmérhessük a gravitációját egy antianyag-darabnak, rengeteg anti-atomot kell előállítani, ki kell dolgozni egy tömeges előállítási eljárást, mert így egyenként a gyorsítóban sosem jön össze annyi.
  • Caro
    #4
    Az fel sem merül benned, hogy a gravitációban használt m (akár Newton, akár Einstein) és az E=mc^2-ben használt m nem ugyanaz? Vagy csak abszolút értékben? ;)
    Ha már semleges antiatomokat tudnak előállítani, előbb-utóbb meg fogják mérni a gravitációját.
    Pl. az annihiláció során keletkező fotonok vörös/kékeltolódás mérésével, de ez inkább csak pozitronokra kivitelezhető.
  • Locutos
    #5
    Megint egyetértek bvalek2-vel normális gravitációs viselkedés a legvalószínűbb.
    De bvalek2 írtam neked a másik témában még, légyszi válaszolj.
  • Hugo Chavez
    #6
    "Ez a szimmetria azt jelenti, hogy az adott részecske ugyanúgy viselkedik egy tüköruniverzumban, ha ellentétes töltéssel rendelkezik és visszafelé mozog az időben."

    Akkor most a mi kis antihidrogénünk 16 percet utazott vissza az időben?

    Esetleg megtudjuk hogyan viselkedne a normál hidrogén egy időben visszafelé utazás során?
    Esetleg ez jó lenne arra, hogy rájöjjünk mi lenne velünk egy időutazás során, meg arra is, hogy lehetséges e az időutazás?

  • bvalek2
    #7
    Már dolgozom rajta, kis türelmet :)
  • Hugo Chavez
    #8
    "Ha egy atomra egy kis bolygórendszerként tekintünk, melyben az elektron, vagy esetünkben egy pozitron a nukleusz körül kering,..." - mondja egy részecskefizikus.

    Noooooormális?
    Hát, hogy keringene mán? Hát bele zuhanna magába a nukleuszba. Egy szempillantás alatt, Öreg.
    Ilyen nincs, ez csak középiskolásoknak való szemléletes példa.


    Na, mindegy. A lényeg, hogy itt kezdődik a népbutítás, amikor nem azt mondják el az embereknek, hogy figyelj, te hülye vagy, ez nem ilyen egyszerű, hanem erősítik benne azt a tudatot, hogy okos vagy, jól tudod, a világ tök egyszerű, magától jött létre minden.
  • Cef
    #9
    Egy tüköruniverzumban. Nem a miénkben. Pont az lenne a nagy szám, ha a miénkben mozogna visszafelé, ezt akarják megvizsgálni.
  • Cef
    #10
    Ez nem népbutítás. Csak valahogy el kell magyarázni az egyszerű embernek is, olyan alapvető szinten, hogy valamennyire legyen fogalma miről van szó. Megérteni úgy se fogja(én sem), de legalább legyen elképzelése.
  • Hugo Chavez
    #11
    "Egy tüköruniverzumban. Nem a miénkben."

    Érdekes.
    Te már tudod a kísérlet végeredményét?
  • EnxTheOne
    #12
    Pár év múlva ilyenböl csinálják majd az elemet. :D:D:DD:D



    Warp 9.9 :D
  • Cef
    #13
    "A csapat szerint ez jelenleg fontosabb, mint az antiatomok élettartamának meghosszabbítása, ami már megfelelő a tervezett kísérletek elvégzéséhez, melyben a színképelemzés mellett szeretnék szemügyre venni az antiatomok CPT (töltés-paritás-idő) szimmetriáját is. Ez a szimmetria azt jelenti, hogy az adott részecske ugyanúgy viselkedik egy tüköruniverzumban, ha ellentétes töltéssel rendelkezik és visszafelé mozog az időben."
    Tehát amit te #6-ban idéztél, az a CPT szimmetria fogalma. Egy képzeletbeli tüköruniverzumról van szó, amiben a részecske akkor viselkedik ugyan úgy mint a miénkben, ha ellentétes a töltése és az időben visszafelé mozog. De te úgy írtad, hogy a mi univerzumunkban mozog visszafelé. Erre írtam, hogy egy tüköruniverzumról van szó.
  • kicsibicska
    #14
    Igazad van.

    Mindenki tudja hogy van egy szakállas csákó, aki a felhő szélén üldögél és arra figyel nehogy a pozitron belezuhanjon a nukleuszba.
  • Hugo Chavez
    #15
    Megjött az egyik középiskolás....
  • Hugo Chavez
    #16
    Ha észrevetted volna kérdéseket tettem fel.
    Onnan lehet megismerni a kérdést, ha már máshogy nem megy, hogy ? - jel van a mondat végén.

    Tehát, amit én a 6.-ban idéztem, az a tüköruniverzumról szólt, tudom nagyon jól, de feltettem egy kérdést, hogy ez vajon a mi univerzumunkban hogyan fog működni.
    Mert ugye, az anti hidrogén atom az már létezik a MI univerzumunkban is, viszont az idő tudomásunk szerint csak egy irányba telik.
    Ha ezt az antianyag is így érzi, akkor ő visszafelé utazik az időben nálunk, mert neki alapesetben pont a másik irányba telne az ideje. Világos?

    Szóval nem kell úgy tenni, mintha valami hülyeséget írtam volna, te meg helyesbítettél.

    Szerintem egyébkét arra fognak rájönni, hogy az antianyag ideje visszafelé telik a mienk meg előrefelé, de nincs ezzel semmi gond, mert már régóta tudjuk, hogy mindenkinek saját ideje vagyon.

  • Cef
    #17
    Áh, bocs igaz. Reggel volt még.
  • kicsibicska
    #18
    Vitamin voltál a sárgarépában amikor én középiskolás voltam...

    Amúgy meg az irónia az i betűnél van a lexikonban. :)
  • Hugo Chavez
    #19
    OK, semmi gáz.
  • philcsy
    #20
    Remélem rendesen bemelegítettetek szájkarate előtt! Nehogy a végén még lesérüljetek nekem.
  • Hugo Chavez
    #21
    A korral nem egyenesen arányos a tudás.
    Erre kár volt hivatkozni.

    Az mitől lenne irónia, hogy előrángatsz itt szakállas bácsikat a szakálluknál fogva és olyan szerepet tulajdonítasz nekik a nevemben, amit én soha nem mondanék?

    Ha meg viccnek szántad, akkor elárulom, hogy ez egy nagyon ócska és unalomig lerágott sablonpoén, a tudomány tévedhetetlenségében vakon hívők részéről.
  • Caro
    #22
    Ez nem népbutítás, hanem a Rutherford-modell, amiért Nobel-díjat adtak, és a fizika csúcsa 1911-ben :)
    Amúgy az elektron _kering_ az atommag körül. Tessék kiszámolni a valószínűségi áramot egy s pályán. Nagyon szépen körbemegy az.
  • Caro
    #23
    (de azért az utolsó mondatoddal egyetértek)
  • Caro
    #24
    Tipikus középiskolás szöveg :D
  • Hugo Chavez
    #25
    "Amúgy az elektron _kering_ az atommag körül."

    Akkor miért csak kvantumokban tud energiát felvenni vagy leadni?
  • bvalek2
    #26
    Mi köze a kettőnek egymáshoz?
  • philcsy
    #27
    Mert ez a szabály.
  • Hugo Chavez
    #28
    Google, a barátotok.
  • bvalek2
    #29
    Megsúgom, nincs köze a kettőnek egymáshoz.
  • endrev
    #30
    "Hangst professzor a BBC-nek. "Az ősrobbanás-elmélet szerint a kezdetekkor egyenlő mennyiségben volt jelen az anyag és az antianyag, a természet azonban az anyagot választotta. Tudjuk, hogy valami hiányzik az univerzum működéséről alkotott jelenlegi modellből, csak azt nem tudjuk mi, ezért amikor csak a kezünk közé kerül az antianyag, akkor nagyon alaposan szemügyre kell vennünk, hátha találunk valamilyen különbséget"
    "

    Talán mert létezik antiuniverzum is, amely az "antianyagot" preferálja, és ott a mi anyagunk az antianyag és ebből van kevés ott.
  • wraithLord
    #31
    Azért az univerzum túl nagy ahhoz, hogy kijelenthessük, anyag uralja azt. Pláne, ha feltételezzük, hogy azonos mennyiségben keletkezett anyag és antianyag, ami logikusnak tűnő feltételezés. Az azonos azt jelenti, hogy egyenlő, ami azt jelenti, hogy nem ural semmi semmit.

    Viszont, ha azonos mennyiségben keletkezett a kettő, akkor miért van univerzum? :D Nem lehet, hogy sokkal több anyag keletkezett, mint antianyag.....? Nem értek én ehhez...
  • philcsy
    #32
    Van köze egymáshoz.
    A Rutherford-modell-ben semmi nem biztosít kvantáltságot.
  • philcsy
    #33
    "Tessék kiszámolni a valószínűségi áramot egy s pályán."
    Aztán nézz meg egy p,d,... pályát. Ott úgy köröz, hogy ööö..., hogy is?
  • bvalek2
    #34
    Nem is a Rutherford-modell-ről beszéltem. Az elektron atommag körüli mozgása során az atom nettó perdülete nem nulla (még akkor sem, ha a spintől eltekintünk). Valami mégis csak megy körbe-körbe, ha nem is olyan naiv, kézzel fogható módon mint egy bolygó, szóval a keringéses szemléltetés helyénvaló, kvantummechanikában is. És nem függ össze a kvantáltsággal, mert vele és nélküle is megvan.
  • JMáté
    #35
    "Öreg.
    Ilyen nincs, ez csak középiskolásoknak való szemléletes példa."

    Nem, ez a Rutherford-modell. És ha hozzávesszük a kvantumfizikát akkor kész a Bohr-féle modell, amiben már nem zuhan bele.
  • philcsy
    #36
    Te lehet hogy nem arról beszéltél de ők igen.
  • JMáté
    #37
    "Valami mégis csak megy körbe-körbe, ha nem is olyan naiv, kézzel fogható módon mint egy bolygó, szóval a keringéses szemléltetés helyénvaló, kvantummechanikában is."

    Ha megengeded ezt kifejteném bővebben mert sokan nem szokták érteni. Az hogy az elektron egy kicsi összenyomhatatlan golyó az egy modell. Valójában nem az, csak néha úgy viselkedik. De néha meg máshogy. Ilyenkor más valamihez kell hasonlítanunk hogy el tudjuk képzelni.
    Valójában nem tudjuk hogy néz ki egy elektron. Sőt, gondoljatok bele, az elektron esetében értelmetlen kinézetről beszélni, mert ahhoz hogy láthassunk valamit, előbb meg kell bombázni fotonokkal. Ez egy makroszkopikus test esetében nem próbléma, de az elektron tulajdonságait megváltoztathatja.
    Ennek ellenére azonban néhány dolgot ki tudunk mérni, le tudunk vezetni, például hogy a világunk alapvetően kvantált. Tudom, nehéz elképzelni hogy egy összenyomhatatlan golyónak meg van tiltva hogy bizonyos pályákon mozogjon a térben, de ez csak azért van mert maga az elektron borzasztóan idegen a hétköznapi tapasztalatainktól.
  • endrev
    #38
    JMáté, ennek ellenére bizonyos elektronpályák (felhők) áthaladnak az atommagon, tehát talán mégse kering az, vagy nem úgy ahogy a személtetés torzan bemutatja.
  • endrev
    #39
    Ja bocsi, nem JMáté hanem bvalek2.
  • Caro
    #40
    Nem az én aláírásom a Schrödinger-egyenlet, számold ki te ;)
    De ott is köröznie kell, különben honnan lenne meg a pályamomentum?