28
-
Mat666 #1 Jól megírt cikk. -
#2
Ez a téma (X-15/20/24) mindig is érdekelt, de eddig nem nagyon láttam a dolog döntéshozói hátterét is bemutató cikket. Szal köszi!:)
Régebben volt egy oldal az újrafelhasználható gépekkel, tervezetekkel foglalkozott és ott volt egy elemzés a 70-es évek elején készíthették az elnöknek, az akkor tervezés alatt álló STS rendszerről. 4 változatot vázoltak föl, a végül is elfogadott lett a legolcsóbban megépíthető, de legdrágábban üzemeltethető. Remélem Cifu neked meg van ez az elemzés, mert én hülye fejjel anno nem mentettem le. -
Major #3 "Csakhogy mindegyik odafogyottnak tűnt, hiszen volt rá más, jobb program."
Az odafogyott, az nem véletlenül okafogyott akart lenni? -
#4
Azt nem értem (pl.), hogy miért szárny alatt cipelte az X-15-öt a gép? És akkor a másik oldalára is raktak egyet?
Azt hittem, eljut a cikk a Discovery-ig. Viszont tetszett. -
#5
Remélem LESZ MÁSODIK RÉSZ!!!
-
#6
Hol máshol cipelte volna? A törzs alá nem fért be, ahogy a bombatérbe sem... -
Thrawn #7 Tudom, hogy Téged érdekel ez a téma, ha tudod, hajtsd fel valahogy a Csillagászati Évkönyv 1979-es kötetét, abban nagyon jó cikk van a Shuttle "evolúciójáról". Persze értelemszerűen a fejlesztés legutolsó szakaszát nár nem tartalmazza, de akkorra már gyakorlatilag kész volt a rendszer, az Enterprise már megkezdte a siklórepüléseket. Érdekes összevetni a terveket a megvalósult rendszerrel. Például többször használható ún. űrvontatót is terveztek hozzá, ami geostacionárius pályára vitt volna fel műholdakat, majd onnan visszatérve a Shuttle befogta volna és a Földre lehozva felkészíthették volna a következő útra. -
Thrawn #8 Érdemes még megemlíteni, hogy Neil Armstrong is kivette a részét az X-15 programból, összesen 7 repüléssel. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#9
"egy elemzés a 70-es évek elején készíthették az elnöknek, az akkor tervezés alatt álló STS rendszerről. 4 változatot vázoltak föl, a végül is elfogadott lett a legolcsóbban megépíthető, de legdrágábban üzemeltethető. Remélem Cifu neked meg van ez az elemzés, mert én hülye fejjel anno nem mentettem le."
Pont az ilyen kevésbé ismert, de (legalábbis szerintem) érdekes fejezeteit akarom az űrsikló programnak most ebben a sorozatban kicsit kifejteni. -
#10
Az első oldal utolsó képén is őt láthatjuk a pilótafülkében. ;) -
Thrawn #11 "Pont az ilyen kevésbé ismert, de (legalábbis szerintem) érdekes fejezeteit akarom az űrsikló programnak most ebben a sorozatban kicsit kifejteni."
Mindenképp érdekes. Akit kicsit is érdekel az űrkutatás, nagyjából ismeri a Shuttle sztorit. Viszont a kevésbé ismert történések akár egészen más megvilágításba helyezhetik az egészet. Késő bánat, ebgondolat, de én bizony sokszor eltörpölök azon, hogy mi lett és mi lehetett volna. -
torreadorz #12 Jól megirt cikk lett gratulálok.
Viszont az ürsiklók leállítása kapcsán van (sajnos) egy olyan érzésem hogy az amerikai ürkorszak is véget ért egyben. Nem lennék meglepve ha az első ember a marson egy kinai lenne. Az amerikaik maximum egy coca cola feliratot festhetnek a vörös hajótestre egy szabotázsakció keretében :) -
kisemlős #13 Kiváló Cifu czikk! Nem érdekelnek különösebben az ürrepülőgépek, de érdemes volt végigolvasni. -
EnxTheOne #14 Nagyon jó cikk.
Majd ha kész lesz ez a sorozat, akkor jöhet olyanis hogy mi lehet a következő 10-20 évben. :):):) -
#15
SpaceX és Dragon. Még ha a NASA által pénzelt dolgok össze is dőlnek különböző okokból (politika, lobby és túlköltekezés), akkor is Musk cége gőzerővel dolgozik azon, hogy megépítse a következő amerikai űrhajót. -
Lucy in the Sky #16 Köszi, jó cikk - vagy ha jól értem, cikksorozat első darabja? Mindenesetre hajrá, még több ilyet!
Egy észrevétel - lehet hogy rosszul tudom - ilyen sebességeknél a melegedést már nem elsősorban a súrlódás okozza, hanem a belépőélek előtt összesűrűsödő légpárnából felszabaduló hő - a súrlódás is pont emiatt a "légköpeny" miatt lesz másodlagos szempont. Közegellenállás mindkettő, csak kicsit más elven fűt.
A privát szektor jövője nagyban azon múlik hogy kinek és milyen célra tudják a technológiát eladni, az legalábbis biztos hogy gazdaságosabban tudnak üzemelni mint az állami pénzen hízlalt programok, ez ok az optimizmusra - reméljük a legjobbakat. Azért gyanús hogy ők LEO-n túlra nem nagyon lődözgetnek majd semmit. Amíg a Marsra menni csak presztízskérdés, a kínai verzió sokkal életszerűbb. Amúgy önmagában nincs azzal semmi gond, ha Joe helyett Ping lép először egy másik bolygóra, ha még az én életemben bármelyik kitűzi a zászlaját, ilyen csekélység nem fog zavarni :) -
sanyicks #17 5 forintos nasa költségvetés lesz, és koreai "szabadság" hadművelet (ja nem nekik van atomjuk), akkor talán iráni "szabadság" hadművelet, egy kis szíriai "szabadság" hadművelettel :D meg bankmentőakciókkal. -
#18
Egy észrevétel - lehet hogy rosszul tudom - ilyen sebességeknél a melegedést már nem elsősorban a súrlódás okozza, hanem a belépőélek előtt összesűrűsödő légpárnából felszabaduló hő - a súrlódás is pont emiatt a "légköpeny" miatt lesz másodlagos szempont. Közegellenállás mindkettő, csak kicsit más elven fűt.
Én is így tudom, de nem akartam ennyire mélységbe belemenni. :)
A privát szektor jövője nagyban azon múlik hogy kinek és milyen célra tudják a technológiát eladni, az legalábbis biztos hogy gazdaságosabban tudnak üzemelni mint az állami pénzen hízlalt programok, ez ok az optimizmusra - reméljük a legjobbakat.
Ott van Bigelow űrállomása, ott van a Dragon, és így tovább. Noha mindkettő eredetileg tisztán civilként indult, most még is mindkettő részben állami megrendelést/pénzeket kapnak. -
#19
Én nem látom értelmét a jelen technikai szint mellett egy emberes marsutazásnak. A program árából fel lehet húzni és üzemeltetni két ISS-t, és 50-60 szondát + új nagy csillagászati távcsöveket is fel lehet zavarni.
Jóval átfogóbb képet lehetne kapni a világról és a Marsról is, mint egyetlen leszéóállással a Marson. Hibáa gyorsabb és jobb az eber, akkor sem lehet 50 pontján a bolygónak.. -
#20
Ezt hívják torlóponti entalpiának. -
Deus Ex #21 Balázs,
kivételesen egyetértünk.
-
morden #22 A 60-as 70-es években sok-sok tudós és mégtöbb laikus úgy gondolta, hogy hogy 80-ban a marsra 90-ben a külső naprendszerbe a 2000-es években pedig a naprendszeren túlra jut élő ember. Valamit elrontottunk hogy 2011-ben a Hold is elérhetetlen. -
morden #23 Néhány lopakodó vadászgép, pláne egy anyahajó árából meg lehetne csinálni egyszerre a Mars utazást és az ISS fejlesztését ( új eszközök bevezetését).
De az emberiség túlélése nem annyira fontos a döntéshozóknak, mint az emberiség pusztítása. -
#24
Vagy inkább néhány értelmetlen helyi háború árából modernizálni lehetne a teljes hadsereget, lopakodók, elektronízalt lövészek, irányított energia fegyverek, railgun meg amit akartok és nem csak néhány lopakodót lehetne a maradékból építeni. És még az űripar felfejlesztésére is maradna mellékesen.
A mai közép-keleti háborúk hatása kísértetiesen hasonlít arra, amit a vietnami háború okozott a 60-as 70-es években. -
Thrawn #25 A Naprendszeren túli emberes expedíció ábránd volt és még jó ideig, ha nem évszázadokik az is marad.
Viszont a Marsra már eljuthattunk volna, ha komoly szándék - gyakorlatilag pénz - volna rá. -
sanyicks #26 Igen, mert a pusztításban van a pénz(fegyvergyártás, állami pénzekből lecsippentés, kizsákmányolás, a lerombolt dolgok újjá építés zsíros összegekért), nem az űrkutatásban. -
#27
Rohadtul nem. Egy F-22 Raptor flyaway cost értéke olyan 130 millió. Egy egyszeri Mars utazán optimista költsége 100 millárd táján van... -
harcu #28 Ugyan már, nem értesz hozzá, az intelligens hozzászóló már előtted megmondta a tutit, oszt úgy van, punktum.