37
-
gemihu #1 Már itt tartunk?:) -
#2
We are the Borg. All resistance is futily. -
teddybear #3 Sajnos egyelőre csak egyszerűbb struktúrákat tudnak létrehozni, pl. bőrt, fülkagylót, az orr porcos részét, esetleg egyes kisebb csontokat.
Az lenne az igazi, ha már komplett szerveket is tudnának csinálni, mondjuk vesét. A transzplantáltaknak vagonnyi gyógyszert kell beszedni, hogy a szervműtét után egyáltalán életben tudjanak maradni. Ha saját sejtekből tudnának pótszervet csinálni, ezeknek a gyógyszereknek a többségére nem lenne szükség. -
endrev #4 futile, egyébként ja :)
Nyugi, ez nem a Végtelen Határok, ez nem nanotechnológia, szóval nincsenek mikroszkopikus robotok. :D -
endrev #5 Szóval azért nagyon nagy túlzás a cikk címe... NEM a testrészeinket építi újjá, csak a bőrt, és NEM újjáépíti, csak SEGÍTI gyorsabban regenerálódni. Az építés az lenne, ha egy nanit a helyére vinne egy sejtet. De erre nincs is szükség, vakvágány és értelmetlen agyszülemény volna, mert a test eleve ott fejleszti a megfelelő sejtet, ahol annak lennie kell, amennyiben ehhez megkapja a megfelelő segítséget. Pont erről írnak a cikkben. -
who am I 7 #6 bexartok nem tuti, de azért érdekes... 
-
philcsy #7 A tudomány alapjában véve sötétben tapogatózás. De néhányan véletlenül megtalálják a villanykapcsolót. Luc Montagnier is ilyen szerencsés volt. De most egy másik szobába ment, ahol úgy tűnik pofára esett. :) -
who am I 7 #8 persze..de azért, ha bolondjából ki tudna hozni belőle valamit..azért az komoly lenne :) -
roliika #9 Tesla szerint egy megfelelő elektromágneses hullámmal a jövőben tárgyak is továbbíthatóak lesznek, akár csak ma az elektromosság (1890 körül). -
#10
Ez is a nanotechnológia egyik ága, sokkal hétköznapibb technikák tartoznak ide, nem feltétlenül kell rögtön 10E-9m mérettartományú robotokra gondolni. :)
A cím annyiban megtévesztő, hogy nem újjáépít, tehát tényleg nem nanorobotokról van szó... csak egy nanotechnológiával előállított polimer "szövet"-ről, ami organizátorként, és - gondolom - felületként, sejtadhéziós rendszerként szolgál az emberi szövetet felépítő sejtekrendszernek. Tehát passzívan segíti a szervek/szevezet regenerációs folyamatát.
Nem hangzik annyira sci-finek... :)
Egyébként csak simán "resistance is futile". A magyar szinkron mondja azt, hogy "minden ellenállás hasztalan". :) -
#11
Vagyis 1E-9... -
#12
Ha ez műxik, akkor a homeopátia nem humbug, meg úgy a XX. szd orvostudománya viszont nagyjából kuruzslás.
De épp ezért ez "nem igaz". Hogy nézne már ki, hogy a gyógyszerkutatóktól kezdve az orvosokig mindenki elismerje, hogy tévúton járt eddig, aki csak az EÜ-ben dolgozik.
-
#13
Lehetséges, hogy a HIV teleportáció útján fertőz? :D
Mostantól nem merek majd uszodába menni, mi lesz, ha a sejtjeimben lévő DNS molekulák úgy döntenek, hogy kiteleportálnak a medencébe? :D
A genetika történetében elég sok érdekes elmélettel találkoztam, ezek szerint mégsem voltak annyira meredekek(?) -
roliika #14 Nem önmagától teleportált itt a DNS hanem combosabb tekercsek segítségével..ha a cikket elolvasod. -
#15
Tudom, és nem is teleportál... Csak "humorizáltam". :) -
#16
A homeopátia hatásköre sajnos messze nem lépi át azt, amire azt lehetne mondani, hogy nem placebo. Aki foglalkozott (vagy netán tanult is) agykontrollal, az sejti hogy milyen határokra gondolok.
A placebohatás nem arról szól, hogy "háhá a hülye azthitte, hogy hat pedig nem is", hanem arról, hogy sokkal jobban bízunk a gyógyulásban, ha külső segítséget kapunk, megállapítják hogy ez segíteni fog. Ez pedig erős hatással van a szervezetünk, agyunk műkökédésére (pl. dopamin mennyiség nöekedése, hormonok, és stb.).
Ez a hatás nem lebecsülhető egyáltalán, és talán jobb is, ha nem szűnik meg a homeopátia, talán emberek élete is múlik rajta. Az sem árt ha több van, ha valaki nagyon beteg, akkor hajlamos azonnal várni a hatását, de ha több mindent kipróbál idővel idő után sok eséllyel eléri a gyógyulást :P Ezért is van, hogy sok gyógyult rákos beteg is van, és ki erre, ki arra eszküszik... persze arról nem lehet tudni, hogy akik kipróbálták azokat a módszereket, hányan nem jártak sikerrel. Attól hogy senki sem panaszkodik nem biztos, hogy minden ejtőernyő tökéletes ugyebár :D
Sajnos azonban az agykontroll sem - nemhogy a homeopátia és más alt. gyógyászat, nem tud mit kezdeni (vagy legalábbis nem tudja megoldani) a vírusokkal, komolyabb érrendszeri és szervi betegségekkel, és sérült terrészekkel sem. Így tehát elég sok mindent kellene bizonyítani ahhoz, hogy a modern, hagyományos orvostudományt kuruzslásnak lehessen mondani :P
Habár... :
"Domján László:
1989-ig hagyományosan gondolkozó orvos (belgyógyász és reumatológus) voltam, s ha valaki azt mondja nekem, hogy képzelődéssel meg lehet növeszteni egy rövidebb lábat, kinevetem. Ma tanítom, mert kiderült, hogy mégis lehet. Azóta megtapasztaltam, hogy másképp működik a világ."
:| -
johnsmitheger #17 Ha elvágod a kezed és megnézed, hogyan forr össze a seb, na akkor láthatsz nano technológiát élesben működni. Igaz, bio-nano, de gondolom ráfoghatjuk, hogy működik és nano. nono, nana, ... -
radical #18 ez őrület hol tart már a technika -
#19
Szerintem ott a gáz, hogy az orvostudomány nem arra koncentrál, hogy hogyan legyünk egészségesek.
Egy csomó ember egészséges életet élt az előző évezredekben, elélt 90-100 évig, mások persze nem. Azt tudjuk, hogy milliók haltak bele a pestisbe, himlőbe, járványokba, és ezeknek a megbetegítő tényezőknek az ismert része, hogy hat. De arról már kevesebbet tudunk, hogy aki egészséges maradt, miért maradt az.
Persze jó a genetikája, meg erős a keringése, de ezek csak általános lózungok.
Nem az a lényeg, hogy miben betegszik meg a szervezet, hanem hogy miért nem képes magától meggyógyulni? -
teddybear #20 Ez amit leírtál, tulajdonképp nem igaz.
"Egy csomó ember egészséges életet élt az előző évezredekben, elélt 90-100 évig, mások persze nem"
Annyira nem, hogy az 1837-es első népszámlálás adatai szerint Magyarországon mintegy 20 ezer 80 éven felüli személy élt, több mint 18 millió állampolgárból.
A születéskor várható élethossz, mintegy 38-40 év volt. A csecsemőhalandóság meghaladta a 20%-ot. Az analfabetizmus 60% feletti volt, az emberek többsége semmilyen iskolát nem végzett el. Szervezett formában az egyházi iskolákon kívül szinte semmilyen képzésben sem részesültek.
Szóval nem volt az a kor annyira fenékig tejfel, mint ahogy elmondod. A törzsadatok aztán lényegében egészen a Második Világháború utánig nem változtak. Akkor, mivel a lakosság átlag életszínvonala az ország egészére kiterjedő szociális, művelődésügyi, és egészségügyi reformok miatt jócskán megemelkedett, a várható életkor mintegy 25 évvel nőtt meg.
-
#21
Bár nem sokan értenek velem egyet (sőt egyenesen lehülyéznek miatta), én úgy gondolom, hogy a civilizációk kialakulása (sok ember egy területre koncentrálódva, az állattenyésztés terjedése, szinte állandó lakhely nem megfelelő higiéniai körülmények között - mint pl. tudjuk hogy hogy végezték el a dolgukat is :D, ill. ami a legjelentősebb a nagyobb, hosszan tartó háborúk) hozta magával az emberek számára akár halálos vírusok ill. káros baktériumok evolúcióját is. A természetben élő népek szerintem is eléltek 70-100 évig is akár, hiszen egész életük arról szólt, hogy megtanulják az idősebbektől a régmúlt tapasztalatokat, hogy hogyan kell életben maradni a természetben, megvédeni magukat minden veszélytől, mit kell csinálni ha ilyen vagy olyan tünetek jelentkeznek (természetese nem vitaminok meg antibiotikumok, hanem némi "mágia" mellett természetben fellelhető élelmiszerek, gyógynövények keveréke, amikben megvolt a szükséges hatóanyag, kitapasztalgatták).
Az orvostudomány valóban nem arra koncentrál, hogy az egészséget megőrizzük, de ha rákeresel neten, rengeteg információt lehet találni, hogy hogyan kell megőrizni! :D Az orvostudomány a hibákat próbálja kezelni, sajnos mint tudjuk többnyire nem tud jobbat, mint kezelni a tüneteket, gyógyszerekkel pótolni a rendellenességeket.
Tény, hogy lehet és kellene is sok mindenen változtatni az emberek életminőségét tekintve, gondolok itt pl. olcsóbb sportolási lehetőségekre, rendezvényekre. Kínában pl. rendszeres látvány a parkokban, hogy idősebbek csoportokban jógáznak (thai chi vagy más), vagy játszanak (mozognak), nálunk ezt már csak a kicsi gyerekek csinálják.
Mindenesetre, az embereknek kellene saját maguknak jobban odafigyelni az egészségére, semmiképpen nem ellustulni, elhízni, figyelni a megfelelő táplálkozásra és stb.
-
teddybear #22 A Természetben Élő Emberek rövidebb ideig éltek, mint a letelepedett földműves közösségek tagjai.
A régészeti adatok szerint a neandervölgyiek várható élettartama alig 21 év volt. A legtöbb csontvázon sok sérülés nyomát találták, balesetek, harcok nyomát. Sóval nem volt könnyű életük.
Ennek főleg a bizonytalan élelmiszerellátás, és persze a minimális szociális ellátás volt az oka. Magyarul, ha az élelem kevés, akkor először az erősek esznek, azok, akik esetleg képesek további élelmet szerezni. A sor végén az idősek, sebesültek, betegek és a gyengék álltak, nem is éltek sokáig.
Az élelemet pedig nehéz volt megszerezni. Vadászni nem mindig lehet, télen sokkal nehezebb, pedig ráadásul télen több táplálékot igényel az ember. Növényeket gyűjteni a hó alól szinte lehetetlen, nem véletlen, hogy a legtöbb állat elvándorol délre, vagy téli álmot alszik.
A földműves viszont tartalékot tud felhalmozni. Részben közvetlenül a megtermelt növényekből, részben a háziállatokban. De a természeti csapásoktól ők sem voltak védve.
A 19. században volt egy négy éves aszály, ami éhínséget okozott az egész országban. Túléltük, de azért sokan meghaltak. Egy vadászközösségnek marad ilyenkor az elvándorlás, vagy az elpusztulás.
Ráadásul, ha az is problémát okoz, hogy mit egyek holnap, nem fogok semmi olyannal foglalkozni, ami nem az élelem előteremtéséhez tartozik. Különben éhen halok. -
#23
Szerintem a neandervölgyi emberekre is kevés az a 21, de ne felejtsd el, hogy ők ki is haltak úgy 50e évvel ezelőtt! :D Míg a kb. 150-200e éve létező modern ember már képes volt a fejledtebb gondolkodásra, tanításra, tapasztalatok továbbadására, sokkal hatékonyabb védekezés és vadászat elsajátítására, technikák kifejlesztésére.
Ma már kevés természetben élő - érintetlen népcsoport van, de vannak azért a múltból feljegyzések ilyen törzsek életmódjairól, és abból azért kiderül, hogy ennyire azért messze nem éltek nehezen. Heti 2-3 szertartásos vadászat elég volt ellátni a kisebb törzseket + időnként gyűjtögetés illetve télire felhalmozás, kifinomult csapdák felállításával is ejtettek zsákmányokat (ők is tudtak már hatékony csapdát állítani).
Mindig azt a példát hozom fel, a Túlélés törvényeiben amikor a szibériai, 90 éves rangidős mutatja meg hogyan állítanak fel csapdát, a bushmanokkal is találkozott, és stb.. Van egy jó könyv is, amit konkrétan én sem olvastam, csak tanárunk beszélt róla, a "Kőkor elveszett civilizációi", ami nem egy fantáziakönyv hanem jópár évig beköltözött egy ilyen törzshöz és az életüket meséli el. -
teddybear #24 Megint kevered a valóságot a vágyálmaiddal. Ez az édes-bús múltbavágyódás egészen fura számomra. Valahogy meg vagytok győződve arról, hogy az olyan jó volt. Én viszont sokat kérdezősködtem a családom idősebb tagjaitól, hogy is éltek akkor.
Sokat meséltek, és olyasmit, amiről ezek szerint ti nem tudtok.
Vegyük például nagyanyámat. Nevelte a gyerekeket, hét volt neki, abból hat nőtt fel. Naponta főzött, a maradékot nem tudta eltenni későbbre, mert nem volt hűtő. Kézzel mosott, mert nem volt mosógép. A vizet kézzel húzta hozzá a kútból. Az iváshoz a három utcányira lévő artézi kútból hordták.
Nem volt tévé, rádió, villany sem volt a faluban. Azt csak az ötvenes években vezették be.
Saját kezével varrta meg nagyapa és az egész család ruháját. Pulóvert kötött, ágyneműt varrt. Tollat fosztott a párnához, dunyhához. Az ő anyja még maga fonta a fonalat ahhoz azt általa szőtt vászonhoz, amiben jártak.
Etette a háziállatokat, kapálta, gyomlálta a konyhakertet. Besegített a földeken a nagyobb munkákba. Kapálás, aratás.
Segített a ház javításában, minden tavasszal kimeszelte.
Befőzte a kertben leszedett gyümölcsöt.
Megfejte a tehenet, sajtot, vajat túrót csinált.
Szóval igencsak sok dolga volt. Persze ez már nektek eszetekbe sem jut. -
#25
Amiket leírtál teljesen igazak, és ha megnézed ezeknek nem írtam én sem az ellenkezőjét, DE a természetben élő népeknél ez nem így megy. Egyrészt sokkal egyszerűbb körülmények között élnek/éltek, közösen tevékenykedtek, mindenkinek meg volt a feladata, ruházatok, ágyneműk is sokkal egyszerűbbek voltak, mint a nagyszüleinké, a kaja is abból állt, hogy felvágták a levadászott, vagy csapdábaejtett állatokat, megsütötték és megették, és nem csináltak belőle olyan ételeket, mint nagyszüleink. Általában nyilván olyan helyeken éltek, ahol közel volt a víz (folyó, patak mentén), így a fürdés is megoldott, mosás is, szappant nem tudom készítettek-e.
Télen mondjuk nyilván nehezebb volt a dolguk, de erről szól az életük, hogy megtanulják a leghatékonyabb életmódot, csapdák állításával, télen is megtalálható növények, stb..
Hát ha édes-bús múltbavágyódást látsz a hozzászólásomban az elhiszem, hogy fura érzés lehet, informatikus meg zenész létemre elhiheted, hogy mennyire vágynék rá. De ha már 200-300 évvel ezelőttről van szó, már nem biztos hogy egyértelműen tudnék választani, melyik a rosszabb :-P (Egészség szempontjából egyértelműen a természeti élet, de túl sok mindenre nincs lehetőség - pl. fejlődés, művészet, stb). -
teddybear #26 Épp az, hogy az egészségi szint is alacsonyabb volt.
Az ókortól egészen az újkorig a gyerekek 60%-a nem élte meg az 5 éves kort. Jópár nép addig nem is adott nekik nevet, mert egy névtelen kisgyerek elvesztését könnyebb volt elviselni. Így jártak el a perzsák, de az észak-amerikai indiánok egyes törzsei is.
A középkori pestisjárványokat sem illene elfelejtened. Meg az éhínségeket, és az azt kísérő kannibalizmust. Egy rossz termésű év, és egész országrészek haltak ki.
Írországban a krumplikór miatt vagy 1 millióan haltak éhen, további fél millió a legyengült szervezete miatt betegségekben halt meg. Becslések szerint kettő, kettő és fél millió ír vándorolt ki más országokba.
1841-ben, a krumplikór előtt több mint 8 millióan éltek Írországban, most napjainkban még alig haladja meg a 4 milliót a lélekszám.
Azonkívül, több helyen is szokás volt az öregek körében az önkéntes halálba menés szűkösebb időben. Erről íródott a Sokan voltunk című novella is. A "fölös" öregek különféle önkéntes halálnemekbe menekülve kímélték meg az eltartásuk nehézségeitől az utódaikat. Felmentek a Büdösbe, mint a novellában, vagy szándékosan a halálba éheztették magukat, esetleg szándékosan halálra fagyasztották magukat, vagy például Japán egyes szigetein csónakba szálltak, és nem jöttek vissza. -
#27
Én párszáz, vagy maximum 1-2 ezer fős természetben élő népcsoportokról, ősemberekről, bennszülöttekről beszélek, míg te továbbra is felhozod példának a perzsákat, írországot. Észak-amerikai indiánok már joggal kerülhet ide, de az utánról beszélsz, miután az Európaiak odavittek jónéhány vírust, amik ellen egyáltalán nem voltak védettek? :-D
Említed a középkori pestisjárványokat. Hogyan is terjedt át az emberekre? Bolhák, legfőképpen patkánybolhák. Mikor terjedtek legerősebben az ilyen betegségek? Középkori háborúk idején, ami egyben éhinséget is hozott, meg éppenséggel más még kellemetlenebb körülményeket.
Nem állítom, hogy a vírusok CSAK a civilizált körülmények között tudtak akár halálhoz vezető betegségeket okozókká kifejlődni, de hihetetlen mértékben növeli az esélyét. Az evolúció úgy ahogy más élőlényekre, a vírusokra is pontosan igaz, ha nem tud tovább terjedni de a gazdaszervezet elpusztul, akkor az a vírus "nem életképes". A többezer/százezer fős létszámú városok, ahol sok ember élt közelebb egymáshoz, ahova állatok is kerültek (patkányok például, ugye tudod miért írom) mint állandó élősködők, ideális körülményeket teremtett akár ilyen halálos kimenetelü vírusok terjedésének is. Pláne a többezer fős férfiakból áll katonaság, háborúk miatt legyengült, éhező emberek között.
A krumplikór meg mi? :o Nem hallottam még róla, pedig világjárványokról írtam egyszer ilyen beadandót.. :|
"Az ókortól egészen az újkorig a gyerekek 60%-a nem élte meg az 5 éves kort."
És az őskort miért nem írtad? :P Miért halt meg ennyi gyerek? Többnyire betegségek, fertőzések, szülésnek nem megfelelő körülmények biztosítása, szülő rossz egészségi állapota vagy betegsége? Semmelweis előtt a civilizált embereknek nem volt természetes az, hogy pl. szülés előtt kezet kellene mosni, pl. az orvosoknak boncolás vagy betegek kezelése, vagy akár állatok simogatása után.
Ma is élnek - bár már érintetlenül egy sem (hiszen akkor hogyan tudnánk róluk?) bennszülött életformához valamilyen szinten ragaszkodó törzsek, már sokkal nehezebb körülmények között (SZibéria, Afrika, Ausztrália), mégis tudjuk életmódjukból, hogy életük nagy részét a rituálék, táncok, közösségi beszélgetések töltik ki. Mindenképpen nézd meg ha még nem láttad a Baraka - Világok arca -t, nemtudom milyen kategóriába lehet sorolni, mert nincs benne szöveg meg ismeretterjesztés, csak bemutat különböző helyszíneket, jeleneteket is ilyen népek életéből, és kontrasztba is állítja a mai felgyorsult világgal, kötelező darab! -
#28
"A középkorban a higiénia hiányában az emberek együtt éltek a halálos járványokkal. A 13. században a pestis tizedelte a világot. A patkánybolhák terjesztette kór a fémhajók megjelenésével vált ritkábbá, mert a vízi járművekről eltűntek a patkányok. A pestis azonban ma is létezik, egyedi megbetegedések előfordulnak Indiában, Kazahsztánban. Az Újvilág felfedezése után vagy ötven évig óriási kanyarójárványok tomboltak Amerikában, mert kiderült, hogy az indiánok sosem találkoztak még az emberi kanyaróvírussal, így nem is tudtak ellene védekezni. A 19. században a sárgaláz végzett nagy pusztítást. Az eredetileg afrikai betegséget a rabszolgahajók vitték át Amerikába. Manapság Afrikában egyre csökken a sárgalázzal fenyegető területek nagysága, Dél-Amerikában viszont nő. Az első világháború után több mint húszmillióan estek áldozatul az 1918 és 1920 között tomboló spanyolnátha nevű influenzajárványnak. A betegség előbb Európát, majd az egész Földet beterítette. Feltételezések szerint a Föld akkori lakosságának a fele megfertőződött. Hazánkban húszezren haltak meg." -
wormwood777 #29 Pont most néztem meg a Repo Men-t, tök jól passzol a hír a filmhez :D Bár ott mesterséges szervek voltak nem élők de nagy vonalakban az átfedés megvan, remélem pár évtized múlva ezt is magunk mögött tudhatjuk. Nem sok betegség és fogyatékosság maradna talpon az emberiség ellen ha képesek lennénk komplett szöveteket regenerálni... Inkább ilyen kutatásokba tolnák a pénzt a hadiipar helyet... Bár akkor meg mivel lövöldöznénk ugyebár... :P -
kisemlős #30 "A krumplikór meg mi? :o Nem hallottam még róla, pedig világjárványokról írtam egyszer ilyen beadandót.. :|"
krumplikór/burgonyavész -
teddybear #31 Én is akartam lenni dakota indián, sátorban lakni télen-nyáron, musztángon lovagolni, tábortűzön sütött bölénypecsenyét enni, szembenézni a grizzlyvel egy szál tőrrel. Mentségemre legyen akkor én tíz éves voltam, és akkor halomszám olvastam az indiánregényeket.
Aztán később kitapasztaltam a téli sátorozás "örömeit". Katona koromban kitelepültünk egy hónapra a Bakonyba a rohampálya mellé. Sátorban aludtunk, össze is szedtem egy olyan reumás derékfájást, ami még most is vissza-visszatér, a gyógykezelés ellenére.
Szóval én felébredtem az ábrándokból. Nem volt élvezetes.
Arisztotelész is írt ilyent az Utópia című művében, ahol a birkapásztorok ráérő idejükben filozófiai művek tekercseit olvasgatják, és magasröptű társalgást folytatnak. Mindenkinek legalább három rabszolgája van, és senki sem végez kétkezi munkát(természetesen a rabszolgákon kívül, rájuk nem vonatkozik ez az utópia).
Később is el-elfantáziálgatnak a filozófusok a tökéletes társadalomról, de valahogy sohasem jön össze. A pásztorokról rendre kiderül, hogy erősen alul iskolázottak filozófusnak, a filozófusokról meg hogy túl hülyék a birkákhoz, nem lehet rájuk bízni. -
toto66 #32 A mai ember csak a társadalom által életképes. A társadalmon kívül, annak minden vívmánya nélkül napok alatt elpusztul. (az úgynevezett "túlélők" is csak a társdadalom által létrehozott eszközök segítségével élhetnek túl, kés, ruha, stb.) -
#33
Azt azért remélem elhiszed, hogy akik olyan körülmények között nőnek is fel, egy nagyon picit jobban bírják az olyan körülményeket! :D Gondolj az eszkimókra például, azok is valószínűleg több mint 50e évig éltek ott mindenféle modern eszközök nélkül, de ugyanez Szibériára is igaz, pedig ott cseppet hidegebb is van időnként, mint Bakonyban! :-)
Azzal én is tisztában vagyok, hogy ha most így odaköltöznék vagy elmennék téli sátorozni kb. 2 napig sem bírnám ki, valószínűleg nem csak reumás fájdalmaim lennének. De ez nem cáfolja meg azt, hogy többszázezer évig éltek így az emberek, és még máig is vannak. Csodálom, hogy nem azt bizonyítod, hogy nem élhettek így emberek csak 5-6 évig :P -
toto66 #34 A kőkorszaki szinten élő embereket, nem igazán nevezhetjük mai embernek a szó olyan értelmében ahogy én használtam.
Ezentúl pedig:
Az eszkimó, az eszkimó társadalom tagja.
A társadalom alapegységei, család, törzs náluk is fellelhető. azonkívül használják az addigi vívmányaikat amelyeket csak közösen tudnak előállítani. És egyre inkább függnek ők is a technikától, mert egyre inkább használják. És egyre kevesebb természeti nép van. Szinte már csak kuriózumként élnek.
Tehát az ember közösen előállított termékek, eszközök nélkül életképtelen. A természeti népek emberei pedig igen is függnek egymástól, magányosan nem élnek.
Még ha egy csimpánzt nézel a saját természetes környezetében megél akár egyedül is. Ebből következik, ember természetes környezete a társadalom. -
karesz6 #35 Az ember is csak az alkalmazkodó képesség egyik igen jól sikerült változata. Van állat ami jól szagol van ami jól lát vagy gyorsan fut. Nekünk meg van eszünk amivel gépeket építünk és a segítségükkel nagy ívben leszarhatjuk hogy mi se gyorsan nem futunk se jól nem látunk stb. -
#36
Így van az eszünk tette lehetővé, hogy fajunk fennmaradjon. Ennek segítségével a számos más hátrányunkat pótolni tudtuk fegyverekkel, sajátos vadásztaktikákkal, védekezéseinkel, és a csoportos összmunkával. Hideg és ragadozók ellen tűzgyújtás és ruha, élelemszerzéshez csapdák, állatok hangutánzása, csalogatása, fegyverek használata, stb.. A modern ember (ami már megegyezik a ma élőkkel is) kb. 150-200 ezer éve él a Földön, nagyobb társadalmakat ehhez képest csak 6-8ezer éve alakítottak ki.
Sokkal könnyebb az életünk a modern eszközök, gépek, áram mellett élni, sokkal több lehetőségünk van az életben is, kényelmesebb, ettől függetlenül természetben is megéltek az emberek "pár" évig. 75 ezer évvel ezelőtt körülbelül valaminek köszönhetően 2-3ezer főre szorult le a modern emberek száma - akik genetika és régészet alapján Afrikában éltek, akik azután néhány ezer év alatt gyakorlatilag benépesítették az egész bolygót minden körülmények között (sarkvidék környékétől kezdve). A ma élő népeknél is - ami tény, hogy ma már tényleg nagyon kevés van, az életük jórésze a rituálékról, táncokról, közösségi "játékokról" szól, és nem arról, hogy "hú már nem bírom ezt a szar helyzetet".
A csimpánz egyébként szintén él egyedül, tény, hogy mivel elsősorban növényevők, azt egyedül is meg tudják szerezni. Kisebb testü állatokat viszont csapatban ejtik el ők is!
Az eszkimók a felmelegedés miatt ma már nem tudnának megélni semmiképpen a modern technika nélkül, tudtommal már lakásokban laknak, és kapnak segélyszállítmányokat is, áramuk is van, stb..
-
toto66 #37 Ezzel egyetértek!
Kiegészíteném azzal, hogy a jó alkalmazkodás, lehet túlzott alkalmazkodás is. Ilyenkor ha a környezet megváltozik, a faj nagy bajban van. Tehát pontosan arról van szó, hogyha a körülmények ismét kőkoriak lennének a népesség hirtelen arra a szintre ahol akkor volt, vagy még sokkal lentebb a kihalásig csökkenne.