42
-
Doktor Kotász #42 "A linkel oldalt megnézted?"
Nem, és nem is fogom.
Nem tudok annyira angolul.
A legnagyobb hibát meg marhára nem az okozza, hogy a Föld nem teljesen gömb.
A számításod alapvetően hibás. Hogy miért, azt már vázoltam. -
#41
De Csáknorrisz a kapitány, akarom mondani a király!
-
keysersoze #40 De, majd az Endorról táplálják. -
keysersoze #39 Ja, Bruce Willissel a fedélzeten. ^^ -
keysersoze #38 A Wayland-Yutaniról még semmi hír? :) -
#37 Ez jó.
De tudomásúl kell venni azt,hogy hozzánk hasonló életet keresnek,ami nem igaz az élet fentmaradási törvényein. -
philcsy #36 Régebben volt hír hogy ehhez hasonló ágyúval lehetne földkörüli pályára állítani műholdakat. Persze akkor csak felvetették a lehetőségét.
-
#35
A terroristáknak annyi. -
philcsy #34 Ez nem is az én ötletem volt, még nem is támogattam.
Azt viszont nem értem miért a nagy sebességet hozod fel (egyik) cáfolatként. Minél nagyobb sebességgel mozog a töltés mágneses térben annál nagyobb a rá ható erő. A tömeg szintén érdektelen. A tömeg/töltés hányados a lényeges, az meg plazmában állandó. És mágneseket használnak hajtóműben, csak nem a hagyományosban. Ott nincs értelme. A mágnes nem gyorsít csak eltérít, egy hagyományos hajtóműben pedig ha el kell téríteni a tolósugarat azt egyszerűbben oldják meg. -
philcsy #33 A linkel oldalt megnézted? Ott le van vezetve. Ha a test gömbszimmetrikus akkor mindig pontosan a közepére jön ki az a pont.
A föld tömegéhez képest a felszíni egyenletlenségek tömege jó közelítéssel elhanyagolható. A legnagyobb hibát az okozza hogy a föld nem gömb hanem geoid, és a pálya sem volt tökéletes kör.
Arról pedig hogy mennyire rossz ez a közelítés nézd meg az eredményt:
kb 6700 km a föld középpontjától a valós eredmény.
Én 6934 km-t számoltam ki, úgy hogy a kiindulási adat nem volt pontosan megadva (óránként több mint 27.300 kilométeres sebességgel). Tehát a sebesség az általam számoltnál több volt. Egy nagyobb sebességre viszont a számolt távolság adat csökkent, tehát még közelebb kerül a valós eredményhez. A hiba tehát kevesebb mint 3,5%, ha pontos sebességet adnak meg. Ez azért nem alapvetően rossz. -
Doktor Kotász #32 Nincs az a mágnes, ami modpercenként több tonna, a hangsebesség sokszorosával mozgó plazmát eltérítene. Ha ez így lenne, akkor az már hajtóművekben lenne felhasználva, nem hőpajzsban. -
Doktor Kotász #31 Igen, modellezhető egy pontszerű testnek, de ilyen távolságból nem a Föld magjának közepére jön ki az a pont. És valóban egy bonyolult integrálszámítéssal oldható meg a feladat. És ahogy távolodsz a Földtől ez a pont egyre közeledik a Föld valódi középpontjához. Gondolj bele. A Föld tömegébe beleszámít az a kis kínai is, aki az 50 kilojával éppen most reggelizik, és az az ötven kilós ködarab is, amire most ráálsz. Egyértelmű, hogy a jözekebbi külap az téged jobban vonz, mint a kis kínai. Tivébbá, aki 90 szélességi vagy hosszúsági fokra van tőled, az oldalra is vonz, és a vele szemközti földlakó meg a másik irányba, ami kioltja egymást az oldalirányt tekintve, és téged egy cs9kkentett eredpvel vonz a bolygónk közepe felé.
Tehát a számításba nem a föld közepét kell venni, és nem a bolygó teljes tömegét. De okos emberek már kiszámolták, hogy milyen magasságon mekkora a G.
Nézd, én nem tudom neked kiszámolni, de azt tudom, hogy a te számításod hibás.
Remélem, nem lesz ebből vérvita, mert te is beláthatod, hogy hibás volt a felvetésed. -
kvp #30 Mielott valaki feltalalja a spanyol viaszt, az elobb leirt megoldast hivjak waverider-nek. Ilyenkor a forro reteg nem a feluleten alakul ki, hanem a jarmutol tavolabb. Idealis esetben ilyenkor csak egy egeszen kis reszt kell vedelemmel ellatni, az orr kornyeken, ami eloallitja a megfelelo hullamot. Alternativa meg az orrban egy aktiv plazma generator elhelyezese es elektrosztatikus vedelem alkalmazasa. Ehhez meg magnesek sem kellenek, csak egy femburkolat a hovedo reteg alatt. Hovedelemre azert van meg igy is szukseg, mert a ho nem csak az anyagok erintkezesevel, hanem sugarzaskent is terjed es az ellen nem ved a fenti megoldas. Erre a feladatra egyebkent sok jo anyag letezik, nekem szemely szerint a corundum tetszik, mint olcso es eros hovedo pajzs, ami egy megfelelo sockrider elrendezessel kepes ujrahasznalhato passziv hopajzskent mukodni. -
philcsy #29 Az űrhaja maga előtt tol egy kis porró plazmát. Az az ütközés amit te leírtál nem közvetlenül az űrhajó felszínével történik hanem ezzel a maga előtt tolt légréteggel. Ez fog felforrósodni és ez adja át a hőt az űrhajó felületének.
Persze ez egy dinamikusan változó réteg, egyrészt folyamatosan válik le az űrhalyó elejéről (elfújja a menetszél), másrészt folyamatosan pótlódik a szemben jövő levegőből.
Más megközelítésben ez egy lökéshullám amit az űrhalyó kelt. A lökéshullámban pedig a megnövekedett nyomás miatt megnő a hőmérséklet. (Épp úgy mint a dízelautókban.) -
sanyicks #28 Csak éppen a mágnesek hatására az ionizált levegő rögtön eltávolodna, és nem melegítené a pajzs környezetét. A mágnes meg nehezen párolog ha a védőréteg mögött van... -
Balu0 #27 van egy rossz hírem, a hőt a surlódás okozza , ami a levegő részecskéivel történő ütközés miatt alakul ki
sjanos még nem találtak fel olyan mágnest ami taszítja a levegőt...
Az ionizált részecskék az eredmény nem pedig az ok... attól leszenk ionizáltak hogy ütköznek és felhevülnek, akkor már taszíthatod őket amerre akarod, 3000+ fok felett van a mágnesed hőmérséklete és ép párolog elfele :D -
philcsy #26 "Azt mondják az okosok hogy a gömbszimmetrikus testek gravitációs tere ugyanolyan mint az ugyanakkora tömegű pontszerűé." Mielőtt valaki beleköt, csak a testen kívülre igaz ez. -
#25
nióbium
1ik szemem sír, a másik nevet.
Elkezdődött volna ennek az iparnak is a privatizálása? Az állam rossz gazda?
Kinek áll ez érdekében? -
philcsy #24 "A számításod alapjaiban hibás, ugyanis a Föld nem mondható pontszerűnek ebben a példában.
Így nem a középpontjából hat rád a gravitáció. hanem ami közvetlenül a test alatt van, az nagyobb gravitációs erőt fejt ki rád, mint ami a Föld túloldala."
Azt mondják az okosok hogy a gömbszimmetrikus testek gravitációs tere ugyanolyan mint az ugyanakkora tömegű pontszerűé. Tehát a gömbszimmetrikus kiterjedt testek pontszerűnek tekinthetőek.
Ezen én is meglepődem annak idején, és meg is próbáltam magam integrálszámítással ellenőrizni, de nagyon belegabajodtam, úgyhogy hagytam a fenébe.
Szerencsére a wikin már ez is fent van.
A Föld pedig állítólag gömbszimmetrikus. Az eltérések relative kicsik, ezeket gravitációs anomáliáknak nevezik. -
Doktor Kotász #23 "részszámolási hiba:
6,934 km helyett 6934km
de utána jó"
A számításod alapjaiban hibás, ugyanis a Föld nem mondható pontszerűnek ebben a példában.
Így nem a középpontjából hat rád a gravitáció. hanem ami közvetlenül a test alatt van, az nagyobb gravitációs erőt fejt ki rád, mint ami a Föld túloldala.
Az erő pedig fordítottan arányos a távolság négyzetével, tehát nem a földközéppont lesz a gravitációs középpont. -
Locutos #22 Nem kellene szupravezetőmágnes...
Permanens mágnesek ereje se elhanyagolandó. Niódium mágnesek vagy hogy is hívják őket, vagy csak sima tekercsesmágnesek, nemszupravezetős.
Kapszulára talán nem, de egy űrsiklóra, vagy valami nagyobbra...
Vagy esetleg a kermámiaréteg alá egy sor Niódium permamens mágnesréteget!
Szerintem biztos hogy valami rést lehetne nyerni a közvetlen forró tűz és a kerámiaréteg között, ez is segitene a kerámiarétegnek. -
hangulati #21 ez a magan urkutatas tenyleg abszolut hiheto. nem, mintha nem orulnek az elert eredmenyeknek, de manapsag, amikor meg a tuzijatek is tilos, kicsit ketelkedo vagyok. mondjuk inkabb azt: igy olyan erok is kutatnak, akik egyebkent a muhelyben rohadnanak meg. attol meg allami, de ez nem baj. -
#20
Végül is jogos, hiszen plazma állapotig hevül a jármű és körülötte a levegő visszatéréskor. Rárakhatnának pl szupravezető-mágneses pajzsot. A mágnesek+hűtés+szigetelés + minden más kb. +10-15 t biztos jelentene. Szerintem megéri egy ilyen kapszulánál!
-
Locutos #19 Tudom hogy örüljünk egy sima kapszulának is az űrbe, de vajon nem lenne egy lehetséges megoldás erre a hőpajzsra egy külső mágneses tér?
Nemtudom mekkora erősségű kellene, de én kísérleteznék vele, érdekesnek tűnik.
(Aki esetleg nem érti elsőre mire gondolok, egy olyan mágneses pajzsra, mint amilyenje a Földnek is van, és ami kitéríti a Nap ionizálódott részecskéit) -
amitakartok #18 Itt van egy logikátlanság: az ablatív védelemnek éppen az a lényege, hogy az essen szét és nem az, amit véd. Anno szinte az összes űrjármű így működött: a hőpajzs burkolata lehámlott és elpárolgott a hőtől. -
NullZ3r0 #17 Mer a goaúdok nem? -
philcsy #16 Ezt olvasgatom és van benne egy érdekesség mégpedig a hőpajzs.
"NASA made its expertise and specialized facilities available to SpaceX as the company designed, developed and qualified the 3.6 meter PICA-X shield it in less than 4 years at a fraction of the cost NASA had budgeted for the effort. The result is the most advanced heat shield ever to fly, it can potentially be used hundreds of times for Earth orbit reentry with only minor degradation each time (like an extreme version of a Formula 1 car's carbon brakepads) and can even withstand the much higher heat of a moon or Mars velocity reentry."
Többször felhasználható ablációs hőpajzsot használnak. (Kivel is vitatkoztam az ablációs hőpajzs működéséről?) -
philcsy #15 Kicsire nem adunk, a nagy meg nem számít. Nagyságrendileg stimmelt.(Mentem ami menthető. :) ) -
#14
Szép gondolatmenet, de kissé hibádzik. "Csak" 300 km-es körpályán keringett : ) -
K Ace #13 Az már nem véd meg semmitől. Megsemmisült :D -
philcsy #12 részszámolási hiba:
6,934 km helyett 6934km
de utána jó -
philcsy #11 Számold ki! Minden adat megvan hozzá.
Nincs hajtóműve, és közel körpályán haladt. A sebessége pedig meg van adva.
Körmozgás: "centripetális gyorsulás" (a) = "szögsebesség sebesség négyzete" (v^2) / "középponttól mért távolság" (r)
Mivel csak a gravitációs erő hat az űrhajóra, a gravitációs gyorsulás egyenlő lesz a centripetális gyorsulással.
A gravitációs gyorsulás: "gravitációs állandó" (G) * "földtömeg" (M) / "középponttól mért távolság négyzete" (r^2)
v = 27.300 km/h = 7583 m/s
M = 5,974*10^24 kg
G = 6,674*10^-11 m^3/(kg*s^2)
G * M / (r^2) = v^2 / r "ezt átrendezve" => r = G * M / v^2 = 5,974*10^24 kg * 6,674*10^-11 m^3/(kg*s^2)/(7583 m/s)^2 = 6,934*10^6 m = 6,934 km
De ez a föld közepétől van mérve. A föld átlagos sugarát (6373km) levonva ~560km átlagos felszín feletti magasságot kapsz.
500-600km magasan repülhetett tehát. (Azért nincs értelme pontosabban megadni, mivel a pályája szinte biztos hogy eltért a körtől. És mivel két nála nagyobb szám különbségéből számoltuk ki örülhetünk ha az utolsó jegy pontos.)
Összehasonlításul:
Az alacsony földkörüli pálya 200–2000 km-t jelent a wiki szerint. Az ISS pedig 360 km magasan kering. Tehát korrekt eredményt kaptunk. -
#10
Csak a lenyeg maradt ki a hirbol, hogy milyen magasan volt. Errol a keprol nem eppen az ur jut eszembe... -
philcsy #9 Pedig pont azt akarják.
A végén még kiderül hogy van csillagkapu, az északi fényt az ősök fegyvere okozza, a hullócsillagok pedig a lelőtt idegen űrhajók maradványai. -
NullZ3r0 #8 Jaja, a Prometheus az, megvéd minket a Goa'uldoktól. -
#7
Mindennek eljön az ideje!;) -
sanyicks #6 Csak nehogy a wikileaks kiszivárogtassa a titkot és terr... -
sanyicks #5 nocsak, végre nem szuborbitális repülés, hanem rendes és még egy ilyen kapszulába pár ember is befér? Már csak a megbízhatóságon kéne javítani. -
#4
Még jó, hogy a NASA már titokban rendelkezik intergalaktikus csatahajó flottával, különben igen csak bajban lennénk.
És ez nem vicc! -
torzsvendeg #3 A XXI. században még sehol egy intergalaktikus csatahajó? Röhej!
Csak vicceltem