62
-
Irasidus #62 Ment valami jó helyre is eddig tőled? -
kipinil #61 Ez rossz helyre ment. -
kipinil #60 A közismert régi vicc szerint:
-Igaz, hogy Csajkovszkij buzi volt?
-Igaz, de nem ezért szeretjük.
Addig tiszteltem amíg tudós volt. Mára a tudósból egy tolókocsis-pisti maradt csak. Ne haragudj, de nekem ne éljen vissza senki az emberi szánalmammal! Kiváltképpen ne egy haszonleső asszony, a felesége. -
Irasidus #59 Tehát a kérdésekre nem válaszolsz, állításaidat bizonyítani nem tudod, viszont tündérmesééket úgy tálalni mint tudást, azt igen. Mond ez a helyén való alkalmazás és ezt kellene megtanulunk tőled? -
kipinil #58 Mindkettőt alkalmazom és mindegyiket a helyén. Ezt kellene megtanulnotok. -
Irasidus #57 Persze magánügye, egy darabig. De ha például csecsemőket akarsz élve elégetni mert az istened úgy rendelete akkor már rohadtul nem magánügy, hanem közügy. Vagy, hogy ide visszakanyarodjak, ha a hitedet egy vitában úgy próbálod meg igazolni, mint igazolt tudást és érvként alkalmazod az már nem valódi érv - én erre hívtam fel a figyelmed.
"A tudás: A valóságról szerzett igazolgató
ismeretek összessége. A hit: Olyasmiről való meggyőződés,
amit nem tudunk igazolni. Próbáld ezt megemészteni. Talán sikerül."
Rendben, és szerinted te melyiket alkalmazod ebben a vitában? Úgy érzed igazoltad az állításaidat? -
kipinil #56 "Személyeskedni eddig te személyeskedtél egyedül."
Nem! Az #53-ban többek között ezt írod:
"rossz elképzelésed van a tudományról, és ebben hiszel"
Ez bizony személyeskedés. A hit mindenki magánügye. A tudás viszont nem:
A tudás: A valóságról szerzett igazolgató
ismeretek összessége.
A hit: Olyasmiről való meggyőződés,
amit nem tudunk igazolni.
Próbáld ezt megemészteni. Talán sikerül. -
Irasidus #55 Tipikus: bizonyítani az állításaidat nem tudod, a kérdésekre felni úgyszintén nem tudsz, marad hát a mű-sértődöttség. Személyeskedni eddig te személyeskedtél egyedül. -
kipinil #54 ...na-látod, ez a duma amit iderittyentettél. Ha erről érdemben akarsz vitázni, fel kell hagynod ezzel a szemtelenkedő stílussal, mert különben válaszra sem méltatlak. -
Irasidus #53 Hát hogyne minden lehetséges és minden meg lehet kérdőjelezni alaptalanul, logikátlanul, irracionálisan - tudás nélkül. Szabad országban élünk. De a hiba attól még a te készülékedben van, egy rossz elképzelésed van a tudományról, és ebben hiszel. Tudod a "tudományos duma" mögött tartalom is van, amit a te "dumádból" sokadszorra hiányolok, mert az tényleg csak duma. Mi lenne ha nem zsigerből utasítanád el valamit, hanem előbb megismernéd és utána ítélkeznél fölette? Bulvárból a tudományt nem lehet megismerni...
Ne csigázz, mik azok a dolgok amikről mélyen hallgatnak (kicsodák)? És te honnan tudsz róla? -
kipinil #52 "Mellesleg ha már tények, eddig nem téged igazolnak."
Ezt azok mondják, akik benyalják a tudományos dumákat. Hát nem érted? Nem "igaz" amit mondanak. Csak "lehetséges". De emellett még számtalan dolog lehetséges, amiről mélyen hallgatnak. Ha ezt az egyszerű dolgot nem érted, ne másban keress hibát. -
Irasidus #51 Tehát bizonyítani nem tudod amit mondasz, csak minden alap nélkül kételkedni. Ennek nem sok értelmét látom, te igen? Nem tudom hallottál-e róla, de a csillagászat talán az egyetlen természettudomány ami tudja a múltat vizsgálni... Néhány mondatoddal nem igazán tudom mit akarsz mondani, zavaros.
Mellesleg ha már tények, eddig nem téged igazolnak. -
kipinil #50 "Kozmológiai elv: a természet törvényei térben és időben állandók, ezt megfigyelésekkel alátámasztották, az ellenkezőjét nem."
Fals! Pár-tíz éve vannak csak komolyabb műszeres megfigyelések. Ergo nem tudjuk régebben hogyan volt.
A megfigyeléseinket a tér is korlátozza. A feltételezett univerzum méretének még a 3%-át "látjuk". Ergo, annak egészére igazságokat kijelenteni nemcsak fals, de a vak ló esetét idéző vakmerőség. Én még szerény is voltam a "beképzelt" jelzővel.
"A vöröseltolódás egy megfigyelt és mért érték, nem feltétezés."
Ha azon a tájékon az időfaktor más, akkor is ugyanazt a vöröseltolódást észleljük. vagyis a jelenségre több magyarázat is adható, de csak egyet vettek figyelembe. Abból viszont bizonyítottnak, igazságként való tanításnak valónak kiáltották ki az ősrobbanás elméletét. Itt is szerény a "beképzelt" jelzőm. A tények alapján nyugodtan lehetne együgyűnek is titulálni. -
Irasidus #49 URL=http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_%C3%A1lland%C3%B3] -
Irasidus #48 URL=http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizikai_%C3%A1lland%C3%B3]Itt találhatsz egy listát a fizikai állandókról.[/URL] Gondolom ez mind nem állandó és be is tudod bizonyítani...
A vöröseltolódás egy megfigyelt és mért érték, nem feltétezés. Kozmológiai elv: a természet törvényei térben és időben állandók, ezt megfigyelésekkel alátámasztották, az ellenkezőjét nem. A beképzelt dolog szerintem az, hogy nem igazán tudod miről beszélsz, és így nyilvánítasz véleményt. -
kipinil #47 "U.i.: A vöröseltolódást is befolyásolja a mérési pontosság ma kb. olyan + -6% eltéréssel tudjuk megmérni mekkora."
A vöröseltolódás egy hibás feltételezés eredménye: Éspediglen azé a hibás feltételezésé, miszerint a földünkön megtapasztalt fizika mindenhol azonos a világegyetemben.
Egyébként nem csak hibás, de felettébb beképzelt is az, aki picinyke emberi tudását mindenhatónak véli. -
kipinil #46 Nem. Ez nem pontosítás. nincs olyan, hogy fizikai állandó. Éspediglen azért nincs, mert minden fizikai folyamat időben játszódik le és mert maga az idő sem állandó. -
Irasidus #45 A fizikai állandóak egy részének a relatív mérési bizonytalansága mindig is befolyásolta az állandó értékét. Most ez egy újabb pontosítás. A radioaktív anyag lebomlási ütemének kiszámolása jó, csak egy új érték bevezetésével pontosítható. Egyébként pontosítás nélkül az értékkülönbség nagyon kicsi!!!
Amúgy vedd észre, hogy a pontatlan és a "ki tudja mennyi?" között óriási különbség van.
U.i.: A vöröseltolódást is befolyásolja a mérési pontosság ma kb. olyan + -6% eltéréssel tudjuk megmérni mekkora. -
kipinil #44 Nem állandók többé a fizikai állandók? Most akkor az atomórás méréseink sem pontosak? És mi van a vöröseltolódással? Azon a tájékon tényleg más a fizika? -
halgatyó #43 Nem vagyok részecskefizikus, de azt még különösebb meglepődés nélkül tudomásul venném, ha a 0 azaz nulla Kelvint NAGYON megközelítő hőmérsékletren, és NAGYON erős mágneses térben a béta-bomlás valamilyen anizotrópiát mutatna, amire talán még az "irányított nyaláb" vagy "legyezőszerű" jelzőket rá lehet aggatni. A neutrinók ez esetben szintén valamiféle -- 4*Pi -nél jóval kisebb -- térszögben lépnének ki.
De 10- és 100millió fok között... szerintem abszolúte kizárt. -
A1274815 #42 Őszintén nekem maga a neutrinó és a neutrinó detektor megbízhatósága is erősen sántít. Amolyan bizonyítvány magyarázásnak tűnik. -
matatom #41 Én abszolúte nem értek hozzá, de az irányított neutrínó forrás nekem is sántít kissé, ugyanis nem tudom mitől válna irányítottá, ha szinte semmivel sem lép kölcsönhatásba. Talán ezt valaki meg tudja mondani, hogy lehet-e egy neutrínó forrás irányított? -
halgatyó #40 Ez az irányított neutrinóforrás számomra meglehetősen hihetetlenül hangzik.
Akkor már inkább valami pulzáló intenzitású atommagreakciót tudnék elképzelni.
De változatlanul hidegfúzió-érzésem van az egésszel kapcsolatban -
halgatyó #39 "mamutoknál találtak olyat aminek a bőre 5000évvel fiatalabb volt mint a belseje"
Ez irrrrtóó jó volt!!!
Ilyent a nők is csinálnak, mindenféle krémekkel meg mialóf...okkal -
philcsy #38 Tipikus hiba még ha olyan helyen keletkezett a minta ahol pl széndioxid tör föl a földből. De a keletkezés után is szennyeződhet a minta főleg a felszine vagy ha olyan anyagról van szó amiben a C olyan formában van jelen ami a környezettel kicserélődhet (mamutoknál találtak olyat aminek a bőre 5000évvel fiatalabb volt mint a belseje) vagy rárakódhat más frissebb C-tartalmú anyag (pl szövetekre). Ezenkívül a tengerszinttől is függ mivel 5%os az eltérés a moláris tömegük között a C14 lefelé dúsul. Földrajzi helytől is függ mivel a légáramlatok nem egyenletesen oszlattják el az egész világon a magaslégkörben keletkezett C14-et.
De a kiértékeléssel is probléma lehet; ha pl egy fatárgyat 5000évesre becsülünk az még nem azt jelenti hogy 5000 évvel ezelőtt készült, főleg ha valamilyen hosszú életű fa belsejéből készült. -
Caro #37 A forgás akkor magyarázhatná a 33 napot, ha a Nap nukleáris magja nem a geometriai középpontjában lenne. Esetleg elképzelhető, de szerintem inkább itt a Nap magjának egy oszcillációjáról lehet szó, bár ez csak találgatás. -
matatom #36 Amúgy jól számolom, hogy ha a periódus 33 nap, akkor a Nap magjának forgási periódusa elvileg kb. 29,7 nap? -
matatom #35 Hát számomra a cikkből nem derült ki, hogy a 33 napos periódus nem egy folyamatos ciklus ami kitudja mióta tart, hanem egy-egy adott "kitöréshez" kapcsolható periódus. Tehát egy egy olyan időszakban, amikor több napkitörés is van egyszerre ezek együttesen nem 33 napos periódust idéznek elő nyilván, hanem a kitörések helye és idejétől függően egy teljesen más mintázatot. Így már mondjuk világos, hogy mire jelent a cikkben a 33 nap. Thnx kvp. 
-
kvp #34 Nem olyan bonyolult a 33 napos ciklus. Ha veszunk egy foldgombot, veletlenszeruen beleszurunk egy gombostut, majd fix sebesseggel megforgatjuk, akkor kapunk egy periodus idot, amennyi idonkent a tu felenk nez. Ez a neutrinoforras. Majd ez a gombostu szep lassan kisik (elhalvanyodik a robbanas ereje), ekkor eltunik a neutrinoforras es nyugalom van. A kovetkezo robbanas megint veletlenszeru helyen lesz, ennek megint 33 napos lesz a ciklusa, amig ez is el nem tunik. Ha ket napkitores van egyszerre, akkor mindket neutrino forras 33-33 naponkent vilagit rank, egymastol fuggetlenul, de egymashoz kepest fix tavolsagra maradva. (mivel egy retegben keletkeztek, ezert azonos sebesseggel forognak) -
#33
Asszem a 2012. c. filmben is valami ilyen rendellenességet találtak, ami a Föld belsejének melegedését, extra szeizmikus tevékenységet, szal totális katasztrófát okozott.
Szal minmeghalunk!!!!!!
-
matatom #32 s0nik, én értem a gondolatmeneted, és látom, hogy hol hibádzik szerinted a történet. Szóval a fent írtak szerint a Nap magjának 33 napos a forgási periódusa, ebből következik a jelenség 33 napos periódusa is. Ez viszont azt feltételezi, hogy a Nap magjában egy azzal együtt forgó fixnek tekinthető irányított neutrínó forrásnak kel lennie, ami mint egy világítótorony 33 naponta ránk villant. Ugyanakkor egy napkitörés is, mint magból induló neutrínóforrás ránk villanthat, de mivel ez véletlenszerű így ez a 33 napos periódust mutató statisztikákon rontania kell. Amennyiben pedig a Napban nincs ilyen fixen forgó irányított neutrínó forrás, úgy 33 napos periódusnak csak egy (vagy több) külső ráhatás lehet az oka, ami vagy 33 napos periódusú, vagy ez a forrás fix irányú és intenzitású a Naphoz képest, így a Napban kell lennie valamilyen egyéb állandó egyenetlenségnek, mely amikor a külső forrás irányába fordul neutrínó forrássá válik. Attól, hogy valami 33 nap alatt fordul meg önmaga körül, amennyiben teljesen homogén, de legalábbis nem állandó, kitüntetett minta szerint, hanem kaotikusan heterogén, még nem lenne szabad 33 naponta ismétlődő jelenséget produkálnia.
A kérdés engem is érdekel, hiszen ez egyszerű logikai felvetés, nem fizikai. Kinek mi az ötlete?
-
nextman #31 Nap az túl költséges, de jövőre nézve lehet még megoldás. Vulkánt nem tudom, de talán azért, mert ha utána kitör, szépen beteríti vele a vidéket:) -
god25 #30 Nem nagyon illik ide a kérdés, de rég óta foglalkoztat, hogy az elhasznált atom-fűtőelemeket miért nem lehet beledobni működő vulkánba v. kilőni a napba? -
nextman #29 Hát én pletykaszinten hallottam már ilyet, hogy régészeknél bevett szokás, ha találnak valamit, minél több intézethez elküldik kormeghatározásra, és aztán azt az eredményt publikálják, amelyik a kutatásukhoz kedvező. Ez alapján ez a fajta kormeghatározás nem tűnik túl egzaktnak. Persze cáfoljatok meg:) -
halgatyó #28 A C14 bomlását a hétköznapokban előforduló hőmérséklet (néhány ezer fokig) és fény NEM befolyásolja. Sőt, a minta C14/C12 arányát sem.
A C14 kormeghatározás pontatlansága abból (is) ered, hogy a C14 keletkezési üteme az évszázadok során ingadozott. Az ingadozás fő oka (amennyire én tudom), hogy a C14 a levegő nitrogénjáből keletkezik egy nagyenergiájú proton hatására (p,n) reakcióval.
A nagyenergiájú protonok a Naprendszeren kívülről jövő kozmikus sugárzás részecskéi. A naptevékenység erősödésekor a kozmikus sugárzás gyengül, emiatt a C14 keletkezési rátája is csökken.
Természetesen a kormeghatározás pontosságát méréstechnikai oko is rontják, ugyanis a C14/C12 arány INDULÓ értéke (t=0 időpillanatban) nagyon alacsony (1:10^12 nagyságrendű). Ahogy a felezési idők telnek egymás után, kb. 10 felezési idő után már radioaktivitás méréssel nem mérhető, ez kb. 50 ezer évet jelent.
Tömegspektrometriával még két felezési időnyire ki lehet terjeszteni a mérést, aztán kész.
(Megjegyzés: a fenti adatok, amit én tanultam annakidején, elképzelhető, hogy azóta javult a technika, ezért ha valakinek más adata van, ami újabb, azt is el lehet hinni.) -
s0nik #27 Sikerült összehordanom pár sületlenséget, de ha valamihez ért az ember, azt kénytelen magasfokon művelni :) Azt a másfél napos időeltolódást nyilván a Földön megfigyelt hatásokat okozó akármilyen részecskék fénysebessége és a flare anyaglöketének ennél jóval lassabb tempója közti különbség okozza.. mea culpa :)
De attól még áll a másik kérdésem, remélem valaki megnyugtat hogy ez is nettó baromság: van a Napnak "eleje és hátulja? Az egyik oldal erősebb neutrínóforrás mint a másik? Egy ilyen kaotikus rendszerben szokatlan a sok év (a minta mekkora időtáv?) mérései alapján a konstans 33 napos ismétlődés. Persze van a 11 éves napciklus mint ellenpélda, de az globálisan jelentkezik, véletlenszerű napfoltokkal, ahogy épp kiadja, nem pedig csak az egyik oldalon.. -
#26
Véres lábnyom a Marson 
-
RealPhoenixx #25 Nah ez elegge erdekes tema!
Ujra egy Nobel dijas nyertese lesz ennek a dolognak a megoldoja /mivel kitagulnak a fizikai ismereteink, igy novekszik a mernokok operacios lehetosegeinek szama, melynek kovetkezteben javulhatnak technikak, technologiak/! -
kvp #24 A jelenseg megfigyelesekor arra jottek ra, hogy ha van egy napkitores, akkor ott intenzivebb a napban a fuzios tevekenyseg es ez fugghet ossze a bomlassal. Ez nem egy fix pontot jelent, hanem hol itt-hol ott jelenik meg. Arrol lehet szo, letrejohet egy intenzivebb jelenseg (kis robbanas) a nap belsejeben, aminek a lokeshullama okozza a kitorest. Viszont mivel a belso retegek gyorsabban forognak mint a kulso resz, ezert ez a pont, egyfajta vilagitotoronykent hamarabb vilagit ra a Foldre, mig a fizikai lokeshullam lemaradva valamivel kesobb a lassubb felso retegen jelenik meg, de ott ahol az also reteg volt a 'robbanas' pillanataban es nem ott ahova addira kerult. Tehat a neutrinosugarzas forrasa nem a felso reteg, hanem a kozepso, surubb resz, ahol a napkitorest is okozo folyamat vegbe megy. Elvileg ez a sugarzas okozhatja a gyorsabb bomlast, ami nem bizonyitott. -
s0nik #23 uh, bocs, bloghus beidegződés hogy kopizok mindent küldés előtt :D