38
  • Dredd
    #1
    "Ugyanakkor, mivel a rendszer adottságainál fogva tökéletes lehet a marihuána termesztésre is, valószínűleg kemény küzdelemre számíthatnak a gyártás beindítása előtt."

    hehe, na igen, csak nehogy ez is a tenoristák kezére jusson :D konténerparadicsomot aarok! :D
  • roliika
    #2
    Ahogy Fábri is mondta...ezekben az országokban bármihez nyúlnak...vidámság lesz belőle. :DDD

    Űrhajósoknak viszont jó lesz ez a cucc..meg pl ahol az éghajlat nem olyan, hogy nőhessen saláta, vagy ilyesmi.
  • Cat #3
    A növenyeknél nem csak a színe meg a mérete számít, hanem az íze is, arra is kiváncsi lennék. Hiába gyönyörűszép a holland paprika, egy felfújt lédús izének számít a magyarhoz képest. Vagy a paradicsom, ma már azt is leszedik zölden, és vmi gázt ráeresztenek, hogy gyorsabban bepirosodjon. Egyszerűen kell a napsütés ahhoz, hogy finom édes legyen.
  • Kornan
    #4
    Én inkább a tartalmát tekintem fontosnak. Az elvileg jobb ennél, mint a szabadban termesztettnek. Csak kár, hogy relatíve drága a rendszer kiépítése, remélem van annyira gazdaságos a működése, hogy azért megéri majd beruházni rá.

    cikk: "A kapott saláta a beszámolók szerint ízletes és több tucsoni étterem is vásárlójuk."

    Talán lehet párhuzamot vonni a többi cucc és a saláta között. Annyira biztos nem lehet rossz akkor.
  • Banano
    #5
    Nekem is itt nő a füvecske,lámpa alatt.xD
  • Crane
    #6
    Ebben a módszerben semmilyen újdonság nincs.
  • sonicPSYyoshida
    #7
    A kutatók meg csodálkoznak, hogy a mai növények tápanyag, vitamin stb. tartalma tizede a 200évvel ezelőttinek...

    Majd 100év kutatás után rájönnek vajon miért...
  • Bren X
    #8
    Ez max a világűrben az asztronautáknak vagy a mélytengeri kutatóknak és a tengeralattjárók legénységének lehet jó. SZVSZ a tápoldatos-melegházas-egészévbentermős termények kimerítik az íztelen, bűztelen vacak fogalmát.
  • brueni
    #9
    hát a lidlis salátánál és teszkós paradicsomnál biztos finomabb...
  • Armagedown
    #10
    mi mindent kitalálnak : műcsöcsök , műizmok , műszáj , műhaj , most meg jönnek a génmanipulált műgyümölcsök , jó ez nekünk ???
  • sarocker
    #11
    A lidlis saláta és a teszkós paradicsom pontosan ilyen oldószeres izé. Tudod, miben termesztik? Tápoldattal átitatott üveggyapotban. Soha nem látott termőföldet és természetes klímát.

    Egy előnye van, télen is friss. De még a nyárinál is szarabb. :D
  • sarocker
    #12
    NEm oldószeres, hanem tápoldatos. De értitek ti mit akartam. :D
  • moikboy
    #13
    Hát ez kurvajó. Ha elterjedne akkor nem pocsékolnánk az édesvizet öntözésre, nem kellene a permetszerek származékait fogyasztanunk, és mivel a konténereket egymás fölé is rakhatjuk, sokkal kevesebb termőföldre lenne szükség a növénytermesztéshez. A felszabaduló termőterületet pedig bevethetjük kukoricával és lesz elég bio-etanol a benzin kiváltásához :D

    Igaz, a fenti a lehető legoptimistább forgatókönyv :/
  • Molnibalage
    #14
    Honnan tudják, hogy 200 éve mennyi volt? Kb. 70-100 éve mérnek ilyesmiket...
  • Molnibalage
    #15
    Csak a műanyag előállítása többe került, mint a vízspórolás, akkor ez nem jó, mint általános eset. A víz nem tűnik el a Földről, "csak" szennyeződik.
  • Kornan
    #16
    "Csak a műanyag előállítása többe került, mint a vízspórolás, akkor ez nem jó, mint általános eset. "

    Ha alacsonyabb költségű a működtetése akkor visszahozza elvileg a drágább kezdeti beruházást, kérdés csk, hogy mikor, és használható-e ez addig.

    "A víz nem tűnik el a Földről, "csak" szennyeződik."

    Ezt gyakorlatilag tekinthetjük igaznak, ha nem is teljesen az, de mond az Aral tó környékén élőknek: Aral tó.

    Ott lehet, hogy örültek volna ilyeneknek, ha segítettek volna a gazdáknak megvenni. Ugyanígy több ország van ahol nem nagyon van lehetőség mezőgazdasági tevékenységre és egyszer lehet szükségük lesz rá. És akkor nem Dél-Amerikából kell hozatni.

    Szerintem a tescos is lehetne jobb, csk jobban megéri nekik spórolni, meg tartósabbá tenni, minthogy ízletesebbé tegyék.


  • veghlaci05
    #17
    Az öntözéses részét még értem hogy tutijó, de nem tudom elhinni hogy egy bonyolult elektromos berendezés által előállított mesterséges fény olcsóbb és jobb salátát eredményez mint az ingyen napfénnyel előálított de szintén öntözött vagy tápoldatos saláta. Ez nekem nem jön át :) amúgy meg elég korlátozott ez a technika, próbálnák csak meg a vizet kevésbé szerető növényekkel, gyökérzöldségekkel, kalászosokkal, esetleg gyümölcsfákkal... Na majd ha az is megy nekik :)
  • teddybear
    #18
    Egyrészt ez a módszer így nem alkalmas gyapottermelésre, amiért az Aral-tavat tápláló két folyó vizét elterelték, másrészt az Aral-tó már többször is kiszáradt félig-meddig. Szóval ez arra nem jó, hogy a félsivatagos klímájú tavakat megmentsük.

    Másrészt. Hasonló klímázott, zárt növénytermesztő rendszert már régen használnak például a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet is rendelkezik jópár klímakamrával, és tetőüvegházzal.
    Nemrég láttam egy filmet, ebben bemutattak egy hidropónikus farmot, amit Izlandon építettek fel. Az is salátát termelt, de egy több hektáros üvegházban. Az energiaforrása egy gejzír volt, ami energiával, fűtéssel és vízzel látta el a farmot.
  • Ahoy
    #19
    Hát inkább eszek meg egy saját magam által konténerben termesztett zöldséget, mint a kártevők által félig amúgyis tönkrement termést, vagypedig agyonvegyszerezettet...a másik meg a kétséges importból származó, megintcsak brutális mennyiségű rákkeltő vegyszernek kitett forrás.

    Szvsz a környezetet lehet imitálni, és hosszabbtávon lehet jobban járnánk, ha mindenkinek lenne egy ilyen konténer a pincében. Nekünk a kertesházban nagyon bejött a paradicsom, hagyma, borsó, krumpli és saláta termesztés... csakhát a kártevők nagy pusztítást végeznek mindig.

  • Ahoy
    #20
    Termeltél már pincében napfénynél valamilyen növényt?

    Ezek a megoldások azért jók, mert egy lakótelep pincesorában is termelhető, nem függ az időjárástól stb.
  • endrev
    #21
    Szenzációs áttörés, amennyiben a vitamin és egyéb fontos anyag-tartalma ezeknek a növényeknek kellő mennyiségű! Nem lehetetlen, ha a megfelelő tápot és a megfelelő frekvenciájú fényt kapják, de megkérdeztem az imént ettől a Josh Hottenstein-től, remélem válaszol.

    Nekünk annyira nem fontos ez a rendszer, de kevésbé nagyarányú termőfölddel bíró országoknak, lásd: Közel-Kelet, sivatagos országos, nekik és többet ér az aranynál.
  • Szefmester
    #22
    A poén az hogy a kedves kis japók már évek óta alkalmazzák ezt a technológiát a lepukkant raktárakban, csak talán nem ennyire sűrűn telepítve. A napfényt pedig be is lehet vezetni a konténerekbe, és akkor már csak az éjszakai világítást kell megoldani.

    Amúgy én is inkább vennék/termesztenék ilyet/így mint a teszkós és tsai féle gyorsérlelésű éretlen vacakot vegyem meg.
  • Frosty01
    #23
    gombagombagomba -.-
  • Kornan
    #24
    Szerintem megoldható, mondjuk lehet tényleg nem célszerű, ahogy valószínűleg átalakítás nélkül nem célszerű ez több zöldség/gyümölcsnél sem. Pl cseresznyét nem nagyon fognak ezzel a módszerrel termeszteni, habár szerintem megoldható az is csk nagyobb fiókok kellenek a konténerbe, meg sűrűbb oldat :P ...

    Minden megoldható...

    A lényegen nem sokat változtat. Stratégiai megfontolásból is célszerű minden országnak kiépíteni saját élelem ellátási forrását, még ha nem is fedi le az összes igényt, még jól jöhet egyszer. Ahol a szabadban nem képesek termeszteni ott kénytelenek mesterséges környezetben mezőgarázdálkodni.
  • djw
    #25
    lehetne esetleg bioetanol alapanyagokat is termeszteni ilyenekben és pl az egészet lerakni az oceanok melyere automata aratogepekkel ellatva es akkor meg a taj is szep maradna :) Persze amennyi biotanol kellene, ahhoz annyi kontenert kene az ocean melyere vinni, hogy a vilag tengereinek vizszintje legalabb 10 metert emelkedne, ha nem tobbet :D

    Egyébként ez a módszer nem hülyeség... akár lehetne kisebb konténertelepeket is létesíteni és az lehetne a regionális élelmiszertermelő központ... a csirkék is hasonlókban nőnek. + ugye megspórolnánk a szállítás költségét... máris kevesebb bioetanol kellene :D
  • zOMG
    #26
    Te a simacodos Yoshida vagy ?:)
  • kvp
    #27
    Ezt a technologiat anno a nasa talalta ki. Egyebkent azert salata, mert a nasa is ezzel kiserletezett anno, es ez rendesen no sulytalansagban is. A japanok is azert vettek at, mert nagyon draga mindent importalni, a foldjeiken meg meg nem terem meg semmi eleg nagy mennyisegben.

    Egyebkent nemreg adtak egy rovidfilmet az egyik ismeretterjeszto csatornan, ahol pont ezt csinalta egy onkentes szervezet valahol az egyik amerikai getto kozepen egy emeletes raktarban. Ok meg a termeszteses napfenyt vezettek be tukrok segitsegevel, de az egy nagyon low tech megoldas volt, mert penzuk nem volt ra. Volt benne egy jo mondat, ami a talan az amerikai elhizasra is magyarazatot ad: "A legkozelebbi bolt ahol elelmiszert lehet venni legalabb 3-5 kilometerre van. Gyalogosan csak gyorsettermeket lehet elerni, ezert van aki mindig gyorsetelt eszik." Ezert van, hogy foleg a szegenyek vannak elhizva, mert auto nelkul nem tudnak rendes elelmiszert venni, legfeljebb napi 10 kilometer gyaloglassal. Igy van aki ugy no fel, hogy soha nem lat nyers zoldseget vagy gyumolcsot.

    A zoldsegek izerol pedig egy dolgot mondanek: Ha a tapoldat osszetetele jo, akkor a zoldseg ize is jo lesz, csak sajnos jelenleg meg nem eleg pontosan allitjak ossze ezeket az oldatokat. (viszont igy lehet 1-5 osztalyu termeket kesziteni, annak fuggvenyeben, hogy mennyire helyes a tapoldat kemiai osszetetele)
  • adam062
    #28
    És akkor mit eszünk meg??? Honnan szerzi a saláta a tápanyagokat, a vitaminokat? Csak a zöld leveleket esszük meg, ami a vízből tudott táplálkozni! Gratulálok, ilyen hülyeségekre költenek pénzt. Termeljetek a kertben, vagy ha a panelablakba kiraktok egy cserépbe salátát még az is jobb és egészségesebb ennél.
    Hasonló dolog már működik egy ideje, üvegházban termelnek salátát és a vízbe vannak rakva, ott is csak a víz táplálja, amiből aztán elkészül a vízízű "saláta".
  • Chocho
    #29
    "... ermőföld helyett egy tápanyagokban gazdag oldatban üldögélnek."

    Ugye milyen bonyolult elolvasni a cikket?
  • asdefge
    #30
    Nincs is jobb, mint a halízű rántotta...
    Azt a tápoldatot vajh milyen költségvetéssel lehet előállítani? Vannak azért még izgalmas kérdések, mielőtt túllihegnénk a dolgot. Részemről a balkonláda rulez.
  • sonicPSYyoshida
    #31
    zOMG: jah :) (pontosabb ha azt mondjuk, az voltam :) )

    Molnibalage: amit régen olvastam nem találtam meg, találtam viszont egy érdekes cikket:

    Élelmiszerek tápérték csökkenése 1966-1990 között

    (műtrágyázás úgy tudom II. VH után kezdett elterjedni)

    Egyébként attól hogy nemesítik, keresztezik a növényeket, a magbankokban meglehetnek a régebbi termésből származóak is, illetve vannak még mindig vadon termő növények, rengeteg erdei gyümölcs is pl. Ezekből is lehet következtetéseket levonni.

    De vannak aggasztóbb hírek is:

    Antalffy Tibor: Az emberiség élelmezése
  • Dj Faustus #32
    "Élelmiszerek tápérték csökkenése 1966-1990 között"
    Ezt több oldalon (leginkább MLM-rendszerben forgalmazott táplálék-kiegészítők, online női magazinok oldalán található meg) megtalálható iromány, mind a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre hivatkozik, de egyik sem adja meg hogy ki, hogyan, mikor, mivel, milyen módon végezte a mérést, vagy hogy hol olvashatóak az eredeti vizsgálati eredmények. Szóval nem éppen releváns.
  • Omega
    #33
    Az köztudomású, hogy a mai élelmiszereknek alacsonyabb a tápértéke, nem csak az MLM-esek szerint.
    Amúgy ez szerintem annak lesz jó aki elmegy valamilyen expedícióra és az utánpótlás nem vagy túl költségesen megoldható, pl. a sarkvidéken, egyéb ritkán lakott nehezen megközelíthető helyeken, más naprendszerbéli bolygókon és holdakon.
  • Ahoy
    #34
    A fanyalgók figyelmébe: Azért itt van egy olyan része is a dolognak, hogy 1%-os a vízfelhasználása a talajos rendszerekhez képest. Mai világban egyre kevesebb tiszta víz található... ráadásul nem mindegy, hogy mondjuk egy folyóból öntözünk el 100 liter szennyezett vizet, mindenféle vegyszerekkel, hormonokkal tele, ami szépen beépül a növénybe utána pedig belénk.

    Ehelyett 1 liter tisztított vízzel, jól összeállított tápanyaggal, adott fény frekvenciájával 3x gyorsabban meg tudja termelni az adott növénymennyiséget.

    Persze sokaknak ez nem jelent semmit, meg hogy üvegházi szart nem esznek... Na persze, eleve aki nagyáruházban vásárol olcsó zöldséget, nagy eséllyel növesztőszeres mindenféle növényi hormonnal feltáplált gyorstenyésztett zöldséget eszik otthon. Ez tuti.

    Pont most hallottam egy műsorban, bevizsgálták az import uborkákat, és nagyrészükben olyan mérgek vannak, amiket már RÉG betiltottak... Ennyi...
  • sonicPSYyoshida
    #35
    Köszönöm a figyelmeztetést, egyelőre én se találtam máshol utalást rá, egy kommentben említik a szkeptikus.blog.hu-n, ott úgy, hogy ilyen állítás nem hangzott el sosem, reagálva valakire, aki szintén ezt a tanulmányt említi.
    Fasza

    Dr. Márai Gézának tulajdonítják ezt a tanulmányt, de nem találtam elérhetőséget, pedig ez lenne a legegyszerűbb módja kideríteni mi az igazság.
  • Combine
    #36
    Ez nem újdonság. Legfeljebb csak az, hogy egymás tetejére rakták a tálcákat.
    Hogyan készült? A vízben termelt saláta.
  • dilofekete
    #37
    El se kezdtem olvasni a cikket, de már a marihuána jutott az eszembe.
    lol
    Éjjenek a zöldek! :D
  • sonicPSYyoshida
    #38
    Na, csak találtam egy másik forrást is:

    "A múlt század közepi állapotokkal összehasonlítva elmondhatjuk, termésátlagaink 2-3-szorosára nőttek, ám az ehhez 16-szor annyi energiára van szükségünk, azaz a gazdálkodás energiamérlege romlott, termelékenysége az ötödére, nyolcadára esett vissza. És ez csupán az érem egyik oldala. Ma 44-szer annyi vegyszert használunk, mint a mezőgazdálkodás iparosítása előtt, s e folyamat eredményeként a rákos megbetegedések a vidék férfi lakosságának körében megötszöröződtek. És még mindig nem értünk a sor végére. A megtermelt növények nagy része takarmány, tehát azért cseréltük le a legelőket szántókra, hogy sokkal nagyobb energia befektetéssel etethessük fel a szántóföldi növényeket azokkal az állatokkal, akik egyébként a legelőkön sokkal természetközelibb — ha tetszik: bio — módszerekkel is tenyészthetők lettek volna. És mindeközben a megtermelt növények nyomelem- és sikértartalma rohamosan csökken. Egyes szántóföldi növényekben pl. 70-80%-kal kevesebb nyomelem található. S ha mindez nem volna elég, az Európai Unió egy elemzése arra figyelmeztet, hogy térségünkben a termőföld már nem tekinthető megújuló természeti erőforrásnak, mert keletkezési ütemétől 15-17-szer gyorsabban pusztul."

    http://ffek.hu/blog/molnar_geza/tajhasznalat_es_arvizek_avagy_300_evnyi_amokfutas_ara

    Majd ha megint ráérek, kérek írásokat, amik alátámasztják. :)
    (Molnár Gézának sok jó írása van az ffek.hu oldalon, ajánlom mindenki figyelmébe)