56
-
polarka #1 Tudtommal eddig is azt mondták, h a madarak a dinóktól származnak, a krokodilok és asszem a cápák is. Vagyis akkor mégsem haltak ki teljesen 65 millió éve és ezt már jópár éve így vélik. -
Dömsödi #2 Tudjátok mit nem értek... ?
Ismer a tudomány kb 2-300 dinót, ami alatt dinoszauruszt értünk.
Namármost manapság van kb ennyi nagytestű emlős.
Hol van az átmenet? Ami mondjuk T-rex is meg nem is...?
Hol a fejlődés?
Lehet ki se haltak a mai ismeretenink szerint meteorrobbanásban a dinok, csak 1xűen továbbfejlődtek madarakká? Ééés mondjuk a T-rexből let a Velociraptor... vagy fordítva -
Sir Ny #3 nem, nincs átmenet. semmi közük egymáshoz. a nagytestű emlősök a kistestű emlősökből (rágcsálókból) lettek, nem a nagytestű hüllőkből. a kistestű emlősök meg talán a kétéltűekből lettek. -
#4
Így van. :)
Azt, hogy nem egyik percről a másikra haltak ki a dinoszauruszok, eddig is tudtuk. A klímaváltozás nagyrészt az aszteroida miatt volt. -
W B #5 a poén hogy már öt éve tudtuk hogy kb. 300 000 évig éltek dínók a "nagy kihalás" után... És eztán sem haltak ki. Tudni kell, hogy ma kb. 10 000 theropoda él. (madarak)
Persze megkülönböztetjük a dínókat és madarak, mivel a madarak még élnek. De tudni kell hogy a madarak a dinosaurusszok egy ma élő csoportja. Persze erről lehet vitázni. de a cikken nem változtat. EZT a tényt amit a cikkben írnak már öt éve is tudtuk. -
szarvasdinnye #6 A capak sokkal osibb faj, mint a dinoszauruszok. Capak joval elobb, a paleozoikumban is leteztek mar, kozel hasonlo felepitessel, mint a mai rokonaik.
Nem ertem hol itt a szenzacio, hogy a kihalas folyamatos volt. Ezt idaig mindenki tudta, aki kicsit is olvasottabb a temaban. Magat a kihalast folyamatok sorozata elozte meg, mint a kontinensek vandorlasa, vulkanizmus... Nem ugy van ez, hogy jon az aszteroida, pukk, aztan mar maszkalnak is a majmok. -
roliika #7 Ráadásul a nessi is lehet egy példány a dinoszauruszokok ból. 
Egyes afrikai dzsungel lakók állítják hogy néhanapján látnak hosszúnyakú dínókat is az őserdőben. -
#8
Én meg asztem, hogy a dinamoszauroszok is a sertésinfluenzába pusztultak bele!;))) -
halgatyó #9 Nem vagyok sem paleontológus, sem dinoszaurusz szakértő, de józan paraszti ésszel felvetődik néhány kérdés, amiről valahogy hallgat a tudomány.
1.) Ha a dinoszauruszok 500ezer évvel túlélték a nagy becsapódást, akkor valamivel meg kellene (legalább próbálni) magyarázni a kipusztulásukat.
2.) Mennyire megbízhatóak az xxx évvel túlélés bizonyítékai? A bulvársajtóban sok mindent fel lehet röptetni, ami egy szigorúbb tudományos szemmel nézve maximum munkahipotézisnek lenne jó.
A "vannak ráutaló bizonyítékok" szint még NEM a tudományos bizonyítottság szintjével azonos.
A földtani rétegek annyi idő alatt össze is kuszálódhattak helyenként.
3.) Mennyire biztos, hogy csak egyetlen becsapódás volt? Lehetett 2 (esetleg több) is, amelyek egymást x idővel követték. Az égitestek darabolódása nem ritka, volt már példa rá, igaz hogy elsősorban üstökösök csinálnak ilyent, azok meg nem túl nagyok.
4.) Ismerve a napjainkban egyre jobban elterjedő civilizáció-ellenes tendenciákat, JOGGAL vetődhet fel a gyanú, hogy ezeknek a kezdetleges bizonyíték-CSÍRÁKNAK a sajtóbeli gyakori felvetése napi politikai okokból történik.
Ugyanis a becsapódás-elmélet (amelyre jelentős BIZONYÍTÉKOK VANNAK) KÉNYELMETLEN azok számára, akik egyfolytában a globális felmelegedést meg az ökológiai lábnyomot lihegik a fülünkbe, közben folyamatosan rohasztják a civilizációt és az emberi szabadságot, álmokat, vágyakat, célokat, agyonadóztatnának és eltörölnének autót, családi házat, előrejutni vágyó középosztályt, tisztességes családot... (al-gore dögöljön meg!)
Ezeknek az erőknek igencsak érdekében állna ha sikerülne bebizonyítani, hogy a dinoszauruszok azért pusztultak ki, mert felélték a saját környezeti erőforrásaikat... NAGYON-NAGYON érdekükben állna!
Óvatosság, gondolkodás, nemfelejtés...
Munkahipotéziseket gyártani szabad! És összehasonlítani az ezekből levont következtetéseket a tapasztalatokkal. -
#10
Szerintem is jogosak a felvetéseid.
Csak azt fűzném hozzá, hogy a "hirtelen" kipusztulások gyak ezer éveket vehetnek igénybe. Pl a legutóbbi jégkorszak vége óta is tart egy fajkipusztulás, ami azt jelenti hogy a fajok keletkezése, nem tud lépést tartani az élőhelyek megváltozása miatti kipusztulással. Láthastólag emberi mértékkel ezt egy szinte érzékelhetetlen folyamat, az élővilág egésze szempontjából viszont katasztrófális gyorsaságú és kiszámíthatatlan lefolyású.
Ha a környezet ilyen "rohamos" változása kissé stabilizálódik, akkor kb 500 000 év kell, hogy a természet minden élőhelyen elérje a maximális fajgazdagságot és egy viszonylagos egyensúlyt.
A klíma biztos, hogy változik mióta a modern ember kialakult 50-100 ezer éve. Jogos az a felvetés is, hogy mennyire tehetünk róla és egyesek, hogy használják ki a tények egy részét hangsúlyozva a napi politikai érdeküknek megfelelően.
Az biztos, hogy ami megváltozott az utóbbi 100-200 évben arról nagyrészt az ember tehet, de nem is annyira a dolgok megtörténtében, mint azok lezajlásának sebbességét illetően. A kérdés inkább az, hogy ennek mi a jelentősége, illetve, hogy tehettünk-e volna bármit is egy amúgy is magátol is zajló változás ellen? -
#11
Egyet értek azzal, hogy jogos feltevések, de elgondolkoztál-e azon, hogy pont az igazságot akarják néhányan saját érdekekből elfojtani. Végülis, mit árthatunk, ha kivágjuk az összes létező fát, tovább szennyezzük a levegőt, folyókat, savasítjuk a tengereket, nemde? Pont azokban van a nagy pénz, amiket védünk azáltal, hogy azt mondjuk, minden jól van úgy ahogy van, holott tapasztaljuk saját magunk, és mérések alátámasztják, hogy túl hirtelen változik minden (elég csak néhány dokfimlet megnézni, amik erről szólnak, vagy utána olvasni pl. wikipedia-n).
És a kérdés nem az, hogy mi okozzuk-e a változást, hanem hogy a mi tevékenységeink gyorsították-e fel ennyire.
A kihalás sokféle képpen történhetett, történt valami (meteor becsapódás, nagyobb vulkánkitörés - mint pl. ami 75000ezer évvel ezelőtt is történt, és az emberi fajt is kipusztította majdnem), ami elindított egy nagyobb változást, ami felborította a táplálékláncot, az éghajlatot, stb.
Egyébként szerintem csak feltevésekről van szó, még nem tudományosan bizonyított tényekről. -
lapaleves #12 szerintem te valamit nagyon összekeversz. pont az a baj, hogy a gazdagok mindenáron el akarják adni nekünk az utolsó fáig az egész bolygót. sajnos nincsenek "bolgyóvédő titkos társaságok", akik ez ellen munkálkodnak.
azt, hogy a jelenleg általunk vezetett "nyugati" életmód nem jó, a józan ész diktálja, nem pedig az ööö középosztálytól-elvevő-lobbi. az eddigi postjaidból nekem úgy tűnt értelmes arc vagy, nemtom milyen okból tört elő belőled mostanában ez a nagy fogyasztás-igenlés. úgy gondolnám nem bonyolult belátni, hogy amit csinálunk rossz.
ha úgy gondolod, hogy pont az x millió éve kihalt x állatok miatt fogjuk behúzni a féket, akkor az több, mint idealizmus. mindenesetre a postos ezen része nem kiemelkedően fikcionális. -
lapaleves #13 postos = postod, bocs. -
blessyou #14 Az egyik biológusnak az Egyetemen volt egy érdekes gondolata egyik előadásán, bár ő is lehet mástól szedte, nemtom, nem vagyok benne otthon, csak érdekes volt. Szal a lényeg vmi olyasmi volt, hogy:
A biológiai rendszerek körfolyamatokon alapulnak, és ezek fenntartásának egyik lényeges momentuma, hogy a körfolyamatokban részt vevő anyagok oda-vissza áramlanak, át- és visszaalakulnak. Azok a biológiai rendszerek, amik nem tartják fenn a körfolyamatokat, hanem az anyagokat felhalmozzák, azok előbb-utóbb összeomlanak, mert a körfolyamatok nem lesznek képesek tovább fenntartani magukat. Az ilyen rendszereket az ökoszisztéma kiveti magából, és elpusztultak. ez történt a dinoszauruszokkal is, és jelenleg az emberiség is nagyon jó úton halad errefelé. -
halgatyó #15 Általános megállapításokból nincs hiány. A konkrétumok felsorolása azonban mindig elmarad.
Például, hogy mi az a "fogyasztás", pontosan. Meg mi az a "túlfogyasztás", és kik döntsék el, hogy mi a túl és mi nem az.
A legtöbb embernek vannak céljai és vágyai. És szorgalmasan, lemondással, és nagyon sokan NEM banki hitelekből, hanem a saját (és szüleik) sok éves erőfeszítésével elérnek valamit.
Az álmok, vágyak és célok legfontosabb elemei: család, családi ház (megfelelő belső komforttal), autó.
Ezek az emberek sok előrelátással és lemondással érik el ezeket a javakat (egy befolyásos és gazdag kisebbség persze nem, de nem lehet egy társadalmat érintő törvénykezést egy kisebbség miatt a többség-ellenessé tenni)
Mit jelent a spórolás? Azt, hogy az ember a lehetőségeinek számbavétele után rangsorolja a célokat, és hosszabb időn át LEMOND A JELEN SZÜKSÉGLETEIRŐL A JÖVŐ ÉRDEKÉBEN.
ÉRDEKES PARADOXON, amit javasolnék átgondolásra: a környezetvédők, akik -- A SZAVAK SZINTJÉN LEGALÁBBIS NAGYON -- pont azt hirdetik: a jövő érdekében mondjunk le a jelen szükségleteink egy részéről... pont ezt a réteget b...ák agyon a valóságban. Azon javak TÖMEGES elterjedése ellen hadakoznak, amelyek az EMBEREK életét értékesebbé, értelmesebbé teszik.
(Ne menjünk messze: most terjesztették ki az általam leírhatatlanul gyűlölt fizetőparkolási zónákat, nem sokkal az ingatlanadó bevezetése után...a családok többsége számára az ingatlan nem is egy generáció erőfeszítéseinek terméke... Hadd ne ordítsak)
Megjegyzem, hogy ezek a dolgok nemcsak nekem tűntek fel. Épp ma bukkantam egy érdekes cikkre: kék bolygó zöld béklyóban - Vaclav Klaus kontra Al Gore -
halgatyó #16 Visszatérve a dinókra (szegények nem is gondolták, mekkora kalamajkát fognak okozni:-) a kormeghatározás meglehetősen bizonytalan, sőt konkrétan csontok korát -- amennyire én tudom -- semmilyen pontos fizikai módszerrel nem lehet meghatározni, kizárólag a földrétegek sorrendjéből. A C-14 kormeghatározás max. 50ezer évre visszamenőleg ad infót, nem 70millióra. A kálium-argon módszer csak magmás eredetű kőzetekben működik, csontokra nem alkalmazható, másmilyen KÖZVETLEN kormeghatározásról nem tudok. (a kihűlő magmás közetekbe belefagyó mágneses tér meg hasonlók szintén nem igazán működnek csontok esetében)
Nem irigylem a paleontológusokat, mert sok bizonytalan információból kell kihámozniuk azt az egy-két kevésbé bizonytalant. -
Epikurosz #17 halgatyó!
Mindig is rokonszenveztem az írásaiddal, mert logikusan, józanul, humánusan, jövőbemutatóan gondolkodsz. Persze, a problémák léteznek, de nem úgy, ahogy a környezetvédők, akik különben az orrukig sem látnak, próbálják őket beállítani. Az, hogy mi itt lekapcsolunk két 25-ös izzót, vagy nem használjuk a kocsinkat egy hétig, nos, nem ezeken múlik a bolygó jövője. Lehet itt rinyálni mindenféleképpen, hogy sok az autó, meg ilyenek, de közben nem esik szó róla, hogy azok a "szegény", elnyomott, kizsákmányolt, diszkriminált, posztgyarmati brazil, meg indonéz, meg afrikai bennszülöttek erdők hektárjainak millióit irtják ki vágással vagy égetéssel. Csak az indonéz parasztok olyan erdőtüzeket okoznak, hogy Malajziát is beborítja a füst. Vannak erről szép nagy műholdfelvételek. Ahhoz képest mi az európai gépkocsihasználat? Kutyafüle.
A budapesti parkolásért meg, ha semmi egyébért nem, Demszkyt halálra kellett volna ítélni. Elvbarátai, a kommunisták, amúgy régen nem sokat teketóriáztak: a hozzá hasonlókat sürgősséggel deportálták volna. Nem tudott volna a Demszky annyit kártékonykodni a szociálizmusban. Visszakanyarodva: a parkolási díjak, akárcsak a privatizációból befolyt pénzek csak folynak, folynak elfele, holott ezekből kellene mélygarázsokat, p+r parkolókat, biciklis utakat építeni. De nem! Nekik kell a pénz, ellopni. -
torreadorz #18 Ismét csak egyet értek veled :)
(egyébként amit sosem értettem: ha valaki már összelopott néhány milliárdot magának, akkor az mi a picsáért nem megy el nyaralni valahová jó messze, hisz ebből a pénzből még az unokája is vigan elél majd, miért érzi kényszernek hogy még újabb milliárdokat lopjon el amit ugysem tud soha az életben elkölteni...) -
wednes #19 Azért ez sokkal nehezebb kérdés, mint a 2 véglet. Az egyik oldalon a sötétzöldek a másikon a 40 liter üzemanyagoz zabáló terepjáró tulajdonosok. Sok mindenben igazad van, az esőerdő irtás sokkal nagyobb probléma mint Európában a gépkocsi használat. Csak az a baj, nem tudom, milyen jogon lehetne őket leállítani. Euróba régen egy összefüggő hatalmas erdőség volt, ami mára sehol sincs. Álszent lenne azt mondani hagyják abba, de ha kivágják az összes erdőt akkor megfullad az oxigénhiánytól ez a bolygó.
torreadorz: A pénz hatalom és befolyás. Még több pénz még több hatalom. Az ő kis játékukba a milliárdok csak filléreknek tűnnek. Egyáltalán nem azt érzik, hogy már megszedték magukat és "jól élnek".
-
Epikurosz #20 "Euróba régen egy összefüggő hatalmas erdőség volt, ami mára sehol sincs."
ez sajnos így van. Nálunk is irtják az erdőt, főleg a cigányok. Természetvédelmi területeken is!
Amúgy, ez tipikusan egy olyan helyzet, amikor a politikusaink idióták. Őket is halálra kellene ítélni.
Mert: a cigányokat, segélyek helyett be lehetne fogni erdőtelepítési munkára. A gallyakat hazavihetnék fűteni (lásd: hátán rőzsét cipelő öreg néni), mindenki jól járna: a kecske is jól lakna, a káposzta is megmaradna.
De nem szólok semmit, már unom ezt a sok bunkóságot. -
szlovákiai hun #21 A környezet védelemmel kapcsolatba, ahogy sokan utaltatok rá: az iparlobbi, azon belül is az olajlobbi a legjobban környezetvédelem hátráltatója. Miért?
Már számtalan olyan találmány van, ami környezet kímélő, pl. feltalálták már a hidrolízissel működő autót is, de azt az olajlobbi szépen "bedarálta", hangsúlyozom, ez csak egy találmány ami tenne a környezetünkért, de hisz eszméletlen pénz, hatalom: pl. Amerika olaj,Oroszország gázhatalom és ebben nagy pénzek is mozognak csak e iparágban. Röviden így érzékeltetném a környezetünk védelmét, mindig lesznek visszahúzó erők, ahogy utaltam rá....
A klímaváltozás: a folyamat mindig is zajlott, és ez a dinókra is igaz, ha volt aszteroida csak ráerősített, de ma az ember felgyorsította a folyamatokat....
jégkorszakok 10 ezer évenként bekövetkeznek, ez a Föld pályájának orbitális megnyúlásából is adódik mivel nem szabályos kört ir le a nap körül, meg ugye ferde a tengelye, 10 ezer évenként távolabb kerül a naptól, ez által kevesebb hőhatás éri, javítsatok ki ha rosszul tudom...Tehát az ember csak gyorsít a folyamatokon, de a változás lezajlását amúgy sem tudjuk elkerülni.
Az aszteroida és a vulkanikus tevékenységek
Az aszteroida mindenképpen elindított szeizmológiai folyamatokat, ezt legjobban, és sajna ez a változás napjainkban is érzékeltethető: Ez az ANTARKTISZ vagy a déli sark az amelyik a szárazföldön van, szégyen, hogy most hirtelen nem tudom, de javítsatok ki!
Az Antarktisz jégtábla több billió tonnával nyomja a földkérget, ezért behajlik alatta, ahogy ez olvad, veszít súlyából, ezáltal a földkéreg fölenged és szeizmológiai folyamatokat indít el, mivel a földkéreg alatt berepedezik: utat engedve a magmának és távozó gázoknak, amelyek földrengéseket és vulkán kitöréseket idéznek elő a Föld különböző pontjain: láncreakción felerősödnek addig szunnyadó törésvonalak...
Nos az aszteroida ugyanezt csinálta csak ő a másodperc törtrésze alatt hasította be a földkérget: hirtelen benyomta, majd ki is tágult, és ez is hozzájárult a szeizmológiai, klíma változáshoz.
Ezt én is dokumentum filmben láttam az olvasottakat, de logikusan is és józan paraszti ésszel is nem mondanám butaságoknak.... -
szlovákiai hun #22 E bocsánat: leirtakat láttam dokumentum filmben. -
halgatyó #23 Hm. Ez a szeizmikus ötlet eléggé logikusnak tűnik, és magyarázatot adna az elnyújtott kihalásra. Kérdés, hogy találtak-e rá bizonyítékot.
A hidrolízissel hajtott autó majdnem minden környezettel kapcsolatos cikkhez írt hozzászólásokban előfordul. A baj az vele, hogy csak annyira működőképes, mint az elsőfajú perpeetum mobile. Ugyanis a víz elbontásához pontosan annyi energia szükséges ELVILEG, amennyi az újraegyesüléskor felszabadul.
ELVILEG. Gyakorlatilag a helyzet számunkra sokkal rosszabb, a veszteségek miatt.
Persze ha a hidrolízist korábban csinálják, és az autóba csak a hidrogént töltik bele, akkor egy működő (majd, pár évtized műlva gazdaságos) eszközt kapunk. Ezt azonban NEM hidrolízissel működő autónak SZOKTÁK nevezni, hanem hidrogénhajtású vagy tüzelőanyagcellás autónak, gyártótól és működési elvtől függően.
Éghajlatváltozás már több számillió éve bizonyítottan van a Földön, ld. Milankovics ciklusok. Szerintem az nem bizonyított kellőképpen, hogy az ember szerepe mekkora a folyamatban.
A bizonyítást sajnos nehezíti, ha egy elméletet a sajtó segítégével igazzá fújnak fel, még a bizonyítás előtt. Ez az elmélet ellen hangolja a szkeptikus természetű embereket, és a tudósok nagyobb része -- ab ovo -- szkeptikus.
Ami a dolog háttér-pénzügyi "anomáliáit" illeti (fogalmazzak naggyon finoman), abban maximálisan egyetértünk, asszem. Jó példa erre még az atomenergiát eltaposó (általam nagyon megvetett) Schröder aki félig tönkretette a német gazdaságot, majd elment az olajiparba gigászi fizetésű menedzsernek. Azóta is boldogan él. A probléma halmaz meg ottmaradt mögötte.
Az Antarktiszt nyomó több billió tonna jég hatása érzésem szerint egy kicsit el van túlozva, a kiváltott tektonikus hatások szerintem csak az Antarktiszon lesznek érezhetőek, ott sem túl erősek. Összehasonlításul: a Föld mozgó kéreglemezei sok nagyságrenddel nagyobbak az antarktiszi jégnél.
Persze ezt csak az én saccom, ha rendesen bebizonyítják, hogy az Antarktisz el fog süllyedni vagy 3 km-t emelkedni fog mondjuk 100 év alatt, akkor nem szóltam. -
szlovákiai hun #24 A találmánnyal kapcsolatban, csak egy hirtelen példát ragadtam ki, és még mennyi környezetkímélő találmány lehet, amit eltitkolnak a nyilvánosság elől.
Nem az Antarktisz süllyedne el, ha nem a jég olvadna el a szárazföldről, amely felszabadulna a hatalmas súly alól. Nos ezt igy képzeld el: ugye 100 km mélyen már olvadt kőzet van, ez a földköpeny, amin min járkálunk az a földkéreg, az hogy a Antarktisz súlya alatt a behajló földkéreg nem süllyed a köpenybe, illetve nem hajlik bele, ez az irdatlan nyomásnak köszönhető, de Newton törvénye szerint: minden test valós térbeli pozíciójából kizökkentett test törekszik az önmaga eredeti állapotába való visszatérésre, nos ez van az Antarktisz alatt is, az elveszendő súly terhe alól felszabaduló kéreg visszaállna eredeti állapotába mikor még nem volt rajta gigászi tömegű jég, de viszont ez a köpenyből, olvad kőzetből felszabaduló gázok miatt repedések lépnek fel, ami aktívvá tehet más törésvonalakat, mert a gázoknak út nyílik a hirtelen távozásra, ez által a magmának is utat nyit...
Ezt az egyszerű kísérletet egy tenisz labdával is elvégezheted, hogy hirtelen, mély de álló víztükörbe dobod nagy sebességgel, ha videóra vennéd és lelassitanád, azt látnád hogy a labda mielőtt áttöri a viztükröt, először míg a molekulák közti kötés szét nem szakad, csak behajlik, no ez van az Antarktisszal is.
Vagy egy szivacsra teszel egy téglát, a tégla benyomja a szivacsot, de a pórusokat is tömíti, mikor felveszed a téglát a szivacsról, a szivacs visszaáll eredeti állapotába és de már a pórusok is kitágultak, megrepedeznek, no ezt a szivacs esetében csak mikroszkóp alatt láthatnád, no de szabad szemmel azt látnád, hogy a szivacs pórusai vissza kitágultak..
No az Antarktisz esetében ilyen hasonló játszódna le, ha felszabadul a jég súlya alól
Csak úgy mellékesen megemlítve az Északi sark esetében ez azért nem lehet, mert az a tengeren úszik, az ANTARKTISZ alatt meg földkéreg van, magyarán jégbe fagyott szárazföld. -
szlovákiai hun #25 Ja bocsánat ennél a mondatbál a teniszlabdás kísérletre utalva, az hogy az Antarktisz esetében a földkéreg nem töri át a köpenyt, ez a köpenyben uralkodó hatalmas nyomásnak köszönhető, csak félreértés kedvéért. -
Epikurosz #26 "javítsatok ki ha rosszul tudom"
Hát, kicsit sok lenne a javítgatnivaló. :-)
ad 1.: ha igaz lenne, amit te írsz, akkor évente lenne egy jégkorszak, meg egy olvadás. Apropó van is: télen nálunk van jégkorszak, nyáron meg olvadás. A déli féltekén meg fordítva. Az már hab a tortán, hogy amikor nálunk nyár van, akkor vagyunk távolabb a Naptól. Hihetetlen, mi?
Azt felejtsd el, hogy a Föld csak úgy táncol a Nap körül, egyet előre, egyet hátra. Kepler bácsi nagyon megharagudna. A Föld mellékesen csak közeledik a Földhöz, nagyon picit évente, ezen nem változtat a saját forgási tengely csámpássága. Na, egy illúzióval megint kevesebb.
Az antarktiszi jég benyomja a földkérget, hát ez megint olyan, hogy van benne valami, valamit hallottál, de már nem emlékszel rá rendesen. Tudod te hány km az a jég? Pár. Na, ez a földkéregnek egy kutyafüle. Annyi, mintha egy bolha táncolna az elefánt hátán. Ha elolvad az egész antarktiszi jég, azt a földkéreg észre sem venné. hatása persze lenne, de nem úgy, nem akkor, és nem olyan, mint amiket te leírtál. Elsősorban a tengeráramlatokba kavarna bele, meg a visszatükrözött napsugárzás csökkenne, meg még sok más hatás, amelyeknek nagyon a végén kullogna szeizmikus zavar. Ez még odébb van, 100 évnél is több, de inkább 200+, és addigra lesz csicsás számítógép, amelyikbe jól lemodellezi majd az egészet. Addig is itt van az az arktiszi olvadás, na az adhat okot aggodalomra már hamar.
A hidrogénautós cucc meg a drágasága miatt nem terjed, de legyünk optimisták. -
Epikurosz #27 Lipták úrra oda kell figyelni. egyszer találkoztam vele. -
Epikurosz #28 Még beszúrom ide [URL=http://inforadio.hu/hir/tudomany/hir-274632]ezt[/URL a cikket is, ami a veszélyekre figyelmeztet.] -
szlovákiai hun #29 Orbitális pálya vagy ciklusok
Idézek a cikkből:
Milutin Milankoviæ szerb mérnök, csillagász, matematikus az 1920-as években olyan elméletet dolgozott ki, amelyben a jégkorszakok kialakulását, az eljegesedési és a felmelegedési szakaszok váltakozását a Föld keringési pályaelemeinek módosulása miatti besugárzásváltozásokra vezette vissza. Tudománytörténeti érdekesség, hogy a pályaelemek kiszámításának – abban az időben rendkívül hosszadalmas – munkáját Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében hadifogolyként végezte.
A besugárzást jelentősen befolyásoló pályaelem-változások periódusideje három tényezőtől függ (3. ábra). Az excentricitás, azaz a Föld Nap körüli keringési pályájának módosulása 100 és 410 ezer éves periodicitást mutat. -
szlovákiai hun #30 Föld orbitális pálya megynyúlása:
[img]![]()
[/img]
ahonnan kivettem a képet -
szlovákiai hun #31 Előbb rosz volt a kép:
![]()
-
szlovákiai hun #32 Amit az Antarktiszról mondtam, nos a netten sem tényleg ne,m találok infókat, de biztosra eszem, hogy amit leírtam rá vonatkoztatva, a National Geographicon láttam csak nem emlékszem arra műsorra, hogy mi volt.... -
halgatyó #33 Ez a cikk sajnos a nem sokat mondó, de jól menedzselt "ötletek" iskolapéldája lehetne. A rendszer ugyanis 3 részből tevődik össze:
1.) a napelemes vízbontó.
Itt az alapvető alkatrész a napelem. Egy szó sincs arról, hogy ez valami új tipusú, nagyobb hatásfokú, hosszabb élettartamű, olcsóbban előllítható lenne.
A már tömegben gyártott napelemet használja, ebben biztos vagyok.
"az elektrolizáló a napsugárzásból nyert energiával bontja a vizet hidrogénné és oxigénné, majd tárolja azokat" Ebben nincs semmi új.
2.) A hidrogén tárolása.
Látszólag egyszerű kérdés, ám az a fránya hidrogén rettentő nagy helyet szeret elfoglalni.
Számpélda: 2 gramm hidrogén légköri nyomáson 24 liter térfogatú. Ha 200 MW teljesítmányű erőmű 5 nap alatt megtermelendő energiáját akarjuk (70% hatásfokot figyelembe véve) eltárolni, akkor kb. 1000 tonna hidrogén tárolását kell megoldani. Ez 1 bar (légköri nyomás) esetén 12millió köbméter.
Ha összepréseljük 200 bar-ra, aakor "csak" 60ezer köbméter.
Ez meglehetősen húzós tétel az egész rendszer beruházási és működtetési költségvetésében.
(Egy nyomásálló tartályt állandóan ellenőrizni kell! Egyrészt a repedések miatt, másrészt a szivárgó hidrogén miatt költséges ellenőrző-figyelő (monitoring) rendszert kell kiápíteni, + felügyeleti szervek, minőségbiztosítás, balesetvédelmi szabályzat, környezetvédelmi hatástanulmányok, katasztrófavédelmi felkészülés, tanulmányok, gyakorlkartozások, szbaályok....
Összehasonlításul: a Paksi Atomerőmű reaktortartálya kb. 100 köbméter, a teljes primer kör 204 köbméter, és csupán 125 bar nyomáson működik)
Ha hűtve cseppfolyósítjuk, az is felvet baleset- és katasztrófavédelmi bonyolultságokat, valamint energiaigényes.
3.) az üzemanyagcella vagy tüzelőanyagcella szintén nem új dolog.
Viszont amíg az egyenáramból -- amit a cella kiad magából -- váltóáram lesz, az okoz némi hatásfok romlást.
Gondolom, ebben sincs új megoldás, a kereskedelemben kaphatókat szerzi be a "feltaláló". Ha lenne új megoldás, azt egészen biztosan KÜLÖN szavadalmaztatta volna, és hosszasan ecsetelve.
Összefoglalva: feltételezem, hogy az innovátor vagy vállalkozó (ezek a kifejezések passzolnak ide) végzett egy rakás gazdaságossági számítást. Csak azt nem értem -- a cikkből nem derül ki, és lehet hogy az eredeti tanulmányból sem -- hogy egy ilyen, már minden elemében jól ismert rendszert mások sokan végigszámolhattak már. Hogy lehet, hogy nekik más eredmények jöttek ki, mint Lipták Bélának? Ugyanis eddig senki sem számolta gazdaságosn megvalósíthatónak. -
halgatyó #34 Nos, szlovákiai hun valóban több helyen téves alapelven magyarázta a földkéreg mozgásait, ami azonban a lényeget nem változtatja meg: földrengések lehetségesek. Hasonlóan a Hoover gát mögötti víztömeg feltöltése után tapasztaltakhoz.
Az persze erős túlzás, hogy ezek a rengések az egész földfelszínen pusztítóak lesznek. Ott, az Antarktiszon talán, távolabb nem.
A fölkéreg ÚSZIK az alatta levő, nagyobb fajsúlyú magma felszínén. A hegyek alatt a földkéreg vastagabb, az óceánfenék alatt pedig vékony.
Ha a földkéreg felső rétegét lepusztítjuk, akkor az ellenkező (alsó) oldalon is feljebb emelkedik a kéreg. Az Antarktiszon 2 km vastag jeget feltételezve, ez megfelel kb. 800 méter vastag, kb. 2,5 kg/liter sűrűségű közetrétegnek.
Tehát 2 km jégréteg elolvadását követően -- szerintem -- kb. 800 méterrel fog megemelkedni a jég alatti kőzetfelszín.
Azt nem tudom, hogy a jég mennyi idő alatt olvad fel, és ezt követően milyen gyorsan fog emelkedni a terület. Az biztos, hogy ez valamekkora rengésekkel fog járni, minél gyorsabban zajlik le, annál nagyobbakkal. -
halgatyó #35 A bulvársajtó szeret mindenféle katasztrófaképeket festeni (jobban eladható a lap), egyik legnagyobb fenyegetőzésük a "70 méteres vízszintemelkedés". Ezt nem ártana helyretenni.
A földi óceánok felülete 360 milió km2. Ha az Antarktirszon van 100ezer km2 területen 2 km vastag jég (a tenger szintje fölött), az a 360 millió km2 területre szétosztva 28 centiméter vízszintemelkedést jelent.
Az előbbi 100 ezer km2 csak ex-pocak adat volt, nagyásgrendi becslés. Az Antarktiszi jégmező kiterjedése és a jég ÁTLAGOS vastagsága számomra nem ismert, de a becsült adatok harmada és 3szorosa között a legvalószínűbb.
Másik KEDVENC SZÓRAKOZÁSUK a bulvár-riogatóknak a tengervíz hőtágulásából "meghatározott" vízszintemelkedés. Olvastam már valamelyik ökörfarok tollából 15 méteres emelkedést is. A fejem leszakad ekkora agyalágyult baromságtól.
Képzeljünk el egy hengert, amelyben 2,5 km mélységű víz van. (ennyi az óceánok átlagos vízmélysége.) A víz térfogati hőtágulási együtthatója 2 tízezered celsius fokonként, ami az említett henger esetében 50 cm/fok vízszint emelkedést jelent. 3fok hőmérséklet emelkedés 1,5 méter plusszt jelent.
Ehhez azonban az kell, hogy a henger TELJES VÍZTÖMEGE felmelegedjen, ami a 2,5 km mélységben már nem olyan gyors folyamat.
Ha a légkör hőmérséklete emelkedik mondjuk 5 fokot (ennél sokkal kisebbek a katasztrófa-becslések, már 1,5 fokos emelkedést hatalmas húúú-ha kiáltások kisérnek) szóval ha a légkör hőmérséklete emelkedne is 5 fokot, akkor az óceánok víze nem azonnal, hanem több évezred késéssel fog átmelegedni. Vagyis van időnk lépni. -
halgatyó #36 A leírtak ellenére én drukkolok Lipták Bélának, hogy sikerüljön megcsinálnia.
Csupán szkeptikus vagyok kissé, amíg a kézzelfogható eredmények nem győznek meg az ellenkezőjéről. -
Epikurosz #37 energetikus egyetemi prof volt. -
polarka #38 Sztem ez a gondolat nem új. Már általános biológiai ismeretekből is lehet rá következtetni, h az élőlények anyagokat alakítanak át és közben energiát, építőanyagot nyernek belőle. Nos, hogy ez örökké fennmaradjon, akkor szükséges, h más élőlények a keletkezett egyéb anyagokat visszaalakítsák. Vagyis a fenntartható élet számára szükséges, h az anyagok körforgásban vegyenek részt.
A környezetszennyezés meg ott jön elő, ahol az anyagok körfolyamata - gyakorlatilag - nem létezik (pl. műanyagok), vagy ahol a kör nem teljes és valamelyik szakaszon felhalmozódás történik. Ezért is fontos a szelektív h.gyűjtés és újrahasznosítás. Ahelyett, h kidobnánk a műanyagokat és felhalmoznánk inkább újra felhasználjuk. -
Epikurosz #39 A Milankovics-ciklusok elmélete érdekes, de az vele a legnagyobb probléma, hogy bármit megenged. Egyesek szerint most épp hűlünk, mások szerint melegszünk.
Wikis idézet:
"An often-cited 1980 study by Imbrie and Imbrie determined that, "Ignoring anthropogenic and other possible sources of variation acting at frequencies higher than one cycle per 19,000 years, this model predicts that the long-term cooling trend which began some 6,000 years ago will continue for the next 23,000 years."[9]
More recent work by Berger and Loutre suggests that the current warm climate may last another 50,000 years.[10]"
Ha egy elmélet ennyire ellentétes eredményekre jut, akkor azzal bajok vannak. -
szlovákiai hun #40 Hm 70 méteres emelkedés? 15 méteresről hallottam, de 70 méteres, az a Kárpát medencét is maga alá nyelné, ez így tényleg kacsa, 15 méterest, nos mihez viszonyítva: Ha a tengerszint feletti magasság szerint vennénk, a tengerparti kontinens része, van amelyik egésze: Anglia víz alá kerülne, a másik viszonyítási alap, de Anglia ennél csekélyebb emelkedésnél is víz alá fog kerülni nagyrészt, vagy inkább alámossa a tenger...nos a másik viszonyítási alap: Az Antarktisz és az Északi sark.
Az északi sarktól nem kell aggódnunk, mivel a tengeren úszik, ezáltal elolvadva is, mivel térfogata a vízen úszó jégnek nem nő olvadáskor, mivel csak ugyan azt a térfogatot nyomja ki, amennyi belesüllyed a tengerbe...
Az ANTARKTISZ az más, az a szárazföldön van, ez elolvadáskor már megemeli a tengerszintjét, plusz ráadás a Grönlandi jég, mi szintén szárazföldön van és plusz. Pl. az Alaszkai gleccserek, mivel ezek is szárazföldről olvadnak a tengerbe, ezáltal nagyobb víztömeget tárolnak és térfogatuk nem oszlik szét a vízben úszó jég fajsúlyához viszonyítva, ez már emelkedést okoz....hogy 15 méter lenne az emelkedés? Lehet, hogy túlzás, de 2 m-res tengerszint emelkedésnél is már a tengerparti kontinensek nagy része mindenképpen víz alá kerülne...
Epikurosz, valóban több elmélet van a orbitális pályamódosulásra, de nem zárhatjuk ki, és mindenképpen lehet, ez a nap, de a legfőbb ludas a JUPITER bolygó lehet benne, mely valóban képes lehet megnyújtani bizonyos ciklusokban a földpályáját, hogy hogyan, nos erre én kevés vagyok, egy csillagász biztos tudná...
[/img] 