60
-
bvalek2 #1 
-
#2
Cifu for president!
-
kozmate #4 Hihetetlen mennyiségű pénzt költöttek el ahhoz képest, hogy utána mennyit használták. -
#5
Azt jól tudom, hogy egyes paramátereiben az Energija felülmúlja még a Saturn V rakétát is: -
1hengeresVmotor #6 Elviekben egy Marsi expedíciót Energija rakétával lehetséges lenne megcsinálni ... Sokkal jobb mint akármi... Duna-tvn láttam egyszer egy doc filmet 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7
A fő probléma, hogy lassan két évtizede nem épült Energia rakéta, a gyártósorok feltehetően már rég nincsenek meg, a mérnökök és technikusok, akik hajdan építették őket már máshol dolgoznak vagy elhunytak. Az 1990-es években még küzdöttek egy üzletileg életképes változat létrehozásáért, ez lett volna az Energia-M, de a nagy teherbírású hordozórakéták piaca elég szűk, pénz nélkül meg nem lehet fejleszteni.
Az Energia már a múlté, feltehetően sose támad fel. Kár, mert egy ideig még nem lesz hozzá fogható eszköz, a legközelebb a megvalósuláshoz az ARES V. van, de az is csak a jövő évtized második felében... -
COOLancs #8 A szovjet űrprogram másik időtálló hőse egy kevésbé ismert Szojuz, avagy az R-7 rakétacsalád, és az amerikai űrrepülőgép mása, a Buran. --- Ezt a mondatot nem nagyon sikerült értelmeznem 
Kár volt vakon követni az amerikaiakat, ők sem mentek sokra az Űrsiklóval. Az Energiának meg már végleg lőttek, az oroszok is inkább az Angara továbbfejlesztésén gondolkodnak ( Angara-7 Angara-100) -
Achilles #9 Melyik változata tudott volna az energianak 200tonnát felvinni? Én 150tonnárol tudtam.
Amugy ez ismét egy remek cikk...Nem akarsz egy könyvet kiadni?(vagy inkabb tobbet) Mert ha igen akkor csak szolj amikor megjelent egy vevod mar biztosan van. -
#10
Hogy nem mentek sokra, az erős túlzás azért. Azért az űrsiklók is túl vannak bőven a 100-adik útjukon, és nagyon sok tapasztalatot hozott a konyhára, továbbá bizonyos képességei máig páratlanok, például semmi más nem képes a világűrből visszahozni akkora hasznos terhet, mint az STS (na jó, a Buran is ide sorolandó :)).
A sok újdonság, korábban nem használt technikai megoldások miatt sok probléma is van/volt vele, ez nem kétséges, a költségek terén pedig nagyon optimisták voltak a tervezés/építés fázisában. A tapasztalatokból tovább lehetett/kellett volna lépni, tervek folyamatosan születtek, hogy jobbá tegyék az amerikai űrsiklót, de ezek közül kevés valósult meg (ami nem, az például a folyékony hajtóanyagú gyorsító rakéta, a fémes hővédő pajzs, stb.).
Az orosz űrsikló egyszerűen rosszkor született. Nem volt rá pénz. Azt már sose tudjuk meg, hogy ha lett volna rá, akkor mennyiben váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket, de én nem törnék pálcát felette ilyen könnyen. Ne felejtsd el, hogy egyetlen MKSz űrrepülőgép több embert és hasznos terhet vihet fel és hozhat vissza, mint két Szojuz-TM és négy Progresz-M teherűrhajó együtt véve. Ha innen nézzük, csak az lett volna a kérdés, hogy ki tudják-e használni a benne rejlő lehetőségeket... -
#11
Eredetileg volt egy hatalmas változat is tervben, a Vulkan, ez 6 (más források szerint akár 8) első fokozattal rendelkezett volna, és egy harmadik fokozat került volna második tetejére. A cél a 200 tonnás LEO érték, illetve inkább az, hogy egy az 1970-es években tervezett szovjet holdbázis elemeit a Holdra eljutasa. A Vulkan terv maradt csak, és mikor a szovjet űrkutatás a Holdbázist ejtette rövidebb távon, és inkább az MKSz űrrepülőgép felé fordult, a fejlesztését leállították.
Később az Energia moduláris felépítése ismét terítékre került, hasonló konfigurációban, vagyis nyolc gyorsító fokozattal, és egy harmadik fokozattal. Ennek teherbírása legalább 175 tonna lett volna LEO pályára és Herkules néven is nevezték.
Igazság szerint én továbbra is inkább érzem magam lelkes amatőrnek, mint olyannak, aki tiszta szívvel nekiállhat könyvet írni a témában. Itt is már sokszor kiderült, hogy amit leírtam, az nem egészen úgy van. :)
Ha már erre adnám a fejem, akkor az ilyesmit nem tudnám elfogadni. Maximalizmus, ha így vesszük.
Tisztában vagyok vele, hogy még nálam is szerényebb képességekkel megáldott emberek is írnak mindenféle könyveket, de az legyen az ő bajuk, meg azoké, akik megveszik a könyveiket. :) -
#12
Ez is csak Oroszoknal tortenhet meg, hogy egy sok sok milliardos projektre egyszeruen raszakad egy par tizmillios tetoszerkezet a nemtorodomsegbol. -
#13
nem, ez magyarországon is megtörténhetne, csakhogy nálunk nincs pénz ilyen projektekre sem, hiszen mint a cigányok, és a köztisztviselők zsebében landol. Igazából magyarország igen gazdag ország, csak túl kevés kézben összpontosul az a sok pénz :) -
#14
1. Nem nemtörődömség volt. Pénzhiány.
2. Nem az oroszoké volt.
3. A gép gyakorlatilag halott volt. Repülésre szerintem már régesrég alkalmatlan volt. A projekt is halott volt. Kb. olyan kár, mintha egy hurrikán feldöntené a kiállított Saturn V. rakétát. "Csak" egy technikai emléket pusztítana el.
A Bruan és hasonló programok verzék be a szöget a SZU koporsójába. -
Zedas #15 Energia fellövés, buránnal is
Mi nincs már a jútyúbon, beszarás :) -
Achilles #16 hat nem tudom...ha azert megiscsak konyvre adnad a fejed akkor szolj. Szerintem ha hasonlo "silany minosegben" irod meg mint az eddigi cikkeidet akkor siker lesz. (megha lesz benne 1-2 tevedes is, amit ketlek mert egy cikk es egy konyv kozott eg es fold a kulonbseg, ami a beleolt idott illeti) -
#17
hát kábé annyira gazda, mint azerbajdzsán. igazából nálunk azért nem mennek önkre nagy vállalatok, mert nincsenek. ami itt volt külföldi elment, mi meg nem tudunk visszahívni... ez van.
azért ez a hold és mars kolonizációja. még a saját bolygónkat se tudjuk rendbetartani. szerintem először itteni kérdéseket kéne megoldani, aztán lehet a marsot pedzegetni. -
#18
"azért ez a hold és mars kolonizációja. még a saját bolygónkat se tudjuk rendbetartani. szerintem először itteni kérdéseket kéne megoldani, aztán lehet a marsot pedzegetni. " ezt mindig felhozza valaki? Ha sikeresen megvetjük a lábunkat még 1-2 bolygón talán kevesebb lenne az esély hogy kipusztít egy meteorit vagy egy betegség.Erre nem gondolsz? Amúgymeg ha a ma rendelkezésre álló csúcstechnikával kolonizálnánk egy bolygót akkor valószínűleg már minden újrahasznosítanánk.Tabula rasa.De itt a régi világokra épült az új....itt sokkal nehezebb bármit is újjá építeni mert már van alatta valami régebbi. -
Achilles #19 Julius Caesar: Ha igy gondolkoztak volna 1492 ben akkor soha nem fedeztek volna fel amerikat(ujra). Elobb megoldottak volna az ehinsegeket, a pestist es meg ki tudja mennyi mas problemat.
Problema, baj mindig lesz, soha nem lesz minden megoldva, ezzel a filozofiaval soha nem jutnank elore. -
#20
Ez nem igaz. Fényévekre vagyunk attól, hogy öneállátó kolónia legyen bárhol is. Betegség nem pusztíthatja ki az egész emberiséget ez statisztikai tény. Nincs olyan betegés amire a lakosság 5-10%-a ne lenne immúnis és ma elég fejlett az immunológia és virológia. Az átlagember immunrendszer is elég jó a fejlett világban. -
#21
Non, 1492 úgymond egy saját tőkéből induló kockázatos, de ígéretes befektetés volt. Az összeg amibe fájt az meg a vicckategória. Kapott 3 kis hajót. Az semmi volt már akkor is. -
#22
Hajrá, addig old meg, hogy az emberiség egyáltalán egy közös nevezőre jusson bármi ilyesmi téren is (lásd még károsanyag-kibocsátás kvóták és azok kezelése). :))) -
#23
Fényévekre vagyunk attól, hogy öneállátó kolónia legyen bárhol is.
Ez így nem igaz, vannak vele kísérleti tapasztalataink (Biosphere-2 é BIOS-3, illetve más hasonló zárt ökológiai rendszerkísérletek). Nem megvalósíthatatlan, de még nem is tudjuk biztosítani.
Ez is egy olyan dolog, hogy ha nem dolgoznak vele komolyan (mert szükség van rá), akkor nem is fog soha működni. :)
Az összeg amibe fájt az meg a vicckategória. Kapott 3 kis hajót. Az semmi volt már akkor is.
Az a 3 "kis" hajó azért akkoriban is szép értéket képviselt, ha a NASA költségvetését nézed az USA költségvetéséhez képest, akkor azért tippre kijönne, hogy arányaiban a NASA kevesebbet kap, mint Kolumbusz. :) -
#24
nagyon szeretem az iylen cikkeket -
Inquisitor #25 Buran-ról jut eszembe, franciák nem heggesztettek egy időben valami űrsiklót? -
#26
Lásd III. részt. :) -
Inquisitor #27 Hopp, erről jól lemaradtam :) Thx. -
T0nk #28 Téves, az Csernobil volt. -
bvalek2 #29 Miket el nem képzeltek a 60-as években. Hold és Mars koloniak a XX. század második felében, űrhajó a Jupiterhez 2001-ben, stb. Ehhez képest megvalósult a nagy semmi... :( -
#30
Mármint a szög? Az "csak" egy nagyobbacska volt, de ez önmagában kevés lett volna.
- Az olajárrobbanást a KGST cakk-pakk megérezte és mivel a csatlós államok finanszírozták közvetve a SZU-t... A keleti csatlósállamok által felvhett hitel kihatott az egész rendszerre (tudtommal).
- Az iszonyatos fegyverkezés és Afganisztáni jelenlét vitte a pénzt. Lehet, hogy csak 100'000 körüli megszálló csapatot kellett finanszírozni a szovjet határ túloldalán, csak SZU nem volt úgy eleresztve, mint USA. Vietnam is egy anyagi csőd volt, de az a szovjeteknek is sokba fájt. Több szát vadászgép, SAM-ek, ezres nagyságrendű hk átadás stb. Jenki ehhez képest vicckategóriás szállítást produkált Afganisztánnak és már az is elég volt. Erről már írtam Hidegháborús topikban.
- Fegyverkezés. Csak a főbb programokat sorolom fel és csak 1978 és 1988 között fejlesztést vagy szolgálatba állítást nézve. Typhoon, Delta IV, MiG-29/31, Su-27, Tu-22 fejlesztés még ekkor javában ment, Tu-160, Sz-300 család, Buran, Mir, Kuznyecov osztály fejlesztése és építése (meg voltak újabb rombolók is), még pár vadásztengó program stb. Emellett még ontották az ICBM-eket mikor a jenkik már régen nem gyárottak semmit csak a tengóknak az új Polaris-t és a balfaszkodtak az MX-szel.
És ezek csak a főbb programok voltak így fejből... Harckocsi és egyéb harcjármű programokról még szó sem esett, meg az An-124 program és más cuccok korszerűsítéséről sem. Namármost egy olyan ország ahol a GDP töredéke volt a USA-nak + még a fél nyugati világnak ott már ezek fele is bőven taccsra tett volna mindent. Nem véletlenül volt olyan életszínvonal keleten amilyen...
A fentiekhez képest Csernobil nem volt egy olyan túl komoly dolog anyagilag szerintem. Azok az otthagyott értékek amit szoktak mutatni Csernobil kapcsán szászerűleg és értékben talán még az Afganisztáni veszteségeket sem érik le. A kármentesítés költségét is úgy spórolták el, hogy hagyták az embereket dolgozni sugárszennyezett környezetben. -
COOLancs #31 A 60-as években ezek az elképzelések teljesen realisztikusak voltak, kiindulva az addigi gyorsütemű fejlődésből, elég csak az akkori gigaprojektekre gondolni, a szupernehéz Saturn V vagy a szovjet N-1 rakétákra alapozva talán meg is lehetett volna csinálni. Sajnálatos hogy bizonyos területeken nem csak megtorpant az űrkutatás, hanem vissza is fejlődött. Talán ha nem lett volna az olajválság, és az amerikaiak nem állítják le az Apollo-programot, és helyette nem a zsákutcának bizonyult Űrsiklót forszírozzák, akkor ma nem itt tartanánk. Szerintem 100 év múlva az Apollo és az Orion program között eltelt időt fölöslegesen elvesztegetett értékes időnek fogják tartani. -
gosub #32 Gratulálok a cikkhez! Végre egy rendes olvasmány! -
#33
Az űrsikló csak $ szempontjából az. A koncepció jó, csak a technikai szint nem teljesen volt meg hozzá.
Mutass más cuccot amivel akkora tömeget fel lehet vinni és alkalmas tudományos kutatásokra is, mert van olyan modul hozzá ami alkalmas erre. -
COOLancs #34 Igazából az űrsikló koncepcióját nem értem. A űrsikló alacsonypályára volt tervezvezve, viszonylag rövid repülési időtartammal. Tudományos kutatást egy űrkapszulával is lehet végezni, de ha komolyabb kutatásokat akarnak, akkor egy kisebb űrállomás is megteszi (ami még mindig sokkal olcsóbb). Hasznos terhet meg bármelyik rakéta felvihet, az ISS-t is meglehetett volna építeni kizárólag Proton rakétával. Biztonsági szempontból meg kriminális, az indítás után semmilyen mentőeszköz nem áll a személyzet rendelkezésére, ha probléma támad.
Nyilván az űrrepülést akarták rutinszerű repüléssé tenni, de ehhez tényleg nem volt meg a technikai szint. -
#35
Nem az a gond, hogy a zsákutcának bizonyuló űrsiklót finanszírozták, hanem hogy igazából nem finanszíroztak semmit!
A megvalósított űrsikló a lehető legolcsóbban megépíthető rendszer volt, ami viszont paramétereiben is a legrosszabb volt, már eleve.
Nem az űrrepülőgép koncepció a zsákutca, hanem az, hogy azt hisszük, ha egy 1000 Km-es vasútvonal megépítéséhez csak a fele pénzt biztosítjuk, akkor egy sinen is tudunk majd életképes közlekedési eszközt működtetni! -
#36
Azért egy kicsit összetettebb a képlet. Felteszem az STS előtti időkre gondolsz, mert akkor még úgy gondolta mindenki, hogy most aztán bekövetkezik a világűr robbanásszerű meghódítása. Az ekkori idők űrsikló tervezete még olyasmikkel számolt, hogy 1975-re egy 12 fős űrállomás fog keringeni a Föld körül, és évi 7 alkalommal megy hozzá fel az űrsikló a személyzet váltásával és az újabb és újabb modulokkal. Holdbázis, bolygóközi űrhajó és Mars missziók, ilyesmikben gondolkodtak rövid távon. Aztán jött a Nixon kormányzat, és méretes késsel kezdte el vagdalni a NASA költségvetését.
Hogy az űrrepülőgép program megmenekülhessen, a NASA-nak és az USAF-nak közösködnie kellett, és ez vezetett a jelenlegi STS űrrepülőgép megszületéséhez.
A NASA régóta ábrándozott egy nagy méretű űrállomásról, amelyhez ideális lenne az űrsikló. A baj csak az volt, hogy nem volt rá pénz. A Freedom is csak az 1990-es években valósulhatott volna meg.
Az űrrepülőgéppel tényleg az volt a baj, hogy nem volt egy előre jól felépített elképzelés, hogy mihez is kezdenek vele. Eredetileg volt egy célkitűzés, hogy mire akarják használni, aztán ez átfordult, mivel azokra a célokra nem volt pénz, és már inkább azt nézték, hogy erre és erre képes az űrsikló, akkor nézzük mit tudunk kezdeni vele... -
#37
Az a gáz, hogy én ezekben az új űrhajó tervekben is ezt látom. (Pl. Orion)
Mekkora lesz egyáltalán a Hold-bázis?
Milyen lesz a Mars űrhajó?
Csinálnak egy nagyon jó, viszonylag olcsó kis űrhajót, amivel tökéletesen meg lehet ismételni az Apollo missziót, meg még egy kicsit többet.
De sokkal többre nem igazán képes. Pl. Űrtúristáskodás viszonylag tömeges kiszolgálása meg ilyenek.
Az egész emberes űrrepülés mögött nem igazán látok célt, azon kívül, hogy minnél olcsóbban, minnél több amcsi zászlót lehessen majd különböző helyekre bedöfködni. -
#38
Ha elolvastad a cikk II. részét, akkor bizony valóban ez a kép látszik jelenleg. :)
Az Orion első sorban a Hold-misszióra készül, a 6 fős személyzetre vonatkozó kritérium már rég a múlté, így gyakorlatilag alig több, mint egy nagyobb Szojuz.
Viszont a NASA soha nem is tervezte, hogy beszáll az űrturizmusba. Ők, szemben az oroszokkal ezt nem tekintik opciónak a költségek csökkentésére, már csak azért sem, mert fajlagosan ők csak drágábban tudnák feljuttatni az űrturistát.
Jelenleg rövid távon az ISS, közép távon (2020) a Hold-utazás a lényeges. Hogy azon túl mi lesz, az arról csak ködös elképzelések vannak... :( -
COOLancs #39 Nem lehet elvárni hogy 30 évre előre pontos terveket készítsenek, hiszen senki sem jövőbelátó. Én valószínűbbnek tartok egy holdkörüli űrállomást mint egy holdbázist. -
#40
Őszintén?
De, el lehet várni! -
COOLancs #41 Terveket csinálni lehet, azokat meg is valósítani már más kérdés, lásd #29