58
Elnézést ha van már hasonló topik
-
#1
Láttam egy dokumentum filmet vagy az NG vagy a Discovery channelen, amiben egy apacs helikopter ösze rakását mutaták be, ott volt valami ilyesmi, hogy a propelere az apacsnak egy olyan anyagból készült ami kb olyan szilárd mint az acél de könyebb a súlya, miután ezt megtudtam rájöttem hogy nem sok mindent tudok az anyagokról, és mivel én egy nagy fizika és kémia kedvelö vagyok, úgy gondoltam megnyitom ezt a topikot.
Lene is egy kérdésem, már nem emlékszem mi volt az az anyag amiböl a propeler készült, miböl készülhetet? -
#2
Az apache rotorlapátjainak magja rozsdamentes acél, amit üvegszál váz vesz körbe, a szárnyak hátsó éle tartós grafit-kompozit anyag, az elülső él meg titánium.
Mindamellett van Haditechnikai topic -
#3
A szilárdság önmagában kevés ráadásul nem anizotróp tulajdonságról van szó... A merevség sem mindegy. Az NG-ben (és máshol is) sokszor szeretnek túlozni, hogy nagyon franktó mondjanak. Attól függetlenül tényleg nem gyenge szerkezetről van szó. -
#4
Nem titánium, hanem titán (lásd még a humoros és aranyos képek totyikba szúrt szmájlimat ^^) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5
A lentiekhez egy kis adalék: egy szerkezeti elemet a következő mechanikai erők vehetik igénybe:
Húzó/Nyomó:Erő irányára merőleges keresztmetszeten keletkező húzó / nyomó erő.
Hajlító: Hajlító-húzó, illetve hajlító-nyomó feszültség.
Nyíró: Egymáshoz közeli keresztmetszet síkjaira ható egyenlı nagyságú, ellentétes irányú erők nyírást idéznek elő.
Csavaró: Párhuzamos síkban azonos nagyságú, de ellentétes irányú nyomaték csavarást idéz erő.
Ezen kívül ott van az izotróposság, vagyis az, hogy az adott anyag minden irányban azonos, vagy adott irányú erők esetén eltérő méretű erőket képes elviselni.
Az NGC és Disc. adókon általában a kompozit műanyagokat szokták emlegetni, hogy az acélnál x erősebb, miközben a tömege csak y százaléka. Nos, ez általában ott probléma, hogy a kompozit műanyagok szakítószilárdsága valóban rendkívűl jó, de nyíró irányú erők ellen már kevésbé - teherviselő csavart vagy csapot ezért nem nagyon látsz műanyagból például a tartósra tervezett szerkezeteknél.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az "acél" megfogalmazás esetén nem árt tisztázni, hogy egy 'sima' szénacélról vagy egy ötvözött acélról beszélünk. Az acél éppen azért népszerű, mert könnyen ötvözhető, tulajdonságai széles skálán változtatható az ötvözők arányában. Van például nagyon jó szakítószilárdságú acélötvözet, van nagyon nagy felületi keménységű acélötvözet, van saválló acélötvözet, van nem mágnesezhető acélötvözet, rozsdamentes acélötvözet, stb.
Természetesen a kompozit műanyagoknál is rengeteg változó van, milyen gyanta, milyen alkalmazott szálas anyagokkal erősítve (szénszálas, üvegszálas, kevlár, stb.), hány rétegben, stb.
Google-ba írd be, hogy Anyagtan, Anyagismeret. -
n3whous3 #6 De ő nem csak erről kérdezett, ne kezdjétek már itt is, mindig keressük a szálkát az új topikokban, de itt sztem nincs értelme. -
#7
anyagismeret :S annál rosszabb nincs :D -
#8
Aquir:a topik nem hadi technika topiknak akart menni -.-
[NST]Cifu: oké :)
Lene még egy kérdésem
tud valaki olyan weblapot ahol megtudom nézni melyik anyag mekora súlya van?
-
#9
Mindegyiknek akkora, amekkora gravitációs erőtérbe helyezed. -
#10
bocs :) [te is az enyémet :] -
#11
nem akarok én semmit, csak ez kicsit elütött a címtől, meg már van kémia topik is, no offense :) -
#12
ok :) -
#13
hát nem igazán -.-, az arany fajsuja 19,3 g/cm3 és a vasé meg 7,87 g/cm3 vagy pl az aluminiumé 2,7 g/cm3 :P
nem értem hogy lehet az arany sujosabb a vasnál -
#14
Mit nem ertesz?
Aranynak nagyobb a surusege. Tehat ugyanakkora terfogaton tobb anyag van, tehat nehezebb "suLYosabb". -
#15
értem, azért ez volt a gondolati menetem mert úgy gondoltam ami sulyosabb az nehezeben olvad el, hát akkor roszul gondoltam :) -
#16
Üdv engem az érdekelne a levegőben tulajdon képpen lehet e vezeteni az elektromosságot?:)Pl konektor és a lámpa között zsinór nélkül:)? -
#17
1x majd biztosan :D olyan lámpák lesznek amik a fotonokból nyerik a fényt vagy az erös, amugy amit kérdezel biztos lesz 1x mert ha képes a villám haladni a levegöben akkor megtudják ezt is oldani :) -
#18
Hát de. Te a súlyát kérdezted... Az meg függ a gravitációtól.
De te igazából a tömegére vagy kíváncsi (illetve a sűrűségére). -
#19
Igen, jó nagy feszültségnél ionizálódik a levegő, és átfolyik rajta az áram. Lásd: villám. -
#20
Azért a topik címén dolgozhattál volna még egy picit... Főleg ha nagy fitika-kémia fan vagy...
Az "elem" kémiai kategória, a "fém" anyagszerkezeti, a "gáz" meg halmazállapotbeli.
Például a higanygőz az pont egyszerre mindhárom... -
#21
ahoz legalább 10,000 voltnak kéne menie a vezetékben :D vagy nem?
#20:igazából a periodus rendszerben szereplö elemekre gondoltam :) meg amiket abból lehet alkotni, amikor irtam akkor elég fáradt voltam, de a topik kb azt jelenti -
#22
a szerkezet meg mind1?:) -
#23
úgy értetem, ami nagyobb höfokon olvad el az nehezebb -
Mirk #24 Ezért kell röhögnöm amikor néhány elcseszett filmben a rablók/akárkik félkézzel dobálják az aranyrudakat, amiről tudjuk ugye hogy egy egyliteres kiszerelés kábé 20 kiló -
Mirk #25 A súlynak nincs köze az olvadáshoz. -
#26
nem tudsz valami oldalt ahol levan irni listán melyik fény vagy anyag menyi sulyt nyom? bizonyára nem az arany a legsulyosabb :) -
Mirk #27 Jobb alsó sarokban vannak a számok -
Mirk #28 Ott van például az arany mellett egyből a platina ami sokkal nehezebb -
#29
melyik weboldal ez? -
#30
ugy értem honan van a kép? -
Szoki333 #31 hoppá, hoppá! kémikusok gyülekezete? ebből nem szabad kimaradnom! 
-
#32
nem kémiával foglalkozik ez a topik hanem az eddig fellet anyagokról "fémek, müanyagok és gázokal" kapcsolatos kérdéseket lehet itt felteni
Most nézem a képet részletesebben igaz a kép elég homályos :) de láttom hogy a hidrogénél is van suly érték, hogyan tudták megmérni a sulyát a hidrogének? :D -
#33
Mondjuk a Négyjegyű függvénytáblázatok? -
#34
Ne keverd már a tömeget a súllyal! Köszi! -
#35
nem tudom te miröl beszélsz, én erröl az oldalról irtam mindent, ott ugy van irva hogy a sürüség a fajsúly -
Mirk #36 Az anyagnak tömege van.
A súly az amit a gravitáció tesz a tömeggel.
Súlytalanságban eltűnik a súly, de a tömeg megmarad. Felemelhetsz egy autót fél kézzel, de az aztán menni fog felfelé folyamatosan és téged is maga után húz. Tehetetlenségről is biztos hallottál már. -
#37
a fajsúly (azaz a sűrűség) = tömeg/térfogat (tehát a fajsúly nem a súlytól függ)
a tömeggel ellentétben maga a súly azoknak az erőknek az eredője, amelyekkel a test a környezetére hat
gyorsuló test súlya pl: G=m(g+a), ahol m a test tömege -
#38
szal akkor az arany súly 19,3 g/cm3
és a hidrogén súlya 0,08987*10-3 g/cm3
jól mondom?
-
#39
nem, az a sűrűség(/fajsúly) (=tömeg/térf.) [g/cm3] -
#40
aszem kezdem érteni az egészet :)