38
  • brueni
    #1
    kiváncsian várom, hogy szerintetek miért NEM fog működni...
  • JoeYi
    #2
    Ez nekem nem tiszta. Pár mikorn vastagságú szál több száz méteres hosszban nem tűnik túl merevnek. Úgy értem, hogy ha elkezdt hatni rá a tolóerő, akkor csak simán eldől vízszintesbe nem?
  • Caro
    #3
    Ne felejtsd el, hogy töltött az egész! Ezért a szálak kiegyenesednek. (energiaminimum) Szerintem pont ez lehet az egyik buktató, nagy monopólus elektromos tereket nehéz létrehozni, de az ötlet nagyon tetszik.
  • Caro
    #4
    A videó szerint forogna, és a centrifugális erő egyenesítené ki a szálakat. Ez se rossz.
  • uwu
    #5
    Az űrben nincs olyan, hogy vízszintes.
  • qtab986
    #6
    a Nap felől érkező ionizált gázokat használja fel a hozzá csatolt űrhajó eljuttatására a Naprendszer távoli pontjaira, vagy akár egy átnavigáláshoz az aszteroida-övön keresztül, különböző felderítő és bányászati küldetésekhez.

    hogy jön ide a bányászat?
  • uwu
    #7
    Az aszteroidák összetétele elég változatos, tele van mindenféle ásvánnyal, gondolom így.
    A cikk írója nyilván kicsit előre szaladt gondolataival az időben.
  • Epikurosz
    #8
    Elsőre gagyi, de talán ideiglenesen használható valamire.
  • uwu
    #9
    olcsó
    szerintem csak ennyi az előnye, nézelődni lehet vele
  • uwu
    #10
    (feltéve, hogy tényleg működik)
  • Doktor Kotász
    #11
    "Ez nekem nem tiszta. Pár mikorn vastagságú szál több száz méteres hosszban nem tűnik túl merevnek. Úgy értem, hogy ha elkezdt hatni rá a tolóerő, akkor csak simán eldől vízszintesbe nem?"

    Mert nem nézted a videót.
    Megpörgetik.
  • burninhell
    #12
    Ez csak oda út... Hogy jön ez vissza?
  • kernerster
    #13
    Előre jelzem: nem értek hozzá. Csak egy gyakorlati kérdést szeretnék feltenni:
    egy 40 kilométer átmérőjű eszköz hogyan jut át az aszteroida-övön????
  • j6
    #14
    Én se értek nagyon hozzá, de szvsz gondolkozz 3D-ben (felette vagy alatta).
  • metaljesus
    #15
    az aszteroida övet ne úgy képzeld el hogy egymást érik az aszteroidák. gondolj bele hogy mekkora átmérőjű körről (tóruszról) van szó, olyan jó 500 millió km-re lehet a naptól. ha ehhez még hozzávesszük hogy a keresztmetszete is lehet akár néhány millió km átmérőjű (ezt nem tudom biztosan) akkor máris nem olyan elképzlehetetlen hogy egy-egy aszteroida között akár több 1000 km is legyen.
  • Epikurosz
    #16
    Ugyanmár. Egy tucat szonda átment már ott, kutyabajuk sem lett.
  • atlagember
    #17
    Nekem több dolog sem világos.
    Egyrészt egy negyven kilométer átmérőjű tárgy miért nem fog nekiütközni meteoroknak, űrszemeteknek, stb? (különösen a kurpier övbben)
    Másrészt hogyan lehet visszafelé mozgatni, tehát a nap felé közlekedni vele?
    Harmadrészt hogyan gyűjti be az ásványokat ilyen hatalmas kilógó dolgokkal?
    Negyedrészt hogyan és hol szerelik össze?
  • metaljesus
    #18
    igen, amit írtam annak pont ugyanez a lényege
  • Epikurosz
    #19
    "különösen a kurpier övbben"

    Kedves Átlagember, könyörgöm, rimánkodom: nem kurpier, mert a végén még planetáris kupi lesz belőle, hanem Kuiper. Ha még azt írtad volna, hogy Kújper, elnéztem volna. :-)

    ON:
    Engem ez a cucc a medúzákra emlékeztet.
  • L3zl13
    #20
    Tekintve hogy csak egy kábel szövetről és nem merev szerkezetről van szó ezért a célobjektum közelében azokat be lehet húzni. Összeszerelés meg annyiból áll, hogy megpörgetik, és szép lassan kiengedik a szálakat, a centrifugális erő pedig kifeszíti a vitorlát.

    Visszaút: Pl odamanőverezik az egyik óriásbolygóhoz, és a garavitációját felhasználva visszafordítják a pályáját.
  • Epikurosz
    #21
    Tény: a vitorláshajók sem csak szélirányban mennek.
    Van olyan is, hogy lavírozás, bár ez nemtom mi, leeht sodródás?
  • toto66
    #22
    A vitorláshajóknál lehet haladni majdnem széllel szemben is (cikk-cakkban), de ott a víz is fontos a kormányzás végett, nem csak a szél (ugyan ezt léghajóval motor nélkül nem lehet). Tehát a visszajutáshoz nem jó a napvitorla...
  • uwu
    #23
    Van egy olyan tippem, hogy nem is akarnak vele visszafelé jönni.
    A cikkből nekem az jön le, hogy ezt a felderítés egy olcsó eszközének szánják, arra meg tök jónak tűnik.

    Majd ha felderítették a terepet, lehet menni bányászni, meg szállítani az ásványokat a megfelelő eszközökkel. (pár száz, vagy ezer év múlva)
  • uwu
    #24
    Ha mégsem így van, a menet közben felhelmozott mozgási energiából szerintem vissza lehetne jönni, csak meg kell fordulni, de ezt már leírta valaki...
  • Omega
    #25
    40 km átmérő nem lehet szerintem túl sok a naprendszerben, így gyanítom, hogy nem akad bele semmibe sem.
    A jövő nyerő kombinácója: napszél + mágneses mezők + a már alkalmazott xenon gáz ionizálása + ha egyszer megoldják hagyományos napvitorla + ez tuningolva lézerrel a holdról. Nem tudom, hogy ki hagytam -e valamit ?
  • fade2black
    #26
    vagy csak odafele menne így....

    esetleg madzagot közünk rá és visszahuzzuk....
  • uwu
    #27
    Amit leírtam az pont azt jelenti, hogy odafelé megy így.
    Nem kell rá madzagot kötni, csak megváltoztatni a mozgás irányát. Egy bolygó vagy hold körül simán meg lehet fordulni. Mivel az odaúton folyamatosan gorsult, ezért az elért gyorsabban fog viszaérni, mivel közel állandó maximális sebességgel jön.

    Bocs, hogy ennyire részletesen írtam le, de az a benyomásom, hogy nem értetted a szöveget amire válaszoltál.
  • Alfa Of NS
    #28
    Szerencsétlenkednek itt. Atomreaktor + csomó víz és a pár tízezer fokos vízgőz meghajta az űrhajót. Pár lehet már plazma lenne abból a vízből. De az se rossz.
  • toto66
    #29
    Na azt a sima fordulót azért megnézném... C:
  • L3zl13
    #30
    Nézheted. Jelenleg is rendszeresen alkalmazzák a garavitációs manőverezést...
  • toto66
    #31
    Igen, gyórsításra is, és pályamódosításra is, csak nem 180 fokban...
  • toto66
    #32
    gyorsításra...
  • L3zl13
    #33
    És melyik fizikai törvény mondja ki, hogy nem lehet 179 foknál nagyobb mértékben megkerülni egy bolygót?
    A belső bolygókhoz indított szondák esetében pedig lassításra használják jelenleg is a gravitációs csúzlit...
  • toto66
    #34
    Persze, meglehet csak akkor már pályára áll...
  • uwu
    #35
    ha 179-et még lehet, a maradék 1 fokot megoldják irányváltó hajtóművel
    olyanja tutira van, hülönben nem lehetne vele közlekedni
    mellesleg az utazás közben minden más is mozog, és tutira nem pont 180 fokot kell fordulni
  • toto66
    #36
    ha...
  • toto66
    #37
    Egyébként ha naprendszert nem hagya el akkor visszatér magától...
    Mint egy üstökös, csak ki kell várni...
  • Gamecube86
    #38
    Ez nekem úgy tűnik mintha tűvel akarnának lisztet gereblyézni :D
    Vagy a szálak közti távolság és az elektromostöltés lenne a kulcsa?