59
-
djukel #1 mini lidércek lesznek a mobilok. -
oneman #2 ebben semmi újdonság nincs.
már ezer éve létezik az erre alkalmas technológia, meg társai.
lásd: Peltier-elem...
ehhez csak a hülye (mármint mérnökök között) nem tud csatolni olyan áramkört ami ugyanezt a funkciót ellátná
engem nem győzött meg
iszonyat kevés az az energia, amit ez nyújtani tud -
oneman #3 a töltéspumpa (charge-pump) is ezeréves dolog...
rs232 szintillesztő IC-kben is ez van, meg még vagy ezer más dologban -
Caro #4 Nem baj, a lényeg, hogy foglalkozzanak a technológiával.
Én is gondoltam már rá korábban, hogy milyen király lenne akksik helyett a szervezetből nyerni az áramot, az ilyen eszközökhöz.
Ahhoz, hogy ez sikeres legyen tovább kell csökkenteni az áramkörök fogyasztását, és ennek a teljesítményének a növelése se ártana.
Mondjuk én nem a testhőre gondoltam, én valahogy a cukrot használnám fel. Csak ahhoz sokkal nehezebb hozzáférni. -
Sundance #5 uhh ez még töltéspumpa nélkül is menne, sőt megy is máshol.
nem egy eget rengető újdonság, sőt. Ennek nemcsak minden eleme, de így egyben is volt már :S -
Sundance #6 Cukorhoz tök könnyű hozzáférni, ott van a pócon a boltban 
-
savior #7 latom ez az emberke is megnezte a matrixot -
Turmoil #8 Mikor fog neked a Peltier-elem elektromos áramot termelni hőből? Olvass már utána kicsit. A Peltier nem kevés áramot fogyaszt, hogy az egyik oldalán elnyelt hőt a másikra pumpálja. Itt meg ugye az a lényeg, hogy a hőmérséklet-különbségből elektromos áramot állít elő... Ez pl. pont jó lenne a proci-hűtő ventilátor meghajtásához, ha már ilyenről beszélünk :) -
Matt0123 #9 "iszonyat kevés az az energia, amit ez nyújtani tud"
még mindig jobb mint a semmi... -
oneman #10 a Peltier elem az mindkét irányban működik... (ha még nem hallottál volna róla...) -
Sundance #11 Jujjuj, Turmoil, akkor inkább Te nézz ennek utána kissé....... -
Turmoil #12 Igaz, ezt benéztem:)
Bár a hatásfoka miatt az sem a kánaán :))) -
sonicXX #13 Ez engem érdekel. Úgyis mocskosul drága a távhő, így kis idő múlva talán legalább az ELMŰ számlától meg lehet majd szabadulni :)
(legalább részben, remélem) -
Caro #14 Azért nem egészen.
Három hőelektromos effektus létezik, a Peltier-effektus, a Thomson-effektus, és a Seeback-effektus.
A Thomson-effektus most nem lényeges, az akkor van, amikor egy vezetőben áram folyik és hőmérsékletkülönbségek vannak benne.
A Peltier-effektus az, amikor két különböző fém (vagy félvezető) kontaktusánál áram folyik át, akkor a kontaktus melegszik vagy lehűl, az érintkeztetett fémektől és az áram irányától függően.
Itt a Seeback-effektust használják, az pedig az, amelyiknél a fémek kontaktuspontjai különböző hőmérsékleten vannak, és ennek hatására feszültség jön létre a két pont között.
Félvezetőkkel sokkal nagyobb feszültségek nyerhetők ki, mint fémekkel. -
L3zl13 #15 Miért a mobil telefonok jutnak minden f@szságról az emberek eszébe. Szvsz esély sincs arra, hogy ezt a technológiát arra használjuk fel.
Orvosi eszközökben való alkalmazás viszon kitűnő. -
oneman #16 ezek effektusok... de amit Peltier-elemnek hívunk, az a Peltier-Seebeck effektust használja ki, és így mindkét irányban jó -
savior #17 mert mobil telefonbol kicsit tobb van, mint orvosi keszulekekbol. tehat ha mobiltelefonhoz fejlesztik, akkor nagyobb az esely, hogy elterjedjen, es utana atlehet ultetni masba is a dolgot. -
#18
Hm. A képen látható adatok alapján ez pont 2 mW. Egy átlag mobiltelefon teljesítmény felvétele készenléti állapotban 0,5-1W, használatközben ez ennek a többszörösére megy fel, pláne nagyméretű színes kijelzők esetén, esetleg kihangosítás (pl. zenelejátszás mellett). Na most ha átlagosan 1W-os teljesítményfelvételt feltételezünk, akkor a képen látható felület 500x kell az 1W-hoz.
Nos mondjuk ettől függetlenül érdekes ez a megoldás, csak épp nem új. ;)
Ja és még egy érdekesség egy átlagos testalkatú felnőtt ember átlagos mozgás közben mint egy 100W-nyi teljesítménynek megfelelő hőenergiát disszipál a környezetébe. -
Caro #19 Egy ember biztosan több, mint 100 W teljesítményt ad le. 100 W az kb. átlagosan jön ki, terhelés esetén a hasznos teljesítmény felmehet 200-300 W-ig, tovább nem nagyon bírja senki sem tartósan.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szervezet kb. 25% hatásfokkal dolgozik, akkor máris 1 kW-nál vagyunk. Persze az hő, és nem nagyon lehet már felhasználni. -
nyalógép #20 Ha 1-2fok hőkülönbségből ennyi áramot ki lehet hozni, akkor egy végbélbe felhelyezhető(államdó hőmérséklet van) részegység és 22 fokos külső egység között talán már rádió hallgatáshoz is elegendő áramot lehetne termeltetni.
-
UnnameD #21 Ennyi erővel egy peltiert is feldughatnak az emberek seggébe. -
savior #22 azert az az 1-2 hofok kulonbseg csak nyaron igaz -
savior #23 meg ezt leginkabb csak szuk nadragzsebben hordva lehetne hasznositani, kulonben nagyon rossz lesz a hoatadas. esetleg noknel vegbel helyett pl tamponba szerelhetnenek ilyen kutyut -
Cleawer #24 Napelem mellett? 
-
nyalógép #25 Még lehet, hogy az ülőmunkát végzők lesznek a megoldás az ország áramhiányára. -
sathinel #26 lol a feles energiát meg rezgésre használná?:D -
Sundance #27 A Peltier elem jó áramtermelésre. Én csak ennyit mondtam, és így is van. Ki is próbáltam anno. -
STurmGewehr #28 ha leadjuk a hőt megfázunkXD
-
#29
Végülis a Mátrix c. filmben a gépek is az emberekből nyerték az áramot, csak ők kicsit dúrvábban nyomták.... -
Xantia #30 Szerintem az egész hülyeség.
Ha az elemet beépítik a bőr alá, akkor nem lesz hömérséklet különbség -> nem termel áramot.
Ha nem építik be a bőr alá, hanem tapaszként működik, akkor kényelmetlen lesz (koszolodik, ragasztás kérdése, tisztálkodás kérdése stb.). Ennél már egyszerűbb akkumulátort tölteni. -
shusaku #31 Na végre valami jó ötlet! Vajaskenyérrel működő mobiltelefon :) -
#32
Szerintem termeljünk áramot a globális felmelegedésből!;)))
Csináljunk egy űrliftet, ami Peltier elemként is műxik, és a légkör és a világűr közötti hőmérséklet különbséget használja ki!;)) -
Epikurosz #33 Az a kis watt 2x2 centisre igaz. Ha beborítod magad egy ilyen pólóval, akkor kijön több watt is, okosok.
Jobb ötletem van!
heuréka!
Copyright Epikurosz 2007.
A cipőtalpba kell olyan kis dinamót rakni, mint a kézzel "pumpálható" orosz zseblámpák, vagy a rázogatós kínai gagyi zseblámpák.
A cipőtalpból meg mennének szépen fel a kábelek a fejed búbjáig. Amikor lehúzod a cipőt, előtte ki kell húzni a kábeleket.
Mondjuk ilyen alapon sok érdekes dolgot lehetne magába a cipőbe is építeni, kezdve a lépésszámlálótól az mp3 lejátszóig.
A súrlódás miatt persze picit nehezebb lenne a járás, de légpárnával, rugókkal lehetne ezen javítani. Végül, egy öregember is olyan ruganyos léptekkel járna, mint egy kamasz. Hurrá!
:-)
-
L3zl13 #34 Szerintem meg inkább kössünk rá egy bazinagy atomerőművet, és a peltier elemmel hűtsük a légkört...
De mindegy, mert az űrlift kábele globális szinten elenyésző hőt lenne képes elvezetni, és ezért egyik célra sem érdemes felhasználni. -
huuu #35 kurbli.
De nem értem miért nem jelennek meg a mobilokon...
Már jónéhányszor nagy hasznát vettem volna. -
#36
Mondod te, de a klimatizálási elveknél pontosan ekkora hőteljesítményre számolnak irodákban tömegközpoontokban, lakásban, stb, na már ahol számítanak. Az öszes hőtechnikai jegyzetbe is mind ez az érték van. Azt nem tudom, hogy a te számításod hogy jött ki, vagy honnan származik, de érdeklne. -
UnnameD #37 Heh, peltiert elég lenne csak az űrbe rakni, az egyik fele mindíg a napra nézne, ott lenne párszáz fok, a másik fele meg pár kelvin lenne. Igen nagy hőkülönbség. -
Caro #38 Igen, egy ember egész nap átlagosan 100-130 W hőteljesítménnyel működik, attól függ, hogy nő-e vagy férfi.
A napi élelmiszerbevitel energiatartalmából kiszámítható.
Wiki szerint egy folyamatosan max. 3W/kg teljesítményre képes, ez egy 70 kg-os embernél kb. 200 W. Profi sportolóknál ez felmehet ennek duplájára. Rövid ideig viszont képesek akár 25W/kg-ra is, de csak a profi sportolók, ami majdnem 2000 W-ot jelent.
Ahogy viszont én értelmezem, ez mechanikai munka, ezért bele kell venni még a hatásfokot is, a többi hő, ez 14-27% között mozog.
-
KISSMYPS3 #39 ezek le vannak maradva
Orosz fejlesztés -
Caro #40 Én csak a fogalmakat akartam tisztázni :)
Igaz, hogy Peltier-elemnek hívják, de nem a Peltier-effektust használják ki benne.