28
-
roliika #1 
Ez jóóó híííír...csináljanak sok olyan gépecskét mint pl a Mac mini. :)
-
bandypappa #2 jah póverboksz -
LADA Kalina #3 én is díjazom az ötlet, kár hogy oan keveset tud(csak 10/100 lan, vga kimenet..., max. 1 giga memót elbíró foglalat- vagyis inkább a csip), meg a képeket nem naon értem, pölö a leírásában a hálózati csatoló melletti hosszú tűsor mögött van 1 sata csatlakozó, itt a képen nincs olyan... -
#4
És hol van ezen a proci és a memóriafoglalat? -
waterman #5 lehet, hogy az a sata dolog lemaradt a referencia lapról..
különben miért nem csinálnak olyan chipet, ahol a chipset-vezérlő is benne van eleve? ha már ilyen kicsiben gondolkodnak, akkor csak rá kell nézni a képre. a legnagyobb helyet ez a kettő "nagy" chip foglalja. úgy vettem ki a leírásból, hogy a chip nem tartlamaz memó vezérlőt, tehát először minden kérést és kommunikációt eleve át kell passzolnia a chipsetnek. szerintem biztos kevesebbet enne, ha ezt az átdrótozást egy chipen belül oldanák meg. ja és gyorsulna is. meg ha ez lértejönne, akkor ők gyártottak volna először pc-s system-on-a-chip elrendezésű rendszert.
különben gratula nekik! én ugyan megvárnám, hogy ők is produkáljanak olyan eden procit amiben van logikailag két mag, mert amivel egyszer találkotzam, az apró dobozban apró teljesítmény volt.. -
Kobaljov #6 a VIA ilyen alaplapjain integrált a proci, a memóriafoglalatot hirtelen én sem látom, bár asszem SO-DIMM-et használ (mint a notebookok) -
#7
Nem mutatjak a masik oldalat...Lehet ott is vannak aljzatok? -
#8
Vannak bizony :) Latszik is a kepen!
-
Kobaljov #9 ezeket a gépeket nem komolyabb teljesítményre tervezik eleve, hanem a méretük, fogyasztásuk, csöndességű a legnagyobb előnyük, és egyszerűbb irodai PC, házi szerver, stb. a felhasználási területek elsősorban, így talán a 10/100-as LAN, 1 giga memória stb. bőven elegendőek ilyen célra. Kis méretben komolyabb teljesítményre inkább a notebook alkatrészekből összerakott gépek vannak. -
Kobaljov #10 csináltak már VIA-ék chipsettel integrál procit pár éve: hír -
fflx #11 de miert tagaszkodnak ehhez a lap elrendezeshez? miert nem lehet, mondjuk pl kocka?, vagy akar 3 lap egymason, vagy akarmi, akkor alapteruletre meg kisebb lehetne -
TH448 #12 Kérlek, ha ilyeneket szólsz be, inkább meg se szólalj!
Mac minihez hasonlítani ezt... Pont a lényeget nem látod. -
Kobaljov #13 gondolom az alaplap gyártási technológiája + a költségek határozzák meg a formát, meg aztán valami házba is bele kell majd rakni azt az alaplapot -
roliika #14 Vagy inkább te nem. Ez is kicsi és keveset eszik, de valszeg jó sebességgel egy linuxot vagy OS X-et is tudna gond nélkül futtatni. A helyfoglalása kevesebb kb feleakkora lenne mint egy Mac mininek. -
szombi #15 Ez a kis lapocska máris mutatja, hogy a mai alaplapi tápcsatlakozó forma(20+4 tűs) mennyire fölösleges!
Például a 3.3V-ra egyáltalán nincs szükség, mert a proci és a memóriák feszkóját
12V-ról az alaplapi tápszabályozó FET-ek oldják meg, a 3.3V-os kimenet mégis 20-30 A-ra van méretezve.
Sok vezetéken ezek közül milliamperes áramlás folyik, mégis ugyanolyan vastagok, és a csatlakozó is ugyanolyan széles mindegyiknél.
Szerintem már ideje lenne váltani, például kizárólag 12V-ot kéne a tápnak adnia, amiből az alaplap FET-jei előállítják a proci és a csipszet szükségletét(ahogy manapság is), illetve a többi eszköz önmagának az 5V-ot, ha szükséges.
A negatív feszültségeket(-5V,-12V) is az alaplap állítaná elő, az ATX kapcsoló
pedig impulzussal történne.
Például kikapcsolt állapotban a táp stabil 3-5V-os feszkót ad, aminél az alaplap tápellátója még nyugalomban marad.
Ha a tápkapcsolót benyomják, akkor egy nagyfrekis impulzussal a tápellátó
érpáron jelzi az alaplap, hogy kéne a 12V-os cucc, a lekapcsolás is így működne,
ahogy a POWER GOOD jelzés is. -
#16
Hát a procifoglalat a lap közepén látható proci alatt van :) a ram foglalat meg az a kis bigyó ott sok tűvel.
Azé kúl hogy a mai alaplapok is tele vannak hülye tekercsekkel, meg kondikkal(ha egy alaplap tönkremegy általában ezekkel is van a gond), ezen meg szinte semmi nincs. Jó dolog. -
#17
Ha az ésszerűség szerepet játszott volna a PC fejlesztésében, akkor eleve ATX sem lenne.. meg tök más lenne az egész elrendezés, a foglalatok, meg szinte minden szabvány.. meg legalább 1 lépcső kompatibilis lenne le meg felfelé.
De sajna ez qrvára nem érdekli a gyártókat, csak a licence díjak, meg az új szabadalmak. :( -
HUmanEmber41st #18 Olyan helyre, ahol csak szövegszerkesztés folyik, vagy szerver-terminálként ezt bele lehetne építeni a billentyűzetbe,(C64 rulez) vagy a monitor talpába (MAC).
Nagyon nem látok rajta soros bill+egér csatit, gondolom, ezek is USB-ről mennek. -
kvp #19 A dokumentacio fent van a via oldalan. Ezek alapjan:
-a memoriafoglalat alul van, laptop memoria kell bele
-a sata csatlakozo a jobb felso sarokban van, csak nem forrasztottak bele tuket, de ott van a forrasztasi helye
-1 ps/2-s csatlakozo van rajta, mint a legtobb laptop-on, tehat oszthato es az egyik tusoron van
-a vga mellet egy 9 tus soros port van
-a keretes dugo kombinalt dvi/lvds integralt lcd kimenet
-a blokkos dugo a video input/tv dekoder kartya helye
-a keretes dugo mellettiek a hangcsatlakozok, attol jobbra fent van a ps/2 es az elolapi gombok tusora az alatt meg az usb-s sor
-a bal also sarokban levo tapcsatlakozot megvaltoztattak, atx szeru, csak 12 mini blokkal (ebbol 1 db 12 voltos, a tobbi 5 vagy 3.3 volt, pwr ok es pwr good van)
-a meret azert ilyen, hogy egy wide screen-es lcd-s umpc-be be is be lehessen tenni (a ps2 es a vga lenne a kulso, a dvi pedig a beepitett lcd csatlakozasa) -
#20
Na azlesz majd a nemsemmi ha ezt a méretet felsőkategoriás cuccok fogják elkodni mármint brutál proci izom vga több ram! -
#21
És hol vannak az USB csatik? -
dez #22 "tápszabályozó FET"
A pontosság kedvéért: ilyen nem létezik. A FET egy speciális tranzisztor, aminek egy "be" és egy "ki" állapota van, azaz egy kapcsoló. Főleg azért jó, mert a "be" állapotban nagyon alacsony a belső ellenállása, így nagy áramokkal is tud dolgozni, kis méretben. Nos, ez az alkatrész egy kapcsolóüzemű tápáramkör része, azaz nem ő szabályozza a feszültséget, ő csak a tulajdonképpeni szabályzó áramkör által irányítottan kapcsolgat. -
dez #23 De van, csak kicsik: kisebb áramokhoz kisebb tekercsek is elegendőek, és a nagyméretű elektrolit kondik helyett kisebb, de drágább tantálkondik vannak.
Amúgy itt látható a hátulja is: link -
GABOR16 #24 Vicces, de a lap közepén látható kocka az a Via VX700 as chipszet. :)
A proci mellete van, a kissebbik :) .
Egyébként a C7 es Via procik kb hozzák a Celeron M szintjét azonos órajelen kisebb fogyasztással. -
#25
En nagyon orulok egy ilyen tipusu fejleszesnek. A rengeteg feature meg minden, de ugy gondolom kicsit draga. Eddig a Freescale, es ARM megoldasokban gondolkodtam, de ha elerheto aron fogjak nyomatni az x86-os rendszereket, akkor megfelelo alternativa lehet. Nem kellesz gorcsolni a 8 bites PIC es Atmel rendszerekkel.
Sok sikert kivanok a VIA-nak. -
stremix #26 Procihűtő nem is kell rá? -
xuldar #27 3 hozzászólással lejjebb linkelt dez pár képet. Ha megnéznéd, látnád a hűtést is. A cikkben szereplő képen nyilván azért nincs hűtés, hogy ne takarja ki a lap "tájképét". -
Kobaljov #28 + a korábbi változatoknál is változott, volt olyan amihez kellett aktív hűtés van amihez nem, de ezeken a divatfotókon nem látszik soha