26
  • G_ArchAngel #1
    Le a kalappal - jó kis írás lett!
  • concrete
    #2
    "Éppen (is) ezért dolgoznak Hollywood-ban a mai napig filmre"

    Éppen ezért (is) ..., a cikk szimpatikus, főleg a legutolsó bekezdés :)
  • Basic
    #3
    Nagyon jó cikk, gratulálok!
  • Gladiator
    #4
    Szerintem az nem igaz, hogy a digitalis nem fogja soha megolni az analogot.
    A cikkben is le van irva: az analog fenykepezes tobb mint 100 eves, tobb mint 100 eve fejlesztik, oriasi elonyben van. Szerintem 100 ev mulva mar siman lesz olyan digi gep (ha csak ki nem talalnak addig vmi mast) ami siman veri az analogokat. Bar az is igaz, hogy az analog is eleg sokat fejlodhet meg a kovetkezo 100 evben, bar annak fejlesztesebe nem fektetnek akkora energiat/penzt, mint a digitalisba.
  • G_ArchAngel #5
    A cikk írója is ez írta:
    "Valóban vége az analóg fotótechnikának? Valóban minden területen a digitális technika fog győzni? A válasz nem. Nagyon úgy néz ki, hogy a film soha nem fog megszűnni. Az amatőr és professzionális fotózás világa rendkívül változatos, a fotós a legkülönféleképpen fotózhat és különféle igényeket támaszthat a felszerelésével szemben."
  • pitiless
    #6
    Akkor megtudtuk hogy mind2 jó, és maradni is fog. A profi fotósok (nem az esküvői fényképészek) szerintem maradjanak csak az analógnál, mert az értékesebb. Másképp ítéljük meg ugyanazt a munkát, a befektetett idő, tudás tekintetében. 1 kollázst nem ugyanaz filmmel megcsinálni vagy photoshoppal. 1 analfabéta balfasz is össze tud hozni egy hangulatos képet akár irfanview-val, vagy 2 random photoshop filterrel, de csinálja meg ugyanazt filmmel. Én az utóbbit azé többre értékelem.
  • G_ArchAngel #7
    mivel tanultam laborálni, ezért kijelenthetem: egyáltalán nem bonyolultabb, csak ha hibázol, akkor nem lehet visszavonni:)
  • pitiless
    #8
    Akkor tévedtem.:) Bevallom nem értek egyáltalán az analóg fényképezéshez. Azt hittem hogy sokkal de sokkal nehezebb azt összehozni mint filterek között pancsolni. De ha nem akkor majd ha sok pízem lesz lehet ha megpróbálkozom vele!
  • babajaga
    #9
    "mint filterek között pancsolni. "

    Mit csinálni a szűrők között? Tényleg nem értesz hozzá. Próbálj csinálni egy színes negatív meg papírhívást majd megtudod milyen könnyű. A hívó hőmérsékletét pld 22fok + - 0,25 fokon kell tartani. A papírt még színhelyesre is kell szűrőzni.
  • AranyKéz
    #10
    Jobb szenzorokkal mindenképpen a digitális a nyertes

    Már van 1-2 kísérlet érzékenyebb valamint nem Bayer mintázatú szenzorokra de sajna még nem terjedtek el hogy megfizethető legyen.

    "Ráadásul filmes gépnél, a különféle érzékenységű filmeknek különféle színviláguk van" - valaki tud mutatni példát ? Kíváncsi vagyok
  • babajaga
    #11
    Az érzékelők se egyforma színvisszaadásúak. Minek kellene bármelyiknek nyerni? Láttál már egy Linhof technika gépel készült épület vagy festményfotót? 9x12 ; 13x18 ; 18x24 cm-es negatívra?
  • babajaga
    #12
    "nincs a rossz minőségű automatikus előhívó berendezések miatti minőségromlás vagy hibás szín."

    Nincsenek gagyi automata hívók és nagyítók, a bennük levő vegyszereket egyenest a gyárból kapják, nem úgy pancsolják, a gép precizen dolgozik, csak jól exponált filmet kel beadni. Ezek többmilliós berendezések nem úgy vannak barkácsolva.
  • balukax
    #13
    "Tehát a minőség. Valóban, azt megállapíthatjuk, semmi sem hasonlítható - legalábbis a képminőség és felbontás szempontjából - egy középformátumú filmes géphez."

    Azért a digitális megoldások se gyengék:
    http://www.phaseone.com/Content/p1digitalbacks/P%2045.aspx

  • direwolf
    #14
    Tár megbocsásson a szerző, de vitatkoznék! Egy 35mm-es film maximális felbontóképessége ~20mpix körül mozog, de akkor csúcsminőségű alapanyagról csúcsminőségű gépről, csúcsminőségű objektívről beszélünk, és ne felejtsük ki a körülményeket sem, ez az érték "ideális" fényviszonyok mellett, tripodról fényképezve érhető el. Átlagos körülmények között átlagos eszközökkel "4mpixnél" nem lehet jobb minőséget kihozni az analóg technikából. Nyugodtan meg lehet nézni nagyítóval a negatívot "szemcse" szintig, és lehet számolgatni.
    Ami viszont igaz, és erre nem tér ki a cikkíró, hogy a színvisszaadás az analóg technikánál még a leggagyibb készülékekkel sem áll meg 8biten (igaz lenagyítva mindez el is tűnik)
    Egyszóval az analóg filmek egyetlen előnye a színmélység, nem pedig a felbontás.
  • babajaga
    #15
    "átlagos eszközökkel "4mpixnél" nem lehet jobb minőséget kihozni az analóg technikából. "

    Akkor te nem láttál egy jól exponált és jól nagyított színes képet. Mi köze az állványnak a megapixelekhez?
  • huuu
    #16
    pl: Be kell menni a Plazamoziba ahol 35mm-es kópiáról tolják a mozit.
    A képernyő felbontása nem 20 Megapixeles.
    Ha az lenne és digitális vetítés lenne akkor a kutya nem járna moziba, mert csapnivalóan pixeles mozit néznénk.
    A professionáli filmfelvevő gépek pl: http://en.red-dot.org/316+M53625d86a77.html
    Itt kezdődnek.
    Ezt a mai szinten digitális készülék nem tudja leváltani.
    És egy jódarabig nem is fogja...
    A fotótechnikában detto nem fogja leváltani a digi gép az analógot.
    Még ez a készülék sem alkalmas az összehasonlításra: http://www.roundshot.ch/xml_1/internet/de/application/f469.cfm
    Nem értem miért ez a cikk.
    Majd talán 2020-ban térjünk rá vissza.
  • huuu
    #17
    Itt is leget böngészni!
    Egyenlőre a digitális kamerák a HD televizió adásra képesek.
    http://www.panavision.com
  • Inquisitor
    #18
    Jó, de egy kép minősége NEM csak a pixel és szinfelbontáson múlik.
    Például egy régebbi, de normális optikás "profibb" 4 Mpixeles digitális kamerával jobb képet lehet csinálni, mint egy mai "kommersz" kategóriás 6-8 Mpixeles kamerával.
  • Cat #19
    a másik, hogy a filmtekercsnek a videókamerával ellentétben van "mélysége" - ha bekapcsolod a tévét, az olcsó sitcomok videókamerával készülnek. Egyértelműen látható a képen, hogy melyik készült filmszalagra, melyik videóra.
  • usererror
    #20
    Tetszik a cikk, pláne amiatt, hogy nem tör pálcát egyik technológia felett sem. Egy alapvető dolgot szerintem nem szabad elfelednünk. Bármennyire is új digitális módszereket dolgoznak ki a fényképezésben, mindig lesz az embereknek olyan csoportja, akik az anyaghoz, a megfoghatóhoz kötődnek. Éppen ezért úgy vélem, hogy dőreség az analóg technikát temetni.
    Számomra is más, sokkal intenzívebb élményt jelent az analóg technika, a löttyök kevergetése, a hívás-mosás-fixálás szentháromság, a sötétben gubbasztás a spájzomban akár egész éjszaka, annak ellenére, hogy van digitális és pár analóg gépem - és ezzel együtt összehasonlítási alapom is.
  • babajaga
    #21
    Ha ma kiadják valakinek hogy csinálja meg legmagasabb műszaki színvonalon a Parlamentet akkor 18x24-es Linhof Technika vagy ahhoz egyenlő műszaki síkfilmes géppel fogja megcsinálni mert még csak azzal lehet.
  • DcsabaS
    #22
    Erdemes megfontolni a kovetkezoket:

    1.) Ha kezbol fenykepezunk es esetleg mozgasban levo dolgokat, akkor a kep infotartalma a lateralis felbontas szempontjabol tenyleg nem lesz nagyobb durvan 4 Mpixelnel, akar filmre fotozunk, akar CCD-re, akar CMOS-ra.
    Ennel nagyobb felbontast akkor lehet elerni, ha stabilan all a gep, kivalo az optika, tokeletesen beallitott a fokusz, megfelelo a megvilagitas, stb., vagyis eleg specialis korulmenyek kozott.
    Jellemzo viszont, hogy a DIGITALIS technikat hasznalo fenykepezok hasznalhatnak olyan remegeskompenzaciot es autofokuszt, amelyek reven a kezbol valo fenykepezesnel elonybe jutnak az analog fenykepezokkel szemben. (Azoknal ugyanis korlatozottabbak az ilyen lehetosegek.)

    2.) Valo igaz viszont, hogy A MAI digitalis fenykepezo gepek dinamika tartomanya (szinmelysege, gammaja) nem eri el az analog fotozaset. Azonban az egyaltalan nem termeszeti torveny, hogy igy is maradjon. Hataresetben meg jobb is lehet (manapsag mar a csatornankenti 8 bit helyett 12-16 bit kornyeken jarunk es integralassal ez meg tovabb javithato).

    3.) Vicces dolog a plaza mozikban vetitett filmeket peldanak hozni a csodalatos 35 mm-es analog minosegre, ugyanis a mai nepszeru filmek (pl. ujabb Csillagok haborui) jo reszenel a vetiteshez hasznalt kopiakat 1280x1024-es anamorfikus MPEG-2 formatumbol fotozzak a filmre!
    Eppen ezert a moziban lathato minoseg NEM IS LEHET brutalisan jobb, mint a DVD-nel hasznalatos 720x576 pixel lehetosege, illetve csak kis mertekben jobb, mint a kisebbik HDTV felbontas (1280x720), es hatarozottan gyengebb, mint a nagyobbik HDTV felbontas (1920x1080). Ezek utan talan nem meglepo, hogy a manapsag gyakorta hasznalatos szamitogepes animacios jo reszet is csupan 1280x1024 pixelen renderelik (es orulhetunk, ha a HDTV terjedesenek hala atternek legalabb az 1920x1080-ra.)

    4.) Az analog fenykepezo filmeket tomegesen elohivo sok millios berendezesek is gyakorta tartalmaznak egy kozbenso digitalis formatumot (ti. igy tudjak konnyen automatizalni a korrekciokat), igy aztan persze a fenykepek vegso minosege sem lehet ennel jobb.

    5.) Hogy mi a "profi" es mi az "egyeb" fenykepezes, azon is lehet vitatkozni. Egyesek szerint az a profi, ha valaki a Parlamentet fenykepezi 1 db valamire, a leheto legjobb minosegben.
    Masok szerint viszont inkabb profi pl. a csillagaszat fenykepezesi igenye. Vagy a modern orvosi mikroszkopok igenye. Vagy az elektronmikroszkopoke. Vagy a rontgendiffrakcios berendezeseke. Ezekben az esetekben (pont a professzionalis igenyek miatt) szinte menekulnek az analog fenykepezestol (CCD a nyero).

    6.) Hogy meddig marad meg az analog fenyekepezes? Szerintem hamarosan csak elszigetelt esetekben. Amikent analog magnokra sem rogzitenek mar igenyes esetben kepet, vagy hangot (plane fonografra).

    7.) Nagyobb problemanak tartom az LCD jellegu digitalis megjelenitok (monitorok es TV-k) tulzott (kisse ido elotti) elterjedeset, ugyanis ezek szinvisszaadasa jelenleg joval gyengebb meg a 3x8 bites CRT-s megjeleniteshez kepest is, ami visszaveti a CCD-k szinmelysegenek javitasat.
  • babajaga
    #23
    "Hogy mi a "profi" es mi az "egyeb" fenykepezes, azon is lehet vitatkozni. Egyesek szerint az a profi, ha valaki a Parlamentet fenykepezi 1 db valamire, a leheto legjobb minosegben."

    Félreértetted amit írtam. bármely épületet ma legmagasabb szinten 18x24-es síkfilmes műszaki fényképezőgéppel lehet megcsinálni. Ilyen pld a Linhof Technika. Nincs olyan digitális gép amely ehhez alkalmas volna, nem részletezem miért. Riportképet már egy jó full fram-el meg lehet csinálni, de a Playboy stúdiójában már inkább középformátum a használatos mert ők meg teljesen rámennek a technikai színvonalra.
  • babajaga
    #24
    "analog fenykepezo filmeket tomegesen elohivo sok millios berendezesek is gyakorta tartalmaznak egy kozbenso digitalis formatumot (ti. igy tudjak konnyen automatizalni a korrekciokat), igy aztan persze a fenykepek vegso minosege sem lehet ennel jobb."

    Ezért nyomtatom én magam ki az érdemesebb képeimet mert egyedül én tudom hogy milyen volt a mikor a felvétel készült, ezt más nem tudhatja.
  • direwolf
    #25
    És tudod mennyi a legjobb fotópapírok kontrasztvisszadása? 200:1! :) Miről is beszélünk???
    Ja igen, normál körülmények: egy jobb minőségű kompakt gép optikája (nevezzük mondjuk Canon-nak) megáll 6 megapixelben. Ez fizika, ki lehet számolni a diffrakció, lencseméret, fókusztávolság, fény hullámhossz tudatában bármilyen rekesz/fókusz állásra. Szóval lehet álmodozni, de a mai digi gépeknél csak a vérprofi analóg cuccok jobbak.
    Egyes egyedül a színmélység ami még egy nagyon szűk réteget érdekelhet, ezen nincs mit vitatkozni.
  • DcsabaS
    #26
    Csak akkor, ha egyetlen 1 kepet keszithetunk. Mert egyebkent ultra nagy felbontasi igenyek eseten lehet csinalni mozaikot, es ehhez a digitalis technika messze kenyelmesebb/hatekonyabb. Ezzel a technikaval a felbontasnak tulajdonkeppen nincs is felso hatara, csak a bevetett szamitogepes hatter.
    Ilyen mozaikokat eloszeretettel hasznalnak pl. a csillagaszatban, a hadseregben, vagy nagyon terjed varosok ultra nagy felbontasu panorama fenykepezese is (messze 20 ezer x 5 ezer pixel folott). Nekem is van pl. a Foldgomb feluleterol ilyen komponalt kepem, 40 ezer x 20 ezer pixeles felbontasban. De megfelelo program hasznalata mellett valojaban meg arra sincs szukseg, hogy igazabol 1 db-ra konvertaljuk a kiindulasi kepeket, ahogyan pl. a GoogleEarth sem 1 db-ban tarolja a Fold felszinenek fotoit.

    Analog gepekkel, plane szamitogepek nelkul, ezek a tavlatok nem nyilhattak volna meg. (Amugy jo kerdes, hogy az egyebkent gyonyoru magyar Parlamentrol, illetve a Citadellas budapesti latkeprol eddig miert nem csinaltak ilyen ultra nagy felbontasu mozaikot. Vagy csak en nem tudok rola?)