52
-
#1
Előre mutánsok! :D -
Inquisitor #2 Miköze a témának a mutánsokhoz? Ellenben ha ágyhoz vagy tolókocsihoz köztööt gerincsérült lennél, akkor tutira imádkoznál, hogy minnél gyorsabban fejlődjön a dolog. Persze ebben az ellenörizetlen szövetfejlődésben azért lehet valami ... -
#3
Mi köze a témának az imádkozáshoz? Ha belémböknének ilyet, akkor tuti imádkoznék, nehogy harmadik fülem nőjön. Ebben a tolókocsisban azért lehet valami... -
Morden23 #4 USA-ban néhányszor került egy lapra az imádkozás és az őssejtkutatás. Legtöbbször nem egymás mellett... -
Ronny #5 remélem sikerül gyógymódot találniuk a Parkinsonra, szegény J. Fox... -
#6
Én ha tolókocsiban ülnék biztos, hogy válalnám azt a kockázatot, ahogy te mondod, hogy nő 1 harmadik fülem, annak érdekében, hogy teljes életet élhessek. -
Morden23 #7 Egyetértek. -
#8
Naná.. Három füllel teljesebb lesz a hallása, mint bárkinek. :)) -
dez #9 És ha olyasmi történik, amitől még rosszabb lesz az életed? Az egy szép öngól. Még nagyon sokmindent nem tudnak a szervezet és az egyes sejtek működéséről.
Egyébként jópár hivatalosan gyógyíthatatlan betegségre léteznek hivatalosan nem elismert gyógymódok. A miértek tárgyalása messzire vezetne. -
Genesis87 #10 Erre az utolsó hozzászólásra és az egészhez annyit fűznék hozzá hogy, ha jól emlékszem, akkor az eredeti Superman mozi főhőse Christopher Reeve is abban, halt meg, hogy ő próbálta ki arra a betegségre az ellenszert, amely neki is volt. Persze minden gyógymód, módszer kockázatos, de aki kerekes székben éli le az életét stb. szerintem vállalhat némi kockázatot saját és társai érdekében is. Persze ez magánvélemény, én szerencsére egészséges vagyok. -
Epikurosz #11 "És ha olyasmi történik, amitől még rosszabb lesz az életed?"
Igaz, de vannak egyrészt, akiknek már nem sok veszítenivalójuk van, másrészt olyanok is, akik vállalják a kockázatot.
Hirtelen Stephen Hawking jutott eszembe. Mindig, amikor ehhez hasonló orvostudományi fejlődésről hallok, rá gondolok.
Neki megmaradt az esze, és úgy néz ki, hogy ezt értékeli a legjobban, és amíg megvan, addig nem akar kockáztatni. Persze, ha az agysejtjeit is megtámadná valamilyen kór, pld. az Alzheimer, akkor szerintem ő is lépne.
Volt egy nagybátyám, aki kb. 55 évesen agyvérzést kapott, lebénult az egyik oldala, és deréktól lefelé teljesen. Ágybanfekvő beteg volt, teljesen magatehetetlen. A felesége 8 évig gondozta. Szomorú volt nézni, ahogy fokozatosan leépül. Egymás után hullottak ki a fogai, nem tudott beszélni. Amikor utoljára láttam, azzal bíztattam, hogy minél tovább húzza, annál jobb, mert talán megéri, hogy az orvostudomány talál megoldást a bajára. Úy köszöntem el tőle, hogy: "Fel a fejjel!" Mosolygott.
Rá két évre, miután az egyik fia szívrohamban meghalt, ő sem bírta tovább, egy héttel a fia halála után temették.
Szomorú történetek ezek, de nem szükségszerűek, bízni kell a jövőben. Bocsánat, ha közhelyes voltam. -
dez #12 Rendben, csak ugye nagyprofit reményében mindenfélét igérgetni, és fokozottan kockázatos, mai állás szerint kontárkodásnak minősülő emberkísérleteket végezni nem túl szívderítő dolog... -
dez #13 Engem az idegesít, hogy kevés non-profit alapkutatást látok, és annál több elavulóban lévő tudáson alapuló profithajhász próbálkozást. Pedig mennyi felfedeznivaló van még. -
dez #14 elavulóban lévő tudáson alapuló -> vagy épp nagyrészt ismeretlen területen szerzett, erősen hiányos tudáson alapuló (bár ez volt az előzőleg említett kontárkodás esete) -
#15
Nemsemmi élet... -
bud #16 nekem ehhez csak annyi hozzá fűzni valóm van.. hogy mindenért... szinte mindenért kell némi áldozatot hozni.. az más kérdés ugyebár hogy milyen és mekkora az a bizonyos áldozat.. ezt mindenkinek magának kell eldöntenie... és áldozat nélkül... nem minden működik.. -
BiroAndras #17 "Rendben, csak ugye nagyprofit reményében mindenfélét igérgetni, és fokozottan kockázatos, mai állás szerint kontárkodásnak minősülő emberkísérleteket végezni nem túl szívderítő dolog..."
Nem épp arról szól a cikk, hogy a kutatók is ugyanezt mondják? -
BiroAndras #18 "Engem az idegesít, hogy kevés non-profit alapkutatást látok"
Lehet, hogy csak nem nézel szét eléggé. Rengeteg állami pénzt is kapnak a kutatók. -
dez #19 Igen, többet kellene biológiai alapkutatásokra áldozni... -
dez #20 De, csak én nem arra reagáltam, hanem az itt elhangzottak egy részére. -
dez #21 Akkor biztos csak képmutatásból panaszkodnak... -
dez #22 Egyébként külföldön is ez a helyzet, a Nature, és Science, és más magazinok is rendszeresen írnak róla. -
Zsoldos #23 Annak, hogy nonprofit vagy nem, semmi koze nincs ahhoz, hogy mennyi allami penzt kaszalnak be. -
Epikurosz #24 "...nagyprofit reményében..."
Most, legyünk őszinték. Én jó szakembernek tartom magam a saját területemen, és igenis elvárom, hogy fizessenek meg. Tudom, hogy vannak olyan szaktársak, akik nálam olcsóbban dolgoznak, illetve rablógazdálkodnak. Kinek jó ez?
Másrészt: amikor én igénybe veszem mások szolgáltatásait, már kigyógyultam abból a gyerekbetegségből, hogy az olcsóbbat keresem, mert tudom, hogy a fentiek oda-vissza működnek. Tehát, úgy el szoktam szaladni a nagyon a piaci árak alá kínáló szolgáltatóktól, hogy lobog a hajam. :-)
Kialakult amúgy mifelénk egy olyan közvélekedés, hogy ha valaki orvos, pap, vagy politikus, akkor annak úgymond önfeláldozóan kell munkálkodni mások jólétéért. No, emiatt aztán megszületett a képmutatás, pláne politikuséknál. Ilyen olcsójánosokból van nekünk teli a padlásunk, ill. a parlamentünk. :-) A helyzet azért nem reménytelen, mert alakul ez az egész honi állapot, mint a púposgyerek. :-)
Visszakanyarodva a kacskaringóról, ha piaci verseny van, az nem rossz, akár őssejtkezelések terén. Legfeljebb komoly állami felügyeletre van szükség, mint mondjuk a gyógyszerengedélyezések terén. És persze a kórházak privatizációjára, a borravalós állami népkórházak ledózerelésére, vagy átalakítására. -
dez #25 Na ja, ha nyújtanak is valami a pénzért, és az igazán jó, akkor minden rendben... -
BiroAndras #26 "Annak, hogy nonprofit vagy nem, semmi koze nincs ahhoz, hogy mennyi allami penzt kaszalnak be."
Nem erről van szó, hanem a szponzor érdekeiről. Egy gyógyszergyárnak az az érdeke, hogy ne gyógyulj meg, hanem csak maradj életben, hogy sokáig vásárold a gyógyszereket. Az államnak viszont ez nem jó, mert a számla jó részét ő fizeti, és más közvetett módokon is károsul. Tehát az állami pénzen élő kutatók sokkal valószínűbben végeznek valóban hasznos, lelkiismeretes munkát. Viszont gyakran jóval kisebb a költségvetésük. -
Epikurosz #27 "Egy gyógyszergyárnak az az érdeke, hogy ne gyógyulj meg, hanem csak maradj életben, hogy sokáig vásárold a gyógyszereket."
Ez azért túl kihegyezett: ó, azok a gonosz gyógyszergyártók, akik betegen tartják az embereket...
"A gyógyszergyártók" - ez így eleve problémás, mert ott is van jó gyártó, és van rossz.
Mást mondok: a törzsi varázsló, sámán azért gyógyított meg, hogy maradj beteg? Nem, legfeljebb elvárta a hálát, az anyagit is beleértve. Ma sem más a gyógyszergyárak, orvosok motivációja.
És legyünk már őszinték. Én szedtem olyan gyógyszert, amely adott problémámból tényleg kigyógyított, és ma már nem szedem az adott gyógyszert. Ennek ellenére az illető cég nem ment csődbe, hisz vannak más emberek, akik hasonló problémával küszködnek. Ha az adott kór teljesen megszűnik, akkor sem maradnak hoppon a gyógyszergyártók, legfeljebb átállnak másra. Ha meg minden betegség megszűnik, ami kevéssé valószínű, akkor meg profilt váltanak.
Hogy mást nem mondjak, ha tényleg kijutunk az űrbe, tartósan ott élünk, az újabb kihívásokat, újabb orvosi szakterületeket igényel. Ha meg eljutunk egy másik naprendszerbe, megtelepedni másik bolgyón, megint újabb szakterületeket kell kifejleszteni. Persze, az olyan emberek, akiket pillanatnyi érdekek vezérelnek, csak az orrukig látnak, mindig is problémásak lesznek. Ezért jó az internet is, hogy gyorsan információt tudunk cserélni, hamar megtudjuk, hogy kik azok, akik simlisek. (A hamis információk kiszűrése meg ugye más téma, de itt is müxik az evolúció: aki bedől a hazugságnak, előbb-utóbb megszívja.) -
dez #28 BiroAndras nem gondolta azt teljesen komolyan. Legalábbis nem annyira, mint én, ha én írtam volna. :)
Nos azt nyilván nem tehetik meg, hogy minden egyes gyógyszer, a legenyhébb bajokra való is olyan legyen, ami csak könnyít rajtad némileg, de nem gyógyít meg. Viszont nagyon is sok ilyen gyógyszer van, miközben van mód a kigyógyulásra is. A legtöbb bevétel a nyugtatókból, fájdalomcsillapítókból, gyulladáscsökkentőkből, vérnyomáscsökkentőkből, stb. van. Pedig ezek csak a nagyon felületes tüneti kezelések. De nem csak ennyire közismerten tüneti kezelés célzatú gyógyszerek vannak: a gyógyszerek nagy része tüneti kezelésre való (még akkor is, ha ezt csak egy részüknél ismerik el hivatalosan). Pedig mint tudjuk a tünetek mélyebb problémák jelzései. Mégpedig nagyon sokszor több áttéletel keresztül életvezetési, lelki, érzelmi, stb. problémák állnak a háttérben. Csakhogy még a kormányok érdeke sem az, hogy mindenki nekiálljon feltárni ezeket. A gyógyszergyártóké meg főleg nem, persze. -
dez #29 És azt még hozzáteszem, hogy a szervezet maga gyógyítja meg magát. Egyes gyógyszerek ezt némileg elősegítik, mások meg nem, csak kompenzálnak problémákat (ezt is jelenti a tüneti kezelés). -
dez #30 Csak egy példa a sok közül, mennyire érdekli az "iparosokat" az emberek egészsége, a profittal szemben: A dohánygyárak titkos trükkjei -
szivar #31 "Ez azért túl kihegyezett: ó, azok a gonosz gyógyszergyártók, akik betegen tartják az embereket..."
Azért érdemes megnézni pl az aids kutatásra fordított összegek megoszlását a tüneti kezelés (ne dögöljön meg a kuncsaft 10 éven belül a fertőzéstől) és a vakcinák,stb (legyűri az immunrendszer a vírust) szempontjából. Csak a kutatásokhoz rendelkezésre bocsátott pénzt... Egy a százhoz az arány?
Illetve ha van egy tartósnak tűnő izületi gyulladásod, akkor vajon mit ír fel az orvos? Fájdalomcsillapítót vagypedig ...? És elmúlik végleg?
Ameddig a tüneti kezeléssel nagyobb zsét leakaszthatnak a gyógyszergyártók, addig xarnak a probléma gyökerére - tisztelet a kivételnek. De ez utóbbi nincs, mert akkor nem lesz profit (spec. a profitorientált cégekre célozgatok). -
Epikurosz #32 "a szervezet maga gyógyítja meg magát"
Ezt te sem gondolod komolyan. Ha így lenne, nem is lenne betegség.
szivar:"van egy tartósnak tűnő izületi gyulladásod, akkor vajon mit ír fel az orvos? Fájdalomcsillapítót vagypedig ...? És elmúlik végleg?"
Feltaláltad a spanyolviaszt! Mégis mit írjon fel? Gondolod, hogy ha lenne olyan csodagyógyszer, ami elmulasztaná végleg a betegséget, nem azt írná fel? Csak ugye ilyen panaceum universalis nincs.
-
dez #33 "Ezt te sem gondolod komolyan. Ha így lenne, nem is lenne betegség."
Már hogy ne gondolnám komolyan!? A szervezet igyekszik fenntartani az optimális működés állapotát, és ha nem zökkenti ki ebből valami, sikerül is. De arra is számos mechanizmus van, hogy a kibillent egyensúlyt helyreállítsa, ill. elhárítson sokfajta problémát. Tudod, pl. van immunrendszerünk, a sérülések begyógyulnak, stb. A betegségek kialakulásának megvannak az okai: a legelterjedtebb mai betegségek oka a hibás életmód (civilizációs betegségek). Persze vannak genetikai hajlamok(!) is, komoly fertőzések (az egyén immunrendszerének működése jósága szerint vagy sikerül meggyógyulnia, vagy nem).
"Feltaláltad a spanyolviaszt! Mégis mit írjon fel? Gondolod, hogy ha lenne olyan csodagyógyszer, ami elmulasztaná végleg a betegséget, nem azt írná fel? Csak ugye ilyen panaceum universalis nincs."
Nem panacea kell ide. De attól, hogy nincs erre gyógyszergyárak által előállított szer, lehetnek rá más, alternatív megoldások. És vannak is. Nem feltétlenül szerek. -
dez #34 Mármint kisebb fertőzésekkel általában ma is az immunrendszer gyűrközik meg(*), a komolyabbak esetén meg ugye jönnek az antibiotikumok, antimiotikumok, antiviral szerek (amiknek van előnye és hátránya is). Mondjuk nincs minden ellen ilyen kezelés, lásd pl. infuenza, herpesz (csak helyi tünetek), stb.
(*) Ez nem ilyen egyszerű valójában, mivel a szervezet koránt sem steril. Sokféle mikroorganizmussal élünk szimbiózisban. Nos ezek egymáshoz képesti egyensúlyát is fenntartja a szervezet. (Ebbe is alaposan bezavarnak az antibiotikumok.)
Még egy dolog, hogy abban az esetben, amikor valamilyen külső/lelki hatás miatt alakult ki egy betegség, akkor annak kiiktatása után is legtöbbször rendeződik a szervezet működése, visszafejlődik a betegség, hacsak nem ért el egy olyan fázisba, amikor ez már kvázi lehetetlen. De a mai ember legtöbbször észre sem veszi, vagy nem fogja fel, mi okozza a problémáját. Inkább bekap valamit, amivel ideig-óráig lerázhatja a problémát. De ennek is megvannak a következményet. -
Epikurosz #35 Azt sugallod, hogy á, ez a mai ember, a civilizáció maga ellen dolgozik, bezzeg a régi emberek, akik ismerték a dörgést, bezzeg a természeti népek...
Érdekes, amit én olvastam, hallottam Afrikát megjárt orvosoktól, mind olyan nyavalyákról számolnak be, amelyeket európai orvosok (Európa, a túlcivilizált fránya kontinses!) csak tankönyvekben láttak. Akkor miről beszélünk? -
dez #36 Azt akarod mondani, nem hallottál még a civilizációs betegségek fogalmáról?
Igen, Afrikában meg a fertőző betegségből van sok, és eleink életét is legtöbbször ez keserítette meg. Bár Afrikában több tényező külön rátesz erre: (sivatagokat leszámítva) fülledt meleg, sok rovar, nincstelen népek esetén nagyon rossz higiéniai feltételek, és az alultápláltság, ami nagyban gyengíti persze a szervezetet. De talán még így sem olyan tömeges, mint itt a civilizációs betegségek. Ha nincs járvány, és nem is éhezőkről van szó, az afrikaiak átlagban egészségesebbek. Vannak egyébként egyéb tájak is, ahol sem fertőző betegségből nincs sok, sem civilizációs betegségből. -
szivar #37 "Feltaláltad a spanyolviaszt! Mégis mit írjon fel? Gondolod, hogy ha lenne olyan csodagyógyszer, ami elmulasztaná végleg a betegséget, nem azt írná fel? Csak ugye ilyen panaceum universalis nincs."
A kiváltó ok(ok) felé elég kevés orvos mutat érdeklődést, tehát marad a fájdalomcsillapító tabletták és kenceficék különféle kombinációja. Ha nem a túlzott immunválasz a tettes, vagy nem egyébb krónikus betegség szövődménye, akkor meg lehet szüntetni a gyulladást és elég hosszú ideig tünetmentessé lehet tenni a pacienst, mindenféle mesterséges kemikáli felhasználása nélkül. Csak hagyni kell hogy a szervezet elvégezze a 'piszkos' munkát.
-
Epikurosz #38 "Csak hagyni kell hogy a szervezet elvégezze a 'piszkos' munkát."
A szervezet meg szépen meghal. Ilyenkor a csodadoktorok széttárják kezeiket: a páciens a hibás, nem akart meggyógyulni. -
Epikurosz #39 "a kiváltó ok(ok) felé elég kevés orvos mutat érdeklődést"
Miért, például egy gyóntatópap igen?
"Mondj el 5 Miatyánkot, 3 Üdvözlégyet, és menj isten hírével!"
Amúgy a pszichoanalízis után veri ki mindenki a hisztit e téren. Pedig a Freud által feltalált elmélet sem bizonyult amúgy csodaszernek. Akkor?
(azt akarom csak sugallni, hogy néha a feketedoboz-elmélet sem rosszabb, mint bármely más)
-
dez #40 Izületi gyulladásban? :P
Nos nem csak fájdalomcsillapítót ír fel ilyenkor az egyszeri orvos, hanem gyulladáscsökkentőt is. Páciens meg azt hiszi, az orvos csodát tett, megszűnt minden baja. Pedig a háttérben összetett probléma áll, ami egy idő után másban nyilvánul meg. (Meg aztán a gyulladás is visszatér egy idő után - nem baj, majd felírnak egy másfajta gyógyszert, az is jó lesz egy darabig, aztán már semmi.)
Manapság az orvos-természetgyógyászok azok, akik igazán odafigyelnek a háttérproblémákra. És a sima orvosok tárják szét a kezüket, amikor az egyszerű gyógyszerek már nem válnak be.
Tulajdonképpen a sanyargatott szervezet követeli a jussát... Tápanyagok, természetes gyógyanyagok, káros stressz helyett hasznos stressz (sport, olyan tevékenységek, amit az ember szívesen csinál), stb.