42
-
gyuri12 #1 biztos megszerették egymást és öszebújtak:D -
brueni #2 az égitest párok nem ritkák, de most mégis meglepődtek rajta.
bár szerintem még 1%-át sem ismerjük az egésznek, úgyhogy még néhányszor meglepődhetünk... -
#3
ragaszkodó tipusuak:D ez van:D vagy ikrek es az annyuk elkuldte boltba oket es nem hagyhatjak el egymast:D
sry:D -
Cat #4 hm, én eddig a mi Jupiterünkről ugy tudtam, hogy ha párszor nagyobb lenne, már beindult volna benne a fúzió. Itt meg van a Jupiternél nagyságrenddel nagyobb valami, amiben nem. -
#5
a fuzio a belso nyomas hatasara indulna be a bolygo magjaban peldaul a jupiter eseteben. ezeknek az egitesteknek a tomege nagyobb mint a jupitere de sztm a suruseguk joval kissebb lehet. ez okozza hogy az objektum magjaban nincs akkora nyomas hogy beinduljon egy lancreakcio. gondoom en. ezek sztm injkabb gazfelhok mint bolygok. -
Caro #6 A Jupiter is nagyrészt hidrogén, annál aligha lehet valami ritkább. -
Dömper Ármánd #7 Nagyjából, a Jupiter tömegének nyolcvanszorosa a legkisebb csillag. A fent említett ojjektumok közül a nagyobb is csupán a jupiter tömegének a 17-szeresével bír. A sűrűséggel szerintem ne maszatoljunk, mert a bolygók gelső sűrűsége igen szoros összefüggésben van azok tömegével.
Barn törpe link -
#8
A belinkelt cikkben van némi ellentmondás, ha nem termelnek energiát akkor hogy marad a felszíni hőmérsékletük 1000-3000K? Pláne, hogy esetenként még gamma kitöréseket is produkálnak, ami igen csak valami magreakció szintű folymatot jelez!
Másrészt már a Jupiter is több energiát bocsájt ki, mint amennyit elnyel!
Ezekre a folyamatokra nincs magyarázat, de az erős túlzás hogy le is tagadják. Na ezek az apró kis stiklik, amiken a hívatalos tudomány képviselői és a "open-kutatók" között általában kiborul a bili. -
irkab1rka #9 Azért se szólok hozzá ilyen alacsony szinvonalú hozzászólások után 
-
sonicXX #10 A jelek szerint mégis hozzászóltál. -
mondnick #11 A belinkelt cikkben nincs szó arról hogy a barna törpék gamma-kitöréseket produkálnának.
Másrészt én totál nem értek a témához de úgy dereng mintha a nyomás és a mozgás összefüggésben lenne a hővel tehát annyira nem tartanám elképzelhetetlennek a magas hőmérsékletüket. -
#12
na igen ez igaz :) nem is ertem miert mondjak az a jupiterre hogy "majdnem" nap lett belole.
Caro: azert sztm az anyagok surusege azert fugg az anyag osszeteteletol is. vagy esetleg egy adott terfogatban elhelyezkedo anyagokmolekulak (atomok) egymastol valo tavolsagatol. pl egy gazfelho lehet hogy nagyobb kiterjedesu vagy osszesitve nagyobb tomegu mint egy bolygo megse olyan surusegu. -
Ironka #13 "Ezekre a folyamatokra nincs magyarázat, de az erős túlzás hogy le is tagadják. Na ezek az apró kis stiklik, amiken a hívatalos tudomány képviselői és a "open-kutatók" között általában kiborul a bili."
Jézusom ember. Előbb talán utánaolvasnál a dolognal mielőtt a szokásos összeesküvéselméletrizsát kezdenéd nyomni.
A magyar Wikipedia pedig elég gyengus az angolhoz képest, inkább ott nézd meg:
http://en.wikipedia.org/wiki/Brown_dwarf
A hidrogénfúzióhoz nincs elegendő hőmérséklet, de pl deutérium vagy lítium fúziója beindulhat. A hőmérséklet viszont főként a korábbi gravitációs összehúzódásból származik, ami kellő sűrűség elérésével csapdába esik. Ezt sugározza aztán szép lassan ki évmilliók alatt.
"As the cloud contracts it heats up. The release of gravitational potential energy is the source of this heat. Early in the process the contracting gas quickly radiates away much of the energy, allowing the collapse to continue. Eventually, the central region becomes sufficiently dense to trap radiation.
...Gravitational contraction does not heat the small protostar very effectively, and before the temperature in the core can increase enough to trigger fusion, the density reaches the point where electrons become closely packed enough to create quantum electron degeneracy pressure.
...Further gravitational contraction is prevented and the result is a "failed star", or brown dwarf that simply cools off by radiating away its internal thermal energy."
És nyugi a Föld is nettó energiatermelő. Az energia rádióaktív bomlásból származik, nem a napsütés nő a hőmérséklet a mélységgel. Bár ennek nem sok köze a témához, mivel nehéz elemekből áll bolygónk. -
Dömper Ármánd #14 NEXÁUSS6, ha az érettségiig még nem jutottál el, de az ideális gázok állapotváltozásait már tanultátok, akkor, amint lehetőséged nyílik rá, kopogtass be a fizikatanárodhoz, és írass be vele egy egyest. Az, hogy gázok összenyomása, még ha ezt a nyomásnövekedést a saját gravitációja idézi is elő, miért növeli meg a gáz belső hőmérsékletét, nem a fizika határterülete.
Egyébként, évente egyszer kiosztanak egy díjat, amit valami Nóbelről, vagy kiről neveztek el, és tudtommal ezt a díjat pont olyan embereknek adják oda, akik olyan folyamatokra adnak magyarázatot, amire addig még nem volt. Sajnos az a baj a tudománnyal, hogy nem egy kerek egész, igenis vannak hiányosságok benne, nem véletlenül pénzelik ám azt a marha sok tudóst. Sőt, mondok jobbat, akár te is hozzátehetsz a tudományhoz, akár te is megmagyarázhatod, hogy miért produkálnak gammakitöréseket a barna törpék, vagy kezdetnek az sem lenne rossz, ha elárulnád, hol olvastad, hogy a barna törpék produkálnak ilyet. ;)
-
Ironka #15 "nem a napsütés miatt nő a hőmérséklet a mélységgel" -
Ironka #16 kemény... 
-
Ironka #17 "És nyugi a Föld is nettó energiatermelő. Az energia rádióaktív bomlásból származik, nem a napsütés nő a hőmérséklet a mélységgel. Bár ennek nem sok köze a témához, mivel nehéz elemekből áll bolygónk."
Oké, ez nem igaz. :/ -
#18
elvileg már ígyis több energiát sugároz ki, mint amennyit elnyel... -
Tusy #19 - én úgy tudom, részben igaz. A Föld magjának belső hője rádióaktív bomlásból származik (ha jól értettem egy matematika és fizika tanárt)
- a Jupiter emlékeim szerint potenciális csillag, amikor a Napunk szupernóvává alakul (pár százezer év múlva) akkor a Jupiter 'begyújtásával' kialakítható lenne egy kettős naprendszer (a belső bolygók ugyan eltűnnének, de a Plútón lennének olyan feltételek, mint ma a Földön). A Jupiter pedig attól tekinthető lehetséges csillagnak, hogy időnként az elnyelt sugárzás hétszeresét sugározza ki magából -
#20
na ebben azert van egy-ket bibi :)
1. ha a napunk szupernovava alakul akkor mar ugye nem beszelhetunk kettos csillagrendszerrol. :)
2. hogy a pluton hasonlo feltetelek mint a foldon? ezt nem mondod komolyan! ha a, lehetoseget vesszuk vagyis pl: kettos csillagrendszer lesz akkor a ket nap olyan iszanyatos sugarzast bocsat a bolygokra hogy csak na.+ egy kettos csillag ugy megkavarja a korulutte keringo egitestek palyajat hogy orom nezni. erre nem egy pelda van a kozvetlen kozelunkben is (persze idozojelben)
a fold belso hoje egez pontosan a külső magban es köpenyben talalhato radioaktiv izitopok bpmlasabol szarmazik. -
#21
plussz amit kifelejtettem. :) ha a nap szupernovava valik akkor ugye kb a fold palyaja lesz kb a csillag kulso helyanak hatara. sztm egy ekkora egitest egyszeruen magama olvassza a kunnyu elemekbol allo jupitert. -
pgergo #22 Csak a békesség kedvéért, egy szupernova kicsi. Ami megfőzné a belső bolygókat, az a Nap "lerobbanó" része. Emlékeim szerint valami olyasmi történik "szupernovuláskor", hogy a csillagban kevés hidrogén marad, a belső nyomása lecsökken (mert ugye hűl), jól összeroskad, aztán bumm. Az a nova. Hogy utána mi lesz belőle, az más kérdés, de általában valami felettébb sűrű, meg egy jó nagy felhő. Ha tévednék, javítsatok ki. -
#23
a dologgal inkabb azt akartam erzekeltetni hogy egy szupernova robbanas ugy osszekuszal egy naprendszert hogy kizart hogy annak barmelyik bolygoja a foldhoz hasonlo legyen. mellesleg a mi napunkbol nem valoszibu hogy szupernova lesz. ez inkabb nagyobb meretu napokkal (csillagokkal) fordul elo. -
Caro #24 A Napból soha nem lesz szupernova, ez nem valószínűség kérdése, a csillag tömege ezt determinálja.
Sima vörös óriássá fog alakulni, onnan pedig fehér törpévé.
Szupernova akkor keletkezik ha a magban szinte csak vas marad. Azt már nem lehet fúzionáltatni, és azzal van a baj.
De a neutronfluxus elképesztőre nő egy szupernovában, és ez lehetővé teszi rika elemek előállítását, mint az urán, ami fúzióval nem jöhetne létre, csak neutronbesugárzással.
A Főld pedig a hőkapacitásához képest elenyésző mennyiségű hőcserét bonyolít le, dinamikus egyensúlyban van. -
Caro #25 Ja és a Jupiter:
Nem lehet belőle csillagot csinálni. Ha lehetne már az lenne.
Nincsenek meg benne a fenntartható fúzióhoz szükséges feltételek.
Ennyi erővel egy vízi atomrobbantásnak is az egész Földet porlasztania kéne. És egy hidrogénbombához még nehézvízzel sem elég körbevenni a hasadómagot, csak deutérium/trícium jó. -
#26
Ebben is van pár bibi. A nap egyáltalán nem alakulhat szupernóvává, ahhoz túl kis tömegű. Vörös óriássá fog alakulni, ami nem éri el a jupiter pályáját, sőt lehet hogy a földét sem.
Ha a jupitert begyújtanák, ami nem valószínű(főleg mert nem elég a tömege), miért változna meg a bolygók pályája? Csillaggá alakulva sem nőne a tömege, tehát a gravitációja sem változna, ugyanúgy hatna mindenre mint addig. Csillagként keringene ahogy eddig.
A plútó így is ~25ször távolabb van a jupitertől, amikor a legközelebb van hozzá mint a föld a naptól, amikor a legtávolabb van akkor meg 55 ször :) szóval földi körülmények akkor sem alakulhatnának ki. -
Ironka #27 A radioaktív bomlás az oké. A Föld 36.92 x 10^12 Wattot termel, de ebből egyharmad a bolygó kialakulásakor az akkréció során fölszabadult gravitációs potenciál energiája (mint a barna törpénél), a maradék kétharmad radioaktív bomlásból származik. Viszont a Nap besugárzása 174 x 10^15 Watt a teljes Földfelszínre, tehát jóval több, mint ami a belső hőből származik. -
#28
ezt en is leirtam lentebb. a mi napunkbol nem lehet szupernova. a "nem valoszinu" utan lemaradt a smile :) ugy talan jobban lehetett volna erzekelni a mondat lenyeget :)
a kettos csillag okozta gravitacios problemakra ill sugarzasra inkabb ugy kell kondolni amikor a ket csillag egymas korul kering. na az elegge pusztito lehet. sztm. :)
a plutos dolgot mint mar lentebb kifejtettem magam is nonszensznek talalom :) -
Cat #29 köszi!
Mindenesetre látom sikeresen eltereltem a témát, hisz a lényeg nem is ez, hanem hogy hogyan jöttek létre ezek az izék? Ez sokkal nagyobb talány. -
#30
Egy hozzászólásban nem is csak a te hozzászólásodra válaszoltam :)
Két csillag egymás körül kering akkor nincs semmi, simán lehet pályán körülöttük bolygó, csak az egycsillagos bolygórendszerekhez képest, kicsit furcsa pályán :) -
#31
LOL párszázezer év hahaha szupernóva hahaha
-
Caro #33 Ha a bolygó elég messze van, akkor nincs gond.
A rendszer tömegközéppontja körül fog sima elliptikus pályán keringeni. -
AbyssLord #35 Lehet hogy első találkozásunk egy idegen fajjal? 
Egy házaspár, mely nászútra megy?
-
#36
Caro ezek nem csllag körül keringenek hanem egymás körül és ez benne a furcsa hogy a csillagok-é hoz hasonló a felépítésük és minden csak nem olyan melegek mint mondjuk pl a Nap, de mivel a csillagokról tudjuk hogy nem keringenek... és ez a furcsa hogy ezek még is keringenek és egymás körül -
Ironka #37 Jóval instabilabb a (közeli) kettős rendszerekben a bolygók pályája. Bármilyen kis eltérés sokszor kikatapultálja őket a rendszerből. Vannak erre egyszerű szoftverek is amivel lehet szimulálni. Huzamosabb ideig nem nagyon maradnak meg a bolygók. -
Caro #38 Én írtam naprendszer szimu-t, küldjem a kódot? ;) -
#39
Naprendszer szimulátor linket :D nekem csak egycsillagos szimulátorom van, orbiternek hívják :) -
metaljesus #40 "de mivel a csillagokról tudjuk hogy nem keringenek"
akkor szerintem olvass utána egy kicsit.
itt 4. bekezdés
itt meg a 6. -
#41
Az első linkben van egypár szép pontatlanság. Azt írja, hogy 66,5 fokos szögben van megdöntve a föld forgástengelye, pedig 23,4 fokban. És azt is írja, ha nem lenne megdöntve, egyik oldalon hónapokig forróság lenne, másikon sötét és hideg.
Ez akkor lenne, ha lassabban forogna a föld. Ha nem lenne megdöntve a tengelye, egyszerűen nem lennének évszakok, mindenhol ugyanannyi idő lenne a nappal, és éjszaka 12-12 óra, egyenlítőn melegebb lenne valamivel, sarkokon meg kb olyan magasan járna mindíg a nap, mint a mostani sarki tavaszon/őszön, és mivel hónapokig tartó sötétség nem lenne(mert nincs tél), kb ugyanaz a hőmérséklet maradna a sarkokon. -
Neerpelt #42 Szerintem a tudósoknak nem szabadna általánosítani a világűrből szabályokat.