95125
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#25869
Végleg kivonja a hadrendből a Magyar Honvédség a MiG–29 típusú vadászrepülőgépeket... – közölte dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter június 26-án, kedden Moszkvában. A miniszter elmondta azt is, hogy Oroszországnak üzletet ajánlanak: a hadrendből kivont repülőgépekért cserébe azt szeretnék, ha az orosz gyártó elvégezné a Magyar Honvédség helikoptereinek karbantartását és felújítását, és szó lehetne újabb orosz helikopterek vásárlásáról is. Szekeres Imre, aki kedden az orosz parlament, az Állami Duma és a felsőház, a Szövetségi Tanács védelmi bizottságainak vezetőivel és tagjaival tárgyal, a találkozó előtt jelentette be újságíróknak: miután a Magyar Honvédség 2007 végéig megkapja a megrendelt 14 svéd Gripenből az utolsót is, 2009-ben valamennyi MiG–29-est kivonják a hadrendből. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#25868
A BAR egy géppuska, ezért is van Bipodja, normális helyzetben letámasztva használják, alapvetően szakasz szintű támogató fegyver, és az, hogy állva, sokszor mégcsak vállba sem felhúzva lőnek vele (filmekben, számítógépes játékokban, az inkább csak látványelem. -
Ren #25867 A BAR elég nagy és nehéz (1.2m és 8-9 kg). A kategorizálás nem mindig egyszerű de nagyjábol így megy:
- pisztolylőszer és automata fegyver -> géppisztoly
- karabély- v. közteslőszer és automata fegyver -> gépkarabély
- puskalőszer és automata fegyver -> ált. géppuska
- 10-20 mm között ált. nehézgéppuska
- 20 mm fölött ugye gépágyú
- 10 mm alatt könnyűgéppuska vagy golyószóró esetleg csak simán géppuska
- ill 10 mm alatt ha csak max 15-20 lőszeres tárból tüzel, akkor inkább automata puska
-
#25866
Mer a BAR-t mindig úgy mutatják be, hogy az ürge fut vele könnyen és úgy is tüzel vele mintha csak egy Thompson lenne. -
#25865
Közelharcban csak lehet úgy használni mint egy gépkarabélyt? Vagy túl nagyot rúg? -
#25864
Jó, akkor light machinegun, könnyűgéppuska. Így megfelel? Lényeg hogy puska lőszert tüzelt, és nem karabély lőszert. -
Ren #25863 Automata/önműködő puska inkább, mert csak 20-as tárja volt. Ráadásul a neve is Browning Automatic Rifle. -
#25862
nevében is puska a jelzése. -
#25861
géppuska? inkább LMG (golyószóró esetleg), nem? -
#25860
Géppuska. -
#25859
Gyönyörű, tud valaki róla írni valami sztorit vagy történetet??? Furcsa egy ilyen fegyver, főleg hogy ilyen korán kijött. Apropó a BAR az nem gépkarabély??? Vagy az mi? Mer az is kb ennyi idős....
-
dara #25858 wikipedia
World.Guns.ru, bár most éppen nem tudom elérni. -
Ren #25857 ![]()
http://en.wikipedia.org/wiki/Fedorov_Avtomat -
#25856
Nyomjál már be a Fjodorovról pár képet mer én sehol se találok, milyen fegyver volt az??? -
dara #25855 Sugárhajtóművek már közel kétezer éve léteznek (Heron Aeolipile-je volt az első ilyen jellegű leírt szerkezet, isz 180 körülre teszi a legtöbb forrás), amire Te gondolsz az a Whittle féle gázturbina. Viszont az sem az első gázturbina a világon, csak a tolóerőszolgáltatók között az. Az első gázturbinát, aminek nem volt negatív a hatásfoka Jens William Ægidius Elling norvég feltaláló építette 1903-ban. (Légcsavaros gázturbinát először Jendrassik György épített 1938-ban.) Gyakorlati felhasználásra először 1914-ben került Charles Curtis által.
Abban nincs igazad, hogy a StGw 44 volt az első bevetett gépkarabély, ugyanis az oroszok a legyártott ~9000 Fjodorovot alkalmazták már az I. vh-idején a saját "kis" polgárháborújukban. Utolsó feljegyzett "tömeges", szervezett bevetésére az 1940-es Téli háborúban került sor. Akkor az StGw még hol is volt? Ami a két fegyver között a különbség, aza az, hogy az oroszokkal ellentétben a németek harceljárásokat is kidolgoztak az alkalmazásra, azaz egy teljes rendszerük volt. -
#25854
nekem meg van, jo könyv szerintem :) -
#25853
Ja, valjuk be azért hogy jól mutatna egy a falunkon mi? -
harcu #25852 Érdekes könyv lehet még a Gépkarabély és használata című is. -
horthy #25851 Még igy is szükitenem kellet a témát , mert a kézifegyverek történetéről még egy 1000 oldalas könyv is kevés lenne !!! Meg szerintem a legtöbben valamilyen weboldalról vagy könyvböl , vagy publicisztikából szedjük az iformációt ! Még azok közül is sokan akik a haditechnikai könyveket irják ! Más kérdés ki hogy játszik a szavakkal ! Ezért van a fórúm ! Nekem még sajna nem volt alkalmam szétszedni egy StG-44-et pláne még lőni vele , attól függetlenül hogy szivesen kiprobálnám ! -
#25850
Felesleges volt erőlködnöd..... -
#25849
Érezhető a publicisztika.... -
harcu #25848 Elírtam az első német közteslőszer kaliberét. 7.75x39.5, majd 7.62x39.5- re módosították. A fegyver, ami tüzelte, a MKb35 volt, amiből a szovjetek sikerrel zsákmányoltak egy adagot. Hátrányaként említhető, hogy nagyon drága, nehezen előállítható és bonyolult volt. A "leváltására" készült az MKb42-es fejlesztés, amiből az MP-43 / MP-44 lett. (MKb: MaschinenKarabiner, MP: MaschinenPistole) -
horthy #25847 Hogy ne okozzak sértést senkinek ! Ez nem copy paste volt 3 könyvből szedtem össze ! A vállatomnál ahol
dolgozom munkaidőalatt irtam ! Csak sajna mennem kellet gépet szerelni és nem tudtam befejezni !
Felhasznált Irodalom !!!!!!!!
Müvek : Kézi Lőfegyverek ( Tipuskönyv ) Zrinyi Katonai kiadó 1986
Kováts Zoltán / Nagy István
---------------------------------------------------------
Az AK-47-es
Chris Mcnab
----------------------------------------------------------
Arzenál Könyvek:
Korszerű Hadipuskák és Géppisztolyok ( Kossuth Könyvkiadó 1993 )
Frederick Myatt-Gerard Ridefort
----------------------------------------------------------
Egyébként meg tisztába vagyok Fjodorovval mert Az AK-47-es cimű mű 9. , 11. , 13. ,14. ,15. oldalán őróla is szó van !
De az StG-44 által vált ismerté a gépkarabély koncepció a világon az bizonyitott először harcban ! Azért nevezi mindenki ezt a fegyvert mérföldkőnek !
Egy ugyanolyan példa : az angoloknak már a 1930-as években meg volt a sugárhajtómű terve mint koncepció . De mivel a harcban a ME-262-est ismerte meg mindenki ezért ezt a tipust nevezik mérföldkönek a repülésben , pedig már repült elötte más sugárhajtású gép ! -
dara #25846 Ha már lényegében betűre pontosan másolsz, akkor illene megjelölni a forrást.
És mint korábban írtam az első gépkarabélynak tekinthető fegyver a Fjodorov Avtomat volt 1915-ben. (Előbb tévesen Fjedorovnak írtam.) -
horthy #25845 Gépkarabély Megjelenése !
Az 1930-as években Németországban az I. Világháború tapasztalatait elemezve rájöttek arra , a harcoló felek távolsága legfeljebb 500m volt . E fölött a katonák nem igen kerültek egymás látóterébe , és a mesterlövészeket leszámitva rendkivül nehéz volt pontos löveseket leadni . Közelharcra a puska meg nemigen volt alkalmas fegyver kivéve a kézitusát ezért már az I. világháborúban megjelent egy akkor még kisérleti fegyver a géppisztoly és annak első sorozatban gyártott példánya az Olasz hadseregben a kétcsövű 9mm-es Villar Perosa M 1915 ( 2x 25 tár ) . Amit az Osztrák-Magyar hadsereg ellen eredményesen használtak közel és helységharcokban nagy meglepetést okozva . S bár az I. világhábórúban a géppisztolyok nemigen játszottak fontos szerpet , a tapasztalatokat levonva az 1920-30 években egyre-másra terjedtek el a különböző új géppisztoly konstrukciók . A II. Világháború kezdetén még mindig a fő fegyver a nagy lőtávolságú puska volt de már jelentős mennyiségben voltak rendszeresitve közel és helységharcra géppisztolyok is ( MP-38 , Thompson M1928A1, Suomi M1931 stb ) . Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege már az 1930-as években rájött jó ha a van olyan puska amivel gyorsan lehet mozgo célra is kapáslövéseket leadni . Az eredmény az M1 Garand ( 8 töltényes tárral ) néven megjelent első öntöltö puska volt amit valaha is hadsereg redszeresitett , 1936-ban végleg kiválasztották sok kisérleti puska közül . Jó fegyver volt nagyon robosztus ( ezért nehéz ) , de egyszerű és megbizható maga idejében oriási ujjitás , késöbb a II világhábóruban eredményesen használták . Ezt az irányvonalat követte az öntöltő szovjet Tokarev SVT-38 puska ( 10 töltényes tár ) ami hasonló elképzelés volt az 1939/40-es Szovjet-Finn háborúban ki is probálták de nem volt teljesen megbizható nem birta a harci igénybevételeket amit egy harcban használatos fegyvertől el kell várni ( törékenynek bizonyult ha nekicsapodott valaminek ) .
És jött a II Világháború . Az I. világháború viszonylagos állóhábórujához képest teljesen más , páncélosokkal , repülökkel vivott mozgó hábórú lett amiben nem csak nyilt terepen folytak a harcok hanem városi katlanharcok is dultak ( Sztálingrád , Leningrád , Budapest stb ) . Ezt a háború elején ( sött végig ) úgy oldották meg hogy egy lövészszakaszban ( vagy rajban ) voltak géppisztolyosok közelharcra 50-200 m-ig maximum , puskások távolabbi célpontok ellen , mesterlövészek és géppuskások 500 m fölötti távolságra . A géppisztoly nem volt jó távolharcra jó nagyot szivtak vele 1941-ben a Német ejtőernyősők Kréta-szigeteki harcokban az Lee-Einfield angol puskákkal szemben , nagy veszteséget szenvedtek . Ugyanakkor a K-98k puskákkal felszerelt katonák meg nem birták a vár osi közelharcot a PPSh-41-el felszerelt szovjet katonákkal szemben . Probálkoztak az öntöltő Gewerh 41(W) ( 10-löszeres tár ) puskával annak javitásával a Gewerh 43-al ami egy M1 Garand kategoria volt . Jó volt hiányoságai ellenére ( szenyezödést nem birta mint a legtöbb német fegyver stb ) szerették a német katonák , sajnálatukra nem kaptak belőle többet csak viszonylag keveset gyártottak belölük . De se az M1 Garand , SVT-40 , Gewerh 41 , Gewerh 43 fegyverek nem oldották meg a városi közelharc problémát annak ellenére hogy öntöltők voltak plusz még azt hogy egységes löszerrel legyen felszerelve nagyjából egy szakasz ne két vagy háromfélével . Ekkor a németek egy puska és géppisztoly közötti köztes löszert tüzelő önmüködő fegyvernél állapodtak meg amelyik tud egyes és szükség esetén közelharcra sorozat lövést leadni és kitölti a puska és géppiszoly közötti lőtávolság problémát ( mégha sorozatlövésnél felhuzott is ) . Ekkor született meg 1943-ban a 7,92 × 33 mm köztes löszert tüzelő MP-43 ( 30 löszeres tár )gépkarabély amit 1944-ben MP-44-re majd késöbb StG-44-re neveztek át . A német csapatok sajnálatára a szövetségesek örömére csak nagyon kevés készült belőle . Forradalmi elképzelés volt ami napjainkig érezteti hatását , 400 m-es hatásos lőtáv , öntöltés egyeslövésnél és sorozatnál annak ellenére hogy nehéz volt 5.5 kg a német katonák kedvenc fegyvere lett ( már akinek volt ) és a szövetségesek is nagy elismeréssel nyilatkoztak róla .Öntöltő karabélyt és köztes löszerrel tüzelő fegyvert , 1945-ben a szovjetek is rendszeresitettek SKS ( Simonov ) 7.62x39mm (43M) . De olyan összefüggö tulajdonságokat ötvözö (közepeslötáv , egyes-sorozatlövés stb ) fegyvert mint az StG-44 csak 1949-ben rendszeresitettek a szovjetek AK-47 formájában .
Az amerikaiak a II világháború érdekes modón megmaradtak a polgárháborús gondolkodásuknál ( nagy lőtáv , pontosság ) az M1 Garand továbfejlesztésénél ami M14 ( 20 löszeres tár ) formájában jelent meg . Jó halálpontos fegyver volt egyes és sorozattlövést is tudta csak mivel 7.62x51 mm es puskalöszert tüzelt sorozatlövésnél ember legyen aki megtartja a talpán az M14-et , jópár katonát nemcsak álló hanem térdelő helyzetben is hanyatlökött .
Végül csökkentett ürméretű fegyvernél az 5.56x45mm-es löszert használó M16-os sorozatnál kötöttek ki , előnyeivel hátrányaival .
A géppisztolyokat még mindig nem sikerült teljesen kiszoritani hiába vannak probálkozások rá , a puskák is reneszánszukat élik mesterlövész verzióban . A géppisztolyokat azért nem mert hiába tüzel mondjuk a röviditett csövü M16-os az M4 Colt Commando nagy hatású 5.56x45 mm-es löszerrel azért igencsak felhuz mondjuk a HK MP5-öshöz képest , de ugyanez a probléma az 5.45x39 mm AKS-74U fegyver esetén is kicsi kis helyen elfér nagy átütőerejű de pontatlan nagyobb lötávolságon meg sorozatlövésnél rendesen felhuz ! Egyetlen előnye hogy egységes löszert használ az AK-74-el vagy az M4 Colt Commando az M-16-al ami nem elhanyagolható harchelyzetben löszerutánpotlás szempontjából ! Lehet még különbözö optikai , höérzékelős , infra stb , célzokkal tuningolni javitani a fegyverek hatékonyságát mind , az AK-47/74-es , M16-os sorozatot HK MP5 géppisztolyokat amit csinálnak is a fejlődés erre tendál , de azért a jó öreg villás irányzék még jól jön kapáslövéseknél a kettő kombinációja a legjobb tapasztalatok szerint ( fel és leszerelhető optika , hőérzékelő stb) harchelyzetnek megfelelően .
Útoirat : egyenlőre ennyit kifáradtam majd folytatom ha érdekel valakit a téma ! -
harcu #25844 Az Arisaka sokáig kvázi szabvány lőszer volt a szovjeteknél, de a 20-30-as években politikai döntés miatt a 7.62x54R lőszert nevezték meg általános lőszernek, mivel ezt tüzelte a legtöbb fegyver, és ezzel volt a legtöbb katona felszerelve, tehát lényegében ennek a nagy tömegű - háborús kapacitásra - gyártására volt a legolcsóbb berendezkedni. -
harcu #25843 Az MP43 / MP44 a 7.92x33 Kurc lőszert tüzeli. DE nem ez az első német köztes lőszer próbálkozás, hanem a 7.92x39 -es lőszer, amihez szerkesztettek is egy gépkarabélyt, amit ki is próbáltak az orosz fronton, még az MP-43 előtt. A szovjetek ebből szereztek valőszínűleg pár példányt, és ez által álltak neki kifejleszteni a 7.62x39-es lőszerüket. A szovjet lőszer szabványossá nyilvánítása UTÁN kezdődött csak el a az AK-47 kifejlesztése. Tehát a lőszert nem a 7.92mm Kurz inspirálta valószínűleg, hanem az elődje, érdekes pl. hogy mindkettő 39mm hosszűságú, és a standard puskalőszer kaliberét örökölte meg. Az el lehet fogadni, hogy a szovjetek igen erős másoló tevékenysége miatt lett olyan nagy a hasonlóság a külsőkben, de mire az MP43/44 megjelent, addigra a 7.62x39-es lőszer már sztenderd lőszer volt a Vörös Hadseregben. -
#25842
A finnek eredetileg egyszerűen megvették az AK-47 licencét, és saját maguknak gyártották a fegyvert. Itt pedig kitérnék arra, hogy attól, hogy valami AK-47 (de inkább valamelyik leszármazottja, klónja), attól még nem lesz hűdeüberszupergyilkos fegyver. Nagyon sok függ attól, hogy milyen minőségben gyártották le, a gyatra gyártású AK-k nyilván több fejfájást okoznak a használóiknak, mint azok ellenfeleinek.
A finnek elismerten nagyon jó minőségű klónnal áltak elő, tehát emiatt is tisztelik a Valmet / Sako féle AK klónokat (a Sako a fegyvergyártó cég neve, a Valmet a tulajdonos). A cég persze tovább is fejlesztette a fegyvert később, már az alapváltozatnál is megnagyobbították a sátorvasat, hogy kesztyűben is lehessen használni a fegyvert (arrafelé hasznos dolog), majd első körben hangtompítót fejlesztettek ki hozzá, és lehetővé tették optikai irányzék felszerelését, a súlycsökkentés miatt egyszerűbb váltámasszal látták el, stb.
Megjegyzés: A finneknél is ott van persze a politikai vonulat, az 1990-es években ex-kelet-német és kínai AK klónokat (!!!) vásároltak, főleg a tartalékosok részére. A Valmet / Sako cég elkészítette az M95-öst, amit a legjobb AK modifikációnak tartanak sokan. Ezt ellátták szereléksinekkel, oldalra behajtható válltámasszal, a nyílt irányzék tríciumos fénypontokat kapott (a szürkületi / éjszakai használatnál előnyös), stb. A fegyver nagyon meggyőző volt, ám mégis csak keveset rendeltek belőle, mert az 1990-es évek közepén az akkori kormány úgy döntött, hogy a Finn Légierő F/A-18C/D vadászgépeket vásárol. Ez szép és jó, de jó tíz évre a teljes katonai költségvetést kétvállra fektette, kihúzva a padlót sok egyébb beszerzési project alól, amibe az M95 is belesett. A fegyverből csak egyetlen (a hírek szerint 15.000 darabos) szállítmányt rendeltek, majd meghatározattlan időre felfüggesztették a továbbiakat, ezzel viszont a Sako céget sikerült kishíján a csődbe sodorni, mivel az meg már felkészült a nagy volumenű sorozatgyártásra, amiből nem lett semmi. A cég az alkalmazottainak mintegy kétharmadát volt kénytelen az utcára tenni, és évekig a csőd szélén táncolt, végül a gépkarabélygyártással fel is hagyott, ha jól tudom, az utolsó M95-öst 1995 környékén gyártották...
[center]![]()
A Sako M95 / Rk.95 -
#25841
Főleg hogy kb. csak 100 méterre van. Onnan elég nehéz hibázni. -
dara #25840 Két fegyver közötti hasonlóságról szerintem legfeljebb a szerkezet alapján lehet beszélni. A külső alapvetően lényegtelen (ebből a szempontból az MP44, az AK és a vz58 lényegében egykutya, amúgy meg totálisan más belűlről).
Maga Kalasnyikov is elismerte, hogy a szerkezetet alapvetően a Garand-éról mintázta, szóval erős kijelenteni, hogy nincs közük egymáshoz.
Egyébként az M14 lényegében egy sorozatlövésre is képes Garand.
A köztes lőszer koncepciója pedig nem a Németeknél kezdődött, az Arisaka 6,5mmx50 már jóval korábban (egészen pontosan 1897-ben lett rendszeresítve a Japán Császári Hadseregben) ilyen jellegű lőszer volt, még ha a hüvelyhossz nem is erre utalna. Erre pedig már 1915-ben(!) építettek sorozatlövő fegyvert, mégpedig az orosz Vlagyimir Fjedorov. -
SZU #25839 Horty arra utal, hogy a StG44 köztes lőszert köpött, ugynaúgy az AK is. A Garand meg puskalőszert.
Szóval azon kívül, hogy hasonlítanak egymásra kívülről, hasonlő lőszert lőnek, valóban semmi közük nincs egymáshoz. De ezzel a nézőponttal egyáltalán nincs köze a Garandhoz sem.
Különbözően néznek ki, a Garand nem tud automata módban lőni, különböző lőszerrel üzemelnek, csak a gázelvételes-gázdugattyús rendszerük ugyanaz.... -
#25838
Mondjuk ez nem Dragunov scoop; de nem lennék a szálkereszt közepén...
![]()
-
#25837
Most erről a "magyar vagyok amcsi tengerész gyalogos akarok lenni" szerü dologról jutott az a kérdés az eszembe, hogy ez a dolog hogy folyik.
Szal ha itthon kapsz kiképzést, és utánna akarnál menni USA-ba a hadseregbe, akkor kapnal e "uj" kiképzést.
Csak mert megfordul már a fejembe ilyesmi. Csak ugye ahoz amcsi állapolgárság kéne.. nem tud valaki valamilyen oldalt, valamilyen helyet ahonnan az ilyesmiket meglehet tudni? Nagyon kiváncsi lennék.. :) sry ha sok hülyeséget írtam -
#25836
Szerintem mindegyik fegyvernek van valami köze egymáshoz. Mindegyiknek van elődje és rokona közeli, ill. messzi távon. Többek közt pl a lent említett pps-nek is tucat finn és olasz meg német társa van. Egy mérnök megnézi hogy a másik fegyvere mit tud és hogy ő mit tudna még kihozni belőle, hogyan teheti jobbá....
-
dara #25835 Elsütőszerkezet szempontjából totálisan mindegy milyen lőszert tüzel egy fegyver. -
bgabor #25834 Hogy jön össze az MP28 és a PPS41 (amik pisztolylőszert tüzelnek, tehát géppisztolyok) és az MP44, ami gépkarabély?
-
dara #25833 A koncepció és a külső alapján van csak kapcsolat a két fegyver között. Szerkezetileg az AK a Garand-ra épül.
Egyes és sorozatlövés leadására már az MP28 és a PPS41 is képes volt, ez nem az MP44 eredménye.
Afrikában meg mindent használnak, amihez tudnak lőszert keríteni, tán még feketelőporos cuccokat is. -
bgabor #25832 Jaja. Nyilván kalanyikovnak tök véletlenül jutott eszébe az MP-44 megjelenése után röviddel köztes lőszeres gépkarabélyt fejleszteni(lévén hogy ilyen fegyver az MP-44 előtt egyáltalán nem létezett). Így létrehozta az MP-44 szovjet megfelelőjét. Attól még hogy más a belső működési elve, az AKt bizony kőkeményen az MP-44 inspirálta.
Ennek tudatában elég vicces azt állítani, hogy "az AK-nak gyakorlatilag semmi köze az MP44-hez." -
horthy #25831 Az StG44 volt mint ihlető fegyver Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov-ra nagy hatással volt maga a StG44 koncepciója : köztes löszer , közepes lötáv , egyes vs automata üzemmod stb . Bár nehéz 5.5 kg volt de mégis forradalmi fegyver az MP-44 koncepciója hiába más a zárszerkezet stb az AK-47-eshez képest ! Afrikába néhány helyen a mai napig is használják azt a pár db-ot ami maradt ! Sőt Jugoszláv ejtőernyősőknél is láttam 1980-as évekbeni fényképeken . 1944-45-ben páratlan fegyver volt szerintem a legjobb !! (Jo nem -40C-fokon) -
dara #25830 Mit értünk előd alatt? Csak mert az AK-nak gyakorlatilag semmi köze az MP44-hez.
