SG.hu
Outlast 2
Kiadó: Red Barrels
Fejlesztő: Red Barrels
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-750 2,6 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 945 processzor, Nvidia GeForce GTX 560 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-3340 3,1 GHz-es vagy AMD FX-8150 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon RX 460 grafikus kártya, 8 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemeze
Hasonló játékok: Outlast
Kategória: horror
A nagyszerűen sikerült első rész után tovább folytatódik a félelmetes kaland, melynek legújabb epizódja több szempontból is méltó utód lett, noha így sem lehetünk vele maradéktalanul elégedettek. Outlast 2 játéktesztünk következik!
Amikor 2013-ban egy kis indie projekt részeként megjelent az Outlast, sokan talán nem gondolták volna, hogy rögtön meghozza a sikert a Red Barrels számára, márpedig pontosan ez történt. Mindezt annak köszönhette a játék, hogy elképesztően nyomasztó, mindemellett pedig valóban félelmetes élményt garantált, amelyben a szűkös helyszíneknek és az ijesztő ellenfeleknek hála valóban kiszolgáltatottnak érezhettük magunkat, amihez hasonlót korábban nagyon kevés horrorjáték nyújtott. Hősök és fegyvermágusok helyett ugyanis itt valóban egy egyszerű halandót személyesíthettünk meg, akivel legfeljebb elmenekülhettünk a fenyegetés elől, de szembeszállni nem tudtunk vele.
Az Outlast sikeréhez hozzájárult még az is, hogy a játékmenet nagyszerűen elegyítette a folyamatos feszültséget a felfedezéssel, amit pedig állandó tennivalók szakítottak meg, egyszóval vitt előre minket a játék. Összességében valami hasonló élményt vártunk a folytatástól is, ami azonban sokaknál már ott elvágta magát, hogy a korábbi szűkös, klausztrofóbiás hangulatú környezetet nyitottabb megoldásokkal ötvözte, de lényeges változás történt a sztori és a szereplők tekintetében is – ez viszont inkább jót tett a végeredménynek.
Az Outlast 2-ben Blake Langermann, egy egyszerű újságíró és operatőr felett vehetjük át az irányítást, aki feleségével együtt egy izgalmas sztori nyomába indul az arizonai Supai régióba. Helikopterükön azonban valami meghibásodik, és lezuhannak, amit Blake sikeresen túlél, de hiába találja meg a gép roncsait, feleségének és a pilótának nyoma veszett. Rögtön elindul, hogy utánajárjon a rejtélynek, és miután a helikopter vezetőjét meglepő állapotban találja, nekiiramodik a sötétségnek, hogy felkutassa kedvesét. Mikor megérkezik egy közeli városba, azt reméli, hogy végre segítséget találhat, de Blake nem is sejti, hogy igazi rémálmai csak most kezdődnek el igazán.
A közeli településen ugyanis rejtélyes alakok figyelik minden léptét, majd miután egy őrült nőszemély el akarja tenni láb alól, összeáll neki a kép: valamiféle beteg lelkületű vallási fanatikusok közé keveredett, akik fel akarják használni feleségét gonosz céljaik érdekében. Blake oldalán azonban nekünk csak egyetlen célunk lesz: megtalálni Lynnt, és elmenekülni innen minél messzebbre!
Az Outlast 2 a sztori tekintetében nem sok újdonsággal szolgál a horror műfajért rajongók számára, ellenben van olyan izgalmas és feszült, hogy odatehessük egy Resident Evil 7 vagy egy Amnesia mellé. Merthogy a Red Barrels fejlesztői nagy gondot fordítottak arra, hogy folyamatosan adagolják nekünk az eseményeket, és amikor már majdnem elérünk valamit, akkor egy huszárvágással ellehetetlenítsenek minket. Az alapból izgalmas történetbe pedig ráadásként képesek voltak beleszőni egy még jelentősebb mellékszálat is, ami hősünk gyermekkoráig vezethető vissza, és ha a feleségünk utáni hajsza során felbukkanó zombiszerű lények – semmi közük az élőhalottakhoz, csak hasonlóak – nem lennének elég félelmetesek, akkor majd a gyerekkori visszapillantások garantáltan ránk hozzák a frászt.
Az Outlast 2 tehát a körítés tekintetében túlzás nélkül nagyszerűen sikerült, de a készítők mindezt nagyszerűen megálmodott helyszínekkel is tetézték. Noha a játék első felében inkább Arizona erdeiben bóklászunk majd, illetve néhány elhagyatott, félelmetes falucskában, de ez később egy kicsit módosul, és ezzel az összhatás is egyre inkább az első részre hajaz majd. Addig azonban sokaknak egy kicsit furcsa lehet a túl sok lehetőség, valamint az egyértelműség hiánya, ami olyannyira ízlés dolga, hogy egyeseknek talán tetszik majd, mások viszont a pokolba kívánhatják az egészet.
Míg ugyanis az elődben elég egyértelmű volt, hogy ha menekülni kell, akkor merre és hová fussunk, ott hol bújjunk el, addig itt a nagyobb tér miatt ez korántsem ilyen egyszerű. Olyannyira nem, hogy egy helyszínen egyszerre akár több irányból is meglephetnek minket az őrült szektások, és miközben a mi egyetlen fegyverünk a rohanás, ezért könnyen futhatunk zsákutcába, zárt ajtókba, és egyáltalán nem lesz nyilvánvaló, hogy pontosan hol, vagy hogyan találunk magunknak menedéket. Szerencsére ellenfeleinket nem sok ésszel áldotta meg az istenük, éppen ezért nagyon könnyű lesz majd lerázni őket például úgy, hogy egyszerűen kifutunk az erdőbe, ott teszünk egy kört, és visszabaktatunk a kiindulópontra, ahol utána nyugodtan ténykedhetünk. A taktika nem egyszer működött a gyakorlatban, tehát érdemes lehet alkalmazni, ha túl sok lenne már a helyenként eltúlzott ellenfelekből.
A nyitottabb megközelítés ellenére ugyanakkor az Outlast 2 a játékmenet terén szinte teljes egészében ugyanazt garantálja, mint az első rész, ezáltal egy olyan belsőnézetes horror vár ránk, amely dugig van előre szkriptelt jelenettel, és ha nem úgy gondolkodunk, ahogyan a fejlesztők, akkor rengeteg kellemetlenség várhat benne ránk. Számtalan pályarész lesz ugyanis, amikor felbukkan egy ellenfél, akivel szemben nyilván semmi esélyünk sem lehet, csak menekülhetünk előle, de ha nem jó irányba indulunk, nem azon az útvonalon megyünk, vagy nem látjuk meg azt az átjárót, amire nekünk szükségünk lenne, akkor az egyet jelent a biztos halállal.
Mindez pedig addig-addig ismétlődik majd, amíg rá nem jövünk, hogy mit akar tőlünk a játék. Blake egyébiránt nem üres kézzel sétálgat felesége után, hiszen miközben zsebében gyűjti a kötszereket és az elemeket, egy kamerát is magánál tart, ami segítséget nyújt a pályák felfedezésében, valamint a sztori alaposabb megismerésében. A szerkezet segítségével fotózhatunk különféle leveleket és dokumentumokat, de bizonyos helyszínekre közelítve rögzíthetünk mozgóképeket, melyeken Blake elmagyarázza, hogy konkrétan mit látunk, illetve mi történhetett ott korábban.
Ennél is fontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű elem esetén a kamera éjjellátójával a túl sötét helyeken is könnyedén tájékozódhatunk majd, ami akárcsak a korábbi részben, most is elképesztően hangulatosra és hasznosra sikeredett, akárcsak mikrofonjának felhasználása, ami segítséget nyújt abban, hogy merre tudunk biztonságosan haladni egy ellenségektől hemzsegő pályarészen.
Grafika:
Ha minden beállítást a maximumra húzunk, az Outlast 2 meglepően jól fest a képernyőn, és nemcsak az animációk, hanem a környezet tekintetében is. Meglepően alaposan kidolgozták benne a központi pályaelemeket és a főbb ellenfeleket, de elégedettek lehetünk a karakterek részletességével is, azonban érezhető, hogy a zártabb belső terekre lényegesen több hangsúlyt fektettek a fejlesztők, mint a nagyobb külső helyszínekre. Összességében azonban így sem panaszkodhatunk, hiszen a végeredmény nagyon kellemesre sikeredett!
Kezelőfelület, irányíthatóság: Az Outlast 2 kezelőfelülete kis túlzással nem is lehetne egyszerűbb és letisztultabb a jelenleginél, hiszen kamera nélkül konkrétan szinte tényleg csak a környezet tárul elénk, és mivel alapesetben egy FPS-ről beszélünk, ezért PC-n még az irányítás is egészen kellemesre sikerült. Nyilván élesebb helyzetekben, amikor egyszerre öt őrült szektás üldöz minket, akkor érezni lehet, hogy egy lassabb, kimértebb, settenkedős játékmenethez igazították a végeredményt, de jelentős problémát biztosan senki sem tapasztal majd.
Játszhatóság: Az Outlast 2 összességében kellemesen hosszú történettel rendelkezik, és bár nyilván jobban is el lehetett volna nyújtani mindezt, de pont a tömörebb megközelítés miatt lett igazán hatásos, aki pedig kényelmesen halad, az akár még a 8-10 órát is könnyedén kihozhatja belőle, aminél többet nem is kérhetnénk egy efféle horrorkalandtól. Többjátékos mód értelemszerűen nincs, és nem is hiányzik!
Intelligencia, nehézség:
Ami azonban alaposan lehúzza az Outlast 2-t, annak a gyökerei talán az intelligenciához és a nehézséghez vezethetők vissza a leginkább. Az ugyanis sokakat érinthet kellemetlenül, hogy ellenfeleink programozott értelme elképesztően kiszámíthatatlan, de ami ennél is nagyobb gond, hogy míg bizonyos tekintetben rendkívül erőszakosak, és könnyedén kiszúrnak minket, addig más részről nagyon buták, hiszen könnyű lerázni és becsapni őket.
A nehézség pedig ebből fakadóan kiszámíthatatlan, de nagyobb baj, hogy gyakran még idegesítő is, hiszen rengetegszer futunk bele olyan pillanatokba egyes pályákon, amikor – nem túlzás – tizedik nekifutásra sem tudjuk majd pontosan, hogy egy előre szkriptelt jelenet során mit is kellene tennünk annak érdekében, hogy az adott ellenfél ne kapjon el, és ne küldjön át minket a másvilágra. Az ilyen bakik egy kicsit keserédessé teszik a játékélményt, amivel alapesetben nem is lenne semmi gond, hiszen főleg a hangulat terén nagyot alkottak a fejlesztők, de hoztak néhány olyan döntést, amelyet inkább jobb lett volna alaposabban megfontolni.
Hangok, zene:
A szinkronok többsége meglepően jól sikerült a játékban – bár hősünk kicsit jobban is előadhatná magát a vérengzős jelenetek alatt –, ellenben a zenék már nem sikerültek olyan hatásosra, hogy megmaradjanak bennünk, esetleg tovább emeljék a hangulatot.
Összegzés: Az Outlast 2 a Resident Evil 7 után eddig az esztendő legjobb horrorjának tekinthető, sőt mi több, az utóbbi évek felhozatalában is ott van az élbolyban, hiszen egy kellően sötét, misztikus és félelmet gerjesztő alkotás lett, amiben ott van a vérengzős vonal mellett a thriller is. Nem egy könnyen emészthető horror, de érdemes végigjátszani legalább a sztori miatt, hiszen abban és hangulatában kifejezetten erősre sikeredett, még ha a játékmenet tekintetében követtek is el pár bakit a készítők. Ha az első részt imádtad, és egy igazán sötét, folyamatos feszültséget garantáló alkotásra vágysz, az Outlast 2-t biztosan te is könnyedén megkedveled majd.
Fejlesztő: Red Barrels
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-750 2,6 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 945 processzor, Nvidia GeForce GTX 560 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-3340 3,1 GHz-es vagy AMD FX-8150 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon RX 460 grafikus kártya, 8 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemeze
Hasonló játékok: Outlast
Kategória: horror
A nagyszerűen sikerült első rész után tovább folytatódik a félelmetes kaland, melynek legújabb epizódja több szempontból is méltó utód lett, noha így sem lehetünk vele maradéktalanul elégedettek. Outlast 2 játéktesztünk következik!
Amikor 2013-ban egy kis indie projekt részeként megjelent az Outlast, sokan talán nem gondolták volna, hogy rögtön meghozza a sikert a Red Barrels számára, márpedig pontosan ez történt. Mindezt annak köszönhette a játék, hogy elképesztően nyomasztó, mindemellett pedig valóban félelmetes élményt garantált, amelyben a szűkös helyszíneknek és az ijesztő ellenfeleknek hála valóban kiszolgáltatottnak érezhettük magunkat, amihez hasonlót korábban nagyon kevés horrorjáték nyújtott. Hősök és fegyvermágusok helyett ugyanis itt valóban egy egyszerű halandót személyesíthettünk meg, akivel legfeljebb elmenekülhettünk a fenyegetés elől, de szembeszállni nem tudtunk vele.
Az Outlast sikeréhez hozzájárult még az is, hogy a játékmenet nagyszerűen elegyítette a folyamatos feszültséget a felfedezéssel, amit pedig állandó tennivalók szakítottak meg, egyszóval vitt előre minket a játék. Összességében valami hasonló élményt vártunk a folytatástól is, ami azonban sokaknál már ott elvágta magát, hogy a korábbi szűkös, klausztrofóbiás hangulatú környezetet nyitottabb megoldásokkal ötvözte, de lényeges változás történt a sztori és a szereplők tekintetében is – ez viszont inkább jót tett a végeredménynek.
Az Outlast 2-ben Blake Langermann, egy egyszerű újságíró és operatőr felett vehetjük át az irányítást, aki feleségével együtt egy izgalmas sztori nyomába indul az arizonai Supai régióba. Helikopterükön azonban valami meghibásodik, és lezuhannak, amit Blake sikeresen túlél, de hiába találja meg a gép roncsait, feleségének és a pilótának nyoma veszett. Rögtön elindul, hogy utánajárjon a rejtélynek, és miután a helikopter vezetőjét meglepő állapotban találja, nekiiramodik a sötétségnek, hogy felkutassa kedvesét. Mikor megérkezik egy közeli városba, azt reméli, hogy végre segítséget találhat, de Blake nem is sejti, hogy igazi rémálmai csak most kezdődnek el igazán.
A közeli településen ugyanis rejtélyes alakok figyelik minden léptét, majd miután egy őrült nőszemély el akarja tenni láb alól, összeáll neki a kép: valamiféle beteg lelkületű vallási fanatikusok közé keveredett, akik fel akarják használni feleségét gonosz céljaik érdekében. Blake oldalán azonban nekünk csak egyetlen célunk lesz: megtalálni Lynnt, és elmenekülni innen minél messzebbre!
Az Outlast 2 a sztori tekintetében nem sok újdonsággal szolgál a horror műfajért rajongók számára, ellenben van olyan izgalmas és feszült, hogy odatehessük egy Resident Evil 7 vagy egy Amnesia mellé. Merthogy a Red Barrels fejlesztői nagy gondot fordítottak arra, hogy folyamatosan adagolják nekünk az eseményeket, és amikor már majdnem elérünk valamit, akkor egy huszárvágással ellehetetlenítsenek minket. Az alapból izgalmas történetbe pedig ráadásként képesek voltak beleszőni egy még jelentősebb mellékszálat is, ami hősünk gyermekkoráig vezethető vissza, és ha a feleségünk utáni hajsza során felbukkanó zombiszerű lények – semmi közük az élőhalottakhoz, csak hasonlóak – nem lennének elég félelmetesek, akkor majd a gyerekkori visszapillantások garantáltan ránk hozzák a frászt.
Az Outlast 2 tehát a körítés tekintetében túlzás nélkül nagyszerűen sikerült, de a készítők mindezt nagyszerűen megálmodott helyszínekkel is tetézték. Noha a játék első felében inkább Arizona erdeiben bóklászunk majd, illetve néhány elhagyatott, félelmetes falucskában, de ez később egy kicsit módosul, és ezzel az összhatás is egyre inkább az első részre hajaz majd. Addig azonban sokaknak egy kicsit furcsa lehet a túl sok lehetőség, valamint az egyértelműség hiánya, ami olyannyira ízlés dolga, hogy egyeseknek talán tetszik majd, mások viszont a pokolba kívánhatják az egészet.
Míg ugyanis az elődben elég egyértelmű volt, hogy ha menekülni kell, akkor merre és hová fussunk, ott hol bújjunk el, addig itt a nagyobb tér miatt ez korántsem ilyen egyszerű. Olyannyira nem, hogy egy helyszínen egyszerre akár több irányból is meglephetnek minket az őrült szektások, és miközben a mi egyetlen fegyverünk a rohanás, ezért könnyen futhatunk zsákutcába, zárt ajtókba, és egyáltalán nem lesz nyilvánvaló, hogy pontosan hol, vagy hogyan találunk magunknak menedéket. Szerencsére ellenfeleinket nem sok ésszel áldotta meg az istenük, éppen ezért nagyon könnyű lesz majd lerázni őket például úgy, hogy egyszerűen kifutunk az erdőbe, ott teszünk egy kört, és visszabaktatunk a kiindulópontra, ahol utána nyugodtan ténykedhetünk. A taktika nem egyszer működött a gyakorlatban, tehát érdemes lehet alkalmazni, ha túl sok lenne már a helyenként eltúlzott ellenfelekből.
A nyitottabb megközelítés ellenére ugyanakkor az Outlast 2 a játékmenet terén szinte teljes egészében ugyanazt garantálja, mint az első rész, ezáltal egy olyan belsőnézetes horror vár ránk, amely dugig van előre szkriptelt jelenettel, és ha nem úgy gondolkodunk, ahogyan a fejlesztők, akkor rengeteg kellemetlenség várhat benne ránk. Számtalan pályarész lesz ugyanis, amikor felbukkan egy ellenfél, akivel szemben nyilván semmi esélyünk sem lehet, csak menekülhetünk előle, de ha nem jó irányba indulunk, nem azon az útvonalon megyünk, vagy nem látjuk meg azt az átjárót, amire nekünk szükségünk lenne, akkor az egyet jelent a biztos halállal.
Mindez pedig addig-addig ismétlődik majd, amíg rá nem jövünk, hogy mit akar tőlünk a játék. Blake egyébiránt nem üres kézzel sétálgat felesége után, hiszen miközben zsebében gyűjti a kötszereket és az elemeket, egy kamerát is magánál tart, ami segítséget nyújt a pályák felfedezésében, valamint a sztori alaposabb megismerésében. A szerkezet segítségével fotózhatunk különféle leveleket és dokumentumokat, de bizonyos helyszínekre közelítve rögzíthetünk mozgóképeket, melyeken Blake elmagyarázza, hogy konkrétan mit látunk, illetve mi történhetett ott korábban.
Ennél is fontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű elem esetén a kamera éjjellátójával a túl sötét helyeken is könnyedén tájékozódhatunk majd, ami akárcsak a korábbi részben, most is elképesztően hangulatosra és hasznosra sikeredett, akárcsak mikrofonjának felhasználása, ami segítséget nyújt abban, hogy merre tudunk biztonságosan haladni egy ellenségektől hemzsegő pályarészen.
Grafika:
Ha minden beállítást a maximumra húzunk, az Outlast 2 meglepően jól fest a képernyőn, és nemcsak az animációk, hanem a környezet tekintetében is. Meglepően alaposan kidolgozták benne a központi pályaelemeket és a főbb ellenfeleket, de elégedettek lehetünk a karakterek részletességével is, azonban érezhető, hogy a zártabb belső terekre lényegesen több hangsúlyt fektettek a fejlesztők, mint a nagyobb külső helyszínekre. Összességében azonban így sem panaszkodhatunk, hiszen a végeredmény nagyon kellemesre sikeredett!Kezelőfelület, irányíthatóság:
Az Outlast 2 kezelőfelülete kis túlzással nem is lehetne egyszerűbb és letisztultabb a jelenleginél, hiszen kamera nélkül konkrétan szinte tényleg csak a környezet tárul elénk, és mivel alapesetben egy FPS-ről beszélünk, ezért PC-n még az irányítás is egészen kellemesre sikerült. Nyilván élesebb helyzetekben, amikor egyszerre öt őrült szektás üldöz minket, akkor érezni lehet, hogy egy lassabb, kimértebb, settenkedős játékmenethez igazították a végeredményt, de jelentős problémát biztosan senki sem tapasztal majd.Játszhatóság:
Az Outlast 2 összességében kellemesen hosszú történettel rendelkezik, és bár nyilván jobban is el lehetett volna nyújtani mindezt, de pont a tömörebb megközelítés miatt lett igazán hatásos, aki pedig kényelmesen halad, az akár még a 8-10 órát is könnyedén kihozhatja belőle, aminél többet nem is kérhetnénk egy efféle horrorkalandtól. Többjátékos mód értelemszerűen nincs, és nem is hiányzik!Intelligencia, nehézség:
Ami azonban alaposan lehúzza az Outlast 2-t, annak a gyökerei talán az intelligenciához és a nehézséghez vezethetők vissza a leginkább. Az ugyanis sokakat érinthet kellemetlenül, hogy ellenfeleink programozott értelme elképesztően kiszámíthatatlan, de ami ennél is nagyobb gond, hogy míg bizonyos tekintetben rendkívül erőszakosak, és könnyedén kiszúrnak minket, addig más részről nagyon buták, hiszen könnyű lerázni és becsapni őket.A nehézség pedig ebből fakadóan kiszámíthatatlan, de nagyobb baj, hogy gyakran még idegesítő is, hiszen rengetegszer futunk bele olyan pillanatokba egyes pályákon, amikor – nem túlzás – tizedik nekifutásra sem tudjuk majd pontosan, hogy egy előre szkriptelt jelenet során mit is kellene tennünk annak érdekében, hogy az adott ellenfél ne kapjon el, és ne küldjön át minket a másvilágra. Az ilyen bakik egy kicsit keserédessé teszik a játékélményt, amivel alapesetben nem is lenne semmi gond, hiszen főleg a hangulat terén nagyot alkottak a fejlesztők, de hoztak néhány olyan döntést, amelyet inkább jobb lett volna alaposabban megfontolni.
Hangok, zene:
A szinkronok többsége meglepően jól sikerült a játékban – bár hősünk kicsit jobban is előadhatná magát a vérengzős jelenetek alatt –, ellenben a zenék már nem sikerültek olyan hatásosra, hogy megmaradjanak bennünk, esetleg tovább emeljék a hangulatot.Összegzés:
Az Outlast 2 a Resident Evil 7 után eddig az esztendő legjobb horrorjának tekinthető, sőt mi több, az utóbbi évek felhozatalában is ott van az élbolyban, hiszen egy kellően sötét, misztikus és félelmet gerjesztő alkotás lett, amiben ott van a vérengzős vonal mellett a thriller is. Nem egy könnyen emészthető horror, de érdemes végigjátszani legalább a sztori miatt, hiszen abban és hangulatában kifejezetten erősre sikeredett, még ha a játékmenet tekintetében követtek is el pár bakit a készítők. Ha az első részt imádtad, és egy igazán sötét, folyamatos feszültséget garantáló alkotásra vágysz, az Outlast 2-t biztosan te is könnyedén megkedveled majd.