Egy szakértői testület tanulmányt írt arról, hogy mire számíthatnak az emberek a következő 15 évben.

A tudósok az elsődlegesen a mesterséges intelligencia szerepére koncentráló tanulmányt a Stanford Egyetem számára készítették el. Véleményük szerint a technológia egyáltalán nem jelent fenyegetést, és eddig még nem készült olyan gép, amelyet kifejezetten önálló hosszú távú célokkal vagy szándékkal fejlesztettek volna ki, s erre a közeljövőben sem lehet számítani. A valódi kihívások teljesen mások: olyan kérdésekről van szó, minthogy a mesterséges intelligencia miként fogja megváltoztatni a munkaerőpiacot és hogyan lehet az új technológiák gazdasági előnyeit a társadalom jelentős része számára elérhetővé tenni.

Napjaink fiataljai már mobiltelefonnal a kezükben nőttek fel, de a jövő emberének még személyesebb és rugalmasabb kapcsolata lesz a technológiával, mely biztonságosabbá teszi a vezetést, segíti a gyerekek tanulását és javítja az általános életminőségünket. Mindezeket a vizuális érzékelés, a beszédfelismerés és -feldolgozás területén eredmények teszik lehetővé, melyeken számtalan egyetemen és tech-óriásnál - mint az Apple, a Google, a Facebook vagy az IBM - dolgoznak. Az ágazatonként felmerülő igények és a felmerülő problémák nagyon eltérőek, más okoz gondot a szállításban vagy az oktatásban, mint a közbiztonság, a szórakoztatás vagy az egészségügy területén.

Elsőként a különböző járművekben jelennek majd meg a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek. Már eddig is komoly előrelépést értek el a fejlesztők az önállóan közlekedő autók területén. Ehhez a területhez szorosan kapcsolódik a környezet feltérképezése, amelyben az algoritmusok hatékonyabbak az embereknél. 2030-ban egy tipikus amerikai városban autonóm autók, tehergépkocsik és repülőgépek fognak közlekedni. A településen lakók megosztják majd egymással a járműveiket, ezért kevesebb közlekedési eszközre lesz szükség, ez pedig befolyásolni fogja a várostervezést is.


A háztartásokban és a szolgáltatásokban szintén megjelenik majd a mesterséges intelligencia, mindez az erősebb számítógépes chipeknek, az olcsóbb szenzoroknak és az új gépi tanulási módszereknek lesz köszönhető. Komoly előrelépés lesz a beszédfelismerésben is, és robotok fogják kiszállítani a csomagokat, takarítani az irodákat és gondoskodni a biztonságról. Az egészségügyben is nagy átalakulások várhatók. Az orvosok feladatainak egy részét átvehetik az algoritmusok, de komoly kihívás lesz a gépek megfelelő integrálása a kórházi mindennapokba.

A minőségi oktatás mindigis igényelni fogja a képzett munkaerőt, itt a gépektől a személyre szabhatóság növelése, az interaktív tanárszoftverek megjelenése jelenti majd az áttörést. Az online szféra által a tanárok meg fogják többszörözni osztálytermük méretét, miközben figyelni tudnak az egyes tanulók igényeire és stílusára. Adatbányászati módszerek és gépi tanulás alkalmazásával javítható az alacsonyabb jövedelműek segélyezése, és a közbiztonság területén szintén elterjednek a gépek, a jobb kamerák, a drónok, a pénzügyi csalásokat felderítő algoritmusok és a bűncselekmények megtörténését előrejelző rendszerek. Azonban pont ez utóbbiak miatt kerülhetnek majd ártatlan emberek is a hatóságok célkeresztjébe. Fontos lesz gondoskodni arról, hogy az algoritmusoknak ne legyenek előítéleteik.

Mindezek a folyamatok hatással lesznek a munkaerőpiacra. A gépek elterjedésével számos munkakör válhat feleslegessé, igaz, egyrészt nem teljes munkakörök szűnhetnek meg, csak egyes feladatok elvégzése kerülhet át a robotokhoz, másrészt számos új munkakör is létrejön majd. Erre a problémára nem is elsősorban gazdasági, hanem (társadalom)politikai válaszokat kell adni. A számítógépek közreműködése által rengeteg áru és szolgáltatás lesz olcsóbban igénybe vehető, a gazdasági javak elosztása viszont vitákat szül majd. A kutatók öt év múlva kiadnak egy új tanulmányt, amely a mesterséges intelligencia akkori aktuális helyzetével fog foglalkozni.