Ötvös Tibor
Zack Snyder: Az Igazság Ligája
Végre megjelent a rajongók által Messiásként várt Zack Snyder: Az Igazság Ligája, mely az elvárások szerint végre értelmes keretbe foglalja a DC univerzum csapatának debütáló kalandját. Sajnos azonban az eredmény nem ennyire egyértelmű.
Nagyon nagy vita volt/van azzal kapcsolatban, hogy a filmipar mekkora beleszólást enged/engedjen a rajongóknak a filmek készítésébe. Ez leginkább a Star Wars: Skywalker kora kapcsán merült fel, mikor szakítottak szinte mindennel, amit Az utolsó Jedikben behoztak, mert megosztotta a nézőket és próbáltak minden (de szó szerint minden) rajongói igényt belecsomagolni az új trilógia harmadik filmjébe. És így jön képbe Az Igazság Ligája is, mely 2017-ben került a mozikba és okozott hatalmas csalódást.
A rajongók akkor kezdték el követelni, hogy a Joss Whedon által elrontott film után a Warner adja ki Zack Snyder eredeti vágását, mert az örök klasszikussá válhatna (gondolom számukra a Superman Batman ellen is klasszikus lett). A Warner végül engedett a nyomásnak és engedélyt adott Snydernek, hogy hozza ki a saját változatát, mely a koronavírus okozta gondok miatt végül az HBO Max (itthon a Go) kínálatában jelent meg.
Mit gondolsz az egész Zack Snyder ügyről?
De akkor lássuk, miben más a történet, mint a 2017-es változatban. A nyitány már jól megmutatja, hogy mennyire más hangulatot várhatunk az új filmtől. Superman utolsó kiáltása végigszáll a világon, melyre reagálnak az Anyadobozok is: életre kelnek. Ezért Batman elindul, hogy összeverbuválja a később Az Igazság Ligájaként elhíresült szuperhősökből álló csapatot, hogy felkészüljenek a támadásra.
Itt már érdemes kiemelni, hogy a nevetséges Batman kontra Paradémon csatát egy az egyben kihagyták és ez nagyon jó döntés volt. Ahogy a belassított főcím is eltűnt, a zöldségeket rugdosó bűnözőkkel (hiszen Superman halott, most már borogathatják a zöldséges pultot). A film négy fejezetre van osztva, így most mi is külön-külön elemezzük ezeket.
Első rész: Ne nagyon számíts rám, Batman
Batman első útja Aquaman törzshelyére vezet, ahogy az eredetiben is. Kisebb kiegészítések vannak, de a lényeg ugyanaz: Arthur nem akar csapatban dolgozni. Ugyanakkor jóval összetettebb képet kapunk arról, mekkora vallási áhítat övezi Aquaman ténykedését eme kis faluban. Szinte már-már szektának nevezhető a kis közösség. De megmutatják Clark Kent életben maradt rokonainak a sorsát is, mely szintén elég lehangoló. Az első akcióra Steppenwolf amazonoknál tett látogatása során kerül sor, ami meglepően jól sikerült. Sokkal látványosabb, hosszabb és meglepően izgalmasabb is. Köszönhetően annak is, hogy végre normális kinézetet kapott a gonosz is. Mivel pedig elmaradt Batman harca a Paradémonnal, így az ő karakterútja is izgalmasabb.
Ezzel lezárul az első epizód, mely egyébként jó kis felvezetést ad a filmnek. Az már itt eléggé megfigyelhető, hogy ez a közel 40 perces etap simán lehozható lenne 25 percben is, de a Snyder-féle lassítások egymás után következnek: Lois Lane sétál az esőben, az amazonok összecsapnak Steppenwolffal stb. Az is szemet szúr, hogy minden szürke, nincs egyetlen vidám szín sem, még az amazonok birodalmában sem. Ettől függetlenül a nyitány jobb, így 2017 vs 2021 0:1.
Második rész: A hősök kora
Elkezdjük megismerni a hősöket, ám eme fejezet kétségtelenül legérdekesebb alakja maga Steppenwolf. Kicsit betekinthetünk a hátterébe, hogy pontosan miért és hogyan is került a Földre és mi is a célja az egész hódítással. Azonban a Föld múltbéli próbálkozása kevésbé hangsúlyosa van bemutatva. Itt kiderül, hogy bizony Darkseid maga vezette azt a támadást, mely végül a nagy összefogásnak köszönhetően meghiúsult. Viszont meglepően keveset foglalkoznak magával a harccal és többet azzal, hogy mi lett az Anyadobozok sorsa. Szóval bár kicsit mélyebb bepillantást nyerhetünk a gonosztevők világába, azonban a harcok hiánya miatt itt egyenlő az állás. 2017 vs 2021 1:2.
Harmadik rész: Szeretett anya, szeretett fiú
Ebben a szakaszban Cyborg hátterét és a hősök toborzásának következő fázisát ismerhetjük meg. Előbbi kimondottan megható lenne, ha nem a nem túl tehetséges Ray Fisher kapta volna ezt a szerepet. A karakterében ugyanis van mélység, miután megismerjük a "keletkezése" történetét illetve az apjával való kapcsolatának hátterét. Így már rögtön kapunk is magyarázatot arra, hogy miért nem beszélget annyit az apjával, illetve miért is csatlakozik a csapathoz.
A képességei bemutatása sem ártott a sztorinak, hiszen saját filmmel nem rendelkezik (és nem is fog), így ez mindenképpen pozitív. Érdekesség, hogy ez a szakasz szinte csak új elemekből áll, mind a Villám mind Cyborg karakterét tekintve. Szóval itt nehéz összehasonlítani a 2017-es verzióval, mert csak pár perc a közös elem. Mivel azonban fontos a karakterek miatt, így legyen 1:3.
Negyedik rész: Az átváltoztató
Itt végre megtörténik az alagútban zajló összecsapás, ami sokkal látványosabb és élvezetesebb, mint a 2017-es változatban. Elsősorban azért, mert a Villám is beveti magát és nem olyan "töketlen", mint a korábbi változatban. Ezen felül Cyborg is aktívabb, ami szintén jót tesz a harcnak. Ráadásul itt jön be egy új fenyegetés is és egy korábban pletykált új karakter is, de ezek egyikét sem akarom lelőni, hiszen az eredetiben egyetlen szó sem esett ezekről. Mindenesetre a sztori így azért érdekesebbnek tűnik. Szóval itt ismét az új változat győz, már 1:4 az állás.
Ötödik rész: Hiába száz ló
Ez a fejezet szinte teljes egészében Superman feltámasztásáról szól, mely a már ismert módon történik. Szerencsére itt is akadnak bőven extra jelenetek, melyek jobb magyarázatot adnak arra, hogyan is jutottak be a kriptoni űrhajóba illetve a feltámasztás utáni harc (és egy extra látomás) is sokkal látványosabb és jobb, mint a 2017-ben látott jelenetsor. A lezárás pedig szintén jobban passzol a közegbe.
Melyik tetszett jobban?
Hatodik rész: Valami sötétebb
És elérkeztünk a végére, melyben végre összecsapnak hőseink Steppenwolffal. A helyzet az, hogy bár szeretem Whedon munkásságát és megemelem a kalapom, amiért átvett egy félkész filmet, azonban Snyder eredeti elképzelése az utolsó összecsapásról, a megoldásról és a lezárásról minden tekintetben jobban passzol a DC univerzumba. Eltűnt az az érthetetlen család, akik valamiért egy nukleáris katasztrófa helyszínén éltek, a Villám is fontos szerepet kap a megoldásban és az összecsapás is mérföldekkel látványosabb. Itt egyértelmű a győztes, 1:5 a 2021-es kiadás javára.
Végül kapunk egy epilógust, ami remekül vezeti fel az önálló Aquaman és Az Igazság Ligája 2 filmeket, melyek közül utóbbi sajnos nem fog már megvalósulni (vagy nem Snyder rendezésében). Pedig a látottak után kimondottan érdekes lenne, mit tud kihozni a direktor az alapötletből és az új karakterből.
Szóval nagyon úgy tűnhet, hogy a Zack Snyder: Az Igazság Ligája kiküszöböli a csorbát, amit a 2017-es változat okozott, de sajnos ez nem így van. Attól ugyanis, hogy a mostani kiadás jobb, mint az előző, még nem jelenti automatikusan, hogy jó film lenne. A 4 óra 2 percet moziban végig ülni hatalmas kihívás lett volna, ha pedig bármit kivágnak, ismét nem lennének kifejtve rendesen a karakterek. Szóval vagy meg kell szokja Snyder, hogy nem lassítgat annyit a filmjeiben (így kijönne 3 órára a mostani mozija is), vagy pedig ismét vissza kell térni az ilyen Rendezői kiadásokhoz.
Mert azért nem olyan egyedi az ilyen jellegű kiadás, elég csak a Szárnyas fejvadász vagy akár a Csillagok háborúja rendezői változataira gondolni, melyek kiegészítették az alaptörténetet. Itt annyi a különbség, hogy két különböző rendező vízióját láthatjuk ugyanarról a filmről és ilyen szempontból Snyder változata jobban illik a DC univerzumba. Az állandó szürkeség, a viszonylag komor hangvétel és a humor minimális jelenléte (Villám is csak három poént süt el) jellemzi ezt a világot - pontosabban jellemezte Aquaman és Shazam felbukkanásáig.
Ami azonban nagyon zavaró, az a 4:3-as képarány. Ezt őszintén megmondva nem is igazán értettem. Nagyon furcsa úgy nézni egy filmet, hogy a képernyő két oldalán egy-egy vastag fekete csík van. Persze egy idő után megszokja az ember, mivel a képernyőn sem látni semmi színeset.
A Zack Snyder: Az Igazság Ligája összességében jobb, mint a 2017-es Az Igazság Ligája, de ettől még nem lesz egy klasszikus. Azonban ez a változat kisebb ellenállást váltott volna ki a rajongókból és akkor talán lenne esély a második részre, aminek izgalmas felütést adott a mostani vágás. Csodát ne várjon senki, egy elfogadható szuperhősfilmet igen. 6,5/10 úgy általában, de a 2017-tel összehasonlítva 10/10.
Nagyon nagy vita volt/van azzal kapcsolatban, hogy a filmipar mekkora beleszólást enged/engedjen a rajongóknak a filmek készítésébe. Ez leginkább a Star Wars: Skywalker kora kapcsán merült fel, mikor szakítottak szinte mindennel, amit Az utolsó Jedikben behoztak, mert megosztotta a nézőket és próbáltak minden (de szó szerint minden) rajongói igényt belecsomagolni az új trilógia harmadik filmjébe. És így jön képbe Az Igazság Ligája is, mely 2017-ben került a mozikba és okozott hatalmas csalódást.
A rajongók akkor kezdték el követelni, hogy a Joss Whedon által elrontott film után a Warner adja ki Zack Snyder eredeti vágását, mert az örök klasszikussá válhatna (gondolom számukra a Superman Batman ellen is klasszikus lett). A Warner végül engedett a nyomásnak és engedélyt adott Snydernek, hogy hozza ki a saját változatát, mely a koronavírus okozta gondok miatt végül az HBO Max (itthon a Go) kínálatában jelent meg.
Itt már érdemes kiemelni, hogy a nevetséges Batman kontra Paradémon csatát egy az egyben kihagyták és ez nagyon jó döntés volt. Ahogy a belassított főcím is eltűnt, a zöldségeket rugdosó bűnözőkkel (hiszen Superman halott, most már borogathatják a zöldséges pultot). A film négy fejezetre van osztva, így most mi is külön-külön elemezzük ezeket.
Első rész: Ne nagyon számíts rám, Batman
Batman első útja Aquaman törzshelyére vezet, ahogy az eredetiben is. Kisebb kiegészítések vannak, de a lényeg ugyanaz: Arthur nem akar csapatban dolgozni. Ugyanakkor jóval összetettebb képet kapunk arról, mekkora vallási áhítat övezi Aquaman ténykedését eme kis faluban. Szinte már-már szektának nevezhető a kis közösség. De megmutatják Clark Kent életben maradt rokonainak a sorsát is, mely szintén elég lehangoló. Az első akcióra Steppenwolf amazonoknál tett látogatása során kerül sor, ami meglepően jól sikerült. Sokkal látványosabb, hosszabb és meglepően izgalmasabb is. Köszönhetően annak is, hogy végre normális kinézetet kapott a gonosz is. Mivel pedig elmaradt Batman harca a Paradémonnal, így az ő karakterútja is izgalmasabb.
Ezzel lezárul az első epizód, mely egyébként jó kis felvezetést ad a filmnek. Az már itt eléggé megfigyelhető, hogy ez a közel 40 perces etap simán lehozható lenne 25 percben is, de a Snyder-féle lassítások egymás után következnek: Lois Lane sétál az esőben, az amazonok összecsapnak Steppenwolffal stb. Az is szemet szúr, hogy minden szürke, nincs egyetlen vidám szín sem, még az amazonok birodalmában sem. Ettől függetlenül a nyitány jobb, így 2017 vs 2021 0:1.
Második rész: A hősök kora
Elkezdjük megismerni a hősöket, ám eme fejezet kétségtelenül legérdekesebb alakja maga Steppenwolf. Kicsit betekinthetünk a hátterébe, hogy pontosan miért és hogyan is került a Földre és mi is a célja az egész hódítással. Azonban a Föld múltbéli próbálkozása kevésbé hangsúlyosa van bemutatva. Itt kiderül, hogy bizony Darkseid maga vezette azt a támadást, mely végül a nagy összefogásnak köszönhetően meghiúsult. Viszont meglepően keveset foglalkoznak magával a harccal és többet azzal, hogy mi lett az Anyadobozok sorsa. Szóval bár kicsit mélyebb bepillantást nyerhetünk a gonosztevők világába, azonban a harcok hiánya miatt itt egyenlő az állás. 2017 vs 2021 1:2.
Harmadik rész: Szeretett anya, szeretett fiú
Ebben a szakaszban Cyborg hátterét és a hősök toborzásának következő fázisát ismerhetjük meg. Előbbi kimondottan megható lenne, ha nem a nem túl tehetséges Ray Fisher kapta volna ezt a szerepet. A karakterében ugyanis van mélység, miután megismerjük a "keletkezése" történetét illetve az apjával való kapcsolatának hátterét. Így már rögtön kapunk is magyarázatot arra, hogy miért nem beszélget annyit az apjával, illetve miért is csatlakozik a csapathoz.
A képességei bemutatása sem ártott a sztorinak, hiszen saját filmmel nem rendelkezik (és nem is fog), így ez mindenképpen pozitív. Érdekesség, hogy ez a szakasz szinte csak új elemekből áll, mind a Villám mind Cyborg karakterét tekintve. Szóval itt nehéz összehasonlítani a 2017-es verzióval, mert csak pár perc a közös elem. Mivel azonban fontos a karakterek miatt, így legyen 1:3.
Negyedik rész: Az átváltoztató
Itt végre megtörténik az alagútban zajló összecsapás, ami sokkal látványosabb és élvezetesebb, mint a 2017-es változatban. Elsősorban azért, mert a Villám is beveti magát és nem olyan "töketlen", mint a korábbi változatban. Ezen felül Cyborg is aktívabb, ami szintén jót tesz a harcnak. Ráadásul itt jön be egy új fenyegetés is és egy korábban pletykált új karakter is, de ezek egyikét sem akarom lelőni, hiszen az eredetiben egyetlen szó sem esett ezekről. Mindenesetre a sztori így azért érdekesebbnek tűnik. Szóval itt ismét az új változat győz, már 1:4 az állás.
Ötödik rész: Hiába száz ló
Ez a fejezet szinte teljes egészében Superman feltámasztásáról szól, mely a már ismert módon történik. Szerencsére itt is akadnak bőven extra jelenetek, melyek jobb magyarázatot adnak arra, hogyan is jutottak be a kriptoni űrhajóba illetve a feltámasztás utáni harc (és egy extra látomás) is sokkal látványosabb és jobb, mint a 2017-ben látott jelenetsor. A lezárás pedig szintén jobban passzol a közegbe.
És elérkeztünk a végére, melyben végre összecsapnak hőseink Steppenwolffal. A helyzet az, hogy bár szeretem Whedon munkásságát és megemelem a kalapom, amiért átvett egy félkész filmet, azonban Snyder eredeti elképzelése az utolsó összecsapásról, a megoldásról és a lezárásról minden tekintetben jobban passzol a DC univerzumba. Eltűnt az az érthetetlen család, akik valamiért egy nukleáris katasztrófa helyszínén éltek, a Villám is fontos szerepet kap a megoldásban és az összecsapás is mérföldekkel látványosabb. Itt egyértelmű a győztes, 1:5 a 2021-es kiadás javára.
Végül kapunk egy epilógust, ami remekül vezeti fel az önálló Aquaman és Az Igazság Ligája 2 filmeket, melyek közül utóbbi sajnos nem fog már megvalósulni (vagy nem Snyder rendezésében). Pedig a látottak után kimondottan érdekes lenne, mit tud kihozni a direktor az alapötletből és az új karakterből.
Szóval nagyon úgy tűnhet, hogy a Zack Snyder: Az Igazság Ligája kiküszöböli a csorbát, amit a 2017-es változat okozott, de sajnos ez nem így van. Attól ugyanis, hogy a mostani kiadás jobb, mint az előző, még nem jelenti automatikusan, hogy jó film lenne. A 4 óra 2 percet moziban végig ülni hatalmas kihívás lett volna, ha pedig bármit kivágnak, ismét nem lennének kifejtve rendesen a karakterek. Szóval vagy meg kell szokja Snyder, hogy nem lassítgat annyit a filmjeiben (így kijönne 3 órára a mostani mozija is), vagy pedig ismét vissza kell térni az ilyen Rendezői kiadásokhoz.
Mert azért nem olyan egyedi az ilyen jellegű kiadás, elég csak a Szárnyas fejvadász vagy akár a Csillagok háborúja rendezői változataira gondolni, melyek kiegészítették az alaptörténetet. Itt annyi a különbség, hogy két különböző rendező vízióját láthatjuk ugyanarról a filmről és ilyen szempontból Snyder változata jobban illik a DC univerzumba. Az állandó szürkeség, a viszonylag komor hangvétel és a humor minimális jelenléte (Villám is csak három poént süt el) jellemzi ezt a világot - pontosabban jellemezte Aquaman és Shazam felbukkanásáig.
Ami azonban nagyon zavaró, az a 4:3-as képarány. Ezt őszintén megmondva nem is igazán értettem. Nagyon furcsa úgy nézni egy filmet, hogy a képernyő két oldalán egy-egy vastag fekete csík van. Persze egy idő után megszokja az ember, mivel a képernyőn sem látni semmi színeset.
A Zack Snyder: Az Igazság Ligája összességében jobb, mint a 2017-es Az Igazság Ligája, de ettől még nem lesz egy klasszikus. Azonban ez a változat kisebb ellenállást váltott volna ki a rajongókból és akkor talán lenne esély a második részre, aminek izgalmas felütést adott a mostani vágás. Csodát ne várjon senki, egy elfogadható szuperhősfilmet igen. 6,5/10 úgy általában, de a 2017-tel összehasonlítva 10/10.