Kissé keserédes a Volt egyszer egy... Hollywood

Nem tipikus Tarantino-film a Volt egyszer egy... Hollywood, hiszen szinte teljesen erőszakmentes és hiányoznak a megszokott QT-s párbeszédek is. DiCaprio és Pitt azonban zseniális.

Hogy tetszett a Volt egyszer egy... Hollywood?
  • Tetszett, jó film volt
  • Közepes lett
  • Nem tetszett
  • Nem láttam
Egy Quentin Tarantino film mozikba kerülése mindig eseménynek számít és ez nem meglepő, hiszen talán a Jackie Brown és a Grindhouse kivételével mindegyik kimondottan szórakoztató és egyedi stílusjegyekkel bír. Számomra a Ponyvaregény óta a Django elszabadul és az Aljas nyolcas volt igazán emlékezetes, és mivel a kilencedik QT-filmben Leonardo DiCaprio és Brad Pitt együtt játszik, így azt gondoltam, ismét valami remek dolog került ki a "mester" kezei közül. Nos, a két színész nem is okoz csalódást, ellenben a film igen.

Adott a DiCaprio alakította Rick Dalton, a Bounty Law sorozat sztárja, aki filmes karrierjének hanyatlásával kénytelen szembesülni. Nincs egyedül a "bajban": barátja és egykori kaszkadőrje, Cliff Booth mára már csak az asszisztense lett, aki elviszi a forgatásokra és karban tartja a házát. Ezen felül belép a képbe Roman Polanski és a neje, Sharon Tate, akik Dalton szomszédai és egy titokzatos szekta is. Ez az alaphelyzet, és a poénok lelövése érdekében nem megyek bele a részletekbe, hiszen nem igazán tudom, mi lenne a spoiler.



Ez pedig azért van, mert összefüggő történet, mint olyan nincs. Talán a Cliff-szálat lehetne kiemelni, mint alap zsinórmértéket, de ez sem lenne igazságos. Az idő nagy részében ugyanis egy forgatáson ülünk majd DiCaprióval, aki egy sorozatban próbálja eljátszani a sokadik rosszfiúját. A filmben egyik jelenetből esünk a másikba, különösebb kapcsolódási pont nélkül, de ez még annyira nem is lenne zavaró. Egy Tarantino filmtől ugyanis megszoktuk ezt a lazább szerkezetet, de eddig mindig tartottunk valahova. Ezúttal viszont nem ezt tapasztaljuk.

Az mindenesetre látszik, hogy QT számára ez talán az eddigi legszemélyesebb filmje és feltehetően ezért időzik el minden, számunkra teljesen jelentéktelen történésen (mint például a forgatások vagy akár Tate és Polanski báljai). A baj, hogy ez a melankólia az élmény rovására ment és ha nem lenne Pitt és DiCaprio ennyire tehetséges (és persze Margot Robbie ilyen szeretnivaló), akkor nem igazán lehetne pozitívumot keresni a Volt egyszer egy... Hollywoodban. Ez a két színész egy Barátok közt epizódot is képes lenne élvezetessé varázsolni és itt sem vallanak szégyent. Számomra ráadásul Pitt története és maga a karakter fejlődése is érdekesebb volt, mint a lecsúszott sztáré.

A rendezésbe meglepő módon sajnos több ponton is bele lehet kötni. Nagyon hosszúak a kocsikázós jelenetek, melyeknek abszolút semmi értelme; lábak mutatása közelről, melyek semmilyen funkcióval nem bírnak... mindezt 161 percben. Igen, nem elírás: a Volt egyszer egy... Hollywood 2 óra 40 perc, és persze van még stáblistás jelenet is. Lazán a vágószoba padlójára kerülhetett volna ebből akár egy óra, és nem is hiányozna semmi az eseményekből. Nem igazán értem, miért nem szólt senki QT-nak, hogy ezt végigülni azért nem semmi feladat lesz.



A szuperhősös filmek esetében is kimondottan hosszúnak tartom a két óra feletti játékidőt, pedig ott azért akad látnivaló. A Volt egyszer egy... Hollywood esetében Tarantino feltehetően csak az utolsó 20 percnél jött rá, hogy nemzetközi közönségnek forgat és ott végül megmutatta, mit is tud. Ez a pár perc az, amiért megéri végigülni a filmet.

Emlékszik valaki a Django elszabadul Ku-Klux Klános jelenetére? Vagy az Aljas nyolcas fordulataira? Vagy a Ponyvaregény remek karaktereire és beszólásaira? De említhetném még a Kill Bill brutalitását is. A Volt egyszer egy... Hollywood kapcsán nem tudnék egyetlen olyan elemet sem megemlíteni, ami miatt emlékeznünk kellene a tíz alkotást majdan felölelő QT-életműből erre a filmre. Számomra a Jackie Brown szintjétől csak a két színész zsenialitása menti meg és nem hittem volna, hogy ez lesz a végső verdiktem.

Klikk ide!
Klikk a poszterre a nagyobb változathoz
Volt egyszer egy... Hollywood (Once Upon a Time... in Hollywood)
szinkronizált, amerikai-angol krimi, dráma, thriller, 159 perc, 2019
18 éven aluliak számára nem ajánlott!

Rendező: Quentin Tarantino
Producer: David Heyman, Georgia Kacandes, Shannon McIntosh, Quentin Tarantino
Operatőr: Robert Richardson
Vágó: Fred Raskin
Forgatókönyvíró: Quentin Tarantino

Margot Robbie (Sharon Tate)
Leonardo DiCaprio (Rick Dalton)
Brad Pitt (Cliff Booth)
Timothy Olyphant (James Stacy)
Dakota Fanning (Squeaky Fromme)
Al Pacino (Marvin Schwarz)
Kurt Russell (Randy)
Mike Moh (Bruce Lee)
Luke Perry (Scott Lancer)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #25
    Jó, OK azért tényleg voltak jó pillanatai a filmnek. :)
  • trabantos82 #24
    Nekem még az a jelenet is tetszett mikor kimennek a farmra. Ott azért elég erős feelingje van, de nem akarok spoilerezni.. Na meg a házban az alvó öregember a dumájával.. Nekem az is bejött.:D
  • NEXUS6 #23
    Hát kb a Lee-s jelenet volt az egyetlen, ami valami reakciót belőlem is kicsalt. XD
  • trabantos82 #22
    Brad Pitt karaktere szerintem jobb a filmben mint DiCaprio-é. Jól hozza ezt a kiöregedett tököscsávó karaktert.

    Azon a Bruce Lee-s jeleneten jót mosolyogtam.. Jó poén volt és több helyen vissza lehet olvasni, hogy Lee igazából is ilyen arrogáns arc volt mint ahogy ebben a filmben ábrázolják.
    Utoljára szerkesztette: trabantos82, 2019.08.23. 19:08:37
  • gombabácsi #21
    brad pitt meg a tökösférfi szerepben marha unalmas már, pedig látszik rajta hogy tudna mást is
  • NEXUS6 #20
    Szerintem hihetetlenül jó párhuzam lett volna, ha Rick Daltonból valami fikcionális Ronald Reagant csinál, politikai karrierrel, még néhány korra jellemző szituációt, párbeszédet be lehetett volna csempészni. Bemutatni a film és a politika viszonyát, hollywood és az alvilág viszonyát, ilyesmi.
    Simán meg lehetett volna azt a kibaxott 2 óra 40 percet tölteni tartalommal!
    Hát szerintem nem sikerült.
  • Ellaberin #19
    Még nem láttam, így spoilerezni sem tudok. De. Az mondjuk elárul valamit a filmről, hogy a több, mint két óra eredetileg több, mint négy (!) óra volt. Ezzel a vágással akár teljesen más kicsengésűvé válhatott - szerintem vált is

    Vigyázat! Akár vétlen spoilert is tartalmazhat!! :

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Mivel az alapok a c.m. féle szekta és a gyilkosságaik, én el tudom képzelni, hogy a közepétől már a véres valóság körül forgott volna a történet. Annál is inkább, hogy mostanság megint felkapott lett a médiában ilyen-olyan okból és feldolgozásokkal az aljas gyilkossági sorozat és az azt követő szó szerinti polgárpukkasztó magatartás a szekta aka "család" tagjaitól. Akár még ilyen képbehozásnak, vírus reklámnak is el tudnám képzelni Tarantínó részéről. Minden esetre a rendezői fullos verziót is szívesen megnézem majd, de gondolom ilyen nem lesz Sharon Tate emlékére való tekintettel. Illetve akár az utóbbiak miatt is lett nem tetszősre vágva és hasalt el a kritikusunknál - sajnos arra nem sok az esély, hogy ezt meg is tudjuk.
  • NEXUS6 #18
    Mekkora gáz már, hogy még a "kritikusok" nagyrészének se jön le ez a sztori! XD

    Másrészt, igen, volt egy csomó utalás a filmben, kis fricska, mint amiket említesz. De szerintem ettől még a film nem jó. Csemege, aki kicsit filmbuzi megnézi pont emiatt 3-4X, de semmi több.
    Gyak BP elviszi a hátán a filmet. DiCaprio ismét nem tudott nagyot alkotni, hacsak azt nem, hogy eljátsza saját magát, hogy ha mindent összevetünk még mindíg egy szépfiús karakterszínész és semmi több. Hiába próbálkozik, hiányzik belőle az igazi férfias érettség, és ha olyan szerepet kap, akkor csak szenved. Mert ezt a szitut viszont totálisan bemutatta.

    Baxus nem a hosszú jelenetek a fájóak a filmben, hanem hogy összesen nincs annyi mondanivaló benne, mint a 4 szoba egyetlen epizódjában. Na és ezt még ráadásul 2 óra 40 percig elnyújtani, na az gáz, nem pedig zsenialitás.
    Szerintem.
  • ostoros #17
    Ez a dolog, hogy csak akkor tudunk élvezni egy filmet, ha nem tudjuk előre, hogy mi van benne, ez ilyen kislányos kényeskedés. Jaj, mami, elmondták mi lesz benne, így már nem is olyan jaóóóóóóóóóóó.....
    Baromság. Ha a film attól volt élvezhető, hogy váratlan volt, akkor eleve csak egy rakás szar. Az igazi nagy filmek élvezhetőek akárhányszor nézzük meg.
    Vagy ha azt mondom, neked, hogy a Rómeó és Júliában a végén meghalnak mindketten, akkor most tönkretettem a művet? Vagy az élményed beszennyeztem valami módon? Nőjünk már fel!
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.08.18. 22:46:52
  • drsx #16

    !!!SPOILER!!!

    Peldaul ugy, hogy azt irod, "...ami a szektasokkal tortent" ahelyett, h leirod, h pontosan mi tortent veluk (komikus halallal halnak, ha jol emlekszem a szohasznalatodra).
    Ha nem tudsz vagy nem akarsz igy fogalmazni, akkor marad a spoiler felirat (talan meg spoiler tag hasznalatara is van lehetoseg a forumban?).
    Tudnek meg peldalozni, de szerintem ennyi is eleg egyertelmu, ezert befejeztem az offolast, mint ahogy ennek a topiknak az olvasasat is, legalabbis addig, amig meg nem nezem a filmet.