Ötvös Tibor
Bántóan gyenge a Sötét elmék
Nagyon X-Men akar lenni a Sötét elmék, ami azonban nem jött össze neki. Ebben persze szerepet játszik az a tény is, hogy a sztori alapját adó könyv sem egy letehetetlen mestermű.
Hogy tetszett a Sötét elmék?
Az előjelek alapján a Sötét elmék egy klasszikus young adult, azaz tiniknek szánt film is lehetett volna, hiszen a készítésében aktívan részt vettek a Stranger Things alkotói, illetve a zseniális Érkezés producere is. És még maga az alapregény első fele is nagyon izgalmas, egy utópisztikus világban ugyanis elkezdenek meghalni a kamaszkort elért gyerekek. Akik azonban életben maradnak, azok egyedi képességekre tesznek szert. A felnőttek elkezdenek félni tőlük és ennek természetesen erőszak lesz a következménye. Ezt a vonalat az írónő, Alexandra Bracken egészen jól fejtette ki és csak eme világ részletes bemutatását követően jöttek elő a klisék Ruby, a mindenkinél erősebb mut... azaz kamasz képében. De az még így is fogyasztható volt, ellentétben a filmmel.
A kamaszkori táborokat pillanatok alatt rendezi le csak azért, hogy utána Ruby gyorsan el is kezdhesse a rémesen klisés és sokszor kínosan logikátlan kalandjait. A mut... azaz a kamaszokat a szemük színe alapján öt csoportba sorolják, mely egyébként a veszélyességüket is jelenti. Ugyanakkor Ruby próbálja eltitkolni, milyen tulajdonsággal rendelkezik, de a szeme színe ugyanúgy változik, mint a többieké. Akkor mégis mire ez az egész? És persze ott van az a rettentően erőltetett és kínos szerelmi szál is, ami minden young adult film kötelező eleme, azonban itt az összhang szikrája sincs meg a két szereplő között, ami elég nagy baj.
Sokkal nagyobb a baj azonban magával az összképpel, amit a Sötét elmék produkál. Miközben az összes előzetesben látványos erőhasználattal adták el a filmeket, addig a kész változatban ez csak nagyon kis részét teszi ki a cselekménynek. A Kung-Fu Pandát jegyző Jennifer Yuh nem is tudott mit kezdeni a színészekkel, láthatóan nem vezeti őket, csak történnek az események egymás után. A lezárás pedig rém kínos és láthatóan erőlködtek azon a készítők, hogy mivel a regény is több részből áll, így minimum egy trilógiát kisajtoljanak a mozis változatból is.
Azonban erre remélhetőleg nem lesz esély, mert a Sötét elmék még a tinifilmek táborában is a kínosan gyenge kategóriába került. És ez nem kis szó, mikor olyan, nem túl jól sikerült filmek vannak ebben a csoportban, mint Az 5. hullám. Ha az elején a valóban érdekes részt kicsit jobban kifejtik - rá lehetett volna szánni közel 45-50 percet is akár - és utána Ruby kalandjait jobban megvágják, nem pedig az érzelmek bemutatása felé mennek... De túl sok a ha, a végeredmény pedig gyenge. Ezek után feltehetően véget ér a kamaszkönyvek vászonra ültetése, ami nem is nehéz, hiszen szinte alig akad olyan, amit ne láttunk volna mozikban.
A kamaszkori táborokat pillanatok alatt rendezi le csak azért, hogy utána Ruby gyorsan el is kezdhesse a rémesen klisés és sokszor kínosan logikátlan kalandjait. A mut... azaz a kamaszokat a szemük színe alapján öt csoportba sorolják, mely egyébként a veszélyességüket is jelenti. Ugyanakkor Ruby próbálja eltitkolni, milyen tulajdonsággal rendelkezik, de a szeme színe ugyanúgy változik, mint a többieké. Akkor mégis mire ez az egész? És persze ott van az a rettentően erőltetett és kínos szerelmi szál is, ami minden young adult film kötelező eleme, azonban itt az összhang szikrája sincs meg a két szereplő között, ami elég nagy baj.
Sokkal nagyobb a baj azonban magával az összképpel, amit a Sötét elmék produkál. Miközben az összes előzetesben látványos erőhasználattal adták el a filmeket, addig a kész változatban ez csak nagyon kis részét teszi ki a cselekménynek. A Kung-Fu Pandát jegyző Jennifer Yuh nem is tudott mit kezdeni a színészekkel, láthatóan nem vezeti őket, csak történnek az események egymás után. A lezárás pedig rém kínos és láthatóan erőlködtek azon a készítők, hogy mivel a regény is több részből áll, így minimum egy trilógiát kisajtoljanak a mozis változatból is.
Azonban erre remélhetőleg nem lesz esély, mert a Sötét elmék még a tinifilmek táborában is a kínosan gyenge kategóriába került. És ez nem kis szó, mikor olyan, nem túl jól sikerült filmek vannak ebben a csoportban, mint Az 5. hullám. Ha az elején a valóban érdekes részt kicsit jobban kifejtik - rá lehetett volna szánni közel 45-50 percet is akár - és utána Ruby kalandjait jobban megvágják, nem pedig az érzelmek bemutatása felé mennek... De túl sok a ha, a végeredmény pedig gyenge. Ezek után feltehetően véget ér a kamaszkönyvek vászonra ültetése, ami nem is nehéz, hiszen szinte alig akad olyan, amit ne láttunk volna mozikban.
|
Sötét elmék (The Darkest Minds) szinkronizált, amerikai kalandfilm, sci-fi, thriller, 105 perc, 2018 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Jennifer Yuh Producer: Dan Levine, Shawn Levy Operatőr: Kramer Morgenthau Vágó: Maryann Brandon Forgatókönyvíró: Chad Hodge Mandy Moore (Cate) Amandla Stenberg (Ruby) Gwendoline Christie (Lady Jane) Wallace Langham (Dr. Viceroy) Harris Dickinson (Liam) |
