Hunter

Emberi agy-agy interfészt fejlesztenek

A Washington Egyetem kutatói egy emberi agy-agy interfészt mutattak be, melynek alkalmazásával az egyik kutató az Interneten keresztül agyhullámaival kutatótársa kézmozdulatait irányította.

Korábban a Duke Egyetem csapata patkányokkal már demonstrálta az agy-agy közötti kommunikációt, a Washington Egyetem kutatói, Rajesh Rao és Andrea Stocco azonban úgy vélik, övék az első emberek között működő interfész.


Maga a technika, amivel a kutatók rögzítették az agy jeleit, majd átjátszották a vevőhöz, nem új. Az elektroenkefalográfiát (EEG) rutinszerűen alkalmazzák a gyógyászatban. A jelek eljuttatásához transzkraniális mágneses stimulációt (TMS), az agy reakcióra serkentésére alkalmazott noninvazív módszert használtak. Hatása attól függ, hol helyezik el a stimuláló tekercs. Esetünkben közvetlenül a jobb kezet irányító agyterület felett helyezkedett el, az ott található neuronok aktiválásával meggyőzve az agyat, hogy meg kell mozdítania a jobb kezet.

Az agyhullámokat a kutatócsoport többi tagja, Matthew Bryan, Bryan Djunaedi, Joseph Wu, Alex Dadgar, és Dev Sarma által megírt számítógépes program fordította le a fogadó agy számára. A demonstráció során Rao saját laborjában ült a fején az elektródákkal tarkított sapkával, amit egy EEG műszerhez kapcsoltak. Stocco az egyetem egy másik laboratóriumában egy úszósapkában üldögélt, egy TMS tekerccsel a stimulálandó terület, a kézmozdulatokat kontrolláló bal oldali motoros kéreg felett. A csapat Skype összeköttetésben volt, így a két laborban helyet foglaló kutatótársak látták a történéseket, kivéve Rao-t és Stocco-t.


A demonstrációhoz Rao egy számítógép monitorján egy egyszerű videojátékot játszott gondolatban. Amikor egy célpontra lőni kellett volna elképzelte, hogy megmozdítja a jobb kezét (továbbra is csupán gondolatban játszódott le az esemény), megmozdítva a kurzort, hogy ráálljon és megnyomja a "tűzgombot". Szinte abban a pillanatban a füldugót viselő Stocco, aki a másik helységben háttal ült a monitornak, önkéntelenül megmozdította a jobb mutató ujját és megnyomta a szóközt az előtte elhelyezett billentyűzeten, elsütve a játékbeli ágyút.

Stocco a kézmozdulatkor őt érő érzetet egy idegi tikkhez hasonlította. "Egyszerre volt izgalmas és félelmetes nézni, ahogy az agyamban végbemenő cselekvést tényleges mozgássá alakul egy másik agyban" - mondta Rao. "Egy alapvetően egyirányú információáramlás volt az én agyamból az övéhez. A következő lépés a kétirányú párbeszéd létrehozása lesz közvetlenül a két agy között"


Rao kiemelte, hogy a megoldásuk csak egyszerű agyhullámokat olvas, nem gondolatokat. "Úgy vélem ez többeket megrémít, mert túlbecsülik a technológiát" - tette hozzá. "Az általunk alkalmazott technológiát lehetetlen az egyén akaratán kívül használni, vagy anélkül, hogy ne tudna róla"

A kutatók következő lépésként összetettebb információkat próbálnak majd az egyik agytól a másik felé közvetíteni. Stocco szerint bár csak évek múlva, de a technológiát használhatja arra, hogy egy repülőgépet a földi irányítás letegyen a kifutópályán egy utaskísérő, vagy utas segítségével, amennyiben a pilótát bármilyen baj érné, vagy egy fogyatékkal élő kifejezheti vele kívánságait, például ételt vagy italt kérhet. Az agyhullámok akkor is működhetnek két személy között, ha nem ugyanazt a nyelvet beszélik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Mekong Delta #23
    Csak nehogy a tenoristák kezébe kerüljön...
  • kvp #22
    "Ha vegiggondoljunk egy ilyen "tanitast", akkor azt lathatjuk, hogy a tanito atviszi sajat mozdulatait a tanitvany testebe, ami azokat vegrehajtja, mikozben egyuttal erzekeli is sajat mozgasat, ezzel stimulalva a szenzoros agykerget, pontosan a megfelelo mozdulatokat raktarozva el, meg a melle szukseges millio kis informaciot is."

    Hozzatennem, hogy a fenti eljaras hosszu tavu hasznalata roncsolja az ingerelt agyteruletet, sejtelhalast okozva. Kiserletezni jo, de a gyakorlatban tul brutalis es tul pontatlan a technologia, raadasul nem elektrokemiai az ingerforras, hanem elektrodinamikus, es az erintett neuronok termeszetes toltottsegi szintje ellen dolgozik, ezert kb. olyan mint amikor valaki egy tranzisztoros kisfeszes aramkorbe nagyfeszes szikrakkal visz be jeleket. Mukodik az is, de iszonyatosan roncsolja a tranisztorok kristalyszerkezetet. Itt is ugyanez tortenik. Eloszor csak a neuralis kapcsolatok esnek szet, aztan a sejtek adjak fel. Arrol nem beszelve, hogy csak feuleti interface-nek jo, mivel az inger hatasa melysegileg nem pozicionalhato, pedig az agy szurkeallomanya nem egy sik gombfeluleten helyezkedik el.
  • johnfly #21
    Melyik pár utolsó évtizedben nem öltük egymást? Csak azzal, hogy létezel, irtod a harmadik világ éhező gyermekeit, mert ahhoz, hogy téged ellássanak a fogyasztói társadalom nyersanyagaival és-vagy késztermékeivel, azokat az országokat kell gazdaságilag kizsákmányolni, ahol épp ők élnek. Attól, hogy nem Te húzod meg a ravaszt Te is ugyanúgy halomra ölöd őket, mint én, meg a többi fejlettebb társadalomba tartozó emberke. Ja, és ez csak a jéghegy csúcsa, és mind felelősek vagyunk a halálukért, még ha a homokba dugjuk a fejünket, és azt állítjuk békében élünk. Ez baromság.
  • Macropus Rufus #20
    ha jólértem a cikket, akkor itt nem fog senki semmit megtanulni a másiktól.
    Az agy azon teürletéről jött egy inger ami az újjat mozdítaná meg, ami egy transzmitter segítségével a másik agyban realizálódott. Ez olyan mindha a kungfu edző a saját kezével mozgatná a tanítvány kezét. Nem fog rögzűlni a folyamat és nem lesz autómatikus akkor amikor kell. Nem fogja tudni ismételni a mozdulatot, hiszen nem is ő hozta létre hanem egy másik agy, aminek a jelen esetben a másik teshez volt köze. Ettől még nem fog tanúlni. Ahhoz igenis a memóriát kell programozni. Azt meg nem igazán tudják még, és nem is igazán lenne jó 5let ha tudnák...

  • vumbi #19
    Ez lehet, hogy ennel bonyolutabb. Ha vegiggondoljunk egy ilyen "tanitast", akkor azt lathatjuk, hogy a tanito atviszi sajat mozdulatait a tanitvany testebe, ami azokat vegrehajtja, mikozben egyuttal erzekeli is sajat mozgasat, ezzel stimulalva a szenzoros agykerget, pontosan a megfelelo mozdulatokat raktarozva el, meg a melle szukseges millio kis informaciot is. Tehat lehet, hogy pont egy nagyon hatekony gyakorlat bemutato modszer lenne, mert a tanitvany nem probalgatassal jutna el a megfelelo tudashoz, hanem egy pontosan elvegzett gyakorlattal kezdene a tanulast.

    Utana folytathatna termeszetesen a sajat edzest.
  • vakondh #18
    Személy szerint örülnék, ha Hawkins ilyen eljárással, gyorsabban tudna könyveket írni...
  • teddybear #17
    Ez pont nem jó ötlet. A kungfu, de minden más gyakorlati dolog tanulásához elengedhetetlen a tanuló agyának közreműködése. Egy ütéskombináció végrehajtásához az agy mozgásvezérlését épp úgy be kell "programozni", mint ahogy a kezet is fel kell készíteni az ütés következményeinek elviseléséhez.
    Ha a mester agya közvetlenül vezérli a tanuló izmait, akkor a tanuló nem egyéb egy marionett-bábúnál. Tanulni nem sokat fog, csak mozogni.

    Ráadásul a küzdősportoknál és a harcművészeteknél nem csak a test edzése fontos, hanem az alany lelki felkészítése is, a küzdelemre.
  • vumbi #16
    Barmelyikotokben felmerult a gyanu, esetleg.... hogy most onmagatokat is blamaljatok?
    Mert ne legyenek ketsegeitek affelol hogy ti is emberek vagytok, sot nagy esellyel semmi kiemelkedo nincs a letetekben (nekem se), ergo ha az emberiseg osszessegeben egy torzult degradalt vmi, akkor ti az atlagos, torzult, degradalt egyseg sugaru allampolgart testesitek meg.
    Na sok szerencset a vilagkepetekhez!
  • Xellos999 #15
    Akkor nem volt eltorzulva, amikor még halomra öltük egymást, tehát az utolsó pár évtizedet leszámítva, mindig.
  • qrd0xQSt2rdvnu #14
    Előnyösebb lenne, ha töketlen lenne... nem szaporodna túl.