A volt CIA és NSA alkalmazott Moszkvában ragadt, és kétségbeesetten próbál menedékjogot kérni tucatnyi országtól. Eközben kiderült, hogy az általa a nyilvánosság elé tárt titkos adatgyűjtés az Európai Unió diplomatáit is érintette, ami hatalmas felháborodást okozott szerte kontinensünkön, több ország hívatta be tisztázásra az amerikai nagyköveteket.

Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési gyakorlatát kiszivárogtató Edward Snowden hétfőn orosz külügyi tisztségviselőkkel találkozott Moszkvában, akiknek 15 országhoz szóló politikai menedékjog-kérelmet adott át - jelentette hétfőn a The Los Angeles Times. "Ez kétségbeesett lépés volt a részéről, miután Ecuador elutasította, hogy politikai menedéket biztosítson a számára" - mondta az amerikai lapnak a neve elhallgatását kérő orosz illetékes. Az orosz diplomata a The Los Angeles Timesnak nem nevezte meg a Snowden által kiválasztott 15 országot, de az orosz bevándorlásügyi hivatal a nap folyamán közölte, hogy az amerikai informatikus Moszkvához fordult menedékért.

Snowden június 23-án érkezett Moszkvába Hongkongból ecuadori menlevéllel, és állítólag azóta is a Seremetyjevo-2 repülőtér tranzitvárójában tartózkodik. Nincs érvényes úti okmánya és vízummal sem rendelkezik, ezért nem léphet be Oroszország területére. Repülőjegyet sem vásárolhat, így nem tudja elhagyni Moszkvát. A Rosszija 24 állami hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint a legnagyobb moszkvai nemzetközi repülőtéren megerősítették a biztonsági őrséget a VIP-váró és a tranzitzóna körül. A Snowden-sztorit az orosz sajtóban már a Terminál című amerikai film történetéhez hasonlítják, amelynek főszereplője hónapokra a New York-i John F. Kennedy reptéren reked érvénytelenné vált útlevelével.


"Edward Snowden nem lépte át az orosz határt - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov kijelentette, hogy Moszkvának semmilyen köze nincs Snowdenhez, "sem az amerikai igazságügyi minisztériumhoz való kapcsolatához, sem a világban való utazgatásához". Szavai szerint az amerikai titkosszolgálatok volt munkatársa önállóan választotta meg útvonalát, és utazásáról ők (az orosz hatóságok) is csak a sajtóból értesültek. Az orosz diplomácia vezetője visszautasította, hogy Washington szinte összeesküvéssel vádolja az orosz felet, amiért nem vette őrizetbe és nem adta ki az amerikai titkosszolgálatok adatmegfigyelési gyakorlatáról érzékeny részleteket kiszivárogtató 30 éves amerikait. Lavrov szerint teljes mértékben megalapozatlan és megengedhetetlen az a vád, hogy Oroszország megsértette volna az Egyesült Államok törvényeit Edward Snowden ügyével kapcsolatban. Hozzátette, Oroszország elfogadhatatlannak tartja, hogy fenyegessék.

"Ahhoz, hogy Edward Snowden Moszkvában maradhasson, fel kell hagynia azzal, hogy kárt okoz amerikai partnereink érdekeinek, bármilyen furcsán is hangzik ez az én számból" - jelentette ki az orosz államfő. Vlagyimir Putyin egyúttal korábbi nyilatkozatát megerősítve azt hangoztatta, hogy "Oroszország soha senkinek senkit nem ad ki és ez nem áll szándékában". "Legjobb esetben hírszerző ügynökeinket cseréltük ki azokra, akiket elfogtak, letartóztattak és elítéltek az Egyesült Államokban " - mondta. Az orosz elnök hozzátette, hogy nem orosz ügynök az amerikai titkosszolgálatok Moszkvában, a Seremetyjevo nemzetközi repülőtéren rekedt volt alkalmazottja. "Felelősséggel jelentem ki, hogy ma sem működik velünk együtt és mi nem dolgozunk vele" - hangoztatta Vlagyimir Putyin.

Abból kiindulva, hogy az amerikai jogvédőnek és az emberi jogok, az igazság harcosának tekinti magát úgy tűnik, hogy nem áll szándékában felhagyni az információk kiszivárogtatásával - állapította meg az orosz elnök. Közölte, hogy ezért Snowdennek el kell dönteni, melyik országban kíván tartózkodni és oda kell utaznia. Azt mondta, nem tudja, erre mikor kerül sor. "Ha tudnám, megmondanám" - válaszolt Vlagyimir Putyin az újságírók többszöri kérdéseire. Az orosz államfő azt állította: arról sincs tudomása, hogy Edward Snowden az egyik ország képviselőjével elutazna Moszkvából. Kedden Vlagyimir Putyinnal tárgyal Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki a múlt szerdán kijelentette, hogy országa "csaknem bizonyosan" megadná a politikai menedékjogot a Washington által kémkedéssel vádolt amerikai informatikusnak, ha kérné.


Eközben Snowden dokumentumaiból kiderült, hogy az NSA "poloskákat" telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett behatolt az európai integrációs szervezet belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Egy dokumentum kifejezetten "támadási célpontként" említi az európaiakat. Állítólag az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett. A helyi biztonsági apparátus embereinek akkoriban feltűnt számos sikertelen telefonhívás, amelyeknek célpontja a Justus Lipsius Házban (a miniszterek tanácsának épületében) lévő távkarbantartó berendezés volt. A hívó fél "nyoma" az Evere nevű brüsszeli kerületben fekvő NATO-központba vezetett, ahol egy idegenektől elzárt helyiségben az NSA emberei "dolgoztak".

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke teljes körű tisztázást és sürgős tájékoztatást követelt Washingtontól. "Ha az állítások igaznak bizonyulnak, az rendkívül komoly ügy, és súlyos következményei lesznek az EU-USA viszonyra nézve" - fogalmazott az Európai Parlament elnöke, és az általa irányított testület nevében teljes körű tisztázást, sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól. Franciaország szintén magyarázatot kért az amerikai hatóságoktól. "Ha az állítások bebizonyosodnának, azok teljesen elfogadhatatlanok lennének" - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője. "Azt várjuk az amerikai hatóságoktól, hogy a lehető legrövidebb időn belül oszlassák el a sajtórevelációk által keltett jogos aggodalmakat". A párizsi kérelmet Franciaország washingtoni nagykövetsége eljuttatta a Fehér Házba és az (amerikai) külügyminisztériumba.

Francois Hollande francia elnök szerint nem folytathatók az EU - USA szabadkereskedelmi tárgyalások. "Nem tárgyalhatunk, amíg nem kapunk garanciákat Franciaország számára, de ez érvényes az egész Európai Unióra, és az Egyesült Államok minden partnerére" - mondta. "Nem fogadhatunk el ilyen viselkedést partnerek és szövetségesek között" - fogalmazott Hollande. A francia elnök szerint "elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy magyarázatot kérjünk (Washingtontól)". "Megerősítést vagy cáfolatot várunk. Addig nem ítélkezhetünk" - hangsúlyozta az államfő. Hollande szerint köztudott, hogy vannak ellenőrzést igénylő rendszerek, például a terrorizmus elleni harc részeként, de "nem hiszem, hogy a nagykövetségeinken vagy az Európai Unióban lenne ilyen kockázat" - tette hozzá.

Hivatalába kérette Didier Reynders belga külügyminiszter Howard Gutmant, az Egyesült Államok belgiumi nagykövetét - tudatta a tárcavezető a twitteren. A miniszter az üzenethez egy rövid hírre mutató hivatkozást csatolt, a hír szerint Reynders azért kérette be Gutmant, mert magyarázatot vár a hétvégén napvilágot látott információkkal kapcsolatban. Ha a sajtóban megjelent állítások igazak, az nagyon komoly dolog - húzta alá Reynders. A miniszter a beszámoló szerint európai kollégáival egyeztetve hozta meg a döntést, hogy berendeli és számon kéri az amerikai külképviselet vezetőjét, akik szerinte hasonlóképpen fognak tenni. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke vasárnap szóvivője útján az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy "partnerek között nem szokás a spionkodás".

Emma Bonino olasz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az olasz diplomácia "azonnali" és "szükséges" felvilágosítást sürget az amerikai féltől a két ország közötti együttműködés és barátság jegyében. Ezzel egy időben a Zágrábból nyilatkozó Giorgio Napolitano államfő is "kényes kérdésnek" nevezte a Datagate-ügyet, hangsúlyozva, hogy Róma és személy szerint ő is kielégítő választ vár Washingtontól. Mario Mauro védelmi miniszter szerint a sajtóban eddig megjelent információk tisztázásra várnak. Ha azonban a Datagate-re vonatkozó feltételezések igaznak bizonyulnak, ez "kompromittálhatja a szövetségesek eddigi viszonyát". Az olasz védelmi tárca vezetője hozzátette, hogy szövetségesek között nem lehet egymás után az egykori Szovjetunió módszereivel kémkedni. Az olasz parlamenti pártok az NSA-val való közreműködés tisztázására azonnali vizsgálat elindítását szorgalmazták a Copasir olasz nemzetbiztonsági bizottság bevonásával.