Hunter

Mitől kvantum a D-Wave kvantumszámítógépe?

Közösen vásárolt kvantumszámítógépet a Google és a NASA az egyetlen gyártótól, a kanadai D-Wave-től, melynek gépeivel kapcsolatban még kérdéses hogyan működnek és vajon gyorsabbak-e hagyományos társaiknál.

A D-Wave első vásárlója az űrrepülési óriás Lockheed Martin volt, ami egy korai modellbe, a D-Wave One-ba ruházott be 2011-ben. A NASA és a Google a már fejlettebb D-Wave Two kvantumszámítógépet szerezte be, külön említésre méltó, hogy a Google révén egy olyan cég arzenálját erősíti a speciális számítógép, ami a köz számára biztosít számítástechnikai szolgáltatásokat. "Hisszük, hogy a kvantum-számítástechnika segíthet megoldani a legnagyobb számítógép tudományi problémákat, különös tekintettel a gépi tanulást" - írta a bejelentés után blogjában Hartmut Neven, a Google munkatársa.

A gépi tanulás lényege, hogy egy számítógépet megtanítsanak egy séma felismerésére az adatokban, hogy ezáltal rendszerezni tudja az új információkat, ez a Google szolgáltatásokat működtető algoritmusok többségének a magja. A cég tervezett felhasználási területei igen széleskörűek. "Reméljük, segít a kutatóknak hatékonyabb és pontosabb modellek megalkotásában a beszéd felismeréstől a webes kereséseken át a fehérje hajtogatódással (folding) bezáróan" - írta Neven.

A D-Wave gépe a webes képkeresések területén lehet a leghasznosabb. 2009-ben a Google a D-Wave-vel együttműködésben kifejlesztett egy gépi tanulási algoritmust, ami lehetővé tette a D-Wave hardver egy régebbi verziójával autók képeinek felismerését, amire akár már építhetnek is, tökéletesítve a Google újszerű képalapú keresését. Ez lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egy kép alkalmazásával indítsanak kereséseket, ami jóval nagyobb kihívás, mint a kulcsszavak használatával történő keresés.

Az újonnan megvásárolt D-Wave Two a kaliforniai Moffett Field-ben található NASA Ames Kutatóközpontjában kerül elhelyezésre, amit az USRA (Universities Space Research Association) fog üzemeltetni, a gépidő ötödét külső kutatóknak ajánlva ki, természetesen hozzáférést biztosítva a Google-nek.

A D-Wave számítógépeivel kapcsolatban időről-időre heves viták alakulnak ki, mivel nem egy "mainstream" technikát, hanem az úgynevezett adiabatikus kvantumos számításokat alkalmazzák. Jelenleg is nyitott kérdés, hogy ez a megoldás elvezet-e egyáltalán a kvantum bitek kiaknázása által ígért sebességnövekedéshez.

A vásárlás véglegesítése előtt a Google, a NASA és az USRA komoly teszteknek vetette alá a gépet, amin a masina a D-Wave állítása szerint átment. Emellett a kanadai gyártó benchmark adatokat is közzétett, hogy bizonyítsa kvantumszámítógépe teljesítményét. A D-Wave Two 3600-szor gyorsabban oldott meg egy problémát, mint egy nagy teljesítményű asztali PC-n futó algoritmus - azt azonban még nem bizonyították, hogy mindez a gép kvantum képességeinek az eredménye.

Scott Aaronson, az MIT tudósa, a D-Wave egyik fő kritikusa szerint a PC algoritmust nem optimalizálták a probléma megoldására, ellentétben a D-Wave eszközzel. "A legkevésbé sem meglepő, hogy a D-Wave gép nyert, ugyanakkor egyáltalán nem informatív" - tette hozzá, kiemelve a Dél-Kaliforniai Egyetem összehasonlító tesztjének eredményeit.

Ezeket az eredményeket Daniel Lidar tette közzé, aki csapatával a Lockheed Martin gépét üzemelteti. A csapat a 108 kubites D-Wave One-t hasonlította össze két különböző hagyományos felsőkategóriás processzor által futtatott szimulációs szoftverrel, melyeket ugyanúgy optimalizáltak a számítások elvégzésére, mint a D-Wave gépet. Ebben az esetben bár a D-Wave mutatott némi bizonyítékot a kvantumviselkedésre, 15 mikroszekundumig tartott a probléma megoldása számára, míg a hagyományos processzoroknak 4 és 0,8 mikroszekundumra volt szükségük.

Lidar most hasonló teszteket végez el az új D-Wave Two-val, amit immár 503 kubittel láttak el, ezért mindenképpen teljesítményjavulást várnak tőle. "Igazán érdekes kérdés, hogy vajon egy kvantum processzor a probléma méretével arányosan jobb teljesítményre képes-e, mint a vele összevetett klasszikus processzorok" - mondta Lidar. "Amennyiben ez a helyzet, az igazolja a kvantum számítástechnikába vetett hitet"

De mi van, ha nem? "Szerintem igazolni fogja, máskülönben nehéz lesz indokolni a Google befektetését" - mondta Lidar, amivel Aaronson egyáltalán nem ért egyet. "Nem hiszem, hogy bármi olyanra fogják használni, aminek jelentős hatása lenne a Google tevékenységére. A Google gazdag cég és van pénzük, hogy akár ilyen kaliberű játékszereket is vásároljanak" - vélekedett Aaronson.

Sem a D-Wave, sem a Google nem árulta el, mennyibe került a gép, a Lockheed Martinról azonban tudjuk, hogy közel 10 millió dollárt fizettek a D-Wave One-ért.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • A1274815 #26
    "... legalabb gyorsabb mint egy vele azonos funkcioju hagyomanyos szilicium aramkor."

    Ha végre összetettebb kisérleti IC-ket is fognak tudni csinálni nanó-elektroncsövekből, akkor nem biztos, hogy az a gyorsaság elég lesz.
  • kvp #25
    Ez egy analog szamitogep, otleteben hasonlo a CNNA chipekhez, csak egy teljesen mas jelenseget hasznal ki. A gond vele pedig ugyanaz, mint a CNNA chipekkel, megpedig az, hogy az analog rendszer zajosabb es lassabb mint egy digitalis. Egy bizonyos komplexitas alatt a gyors, de linearis neumann rendszeru gep gyorsabb, de egy bizonyos komplexitas folott gyorsabba valik az onmagaban lassu de parhuzamos feldolgozasu analog rendszer. A fenti elvvel az a baj, hogy a gyakorlatban a digitalis neumann elvu rendszerek is parhuzamosithatoak, tehat keszitheto egy CNND rendszer, ami az analog szamitasi rendszerek hibait kikuszobolve kepes az analog rendszerekhez hasonlo parhuzamos teljesitmenyre. Persze a digitalis rendszer sokkal tobb energiat igenyel es sokkal nagyobb, viszont cserebe sokkal gyorsabb is lehet.

    Elvileg van egy pont, ahol a dwave fele analog kvantum szamitogep elonyosebbe valik meret es energiafelhasznalas szempontjabol, de akkora rendszereket meg egyelore nem tudnak kesziteni. Arrol nem beszelve, hogy az adott problemara egy hasonlo topologiaja CNND rendszer sokkal gyorsabb is tud lenni, mint a dwave fele megoldas.

    Ha mar kvantum szamitogep, akkor a kinai lezeres kiserletek sokkal kozelebb vannak egy altalanosan hasznalhato, programozhato kvantum processzor megvalositasahoz. Persze a kinai esetben meg sulyosabban jon elo a meret es az energia felhasznalas problemaja, mivel egyelore oriasi meretu es energiaigenyu rendszert tudtak csak kesziteni, bar legalabb gyorsabb mint egy vele azonos funkcioju hagyomanyos szilicium aramkor.
  • item #24
  • A1274815 #23
    javítás:

    "Az egyik elve nem általános célú gép eleve." = Az egyik eleve nem általános célú gép

    "valyon" = vajon
  • A1274815 #22
    Nézd meg és olvasd végig a #20-ban megadott linket. Hosszú szöveg, de érdemes: a lényeg egy egyszerű asztali PC sebességben 15x-sen megverte, ha a D-Wave belső működését szimuláló szoftver ráoptimalizálták arra a problémára amit a D-Wave hivatott megoldani, a "D-wave" problémára. Az egész D-Wave a D-Wave probléma megoldására lett kifejlesztve.

    Szóval van itt két olyan probléma, amit nem vett fel a linkelt oldal tudósa:
    - Az egyik elve nem általános célú gép eleve.
    - A másik valyon, ha egy szoftver ilyen jól optimalizálható erre a problémára, valyon tényleg a kvantum processzor működik benne, vagy az mégsem lett elég megbízható így egy szoftveres emuláció fut a dobozban? (De a csalás gyanúja is felvetődhet)
  • a_n_d_r_e_w #21
    Na nekem ebbol az jon le, hogy van egy MIT tudos, aki foggal korommel ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy hoax, de ez lehet egyszeru feltunesi viszketegseg is, illetve van ket ceg (es az egyik ebbol piaci) aki hosszu hetek tanulmanyozasa utan megis ugy dont, hogy dollarmilliokat feccol a projektbe, ami persze lehet csak "kockazati toke" hogy elsok kozt legyenek.
    Valamiert nekem utobbi hitelesebb indoknak tunik.
  • A1274815 #20
    Felejtsétek el! Ez a leírás beszédesebb:

    "Namely, the same USC paper that reported the quantum annealing behavior of the D-Wave One, also showed no speed advantage whatsoever for quantum annealing over classical simulated annealing. In more detail, Matthias Troyer’s group spent a few months carefully studying the D-Wave problem—after which, they were able to write optimized simulated annealing code that solves the D-Wave problem on a normal, off-the-shelf classical computer, about 15 times faster than the D-Wave machine itself solves the D-Wave problem! Of course, if you wanted even more classical speedup than that, then you could simply add more processors to your classical computer, for only a tiny fraction of the ~$10 million that a D-Wave One would set you back."

    link
  • A1274815 #19
    Sejtem mi lehet benne, ha nem tudtak valahogy biztosítani 0K hőmérsékletet abszolút rádióaktív sugárzás mentessen. Ismerek valamit, amin kisérlteznek processzorokba és kenterbe veri a félvezetőket sebességbe, mert az egyetlen frekvencia limitet a belső kapacitása a fizikai mérete okozza, ami nano kialakításban hihetlenűl kicsi félhullámhosszt jelent.

    A nagy visszatérő
  • duke #18
    "ha jól emlékszem a nagybetűs azáemdé is így működött mielőtt lett neki k5-133"

    Oket az IBM kototte ossze. Az IBM csak ugy kotott szerzodest az Intelel, ha biztonsagi tartalekkent, az Intel licenszeli egy masik ceg szamara a proceszorat. Ha az Intel valamiert nem tud szallitani, akkor majd az AMD.
    Tehat az AMD hivatalosan birtokolta az Intel processzorok terveit. Es amig a processzor gyartas, nem valt giga uzlette, addig nem is volt ezzel semmi gond.
  • duke #17
    "amiben szó volt a PC születésének hajnalán létrejött, első BIOS-ok lemásolásáról is."

    Igen. Le nem masolhatod, de jogod van, neked is ugyan azt feltalalni. Csak szukseg eseten bizonyitani kell, hogy onallo kutatasrol van szo.