Hunter
A Merkúrról érkezett a zöld meteorit?
Egy tavaly Marokkóban felfedezett zöld kőzet lehet az első látogató a Naprendszer legbelső bolygójáról, véli egy meteorit tudós.
Anthony Irving Texasban, a 44. Hold- és Bolygótudományi Konferencián ismertette új felfedezéseit. Tanulmánya szerint az NWA 7325 jelű űrkőzet nem egy aszteroidáról, vagy a Marsról, hanem a Merkúrról érkezett. Maga az NWA 7325 egy 35 meteorit mintából álló csoport, a darabok rendkívül régiek, Irving és munkatársai kormeghatározása szerint a kőzetek 4,56 milliárd évesek lehetnek.
"A Merkúrról, vagy egy Merkúrnál kisebb, de hozzá nagyon hasonló égitestről származhatnak" - hangoztatta beszédében Irving, a Washington Egyetem Föld- és űrtudományi professzora, aki évek óta tanulmányozza a meteorokat, hozzátéve, hogy az NWA 7325 teljesen más, mint a Földön eddig talált meteoritok.
A marsi meteoritokat áthatják a Mars légkörének sajátosságai, így könnyű megkülönböztetni más kőzetektől. Az egyik legnagyobb aszteroidáról, a Vestáról származó űrkőzetek ugyancsak kémiailag elkülöníthetőek, az NWA 7325 azonban nem emlékeztet egyetlen eddig dokumentált meteoritra sem. Irving szerint a minták egy olyan bolygón, vagy más égitesten alakulhattak ki, aminek a felszínét magma folyamok formálták. Az elemzések szerint a kőzet a magma tetején alakult ki.
Az NWA 7325 alacsonyabb mágneses intenzitást mutat, mint bármelyik eddig talált űrkőzet, ami alacsony mágnesességet feltételez a meteorit szülő égitestén. A NASA jelenleg a Merkúr körül keringő Messenger űrszondájának adatai szerint a bolygó alacsony mágnesessége nagyon hasonló az NWA 7325 esetében észlelthez, magyarázta Irving a SPACE.com-nak.
A Messenger észlelései más bizonyítékokkal is szolgálnak, melyek Irving hipotézisét támogatják. A Merkúr geológiai és kémiai összetételét ismerő tudósok úgy vélik, a bolygó felszíne rendkívül szegény vasban, ami ugyancsak igaz a meteoritra, azt sugallva, hogy bárhonnan érkezzen is a kőzet, a szülő égitest nagyban hasonlíthat a Merkúrra.
Bár a Messenger első meghosszabbított küldetése még csak most ér véget, a csapat máris kérelmezte a bolygó további kutatását az elkövetkező két évre. Amennyiben a küldetést újból meghosszabbítják 2015-ig, a szondától kapott tudományos adatok segíthetnek tovább igazolni, vagy éppen cáfolni Irving elméletét, aki szerint bár jóval kisebb az esély egy Merkúrról származó meteoritot találni a Földön, mint egy marsit, azonban koránt sem lehetetlen.
Anthony Irving Texasban, a 44. Hold- és Bolygótudományi Konferencián ismertette új felfedezéseit. Tanulmánya szerint az NWA 7325 jelű űrkőzet nem egy aszteroidáról, vagy a Marsról, hanem a Merkúrról érkezett. Maga az NWA 7325 egy 35 meteorit mintából álló csoport, a darabok rendkívül régiek, Irving és munkatársai kormeghatározása szerint a kőzetek 4,56 milliárd évesek lehetnek.
"A Merkúrról, vagy egy Merkúrnál kisebb, de hozzá nagyon hasonló égitestről származhatnak" - hangoztatta beszédében Irving, a Washington Egyetem Föld- és űrtudományi professzora, aki évek óta tanulmányozza a meteorokat, hozzátéve, hogy az NWA 7325 teljesen más, mint a Földön eddig talált meteoritok.
A marsi meteoritokat áthatják a Mars légkörének sajátosságai, így könnyű megkülönböztetni más kőzetektől. Az egyik legnagyobb aszteroidáról, a Vestáról származó űrkőzetek ugyancsak kémiailag elkülöníthetőek, az NWA 7325 azonban nem emlékeztet egyetlen eddig dokumentált meteoritra sem. Irving szerint a minták egy olyan bolygón, vagy más égitesten alakulhattak ki, aminek a felszínét magma folyamok formálták. Az elemzések szerint a kőzet a magma tetején alakult ki.
Az NWA 7325 alacsonyabb mágneses intenzitást mutat, mint bármelyik eddig talált űrkőzet, ami alacsony mágnesességet feltételez a meteorit szülő égitestén. A NASA jelenleg a Merkúr körül keringő Messenger űrszondájának adatai szerint a bolygó alacsony mágnesessége nagyon hasonló az NWA 7325 esetében észlelthez, magyarázta Irving a SPACE.com-nak.
A Messenger észlelései más bizonyítékokkal is szolgálnak, melyek Irving hipotézisét támogatják. A Merkúr geológiai és kémiai összetételét ismerő tudósok úgy vélik, a bolygó felszíne rendkívül szegény vasban, ami ugyancsak igaz a meteoritra, azt sugallva, hogy bárhonnan érkezzen is a kőzet, a szülő égitest nagyban hasonlíthat a Merkúrra.
Bár a Messenger első meghosszabbított küldetése még csak most ér véget, a csapat máris kérelmezte a bolygó további kutatását az elkövetkező két évre. Amennyiben a küldetést újból meghosszabbítják 2015-ig, a szondától kapott tudományos adatok segíthetnek tovább igazolni, vagy éppen cáfolni Irving elméletét, aki szerint bár jóval kisebb az esély egy Merkúrról származó meteoritot találni a Földön, mint egy marsit, azonban koránt sem lehetetlen.