Alex
Az urbanizáció a felelős a pekingi viharokért
Az egyre terjeszkedő megapolisz termelte hő miatt az esőzések egyre erősebbek és koncentráltabbak. Többtucatnyi a halálos áldozat.
Az elmúlt hetekben hatalmas esőzések történtek a kínai fővárosban, melyekért helyi meterológusok szerint a városiasodás a felelős. Az elmúlt 60 év legrosszabb napja július 21-e volt, amikor 16 óra alatt 215 milliméter átlagos csapadékot mértek, de egyes külső kerületekben 460 milliméter is előfordult. Az áradások következtében épületek omlottak össze, 77 ember meghalt. "A vihart az Észak-Kína felett örvénylő légtömeg okozta, de Pekingben volt a legsúlyosabb a helyzet, és itt esett a legtöbb csapadék." - nyilatkozta Qiao Lin, a pekingi meterológiai állomás igazgatója a People's Daily lapnak. Qiao gyanúja szerint ennek oka, hogy a város hőszigetként működik és jóval melegebb a környező fejletlenebb területeknél.
A városi hőszigetek azért jönnek létre, mert az aszfalt és a kőépületek sokkal jobban felforrósodnak a természetes földtakarónál. Erre még rátesz az autók, a légkondicionálók és az ipar hatása. Korábban 2006 augusztus elsején volt hasonló özönvíz, akkor 55 milliméter esett alig három óra alatt. A kutatók éppen ezért számítógépes szimulációkkal modellezték a különböző talajok és az urbanizáció időjárásra gyakorolt hatását. Ahogy egyre nagyobb arányt képviselnek a civilizált régiók a szimulációkban úgy lesznek a viharok egyre erősebbek, ráadásul kisebb területeken következik be mindez.
A meterológusok három fontos tényezőt azonosítottak. A nagyvárosok a magasházak által folyamatosan meleg levegőt pumpálnak az atmoszférába, melynek eredményeképp az élénkebb lesz, tehát adott az extra energia a viharok keletkezéséhez. A hő feljebb tolja a felhőket, amik a magasság emelkedésével több esőt bocsátanak ki magukból. A hatás ugyanolyan, mint amikor a viharok hegyekhez érnek, lelassul a mozgásuk és az esőt koncentráltan bocsátják ki magukból.
"A pekingi áradás figyelmeztető jel a többi gyorsan fejlődő régió számára" - nyilatkozta Wang Xuemeim, a Sun Yat-sen University atmoszférakutatója. Wang egy korábbi munkája során kimutatta hogyan változtatja meg a helyi klímát a Jangce folyó deltájának iparositása. "Ez a viharokat extrémebbé tette." Az erős viharok hatásának kivédésére a nagy metropoliszoknak megerősített csatornarendszerrel kell felkészülniük, és a hőtermelés csökkentésére fehér, vagy visszatükröződő felületű anyagokat kell használniuk az építkezések során. Nagyban csökkentheti a káros hatásokat a vegetáció arányának növelése is. "Nem tudjuk megakadályozni a természeti katasztrófákat, de tudjuk csökkenteni a káros hatásokat" - emelte ki Wang.
Az elmúlt hetekben hatalmas esőzések történtek a kínai fővárosban, melyekért helyi meterológusok szerint a városiasodás a felelős. Az elmúlt 60 év legrosszabb napja július 21-e volt, amikor 16 óra alatt 215 milliméter átlagos csapadékot mértek, de egyes külső kerületekben 460 milliméter is előfordult. Az áradások következtében épületek omlottak össze, 77 ember meghalt. "A vihart az Észak-Kína felett örvénylő légtömeg okozta, de Pekingben volt a legsúlyosabb a helyzet, és itt esett a legtöbb csapadék." - nyilatkozta Qiao Lin, a pekingi meterológiai állomás igazgatója a People's Daily lapnak. Qiao gyanúja szerint ennek oka, hogy a város hőszigetként működik és jóval melegebb a környező fejletlenebb területeknél.
A városi hőszigetek azért jönnek létre, mert az aszfalt és a kőépületek sokkal jobban felforrósodnak a természetes földtakarónál. Erre még rátesz az autók, a légkondicionálók és az ipar hatása. Korábban 2006 augusztus elsején volt hasonló özönvíz, akkor 55 milliméter esett alig három óra alatt. A kutatók éppen ezért számítógépes szimulációkkal modellezték a különböző talajok és az urbanizáció időjárásra gyakorolt hatását. Ahogy egyre nagyobb arányt képviselnek a civilizált régiók a szimulációkban úgy lesznek a viharok egyre erősebbek, ráadásul kisebb területeken következik be mindez.
A meterológusok három fontos tényezőt azonosítottak. A nagyvárosok a magasházak által folyamatosan meleg levegőt pumpálnak az atmoszférába, melynek eredményeképp az élénkebb lesz, tehát adott az extra energia a viharok keletkezéséhez. A hő feljebb tolja a felhőket, amik a magasság emelkedésével több esőt bocsátanak ki magukból. A hatás ugyanolyan, mint amikor a viharok hegyekhez érnek, lelassul a mozgásuk és az esőt koncentráltan bocsátják ki magukból.
"A pekingi áradás figyelmeztető jel a többi gyorsan fejlődő régió számára" - nyilatkozta Wang Xuemeim, a Sun Yat-sen University atmoszférakutatója. Wang egy korábbi munkája során kimutatta hogyan változtatja meg a helyi klímát a Jangce folyó deltájának iparositása. "Ez a viharokat extrémebbé tette." Az erős viharok hatásának kivédésére a nagy metropoliszoknak megerősített csatornarendszerrel kell felkészülniük, és a hőtermelés csökkentésére fehér, vagy visszatükröződő felületű anyagokat kell használniuk az építkezések során. Nagyban csökkentheti a káros hatásokat a vegetáció arányának növelése is. "Nem tudjuk megakadályozni a természeti katasztrófákat, de tudjuk csökkenteni a káros hatásokat" - emelte ki Wang.