Hunter

Az alkohollal is csodát tesz a grafén

A csodaanyagként aposztrofált grafén egy újabb alkalmazási területére bukkant egy nemzetközi csapat, az alkohol lepárlásra, persze ennél hasznosabb megoldásokat is előre vetít a felfedezés.

A Science magazinban megjelent tanulmányukban a kutatók a grafén egy kémiai származékából, a grafén-oxidból készült membrán tulajdonságait részletezik, ami meggátolja különböző gázok és folyadékok átjutását, míg a vízét nem, tovább gyarapítva a grafén és származékai lenyűgöző és szokatlan tulajdonságainak listáját.

A grafén a szén egy formája, egész pontosan a szénatomok egy kétdimenziós méhsejt elrendezésbe összezsúfolt rétege. Vékonysága miatt gyakorlatilag átlátszó, elektromos vezetési képességei ugyanakkor túlszárnyalják a rézét és hővezetésben is felül múlja az összes ismert anyagot. Szokatlan elektromos, mechanikus és kémiai tulajdonságai miatt számos ígéretes alkalmazása lehet, felfedezéséért Andrei Geim és Konstantin Novoselov, a Manchester Egyetem tudósai 2010-ben elnyerték a Nobel-díjat.

Geim és kutatótársai kifejlesztettek egy grafén-oxid lapokból álló laminátumot. Az így kapott membrán több százszor vékonyabb egy hajszálnál, mégis erős és rugalmas, kezelése pedig egyszerű. Ha egy fém tárolót leszigetelünk egy ilyen membránnal, akkor még a legérzékenyebb műszerek sem észlelték a bezárt levegő, vagy bármilyen egyéb gáz - legyen az akár a hélium - szivárgását.

Amikor azonban a kutatók ugyanezt vízzel is kipróbálták, az vették észre, hogy az a grafén szigetelés ellenére elpárolgott. Legnagyobb meglepetésükre a vízmolekulák olyan gyorsan áramlottak át a grafén-oxid membránon, mintha a tárolót le sem szigetelték volna. "A grafén-oxid lapok úgy helyezkednek el, hogy közöttük pontosan egy rétegnyi vízmolekulának van hely. A vízmolekulák egy molekula vastagságú jéglapokká rendezik önmagukat, amik gyakorlatilag súrlódás nélkül csúsznak a grafén felületen” - magyarázta a csapatot vezető dr. Rahul Nair, a Manchester Egyetem tudósa, hozzátéve, hogy más molekula nem lenne képes ugyanerre a trükkre.

"A hélium gázt nagyon nehéz megállítani, ha lassan is, de szinte bárhonnan elszivárog, a mi ultravékony membránjaink azonban teljesen meggátolják a szivárgását. Ugyanakkor a víz akadálytalanul elpárolog. Ennél különösebben aligha viselkedhet egy anyag" - mondta Gaim professzor.


Dr. Nair és a membrán
A kutatók csak a móka kedvéért egy üveg vodkát is leszigeteltek a különleges hártyával és azt vették észre, hogy a finomított oldat egyre erősebbé és erősebbé válik. "Egyikünk sem iszik vodkát, de a kísérlet jó mulatság volt" - mondta Nair, aki szerint mindezek ellenére a megoldás nem fog teret hódítani a lepárló üzemekben. „A tulajdonságok annyira szokatlanok, hogy egészen biztosan hasznát veszik a membránszűrési technológiákban, vagy a víz szelektív eltávolításában” - összegzett Gaim.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • philcsy #15
    "de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
    Ezt elbasztam, így helye:
    "de ennek a kritikus lépése, a hidrogén addició, molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy."
  • philcsy #14
    Ez nem grafén, hanem grafén-oxid.
    A grafén-oxid az etilén-oxidra hasonlít. Két C-atom fölött van egy oxigén atom. (Az igazság az, hogy nem mindenhol, 2-3 C atomra jut egy O). Delokalizált elektronrendszer tehát nincs, csak néhány kettős kötés.
    Az etilén-oxidhoz hasonlóan víz addícióra van lehetőség. Az eredmény is hasonló, etilén-glikolhoz hasonlóan OH-csoportok lógnak le róla. Ezt is grafén-oxidnak nevezik és itt erről a változatról van szó. A vízmegkötés reverzibilis, tehát le is tud jönni.
    Ami még érdekes, hogy az oxigén be tud ékelődni két C atom közé és át is tud menni a túloldalra. Valószínűleg az OH csoport is képes átjutni hasonló mechanizmussal.
    A héliumnál elképzelhetetlen ilyen mechanizmus, tehát csak a lyukon tudna átmenni. A lyuk viszont kicsi, ezenkívül a rétegek átfednek, illetve van közöttük egy tömör réteg víz. Tehát a lyukon alapból semmi nem túl áthaladni.
    A hidrogénnél elvileg elképzelhető olyan mechanizmus ami átviszi az egyik oldalról a másikra, de ennek a kritikus lépése a hidrogén abszorpciója molekuláris hidrogénnel valószínűleg enyhe körülmények között nem megy. (Ezt abból gondolom, hogy a hidrogénezést nem molekuláris hidrogénnel hanem NaBH4-gyel szokták végezni.) Tehát jó eséllyel a hidrogén se tud átmenni.
  • csimmasz #13
    Nem elírtad?
    A cikkben azt írja, hogy megfogja a hélium atomokat, amik gondolom kisebbek a víz molekuláknál.
    Az lenne igazán érdekes hza a hidrogén atomokat is megfogná, ógytudom a hidrogén rendszerek egyik megoldatlan kérdése az, hogy átdifundál a tartályokon vagy a tömitéseken.
  • Grodt #12
    Mivel jól vezeti az elektromosságot, és egy szénhez max. csak 3 másik szén csatlakozik, ezért elég valószínű, h egy delokalizált elektronrendszere van a grafénnak. Szerintem ez az egyik dolog, ami miatt a víznél kisebb molekulákat is átengedi, a másik meg az, h a víz mint már oly sok cikk is mutatta egy rendkívül érdekes anyag, az elektronszerkezete nagyon különleges. Én erre tudok tippelni.
  • philcsy #11
    Persze, mert ugye ezzel is hasznosítani lehet a nullponti energiát, persze ebből sem lesz semmi, mert az olajcégek... [fake]
    Te atya úr isten!
  • sanyicks #10
    arról tesznek bizonyos pénzügyi körök hogy ilyen gondod ne legyen ;)
  • whisper #9
    Ezért is az egyik ital amit megbírok inni és nem jön vissza szinte sosem 8)
  • Christian88 #8
    A vodka a "legtisztább" italok egyike
  • gombabácsi #7
    annyit technikai meg tudományos csodát hallunk már lassan, hogy az olajat kell visszapumpálni a földbe
  • csimmasz #6
    Én is erre gondoltam rögtön.
    Itt a nagyüzemi előállítás a kulcs, ha azt megoldják akkor kaszálnak.
    Valamit nem értek, ha a hélium kisebb mint egy vízmolekula, akkor miért nem szökik el?
    És hidrogénnel vajon működik a dolog?