Kevésbé érezheti meg a légköri széndioxid szinteket a globális hőmérséklet, mint korában feltételezték, véli egy tanulmány. A kutatás szerint az embereknek továbbra is világszerte fel kell készülniük a "drasztikus változásokra", a kockázat azonban egy kicsit kevésbé fenyegető.

A klíma széndioxid érzékenységének felméréséhez használt korábbi éghajlat modellek jellemzően az elmúlt 150 év meteorológiai méréseiből táplálkoztak. Ezekből a modellekből a tudósoknak nem volt könnyű dolguk előrejelzéseik egyetlen számra való leszűkítésére, ezért egy várható hőmérséklet tartományt határoztak meg az iparosodás előtti légköri széndioxid szintek megduplázódásának fényében. Az új elemzés, ami paleoklimatológiai, vagyis őséghajlattani adatokat is bevon a már meglévő modellekbe, megpróbálja valamivel pontosabban előrejelezni a jövő hőmérsékletértékeit.

A Science-ben megjelent tanulmány vezető szerzője, Andreas Schmittner, az amerikai Oregon Állami Egyetem munkatársa nemzetközi csapatával a legutóbbi, 21.000 évvel ezelőtti jégkorszak felszíni hőmérsékleteit elemezte, amikor az embernek még nem volt hatása a globális hőmérsékletre. Az adatok szerint ez az időszak koránt sem volt olyan hideg, mint azt a korábbi becslések sugallták. "Ez magával vonja, hogy a széndioxid éghajlatra gyakorolt hatása kisebb, mint korábban gondoltuk" - magyarázta.

Az újonnan felfedezett "éghajlat érzéketlenség" beépítésével a jelenlegi modellekbe, a csapat csökkenteni tudta a jövőre vonatkozó klíma előrejelzések bizonytalanságát. Az új modellek szerint a megkétszereződött széndioxid szint 1,7-2,6 Celsius fokos felszíni hőmérséklet növekedést fog eredményezni, ami jóval szűkebb annál a 2,0-4,5 Celsiusos tartománynál, amit a Kormányközi Éghajlat Változási Bizottság (IPCC) 2007-es jelentése tartalmaz. Az új elemzés az átlagos felszíni hőmérséklet várható emelkedését is 3 Celsiusról valamivel 2 Celsius alá csökkentette.

A szerzők hangsúlyozzák, eredményeik nem jelentik azt, hogy az ember által okozott éghajlatváltozást kevésbé komolyan kellene kezelni, csupán azt, hogy a széleskörű katasztrofális következményekhez jóval több széndioxidot kellene kibocsátani, mint amennyit a jövőben fogunk. "Ezt azonban nem akarjuk" - szögezte le Antoni Rosell-Mele, a Barcelonai Egyetem paleoklimatológusa, a nemzetközi csapat tagja. "Ha tegyük fel senki nem kívánná csökkenteni a széndioxid kibocsátását a világon, akkor is egy kicsit több idő áll a rendelkezésünkre"

Vannak azonban olyanok is, akik fenntartásokkal kezelik az új eredményeket. Gabriele Hegerl, a brit Edinburgh Egyetem kutatója szerint további modelleket kell bevonni az eredmények igazolására, míg a német Potsdami Éghajlatkutató Intézet részéről Andrey Ganopolski eleve nem vonna le ilyen következtetéseket a rendelkezésre álló adatokból. Ő a jóval melegebb földtörténeti időszakok elemzését favorizálja a jövő hőmérséklet előrejelzéseihez. "A tanulmány eredménye egy glaciális maximumán lévő hideg éghajlat elemzéséből következik" - taglalta a BBC News-nak. "Bizonyítékaink vannak arra, hogy a széndioxid és a felszíni hőmérséklet viszonya más a nagyon hideg időszakokban, mint a melegebbekben"