Napi Online
Adócsalással vádolják a Nokiát Romániában
Zárolta a Nokia vagyonát a román adóhatóság. Az állam tízmillió dollárt követel a cégtől, amely kivonul az országból.
A romániai központi adóhatóság (ANAF) lefoglalta a Nokia nemeszsuki irodáit és gyártócsarnokait, mivel a finn vállalat jelentős összegű vámilletékeket nem fizetett ki - jelentette be Sorin Blejnar az ANAF igazgatója. A napokban fejeződött be a 2009-ben megkezdett adóhatósági vizsgálat, amely kiderítette, hogy a telefongyártó 10 millió dollárral tartozik a román államnak. Az ANAF további vádja szerint az alaktrészekere vonatkozó illetékmentességet kihasználva kész termékeket importált, majd értékesített vámmentesen a finn vállalat. A uniós jogszabályok lehetővé teszik ugyanis, hogy egy uniós országban gyártott termékekhez szükséges alkatrészeket vámmentesen lehessen az unión kívüli országokból is importálni. Ezeket önállóan értékesíteni nem lehet.
A vád szerint a Kínából, Tajvanból és az Egyesült Államokból vámmentesen behozott akkumulátorokat és telefontöltőket a romániai dolgozók nemeszsukon átcsomagolták, majd a Nokia paicra dobta ezeket - állítja a Viorel Comanita az ANAF alelnöke. A hatóságokkal együttműködve vizsgáljuk a kialakult helyzet mielőbbi megoldásának lehetőségeit - áll a Nokia szűkszavú közleményben.
A Nokia vagyonának zárolására biztonsági okokból volt szükség, mivel fennáll annak lehetősége, hogy a vállalat eladja ingatlanjait és elhagyja az országot, ezzel lehetetlenné téve a követelések behajtását - mondta Blejnar. Hozzátette: az intézkedés nem befolyásolja a vállalat mindennapi tevékenységét. A Nokia több beruházóval is tárgyalást folytat az eszközök átvételére, az adóhatóság intézkedése azonban egyelőre lehetetlenné teszi az ingatlanok értékesítését - fogalmazott Valentin Peter, a Nokiának otthont adó Tetarom ipari park gazdasági igazgatója.
A telefongyártó vagyonának egy részére ugyanakkor a Kolozs megyei tanács is igényt tart, Alin Tise tanácselnök hetek óta követeli vissza a finnektől a korábban támogatásként megkapott terület nagy részét. A 154 hektáros Tetarom III. ipari parkból 90 hektárnyi területet kapott 2008-ban a Nokia a gyár és a beszállítói üzemcsarnokok, az úgynevezett Nokia Village felépítésére.
A Nokia gyára azonban mindössze 14 hektárt foglal el, miközben a korábban beígért beszállítók, mint a kínai BYD, a Hansaprint, az Elander vagy a Stora Enso soha nem érkeztek meg. A négy vállalat 60 millió eurós befektetéssel 2500 új munkahelyet tervezett létrehozni. Noha a Nokia élhet azon opciójával, hogy a gyártócsarnokait, és a területet bérbe adja vagy értékesítse, reményeink szerint finnek lemondanak a használaton kívüli 76 hektárnyi területről a megye javára - fogalmazott Tise.
A finn telekommunikációs óriáscég szeptemberben jelentette be, hogy az év végéig bezárja az összesen 2200 embernek munkát biztosító Kolozs megyei gyárát és kivonul Romániából. A romániai üzem termelési kapacitását a Nokia távol-keleti gyárai veszik át.
A romániai központi adóhatóság (ANAF) lefoglalta a Nokia nemeszsuki irodáit és gyártócsarnokait, mivel a finn vállalat jelentős összegű vámilletékeket nem fizetett ki - jelentette be Sorin Blejnar az ANAF igazgatója. A napokban fejeződött be a 2009-ben megkezdett adóhatósági vizsgálat, amely kiderítette, hogy a telefongyártó 10 millió dollárral tartozik a román államnak. Az ANAF további vádja szerint az alaktrészekere vonatkozó illetékmentességet kihasználva kész termékeket importált, majd értékesített vámmentesen a finn vállalat. A uniós jogszabályok lehetővé teszik ugyanis, hogy egy uniós országban gyártott termékekhez szükséges alkatrészeket vámmentesen lehessen az unión kívüli országokból is importálni. Ezeket önállóan értékesíteni nem lehet.
A vád szerint a Kínából, Tajvanból és az Egyesült Államokból vámmentesen behozott akkumulátorokat és telefontöltőket a romániai dolgozók nemeszsukon átcsomagolták, majd a Nokia paicra dobta ezeket - állítja a Viorel Comanita az ANAF alelnöke. A hatóságokkal együttműködve vizsgáljuk a kialakult helyzet mielőbbi megoldásának lehetőségeit - áll a Nokia szűkszavú közleményben.
A Nokia vagyonának zárolására biztonsági okokból volt szükség, mivel fennáll annak lehetősége, hogy a vállalat eladja ingatlanjait és elhagyja az országot, ezzel lehetetlenné téve a követelések behajtását - mondta Blejnar. Hozzátette: az intézkedés nem befolyásolja a vállalat mindennapi tevékenységét. A Nokia több beruházóval is tárgyalást folytat az eszközök átvételére, az adóhatóság intézkedése azonban egyelőre lehetetlenné teszi az ingatlanok értékesítését - fogalmazott Valentin Peter, a Nokiának otthont adó Tetarom ipari park gazdasági igazgatója.
A telefongyártó vagyonának egy részére ugyanakkor a Kolozs megyei tanács is igényt tart, Alin Tise tanácselnök hetek óta követeli vissza a finnektől a korábban támogatásként megkapott terület nagy részét. A 154 hektáros Tetarom III. ipari parkból 90 hektárnyi területet kapott 2008-ban a Nokia a gyár és a beszállítói üzemcsarnokok, az úgynevezett Nokia Village felépítésére.
A Nokia gyára azonban mindössze 14 hektárt foglal el, miközben a korábban beígért beszállítók, mint a kínai BYD, a Hansaprint, az Elander vagy a Stora Enso soha nem érkeztek meg. A négy vállalat 60 millió eurós befektetéssel 2500 új munkahelyet tervezett létrehozni. Noha a Nokia élhet azon opciójával, hogy a gyártócsarnokait, és a területet bérbe adja vagy értékesítse, reményeink szerint finnek lemondanak a használaton kívüli 76 hektárnyi területről a megye javára - fogalmazott Tise.
A finn telekommunikációs óriáscég szeptemberben jelentette be, hogy az év végéig bezárja az összesen 2200 embernek munkát biztosító Kolozs megyei gyárát és kivonul Romániából. A romániai üzem termelési kapacitását a Nokia távol-keleti gyárai veszik át.