A gízai nagy piramisba beküldött robot kutatóegység elkezdte feltárni a 4500 éves síremlék titkait. A piramis egyik rejtélyes járatát lezáró ajtón túl készült első felvételeken vörös festékkel írt hieroglifák láthatók.

Ezeket a jeleket elvileg most látta először emberi szem a piramis építése óta. A felvételek új részletekkel szolgáltak arról a két különös rézből készült elemről is, melyeket az úgynevezett "titkos ajtók" egyikébe ágyaztak be. Az egyiptológusok azt remélik, hogy a jelek segítségével megfejthetik a monumentum szokatlan építészeti titkait és a titkos járatok célját. "Úgy véljük, a hieroglifák megfejtése segíthet az egyiptológusoknak kitalálni, miért építették ezeket a rejtélyes járatokat" - mondta a robotot tervező Rob Richardson, a Leeds Egyetem mérnöke.


A New Scientist ábrája a hieroglifák elhelyezkedéséről
A Kheopsz, más néven Hufu fáraó által emeltetett nagy piramis az ókori világ utolsó fennmaradt csodája. Az építmény a gízai fennsíkon elhelyezkedő három piramis legnagyobbika, amiről 1872 óta tudják, hogy alagutakat rejt magában. A feltételezések szerint ezek titkos kamrákhoz vezethetnek. A régészek eddig csupán találgatni tudtak a négy járat, vagy inkább akna funkciójáról, mivel azok túl keskenyek ahhoz, hogy egy ember fel tudja deríteni.

Két akna, melyek a felső, vagyis a "király terméből" indulnak ki, a szabadba vezetnek, azonban az alsó kettő, melyek közül az egyik a piramis szívében elhelyezkedő "királynő termének" déli, a másik pedig az északi oldalán helyezkedik el, eltűnik az építményben.

Az általános nézet szerint ezek rituális járatok, amiket a halott fáraó lelke számára alakítottak ki egyfajta átjáróként a túlvilágra. A mindössze fél méter körüli átmérőjű járatokba először 1993-ban sikerült betekintést nyerni, amikor egy német mérnök, Rudolf Gantenbrink egy robotot küldött a déli járatba.

65 méter megtétele után a robotot megállította egy mészkő tábla, amit két, akkor rézfogantyúnak tűnő elem ékesített. Kilenc év elteltével Zahi Hawass, Egyiptom régészeti vezetője élő televíziós adásban indított el egy újabb robotot a déli járatban. A világ lélegzet visszafojtva figyelte, ahogy a robot lyukat fúr a táblába, hogy egy kamerát átjuttatva egy újabb ajtónak tűnő objektum táruljon a nézők elé. Másnap Hawass az északi járaton indította el robotját, ami több éles forduló és ugyancsak 65 méter megtétele után egy újabb mészkő táblába ütközött. Ezt, akárcsak a Gantenbrink ajtót, két rézfogantyú díszítette.


Kompozit felvétel a kőtábla mögötti kamra padlójáról
"Egész életemet a Nagy Piramis titkainak tanulmányozásának szenteltem. A célom, hogy rájöjjek, mi van a titkos ajtók mögött" - nyilatkozott korábban a Discovery News-nak Hawass, aki egy ideig Egyiptom régészeti miniszteri posztját is betöltötte. A rejtély megoldásának érdekében Hawass létrehozta a Djedi projektet, egy nemzetközi expedíciót, amit Kheopsz fáraó varázslójáról neveztek el, aki a történelmi feljegyzések szerint segédkezett a piramis megtervezésében. A Djedi csapat összeválogatásánál a fő szempont a robot volt, erre pályázatot írtak ki, melyben számos gépezet mérette meg magát. A legjobbnak nyilvánított gép az angliai Leeds Egyetem tervei alapján készült és valóban tovább jutott elődjeinél.

A projekt a déli járat felderítésével indult, ami a Gantenbrink ajtónál ér véget. A korábbi expedíciókkal ellentétben a Djedi robotja egy mikro endoszkópot kapott, ami nem csupán mereven előre, hanem különböző irányokba is képes nézni, a hajlékony eszköz pedig elég kicsi volt, hogy átférjen a korábban fúrt lyukon és alaposabban szemügyre vegye a mögötte húzódó kamrát, felfedezve a vörös hieroglifákat. "A vörös festés nagyon gyakori Gíza környékén" - mondta Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológusa. "Ezek általában a kőműves-, vagy a munkás csoportok kézjegyei, amik számokat, dátumokat, vagy akár a területen dolgozók neveit is tartalmazhatják"

A kutatóknak a két rézelemet is sikerült tüzetesen megvizsgálniuk, amit mindeddig csak szemből láthattak. "A kampók hátulja visszafordul önmagukba. Miért? Mi volt a céljuk ezeknek az elemeknek? A hurkok túl kicsinek tűnnek, hogy bármilyen mechanikai célt szolgáljanak" - magyarázta Richardson, aki szerint az új információk kizárják azt a feltételezést, hogy a rézelemek fogantyúk lennének, inkább valamilyen díszítő funkciója lehet. "Emellett az ajtó hátulja le van csiszolva, tehát fontos elem lehetett. Nem úgy néz ki, mint egy egyszerű durva kődarab, amit a törmelékek elszigetelése érdekében raktak be" - tette hozzá a projekt kutatási vezetője, Shaun Whitehead, a brit Scoutek UK régészeti kutatásokra szakosodott cég munkatársa, a kamera tervezője.


Kompozit felvétel a kőtábla hátsó felületéről, rajta a "fogantyúkkal"
Kate Spence, a Cambridge Egyetem egyiptológusa szerint a szűk járatok semmilyen gyakorlati funkcióval nem rendelkeznek, csupán szimbolikusak. "A fém kampók szimbolikus fogantyúknak tűnnek, a királynő terméből induló aknák észak-déli irányúak, nem kelet-nyugatiak, ezért én azt gyanítom, hogy szimbolikus a funkciójuk, ami a csillagokhoz köthető" - mondta.

Az elkövetkező hónapokban további érdekességek láthatnak napvilágot. A robotot számos egyedi eszközzel szerelték fel, köztük egy parányi "robotbogárral", ami képes átjutni egy 19 milliméter átmérőjű nyíláson is. Az eszközök közül az egyik legfontosabb egy magfúró, valamint az a miniatűr ultrahangos műszer, amivel letapogathatják a falakat, megállapítva a kő vastagságát. "Ezután az északi járatot fogjuk felderíteni" - mondta Richardson.

A csapat 2011 végéig be szeretné fejezni a munkálatokat, a felfedezésekről várhatóan 2012 első hónapjaiban olvashatunk bővebben.