Cifka Miklós

Napelemes tengerészgyalogosok

Afganisztánban az amerikai tengerészgyalogosok napelemekkel és víztisztítókkal fegyverkeznek fel, nagyon is átgondolt stratégiai indokból.

Afganisztán Sangin régiójában az amerikai tengerészgyalogság 5. ezredének 3. zászlóalja (az amerikai katonai szlengben 3/5) előretolt bázisai, illetve járőrbázisai az egyik legelszigeteltebb támaszpontok közé tartoznak. Ezek közül három most egy különleges programban vesz részt. A tengerészgyalogság (egyik) legújabb technikai fejlesztéseit tesztelik itt, amelyek alapjaiban változtatják meg a jövő katonai arculatát.

Ám nem egy új tüzérségi eszközről, kézifegyverről vagy harcjárműről van szó. Ezen bázisok energiaellátását egy a civil piacon is elérhető ReGenerator fantázianevű napelemes rendszerrel biztosítják, aminek a "Raptor" becenevet adták. Ezek kompakt egységbe szerelt napelemtáblákat, akkumulátorcsomagokat és feszültség átalakítókat takarnak, amelyek egyenként 1129 kg-ot nyomnak, és folyamatos, napi 24 órás terhelés esetén egyenként 300 Wattos elektromos teljesítményt tudnak biztosítani.


A 3/5 India századának katonái pózolnak a napelemekkel

Az ezen bázisokról induló katonák az egy hétig tartó járőrözés alatt elektromos berendezéseik akkumulátorait egy hajlékony, összehajtogatható napelemmel, a SPACES-el (Solar Portable Alternative Communication Energy System ~ hapenergiát használó hordozható kommunikációs rendszer) töltik újra. Ez a megoldás mintegy 45 kg-mal kisebb terhet jelent a szakasznak - ennyit nyomnak a rádiókhoz normális esetben magukkal cipelt tartalék akkumulátorok.


Egy SPACES felkészítése a rádiók telepeinek feltöltéséhez

Nem csak energiaforrás terén történt változás, de a fogyasztók is a lehető legenergiatakarékosabbak közül lettek kiválogatva. Így amíg a bázis 17 számítógépének és 15 fényforrásának táplálásához korábban átlag napi 75 liter gázolajat kellett elégetnie egy dízelgenerátornak, most már csak kisegítő áramforrásnak használják ezeket a ReGeneratorok mellé, emiatt a napi üzemanyag igény 10 literre csökkent.


Egy tengerészgyalogos vízszivattyút üzemel be Afganisztánban, a Nolay előretolt támaszponton

Ám nem csak az energiáról van szó, szintén fontos logisztikai kérdés a vízutánpótlás. Mivel a katonák számára nem fogyaszthatónak minősítették a helyi vízforrásokat, az azokból nyert víz csak tisztálkodásra és mosásra használható. A fogyasztásra használt víz palackozva érkezik, és ahogy egy katona megjegyezte, minden egyes gázolajat szállító tartályautóra négy - öt olyan kamion jut, amelyik palackozott vizet szállít. A 3/5 egy új víztisztító egységet is kipróbál, amely remélhetőleg megfelelő tisztaságú vizet tud előállítani, egyben pedig kellően hatékony is. A bázison lévő berendezés mindössze 350 Wattot igényel működés közben.

ReGenerator tesztelés alatt 2010-ben, Marokkóban

Első látásra nevetségesnek tűnik a dolog, hiszen a hadseregek nem a takarékoskodásról és a környezetvédelemről híresek, akkor mi ez a fene nagy környezettudatosság? A kulcs a megtakarított napi 65 liter üzemanyag, és a hozzávetőleg 450 literrel kisebb vízigény. Afganisztán ezen régiójába minden egyes gallon (vagyis 3,785 liter) üzemanyag eljuttatása 400 dollárba kerül, vagyis literenként mintegy 20’000 forintba. Az amerikai tengerészgyalogság - amely a legkisebb amerikai fegyveres katonai erő (a hadsereg, légierő és haditengerészet mellett, amúgy az utóbbival közös az irányítása) - pedig naponta 200 000 gallon (cirka 757 000 liter) üzemanyagot használ el csak Afganisztánban. Ez bizony rengeteg üzemanyag, ami sok pénzt emészt fel és komoly logisztikai feladatot jelent, tehát ha a megújuló energiaforrásokkal jelentős megtakarításokat lehet elérni, akkor érdemes azon elgondolkozni.


Peshawar mellett megtámadott, égő NATO tartályautó, amely Afganisztánba szállított volna üzemanyagot

Különösen Afganisztánban, ahol a koalíciós erők legsebezhetőbb pontja pont az utánpótlás, elsősorban az üzemanyag-ellátás. Az egyetlen működőképes megoldás az, hogy Pakisztánban olajtankerekről kamionokba fejtik az üzemanyagot, majd felutaztatják Afganisztánba, oda, ahol szükség van rá. Az út pedig akár 2000 km hosszú is lehet, a felkelők pedig jól tudják, hogy a konvojok milyen fontosak a koalíció számára. Így aztán az útvonalak mellett improvizált robbanó eszközöket helyeznek el, vagy távolról veszik tűz alá a kamionokat. A koalíciós erők katonái ezektől a támadásoktól félnek a legjobban, emiatt a 3/5 katonái is örülnek annak, hogy kevesebb konvojt kell szervezni a bázisok ellátására.

Az üzemanyag-fogyasztás csökkentése tehát nem csak pénzügyi és logisztikai, hanem stratégiai érdek is egy hosszan elnyúló utánpótlási vonal esetén. A vízutánpótlás ugyanez a kategória: a hegyek között található előretolt járőrbázisokat például csak levegőből, repülőgépekről ejtőernyővel ledobva, vagy helikopterek által odaszállított módon lehet ellátni. Mindkettő költséges és erőforrásigényes, jelenleg pedig az ilyen utánpótlás jórészét az ivóvíz adja.


Pakisztáni-afgán határon várakozó, NATO-utánpótlást szállító tartálykocsik

A tengerészgyalogság számára azért is üdvös a megújuló energia használata, mert egy másik célt is segíthet elérni, ez pedig a tömegcsökkentés. A tengerészgyalogság maga "közepes" erő, a "könnyű" különleges erők - mint a haditengerészet SEAL vagy a tengerészgyalogság Force Recon egységei -, illetve a "nehéz" amerikai hadsereg között. Fontos hogy gyorsan, könnyen tudjanak fel- vagy adott esetben levonulni egy harctéren. Azonban minél több és nehezebb dolgot kell magukkal cipelni annál nehezebb és körülményesebb a gyors mozgás. Márpedig az üzemanyag is ezek közé a dolgok közé tartozik. (Az iraki hadműveletnél az utánpótlás 2/3-át az üzemanyag tette ki!)

A kevesebb üzemanyag tehát egyben kisebb logisztikai terhet és kevesebb szállítójárművet is jelent. Nagy előrelépés ez, mivel az elmúlt két évtizedben egyre több és több számítógép, rádióelektronikai eszköz, és más energiafogyasztó jelent meg (egy példa: 2001-ben egy zászlóalj 175 db rádióval rendelkezett, 2010-ben már 1220-al), amelyek táplálása, utántöltése egyre több és több üzemanyagot igényelt. Ezt a folyamatot elégelte meg James Amos tábornok, a tengerészgyalogság legfőbb tisztje, és szabta meg az új fejlesztési irányt, amely a minél könnyebb, minél inkább önellátóbb, és lehetőleg egyszerűbb megoldásokat keres a hasonló problémákra.


James Amos tábornok

A terve az, hogy 2020-ra a kiépített bázisok legalább fele már ne igényeljen üzemanyagot, legyen szó egy nagyobb központi bázisról, vagy egy olyan járőrbázisról, mint amilyennél a technológiát most élesben tesztelik a 3/5-ösök bőrnyakúi. A program végső formájában, 2025-re pedig a partraszálló erőket felvonultató hadműveletekben fosszilis üzemanyagot kizárólag a járművek égethetnek, a bázisok és kiszolgáló rendszerek energiaellátását alternatív módon, elsősorban megújuló energiaforrásokra támaszkodva biztosítják majd.

Természetesen a fosszilis üzemanyag-függéstől a járművek terén is nagyobb előrelépést várnak, ám e téren sokkal lassabb a fejlődés, mivel továbbra sincs olyan kész, a polgári piacon is elérhető, olcsó, kellően kiforrott és hatékony megoldás, mint például a ReGenerator napelemes rendszer az energiaellátás terén.


Shadow RST-V ígéretes, de talán sose áll rendszerbe

Érdekes mellékzönge maga a megoldáskeresés is. A tengerészgyalogság még 1997-ben kezdte meg a Shadow RST-V (Reconnaissance Surveillance Targeting Vehicle ~ Felderítő és Célmegfigyelő Jármű) programot, amely egy hibrid, alacsony felderíthetőségű, könnyű jármű. Ez egy 2,5 literes dízelmotorral hajtott, 110 kW-os generátorral, egy méretes litium-ion akkumulátorcsomaggal és a négy kerékagyban elhelyezett 50-50 kW-os elektromotorokkal oldja meg a meghajtást.

Jó gyorsulást tesz lehetővé (nulláról 97 km/h sebességet 12 másodperc alatt ér el) és magas végsebességet (112 km/h) nyújt. Csak akkumulátorokról táplálva 32 kilométert tud megtenni, és a 95 literes üzemanyag-tartályával 600 km-nél is nagyobb hatótávval bír (50 km/h sebességgel műúton 756 kilométert tehet meg). Vagyis a fogyasztása csak valamivel több, mint a fele a most használt HMMWV terepjáróknak.


Iveco SUPERAV 8x8, az egyik MPC pályázó

A baj csak annyi, hogy a tengerészgyalogság kevés figyelmet fordít a Shadowra mostanság. Az elsődleges célja, hogy a jelenlegi HMMWV flottát kiváltsa, a túlélőképességet szem előtt tartva. Ehhez pedig elsősorban a Maxxpro MRAP páncélozott terepjárókat; egy MPC (Marine Personnel Carrier ~ tengerészgyalogos személyszállító) név alatt futó, a fegyverpiacon már elérhető, létező páncélozott szállító harcjárművet (mint az Iveco-BAe SuperAV 8x8 vagy a Lockheed-Patria AMV); illetve az idén januárban megszüntetett EFV (Expeditionary Fighting Vehicle ~ expediciós harcjármű) program utódját, az ACV (Amphibious Combat Vehicle ~ úszó harcjármű) szánják.

Az MRAP és az MPC hagyományos meghajtású lesz, az ACV még a jövő zenéje, ám feltehetően az is marad, lévén ilyen méretű harcjármű sorozatban eddig nem készült alternatív hajtással, márpedig a költségcsökkentő tényezők miatt valószínűleg kerülni fogják a drága és időigényes új technológiákat. Vagyis a legfőbb üzemanyag-fogyasztók terén nem várható áttörés az elkövetkező évtizedben sem.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • esztyopa #129
    Mindenkinek van egy elmelete!Ez a torveny ubereli meg az E-MC2 torvenyszeruseget is! A sorozatgyilkosnak is van elmelete a tetteire.Annak idejen az emberevoknek is volt elmeletuk arra,hogy miert eszik meg az ellenfeleiket.Akkor az egy *termeszetes*-igaz,hogy nem altalanos szokas volt.
    Most ha koruljarjuk az elmeleteket /megszallas-felszabaditas,terrorista-
    hazafi,szemita-antiszemita,demokracia vedelme-mas orszag megtamadasa/megszallasa
    stb./-nagyon zavaros kep bontakozik ki.
    Akkor hol huzzuk meg a hatart,hogy melyik *elmelet* helyes,erkolcsos,igaz,
    elfogadhato?Ki donti el,es milyen terminologia alapjan?
    Mindenesetre a klfl. *elmeletek* ideologiai alapot szolgaltattak a tortenelem folyaman az embereknek,hogy raeroszakoljak az elkepzelesuket,hatalmukat a masik emberre.Ez az emberiseg genetikai *betegsege*.Minden mas csak *cimke*
  • Sir Ny #128
    "Szerintem tisztáznod kellene magadban a "hazafi" szó jelentését."

    Hazafi Hitler volt meg Szálasi.

    Aki saját vagy más vérét ontja egy darab földért az csak simán hülye.
  • kukacos #127
    Érdekesen szelektív a memóriátok... szeptember 11-én beleszálltak két épületbe, jóreggelt! Mikor mondta Amerika, hogy ő csak jót tenni ment oda? Most tényleg azt hiszitek, hogy ilyen szituban otthon ülhet egy behemót ölbe tett kézzel? Melyik politikus élné ezt túl arrafelé? És melyik terrorista nem kezdené el huzigálni az oroszlán bajszát?

    Nem is annyira Afganisztán megszállása a lényeg itt, hanem az így közvetített üzenet a wannabe terrorista-támogatóknak: ha hagyod a patkányaidat elszaporodni, hozzád is bekopogunk majd néhány lézervezérelt bombával.

    Reputációról van szó. És az nagyon is hatékonyan tudja garantálni, hogy a terroristák felszámolásában minden eddig engedékeny ország vagy zsebdiktátor hirtelen roppant érdekelté válik. Lásd Líbia például (nem a mostani események, hanem Kadhafi és a nyugat viszonya tavalyig).
  • DanielGray #126
    Aki azt hiszi,hogy Amerika pusztán segítség nyújtás és önfeláldozás címén rohanja le egymás után az elhelyezkedés szempontjából "nehéz",illetve "terrorista" országokat,az egy petit képzavarban nőtt fel(ki itt tulajdonképpen a terrorista?).A kgb. a cia. mindig is alkalmazta ezt a fajta hadviselést.Az igaz,hogy a többi ország is szívesen beállt volna a sorba,csak nem rendelkezett megfelelő apparátussal és anyagi "háttértárral".Amergin nagyon jól beszél... Afganisztán egy stratégiailag létfontosságú ország.Jön majd "meki",jön majd itt minden,ami Amerika érdekeit kielégíti/szolgálja... A Hornetek innen fognak felszállni,mert senki ne gondolja,hogy Amerika azért olyan bőkezű,mert a világ megmentésére törekszik.
    Ki az a balga marha....aki bólogat arra,ha saját fegyverét önnön maga fejéhez szorítja?
  • Doktor Kotász #125
    Még mindig nem ragáltál arra az adatra, hogy a 70 ezer tálib harcos közül több mint 50 ezren nem afganisztániak voltak, hanem külföldiek, zömében arabok.

    Ilyen szempontból miért gondolod azt, hogy az USA az afganosztániak ellen ment oda harcolni.

    Az sem teljesen világos, hogyha a tálibok több afgánt ölnek meg, mint amerikait, akkor ők miért lennének hazafiak?
  • kukacos #124
    Jobbulást. Én mondjuk csak simán egy éretlen kamasz eredeti világnézet iránti vágyára tippeltem. Én is átestem ezen tizenkét évesen, kívülről fújtam Nemere összes könyvét az amerikai kormány összeesküvéseiről.
  • teddybear #123
    Nem is lesz. Megnézettem egy geológus ismerősömmel ezt a jelentést, amit Monibalage linkelt ide. A véleménye tömören annyi, hogy saját pénzét nem merné kockáztatni bányanyitásra ez alapján. Van ugyan pár hely, amit esetleg megnézne részletesebben, ha valaki fizetné, de ennyi. A szép színes térképen a színek értéktelen kőzeteket jelölnek, andezitet, bazaltot, gneiszt, homokkövet, stb.
  • Amergin #122
    Diszlexia. Így hívják.
  • kukacos #121
    Már alig várom, mikor indul el az amerikai Ezüst, izé, Nikkelflotta az afganisztáni kikötőkből... ja, még az sincs nekik...
  • kukacos #120
    Kíváncsi vagyok, mihez kezd a hadsereg majd, amikor kifutunk a naftából.

    Mondjuk azt közel biztosra veszem, hogy a Föld utolsó liter üzemanyaga egy tankban/katonai repülőben fog elégni.