Berta Sándor

Már csak önmagától tart az ARM

Aligha hihette bárki is az idei Consumer Electronics Show (CES) előtt, hogy a kiállítás sztárvendége a brit ARM cég lesz. A chipfejlesztőnek a CES hozta meg a régóta várt áttörést.

Az ARM vezetői úgy vélik, hogy az idén az okostelefonok, az internetképes televíziók, a beltéri egységek, a flashmemória-alapú adattárolók és a különböző vezérlőegységek területén következhet be a legnagyobb növekedés. A nemzetközi sikerre talán még Warren East, a vállalat vezetője sem számított, mindenesetre igyekszik két lábbal a Földön maradni és pontosan tudja, hogy mire kell ügyelniük. "A legnagyobb fenyegetést jelenleg ránk az önelégültség jelentheti, ezt sulykolom bele minden egyes munkatársamba" - szögezte le East a CES végén.

A szigetországi társaság mára a világ legnagyobb mobil chipgyártójává vált. Partnerei között megtalálható a Qualcomm, a Texas Instruments és az Nvidia. Forgalma felét a licencdíjak és a kiszállított ARM-architektúrára épülő termékek után befizetett átalánydíjak teszik ki. 2009-ben a cég 3,9 milliárd chipet szállított és 490 millió dolláros bevételt könyvelhetett el. Az általa előállított eszközök megtalálhatók a televíziókban, a notebookokban, a navigációs készülékekben, a videokamerákban és az elektronikus könyvolvasókban. A világszerte kiszállított mobiltelefonok 95 és az okostelefonok 85 százalékában már ARM-architektúrán alapuló processzorok találhatók.

A vállalat már 2009-ben bejelentette az első kétmagos processzorát és nem titkolja, hogy az Intel babérjaira tör, valamint rövid időn belül komoly részesedést akar magának szerezni a smartbook-processzor piacon. Az igazi áttörést azonban az idei CES hozta meg az ARM számára, hiszen a Windows 8 immár a gyártó chipjeit is támogatni fogja és ezzel alighanem új korszak nyílt a redmondi szoftveróriás életében.

"Megnyitjuk a Microsoft előtt az okostelefon- és a tábla PC világba vezető utat. A folyamatosan változó piacokon meghalnak azok az üzleti modellek, amelyek nem tudnák továbbfejlődni. A Microsoft felismerte ezt. Az ARM titka az innovációs erejében van. Olyan ez, mint az Android a Google esetében. A partnercégek fejlesztik tovább a rendszert" - hangsúlyozta nem véletlenül Warren East. Az ARM előnye, hogy a processzorai olcsóbbak és kevesebbet fogyasztanak, mint a konkurens megoldások, az Intelnek így tehát már nem csak az AMD-re kell figyelnie.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dyra #12
    őőő de miért is szar az x86? Azt nem fejtetted ki. Kíváncsi lennék rá.
  • sanyicks #11
    "de nativ kod eseten akar egy 1 GHz-es atomot is utoler. "

    ne viccelődjünk már, egy atomot már egy 1 ghz-s arm is utólér, sőt talán túl is szárnyal... Elég csak megnézni mik futnak, rendesen egy armos tableten vagy mobilon, és mik nem futnak rendesen egy atomon...
  • kvp #10
    "Ehhez sokszázezer programsort kell átnyálazni, és fordítási direktívákkal ellátni, nem annyi, hogy bepipálsz valamit, és nyomsz egy F5-öt..."

    Pedig az apple macos-es forditok jo resze ezt teszi. Amikor fordit valaki, akkor egyszeruen legyartjak a binarist powerpc-re es x86-osra is. Mind a ket rendszer 32 bites, tehat ez nem jelent problemat. Ami gond lehet, az az endianness. Arm eseten ez veletlenul szabadon valaszthato, tehat tenyleg csak az assmebly kodban es a memoriakezeles puritansagaban ternek el az x86-osoktol. (viszont a winnt kernel meg az arm kepessegeit sem hasznalja ki, mivel eleve muliplatform os-nek keszult)

    Az operacios rendszerek szintjen a winnt kernelek rendelkeznek egy hardver absztrakcios reteggel, ami lehetove teszi, hogy ugyanazt a winnt kernel forraskodot tobb eltero archtekturara is lefordithassak. A winnt-t egy idoben 3-4 eltero architekturara is kiadtak. Jelenleg harom ilyen van, az x86-32, az x86-64 es a powerpc (xbox360). Most az, hogy felvesznek meg egy target os-t kb. annyi munka amikor valaki linux-ot port-ol. Minimalis driver tamogatas eseten (a windows ebben jo, mert 3rd party driver-eket hasznal) gyakorlatilag csak a memoria es taszk kezelest kell megirni az adott cel platformra. Minden mas hardverfuggo driver-t hoznak a hardverek gyartoi. Az operacios rendszer pedig ettol kepes elvonatkoztatni a hal segitsegevel. (egyebkent hal-bol jelenleg is is van tobb fajta, gyakorlatilag minden cpu valtozatra kiadnak egyet, csak a felhasznalo nem latja)

    Tehat amikor azt allitom, hogy megoldott problemarol van szo, akkor ezt azert teszem, mert rendszeresen hasznalom ezket a megoldasokat es idaig jol mukodtek. A microsoft szamara par ezer sor megirasat jelentene, ami par hetes munka egy kisebb csapatnak. Viszont a wince (mostanaban win mobile) arm tamogatasa miatt ilyen kodjuk mar veletlenul van, tehat tenyleg csak ossze kell forgatni a meglevo kodokat es kesz az arm-on futo desktop windows. (linux-nal ezt lepest a legtobb disztribucio tobb tucat architekturara teszi meg rendszeresen, ehhez kepest a microsoft-nak konnyu dolga van)
  • philcsy #9
    Más legyártja a chipet és fizet az ARM-nak átlag 10 centet darabonként.
    Az ARM csak a chipeket tervezi. A 10 centet azért fizetik neki hogy használhatják a terveiket.

    Az ARM chip ára: gyártási költség + gyártó haszna + 10 cent licensz díj az ARM-nak
  • Komolytalan #8
    "2009-ben a cég 3,9 milliárd chipet szállított és 490 millió dolláros bevételt könyvelhetett el."
    Most vagy 1 chip 10 cent, vagy valami el van itten q.rva.
  • Jonah #7
    Megjegyezném, hogy az ARM maga nem gyárt mikroprocesszort, hanem a fejlesztéseit licenszeli.
  • sarocker #6
    "szinte semmilyen eroforrasukba nem kerul. (csak le kell forditani +1 architekturara)" - Mondja ezt, aki még nem írt programot több architektúrára. Nyilván nem 0-ról indultak, hiszen ott a WinCE, ami sokban hasonlít a desktop Win-hez, de azért az átfedés nem olyan nagyon nagy. És nem annyi, hogy átírnak egy-két define-t, és már fordul is az ARM-os Win 8. Ehhez sokszázezer programsort kell átnyálazni, és fordítási direktívákkal ellátni, nem annyi, hogy bepipálsz valamit, és nyomsz egy F5-öt...
  • MsUser #5
    Sajnos csak megosszák a piacot, ezzel drágíthatják is az X86-os rendszerek hosszútávú fejlesztését, mivel kevesebb eladás kevesebb fejlesztési költség. De igazi veszélyt nem jelenthet egy lassabb új architektúra, de lesz olcsón lassú technika is a háztartásokban, konyhai lejátszó NET-ező a hűtőben, kávéfőzőben, TV-ben, mosógépben stb.
  • Cat #4
    "Kerdes persze ki akarna destop-nak hasznalni egy mobiltelefont?"

    http://www.sg.hu/cikkek/79329/motorola_atrix_a_jovo_okostelefonja
  • kvp #3
    Az arm mar 1978 ota keszit szamitogepeket (eredeti neve acorn computers), tehat nem eppen ujak a piacon. Arrol hiresek, hogy nagyon egyszeru (risc) processzorokat gyartanak, amik igy olcsoak es keves aramot fogyasztanak, de azonos orajelen csak kicsivel lassabbak mint egy x86-os. (kb. fele-negyede a teljesitmenyuk) A hir sem eppen nagy dolog, mert regebben meg az intel is gyartott risc processzorokat beagyazott rendszerekhez es a windows ce is fut egy jo ideje jopar arm-os procin. Az egyetlen hir, hogy a microsoft kiadja a desktop windows arm-os valtozatat, ami igazabol nekik szinte semmilyen eroforrasukba nem kerul. (csak le kell forditani +1 architekturara)

    Egyebkent risc-en lehet x86-os kodot is futtatni, emulatorban. Ez rossz esetben kb. 10-szer lesz lassabb mint azonos orajelu nativ x86-oson. (az emulacio duplaz, a risc technologia negyedel, ehhez jon meg a chipset emulacio) Tehat egy 2 GHz-es arm siman hozza egy 200 Mhz-es x86 teljesitmenyet ha emulalni kell valamit, de nativ kod eseten akar egy 1 GHz-es atomot is utoler. Ez utobbi mar boven eleg egy tablet szamara, viszont sokkal olcsobban eloallithato a hardver.

    Kerdes persze ki akarna destop-nak hasznalni egy mobiltelefont? Mint a tablet-ekbol kiderult a legtobb embernek boven eleg egy telefon tudasa, csak egy nagy kepernyo kell hozza.