Hunter

Egy egyszeri esemény hozta létre az összetett életet?

Ha a világegyetem hemzseg is az egyszerű sejtektől, a komplex élet - beleértve az intelligens életet is - valószínűleg nagyon ritka.

Ez a végkövetkeztetés szűrhető le az összetett élet kifejlődéséhez szükséges tényezők egy radikális újragondolásából. A témában közzé tett tanulmány azt sugallja, hogy komplex idegen életformák csak akkor fejlődhettek ki, ha az az esemény, ami Föld történetében is mindössze egyszer következett be, valahol máshol is megismétlődött.


Eukarióta sejt
Minden állat, növény és gomba egyetlen őstől származik, a legelső eukarióta sejttől. Ez a közös ős az egyszerű baktériumokból fejlődött ki, azt azonban hosszú ideje találgatják, miért következett be látszólag mindössze egyszer ez az esemény, a baktériumok ugyanis évmilliárdok óta léteznek.

Nick Lane, a University College London biokémikusa, és William Martin, a német Düsseldorf Egyetem genetikus professzora szerint egy egyszerű sejt bármely esetben elkezd egyre összetettebbé válni, egy idő után nem lesz képes elég energiát termelni önmaga fenntartására. "Egyfajta 'ipari forradalomra' van szükségük az energiatermelés terén" - mondta Lane. "Elméletünk felborítja a hagyományos nézetet, mely szerint a komplex eukarióta sejtté váláshoz csupán a megfelelő mutációkra van szükség."

Komplexitásuk fokozásához a sejteknek egyre több génre és fehérjére van szükségük, ezáltal méretük is növekszik. Bármely objektum méretének növekedésével csökken a relatív felülete: például egy elefánt méretegységenként kisebb felülettel rendelkezik, mint egy egér. Ez nagy gond, mert az egyszerű sejtek az őket körbevevő membrán, azaz sejthártya alkalmazásával állítják elő energiájukat. Lane és Martin számításai szerint amennyiben egy baktérium egy komplex sejt méretére növekszik, egyszerűen kifogy az energiából. Tény, hogy rengeteg génnek képes helyet adni, azonban ahhoz már nem marad energiája, hogy ezekkel proteint is termeljen.

A probléma megoldása elméletben egyszerű: kreáljunk csavarodásokat (folding) a sejtmembránban a felület növeléséhez, fokozva a membrán energiatermelését. Valóban sok baktérium rendelkezik ilyen csavarodásokkal, viszont ez egy újabb, az előzőnél jóval komolyabb problémához vezet. Az élelem "elégetésével" történő energiatermelés olyan, mintha a tűzzel játszanánk. Ha a membránnal történő energiatermelő mechanizmus nincs folyamatosan finomra hangolva, akkor idővel rendkívül reaktív molekulák termelődhetnek, amik képesek a sejt halálát okozni. Egy nagyobb membrán finomra hangolása amúgy is problémás, mivel a hibák felfedezése és kijavítása hosszabb időt vesz igénybe.


Mitokondrium
Ezek az akadályok megszűnnek, amint egy sejt elnyel néhány baktériumot és elkezdi azokat generátorokként használni. Az így keletkező sejtszervecske a mitokondrium, vagyis a sejt energiatermelő központja. A mitokondriumok számának növelésével a sejtek növelni tudják membránjuk területét anélkül, hogy "karbantartási" problémák alakulnának ki. Minden mitokondrium egy külön rendszer, beépített ellenőrző és javító mechanizmussal.

Amint megszabadulnak az energiatermelés béklyóitól, a génállományok elképesztő terjeszkedésbe kezdenek, alkalmassá téve a sejteket a komplex funkciók kifejlesztésére, ilyen például az egymás közötti kommunikáció, valamint a feladatok elkülönítése. Megszületik a komplex élet.

Tehát ha Lane-nek és Martinnak igaza van, az az általánosan elfogadott elv, mely szerint először a komplex sejtek fejlődtek ki, amik csak később szerezték meg a mitokondriumot, teljességgel hibás, a sejtek ugyanis nem válhattak összetetté, amíg nem kaparintották meg a mitokondriumot.

Egyszerű sejtek szinte soha nem nyelnek el más sejteket, és ez itt a lényeg. Úgy fest, a mitokondrium megszerzése egy egyszeri eset volt, ami arra a nem túl biztató következtetéshez vezette a kutatópárost, hogy az egyszerű sejtek más bolygókon évmilliárdokon át gyarapodhatnak anélkül, hogy valaha is összetett élet fejlődne belőlük. "Az alapelvek egyetemesek, még az idegeneknek is szükségük van mitokondriumra" - összegzett Lane.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Ny #84
    "Azért kíváncsi lennék arra az épületre, ami 1 milliárd év múlva is felismerhető lesz."

    Ööö... Műanyag szatyor? Alumínium kólásdoboz? Sörösüveg? Jártál te már... ...ööö... ... akárhol? Mert ha akárhol jársz, akkor látod, hogy ott akárhol méteres magasságokban áll a szemét...
  • Line #83
    Na persze, mondtam már nektek, hogy valószínúleg én vagyok isten? Csak valamit elbasztak a besorolásomnál. :-)
  • kukacos #82
    Nem ám a mélyműveléses bányákra kell gondolni, hanem a felszíniekre, amelyek milliárd tonnákat mozgatnak meg. Egy ilyen bánya nyomait egymilliárd év se fogja eltüntetni:

    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9a/Tagebau_Garzweiler_Panorama_2005.jpg
  • NEXUS6 #81
    Hú ezekből a dögökből kéne horror filmet csinálni, nem a zombikat ezredszer megfilmesíteni.

    Bár volt ilyesmi film, a Negyedik fázis. Ott a hangyák csináltak dúrva dolgokat. Vagy 25 éve láttam, de ahogy nézem 2001-ben csináltak belőle ramake-et is.
  • Kara kán #80
    Jut eszembe, mint már linkeltem, Afrikában fekélybolhák, New Yorkban poloskák garázdálkodnak. Ez vajon hányadik csapás?
    De van egy jó hírem is:
    megint kapás van exobolygó témában.
  • Balumann #79
    Ez a tipikus nagy szöveg, de több szempontból sincs értelme. Hogy mi a csodás az relatív, valaki az életben mindent utál, valaki megtanul mindent szeretni - vannak köztes állapotok is. Valakinek a háború a csodásabb dolog, mint a kiskacsa, egyébként ha megnézed a természetben uralkodó állandó könyösztelen harcot, hogy mennyi állat kűzd egész életében azért, hogy életében maradjon, meg úgy tényleg általában milyen kegyetlenségek is vannak, én nekem nem a tökéletes teremtő jutna eszembe.

    Másrészt meg ki hiszi magát okosabbnak a "teremtőnél", azok akik meg akarják érteni valójában hogyan is keletkezett mindaz ami körülöttünk van, mik az összefüggések a különböző cselekményekben (pl. akár amit az előbb említettem, természetes szelekció, vagy maga az élet keletkezése).
  • Merces #78
    ...akkor elfogadja hogy ön egy biorobot leszármazotja akit kivágtak mert meghibásodott és lezabálta a termést,de ha jó lesz akkor ujrahasznositják a szoftverét? Én mondom ha a keresztényeknek igazuk van akkor ez a legmegalázóbb az összes lehetséges valóságok közül
  • Kara kán #77
    Ezzel egyet tudok érteni. 1 milliárd év sok idő, az alatt olyan geológiai folyamatok zajlanak, amelyek mindent átvariálnak.
    Nem akarok nagy hülyeséget írni, de tudtommal 1 milliárd év múlva a Föld már lakhatatlan lesz.
    Szóval, az, hogy a Nap még 4 milliárd évig üzemel, az sovány vigasz.
  • philcsy #76
    Eredetileg milliárd évről volt szó.
    Ilyen időtávlatból a légkör összetételét nem lehet közvetlenül meghatározni. Az ipari szennyezés nyomainak túlnyomó többsége, lerakódások, nem különböznek egy vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás nyomaitól. Ide értve a nagy fémkoncentrációt is. A szintetikus anyagok nagy része lebomlik. (Kivéve talán a teflont.)
    A mai bányákak nyomát sem fogod találni. Beomlanak, és max egy érdekes geológiai képződmény marad utánuk.
    1 milliárd év legyalulja a föld felső rétegét. A törmelékek mennek a tengerekbe/óceánokba majd a föld mélyére. (1 milliárd év alatt az óceánok ajzata teljes mértékben ki tud cserélődni akár többször is!) Amit nem gyalul le azt betemeti több km vastagon. A komplex dolgokkal az a baj (úgy általában) hogy "nem szereti" a természet. (Ez az egyik elméleti probléma a nanotechnológia használatával kapcsolatban is.) Nagyon kicsi az entrópiájuk. Termodinamikailag instabilak. Az egyetlen ok hogy nem "esnek szét" körülöttünk az az hogy kinetikai akadály miadt stabilak. (Ez a metastabil állapot: nem stabil, de az átalakulása nagyon lassú.) A hőmérséklet növekedésével viszont a folyamatok sebessége exponenciálisan nő. Eltűnnek a kinetikai gátak, és marad egy instabil állapot. A fosszilizációs folyamatok tehát eltüntetik a komplex árulkodó bizonyítékokat. Max néhány szerencsés helyen maradhat valami.
    A kérdés az hogy abból milyen következtetéseket lehet levonni?

    Ma is sok érdekes képződményt találunk. Soknak a keletkezésére nincs mindenkit kielégítő magyarázat. Mégsem vetik fel soha azt hogy valamikor régen élt egy intelligen lény és az hozta létre őket. Ha mégis akkor a többség körberöhögi őket.
  • Csak Alma #75
    Szolzsenyicin írta le a következőket, amikor a Gulagról kiszabadulva egy Uralon túli helységben tanított és egy parasztnéninél lakott. Az író egy vihar közeledtével a kezébe vett egy a kacsacsoporttól elkószált és ijedten vergődő kiskacsát és azt írta le. Hiába az atomkorszak minden csodája az emberiség akkor sem tud előállítani egy ilyen csodálatos kiskacsát kémcsőben. Nagy kár, hogy az ember sokszor okosabbnak hiszi magát teremtőjénél.