Felföldi Beáta

A világ legnagyobb rádióteleszkóp-rendszere

Beatrix holland királynő hivatalosan is felavatta a világ legnagyobb rádióteleszkópját, a LOFAR-t (Low Frequency Array, vagyis alacsony frekvenciás antennahálózat).

Az eseményre Hollandia ritkán lakott északi részén, Borger-Odoorn (Drenthe) mellett került sor. A teleszkópot egy teljesen újfajta módszer szerint építették: a hagyományos rendszer kevés, de óriási paraboloid gyűjtőfelületű antennából áll, ehelyett most rengeteg kisméretű szerkezetről beszélünk. Összesen 7000 antennát szórtak szét több, mint 44 helyszínen. Holland, svéd, francia, brit és német állomásokon üzemelték be őket, így az antennahálózat átmérője eléri az ezer kilométert is. Az antennákat állomásokba szervezték, amelyek az alacsony és a magas frekvenciájú tartományok jeleit egyszerre érzékelik. A műszeregyüttest üvegszálas optikai hálózat köti össze a Groningen Egyetemen lévő - a világon a 400. leggyorsabbnak mondott - IBM Blue Gene szuperszámítógéppel, ezáltal egyetlen óriási teleszkóprendszerről beszélhetünk.


A királynő az egyik antenna mellett

A rádióteleszkóp az ősrobbanást követő időszakot, a Tejútban és másik galaxisokban lévő mágnesességet és kozmikus részecskéket vizsgálja. A LOFAR segítségével széles bepillantást nyerünk a világűrbe, mivel alacsony, nem látható frekvenciatartományban fog jeleket fogadni a hatalmas távolságokban lévő égitestektől. A paraboloid felületű, óriási antennákhoz képest a most bemutatott rendszer azért is előnyösebb, mivel egyszerre akár több irányban is vizsgálódhat: megoldható, hogy a sok ezer antenna egy részét egy adott irányba fordítsák, a többi pedig egy másik irányból fogadja a hozzánk elérő jeleket.


A rendszer központi magja magas és alacsony frekvenciás antennákkal

A műszer nemcsak az eget vizsgálja, de földalatti szenzorok segítségével a Föld szerkezetét illetően is képes adatok gyűjtésére. A nagy területen elhelyezett szeizmikus érzékelők és infrahang-detektorok segítségével pontosabb becsléseket tehetünk a Föld víz-, illetve gázkészletét illetően. A geofizika és a precíziós mezőgazdaság - valamint az ahhoz elengedhetetlen ICT - területéhez is adatokat szolgáltat.


A rendszer sokezer egyszerű, otthoni rádiókban is megtalálható dipól antennából áll

"A világegyetem nagyjából 13,7 milliárd éves. Már sokat tudunk az első 500 millió évről, de következő milliárd év teljesen ismeretlen számunkra. Tudni szeretnénk, hogy az akkor fiatal csillagok hogyan néztek ki" - nyilatkozta Bob Nichol, a Portsmouth Egyetem kozmológia és gravitációs intézményének professzora. A teleszkóp építését a holland ASTRON rádiócsillagászati intézet irányította, a költségeket részben európai uniós forrásokból fedezték. A tervek szerint a 2022-re egy még nagyobb rendszer kiépítése várható. A csak világméretű összefogással megvalósítható műszert (SKA, Square Kilometre Array, négyzetkilométeres antennahálózat) a déli féltekén helyeznék el, ausztráliai vagy afrikai központtal.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #41
    Ne rosszalkodjatok.
  • kukacos #40
    Már bocs, de ez se füle, se farka szamárság.

    Azt mondod, hogy a teszt görbült teret mér, de ebből nem következik, hogy "a tér görbül"? Ezt meg hogy a fenébe kellene érteni? Most akkor szerinted görbül a tér, avagy sem? Mi felel meg a keréknyomnak az analógiádban?

    Hogy kell értelmezni azt, hogy a tér folyamatosan "keletkezik, kiárad"? Hogy hiheti valaki komolyan, hogy két új szó alkalmazása bármit is megmagyaráz?
  • kukacos #39
    A dolog így ment: feltettél egy kérdést, aminek van értelme a modern tudomány rendszerén belül. Én ezt megválaszolom a rendszeren belül értelmes és elfogadott módon. Erre te közlöd, hogy nem hiszel a rendszerben, így a választ sem fogadod el.

    Ez az, aminek látszik: idióta kötözködés. Ha focizunk, akkor tegyük azt a foci elfogadott szabályai szerint. Ha közben egyoldalúan megváltoztatod a játékszabályokat, ne kritizáld már a focit azért, mert nem a te szabályaid szerint játszik. A tér tágulása bevett, jól definiált és elfogadott alap a modern csillagászatban. Ha te ezt egyszerűen "nem-magyarázatnak" minősíted, az nem azt jelenti, hogy nincs magyarázat, csak azt hogy neked nem elég jó. Persze jobbat nem tudsz.

    A te kitalált játékodról nem tudok és nem kívánok nyilatkozni, mert nem ismerem a szabályait, és nem is érdekel. Értem, hogy elvagy magadban vele, de ez rajtad kívül nem különösebben érdekes senkinek, amíg a játékod jobbnak nem bizonyul a valóság magyarázatára.

    a modern tudomány nem tökéletes, számos helyen ellentmondást hordoz, nehezen érthető, nem szemléletes. Megint: mondj jobbat. Egyébként meg hallgass.
  • endrev #38
    Elolvastam. Ez megint csúsztatás, bocs, de ez az igazság. A Gravity Probe B tudományos értelemben nem azt méri, hogy a tér görbül. GÖRBÜLT TERET mér, ennyi kész, pont, semmi többet. Az, hogy "a tér görbül", már csak egyetlen következtetés a n-számú lehetséges következtetés közül. Csak következtetés, nem eredmény, még akkor sem, ha valaki eredménynek mondja.

    Analógia: van egy keréknyomunk, ami görbül. Ezt okozhatja egy kanyarodó autó is (görbülő tér), amit bár soha senki sem látott, mert kizárólag a keréknyomát detektáltuk. De okozhatja valami más is, ami nem azonos egy kanyarodó autóval. Nem tudjuk, mert még a kanyarodó autót sem láttuk soha, egyedüli mérési eredményünk a keréknyom.

    Valós eredménnyé akkor válna a most még csak következtetés, ha magát a kanyarodó autót mérnénk meg, nem csak következtetnénk rá.

    "AKKOR MONDJAD MEG nagyokos, hogy mi más okozhatja a Görbült Tér és a Forgótest Által Magával Vonszolt Tér mérési eredményét?!" - kérdeznéd, de gyorsabb voltam.

    Pl. ha a tér nem csak úgy van (kb. mint az angyalok), hanem folyamatosan keletkezik, kiárad, ergo Görbültre Keletkezik, az ugyanezt a két mérési eredményt okozná, pedig semmi köze a tér elgörbüléséhez.
    Nem beszélve arról, hogy ez még a gravitációnak azt az eretnek tulajdonságát is megmagyarázná, hogy nem lehet leárnyékolni úgy mint az elektromágneses teret. (Nem létezne fajsúly.) Igaz, hogy a gravitációs hullám fogalmát emiatt át kellene írni, de ez már csak apró kényelmetlenség.

    Tehát bár nem tudni hogy ez jobb elmélet-e, mégis már csak azért, hogy példázzam azt, amikor egy csupán egyik lehetséges következtetést eredményként tüntetünk fel, mindjárt olyan alternatívát is adtam, ami Occam borotvája tekintetében előbbrevaló lehet, tekintve, hogy más jelenséget is megmagyaráz, olyat amire egyébként addig nem is volt magyarázat. És ugyebár ezt jelenti az "Occam borotvája".
  • endrev #37
    Kukacos, én csak kérdeztem. Kérdezni szabad. Válaszolni pedig illik. Ha van válasz. És elismerni is, ha nincs.

    Vagy nem? ;)
  • kukacos #36
    Ha nem hiszed ezt az egész hülyeséget, akkor miért zavar az a látszólagos ellentmondás, hogy 13 milliárd évvel ezelőtt egy objektum látszólag 13 milliárd kilométer messze volt? Nyilván akkor a számok is rosszak, te úgyis jobban tudod, hogy teknősbéka tartja hátán a Földet, az meg még egy csimpánznak is szemléletes. (Miért hiszik egyesek, hogy egy jellegtelen csillag harmadik bolygójára kitalált agyuk természetes módon fel kéne fogja a Világegyetem kezdetét...?)

    A táguló és változó tér nem absztrakció, hanem fizikai valóság. Annyira, hogy ha rajzolsz egy háromszöget egy sík papírlapon, a szögei összege NEM lesz 180 fok. Ezt a görbületét meg is lehet mérni, és meg is tették:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_Probe_B

    Ha ez az egész csak absztrakció, ugyan magyarázd már meg, hogy ez miért van.
  • endrev #35
    Bocs az elírásokért, tompa vagyok már...
  • endrev #34
    Ja, és az egész kérdés csak azért létezik, mert már eleve túlléptem azon a problémán, hogy egy a világegyetem minden anyagát magábafoglaló feketelyuk (ami a Big Bang-kor felrobbant) a büdös életbe nem fog felrobbanni, mert akkor a mai kisebb feketelyukak felrobbangatnának, arról nem is beszélve, hogy tér nélkül (ami állítólag akkor jött ugye létre szintén), nincs anyag (mivel az is térbeli), és ha van is, nincs hova szétrobbanjon.

    Tehát ez az egész Big Bang theory ezer sebből vérzik, de persze ez más nagyon offtopik, bocsi érte. :)
  • endrev #33
    Ja és mitől. És most mitől nem.
  • endrev #32
    Az a probléma, hogy ez a "táguló tér" csak egy absztrakció, de senki nem mondta el, hogy MI az a TÉR, és HOGYAN tágul. De ez a "nem veszem be"-kategória, találjon ki jobbat aki kitalálta, és nem azért, mert nem érteném, hanem azért mert: lásd az előző mondatban: csak egy absztrakció, tehát nem megoldás, csak másfajta szemléletmód azért, hogy úgy higgye: megértette.