Hunter
Szeptembertől robot tagja is lesz az ISS legénységének
A NASA már az idén felküldi a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a General Motors-szal közösen fejlesztett humanoid robotja, a Robonaut R2-es modelljét.
A 140 kilogrammos robot szeptemberben, a Discovery űrsikló utolsó küldetése keretében utazhat az állomásra, ahol az ISS Destiny laboratóriumában helyezik el. Az első, lábak vagy kerekek híján mozgásképtelen példánnyal a mérnökök a gépember működését szeretnék letesztelni a súlytalanság, a kozmikus sugárzás és az elektromágneses interferenciák közegében. A későbbi változatok már nem lesznek ennyire helyhez kötve, elvileg jóval szabadabban mozoghatnak az állomáson belül, illetve kívül is.
John Olson, a NASA washingtoni Űrkutatási Rendszer Integrációs Hivatalának igazgatója elmondta, a tervezet azt az ígéretet testesíti meg, mely szerint a robotok jövőbeli generációja nem az emberek kiszorítását szolgálja, hanem társként kulcsfontosságú kisegítő feladatokat oldhat meg az űrben és a Földön egyaránt. A GM természetesen a járműgyártásban, valamint a gépjármű rendszerekben szeretné alkalmazni az R2 későbbi változatait. "Az emberek és a robotok képességeinek egymáshoz adódó potenciáljával tovább juthatunk és többet érhetünk el, mint amit valaha is remélni mertünk."
A robot nem csupán külsejét tekintve hasonlít az emberekhez, de elvileg a munkavégzésben sem maradna el tőlünk. Emberszerű kezeivel az R2 képes ugyanazon szerszámok használatára, mint az űrállomás legénysége, sőt, az űrsétáknál talán hatékonyabb is lehet az asztronautáknál, mivel mozgását nem korlátozza a vaskos űrruha, bár a világűr viszontagságaival szemben kétségkívül a robonautának is szüksége lesz védelemre. Az R2 prototípus nem rendelkezik a külső munkálatokhoz szükséges elemekkel, ami itt elsősorban a szélsőséges hőmérséklet elleni védelemre vonatkozik.
A legnagyobb kihívásnak a robot biztonságos munkavégzése ígérkezik, véli Chris Melhuish, a brit Bristol Robot Laboratórium szakértője, utalva a súlytalanságban könnyedén elszabaduló szerszámokra. "A robotoknak mind fizikailag, mind viselkedésüket tekintve biztonságosaknak kell lenniük" - mondta. "Ez a végtagok és a szerszámok forgatónyomatékának kontrollálását, illetve az emberi gesztusok felismerésének képességét jelenti, csak így érhetők el biztonságosan a közös célok. Ezek komoly akadályok, amiken a NASA-nak túl kell jutnia."
A 140 kilogrammos robot szeptemberben, a Discovery űrsikló utolsó küldetése keretében utazhat az állomásra, ahol az ISS Destiny laboratóriumában helyezik el. Az első, lábak vagy kerekek híján mozgásképtelen példánnyal a mérnökök a gépember működését szeretnék letesztelni a súlytalanság, a kozmikus sugárzás és az elektromágneses interferenciák közegében. A későbbi változatok már nem lesznek ennyire helyhez kötve, elvileg jóval szabadabban mozoghatnak az állomáson belül, illetve kívül is.John Olson, a NASA washingtoni Űrkutatási Rendszer Integrációs Hivatalának igazgatója elmondta, a tervezet azt az ígéretet testesíti meg, mely szerint a robotok jövőbeli generációja nem az emberek kiszorítását szolgálja, hanem társként kulcsfontosságú kisegítő feladatokat oldhat meg az űrben és a Földön egyaránt. A GM természetesen a járműgyártásban, valamint a gépjármű rendszerekben szeretné alkalmazni az R2 későbbi változatait. "Az emberek és a robotok képességeinek egymáshoz adódó potenciáljával tovább juthatunk és többet érhetünk el, mint amit valaha is remélni mertünk."
A robot nem csupán külsejét tekintve hasonlít az emberekhez, de elvileg a munkavégzésben sem maradna el tőlünk. Emberszerű kezeivel az R2 képes ugyanazon szerszámok használatára, mint az űrállomás legénysége, sőt, az űrsétáknál talán hatékonyabb is lehet az asztronautáknál, mivel mozgását nem korlátozza a vaskos űrruha, bár a világűr viszontagságaival szemben kétségkívül a robonautának is szüksége lesz védelemre. Az R2 prototípus nem rendelkezik a külső munkálatokhoz szükséges elemekkel, ami itt elsősorban a szélsőséges hőmérséklet elleni védelemre vonatkozik.
A legnagyobb kihívásnak a robot biztonságos munkavégzése ígérkezik, véli Chris Melhuish, a brit Bristol Robot Laboratórium szakértője, utalva a súlytalanságban könnyedén elszabaduló szerszámokra. "A robotoknak mind fizikailag, mind viselkedésüket tekintve biztonságosaknak kell lenniük" - mondta. "Ez a végtagok és a szerszámok forgatónyomatékának kontrollálását, illetve az emberi gesztusok felismerésének képességét jelenti, csak így érhetők el biztonságosan a közös célok. Ezek komoly akadályok, amiken a NASA-nak túl kell jutnia."
