William Deresiewicz kultúrkritikus 1998 és 2008 között tanított a Yale Egyetemen. Az elismert szakember az emberi kapcsolatok online alakulásával foglalkozik. Deresiewicznek tavaly jelent meg két esszéje. Az egyik, a Faux Friendship arról szól, hogy a közösségi hálózatok negatívan befolyásolják a barátságokat.

"Azt hisszük, hogy a magány és a barátság a digitális korszakban két egymástól meglehetősen távoli fogalom. Nos, ez a két dolog valójában nagyon is szorosan összefügg egymással. A jelenlegi online világ mind a magányt, mind a valódi barátságokat azonban nagyon megnehezíti. Az internet része egy fejlődési folyamatnak, amelynek keretében a barátságok kapcsán a minőséget a mennyiség váltotta fel. Ma akár száz emberrel is kommunikálhatunk egyszerre, olyanokkal, akiket ismerünk, de olyanokkal is, akikkel soha nem találkoztunk. A Facebook általában sok kis üzenet triviális dolgokról. Több dolog számára nincs hely. Nem csoda, hogy sokan ott magányosnak érzik magukat."

"A legérdekesebb az, hogy mindig azt hisszük: egy új technika képes kielégíteni egy meglévő igényt. Valójában azonban az igény gyakran csak utólag jelentkezik valami iránt. Ebben az esetben arról van szó, hogy a nap 24 órájában tudjunk mindenről, amit a barátaink csinálnak. A gond csak az, hogy a valódi életben a barátságok nem erről szólnak" - hangsúlyozta William Deresiewicz.

A szakember szerint az internet világában a barát szó helyett sokkal jobb lenne a kapcsolatot alkalmazni. A probléma az, hogy például a Facebookon gyakorlatilag nincs más kapcsolati kategória. "Nem akarom démonizálni a technikát, hiszen alapvetően ugyanolyan kevessé rossz, mint mondjuk maga a világháló vagy a Facebook. A probléma ráadásul nem is új keletű, hiszen már 50 évvel ezelőtt leírta Lionel Trilling kultúrkritikus."

"Egy érdekes párhuzamra hívnám fel a figyelmet: a televíziót eredetileg azért találták ki, hogy elűzze az unalmat, ehelyett felerősítette azt. Ugyanígy működik az internet is: felerősíti a magány érzését. Minél inkább lehetőséget nyújt egy technika a modern élet félelmeinek legyőzésére, annál inkább nőnek ezek. Pont azért, mert állandóan kapcsolatba léphetünk másokkal, egyre inkább félünk a magánytól és attól, hogy egyedül maradunk a gondolatainkkal. Egy idő után minél jobban örül valaki a Facebook-üzeneteknek, annál kevésbé lesz öröme a valódi életben. Az illető egyre inkább azt veszi észre, hogy a Facebookon a digitális énjének érdekesebb élete van, mint nekem" - tette hozzá a kritikus.

Deresiewicz elmondta, hogy ezzel a problémával már Shakespeare is foglalkozott és ennek a jelenségnek idővel lesznek következményei a társadalomra nézve is. "Gyakran kérdezem, hogy vajon a Facebookon felnőtt generáció tagjai miként vezethetik majd a világot? Mindenekelőtt újra kell értelmeznünk a technikával való kapcsolatunkat és először azt kellene tanulmányoznunk, hogy a használatuk milyen következményekkel jár" - jegyezte meg végül William Deresiewicz.