Berta Sándor
A svédek nem kérnek a távközlési adattárolásból
A skandináv állam vezetői több okból sem hajlandók megőrizni a telekommunikációs információkat.
Svédország következetes álláspontot képvisel a távközlési adattárolás kérdésében: mióta a téma felmerült és az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2006 februárjában megszavazták az egységes távközlési adattárolásról szóló tervezetet, a skandináv állam ragaszkodik ahhoz, hogy nem hajlandó tárolni a telefon- és az internetes forgalmi fájlokat. A svédek emiatt már többször is vitába keveredtek az Európai Unióval, és ezúttal sincs ez másképp. Hiába ítélte el az Európai Unió Bírósága - az Európai Bizottság beadványát elfogadva - a Svéd Királyságot az EU-szerződés megsértéséért, úgy tűnik, a helyzet egy fikarcnyit sem változik.
"Az ítélet ellenére sem fogunk a parlament elé olyan törvénytervezetet beterjeszteni, amely a távközlési adattárolásról szóló irányelv svéd jogba való integrálásáról szól. Az ok egyszerű: a kormányunk a mai napig nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy ez az irányelv nem sérti-e egyes állampolgáraink tisztességét, és ezzel együtt az emberi jogokat" - jelentette ki Beatrice Ask igazságügyi miniszter.
A vita különösen azért érdekes, mert Svédország egyéb európai uniós jogalkalmazási kérdésekben szinte az EU mintagyerekének számít. Az elmúlt években azonban az országban számos vita robbant ki, többek között az úgynevezett FRA-törvényről, amely a svéd katonai titkosszolgálatnak biztosított volna nagyobb e-mail ellenőrzési jogokat. Mivel a jogszabályt még a kormánykoalíció képviselői is támadták, mondván: ezzel a lépéssel Svédországban is kialakulhat a megfigyelési állam, a helyi kormány jóval óvatosabb és körültekintőbb ezekben a kérdésekben.
Van még egy fontos ok: pont e viták miatt erősödött meg a Kalózpárt és került be az Európai Parlamentbe. Svédországban idén szeptemberben tartják az országgyűlési választásokat és a kormány nem szeretné, ha a párt tovább erősödne és bekerülhetne a parlamentbe. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EU leendő belügyi biztosa Cecilia Malmström, aki maga is a távközlési adattárolás egyik legnagyobb bírálója. A politikus már korábban jelezte, hogy amennyiben megválasztják biztosnak, azonnal megvizsgálja, hogy ez az irányelv mennyire egyeztethető össze az európai uniós joggal.
A svédek mindenesetre megúszták a mostani bírósági elmarasztalást, hiszen a testület csak feltételes pénzbüntetést szabott ki az országra, így egyelőre csak az eljárás költségeit kell kifizetniük.
Svédország következetes álláspontot képvisel a távközlési adattárolás kérdésében: mióta a téma felmerült és az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2006 februárjában megszavazták az egységes távközlési adattárolásról szóló tervezetet, a skandináv állam ragaszkodik ahhoz, hogy nem hajlandó tárolni a telefon- és az internetes forgalmi fájlokat. A svédek emiatt már többször is vitába keveredtek az Európai Unióval, és ezúttal sincs ez másképp. Hiába ítélte el az Európai Unió Bírósága - az Európai Bizottság beadványát elfogadva - a Svéd Királyságot az EU-szerződés megsértéséért, úgy tűnik, a helyzet egy fikarcnyit sem változik.
"Az ítélet ellenére sem fogunk a parlament elé olyan törvénytervezetet beterjeszteni, amely a távközlési adattárolásról szóló irányelv svéd jogba való integrálásáról szól. Az ok egyszerű: a kormányunk a mai napig nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy ez az irányelv nem sérti-e egyes állampolgáraink tisztességét, és ezzel együtt az emberi jogokat" - jelentette ki Beatrice Ask igazságügyi miniszter.
A vita különösen azért érdekes, mert Svédország egyéb európai uniós jogalkalmazási kérdésekben szinte az EU mintagyerekének számít. Az elmúlt években azonban az országban számos vita robbant ki, többek között az úgynevezett FRA-törvényről, amely a svéd katonai titkosszolgálatnak biztosított volna nagyobb e-mail ellenőrzési jogokat. Mivel a jogszabályt még a kormánykoalíció képviselői is támadták, mondván: ezzel a lépéssel Svédországban is kialakulhat a megfigyelési állam, a helyi kormány jóval óvatosabb és körültekintőbb ezekben a kérdésekben.
Van még egy fontos ok: pont e viták miatt erősödött meg a Kalózpárt és került be az Európai Parlamentbe. Svédországban idén szeptemberben tartják az országgyűlési választásokat és a kormány nem szeretné, ha a párt tovább erősödne és bekerülhetne a parlamentbe. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EU leendő belügyi biztosa Cecilia Malmström, aki maga is a távközlési adattárolás egyik legnagyobb bírálója. A politikus már korábban jelezte, hogy amennyiben megválasztják biztosnak, azonnal megvizsgálja, hogy ez az irányelv mennyire egyeztethető össze az európai uniós joggal.
A svédek mindenesetre megúszták a mostani bírósági elmarasztalást, hiszen a testület csak feltételes pénzbüntetést szabott ki az országra, így egyelőre csak az eljárás költségeit kell kifizetniük.